Nyomravezető Virágporok
Végre virágzik a mogyoró! Egyértelműen jelzi, hogy lassan, de biztosan beindul a vegetáció, elindult az élet a szabadban.
A mogyoró az első allergén virágpor a levegőben, az égerrel együtt képes szénanáthás panaszokat okozni, de ez szerencsére csak lokálisan, kis körzetekben jelentkezhet, miután nincsenek nagy mogyoróligeteink. A virágpor a szelek szárnyán ugyan képes messzire eljutni, de eközben jelentősen hígul is, azaz távolabb már 1 köbméternyi levegőbe is legfeljebb csak 1-2 virágporszem juthat. Annak pedig kicsi a valószínűsége, hogy ezt a pár szem allergén pollent beszippantja az arra érzékeny. Igaz a teljesen hasonló nyírfa, kőris, fűzfa, égerfa, diófa pollenszezonja márciustól akár májusig is eltarthat.
Gondolta volna, hogy a virágporral már bűnügyet is felderítettek?
„TETTENÉRÉS VIRÁGPORSZEMEKKEL
Nemcsak a múlt felderítésében, hanem napjaink szó szerinti nyomozásában is segítenek a virágporszemek.
Az elmúlt években történt, hogy egy Duna menti utazás során, Bécs környékén rejtélyes körülmények között eltűnt egy ember. A rendőrség alapos gyanúja szerint gyilkosság történt, és egy gyanúsítottat elő is állítottak. Bizonyíték híján a gyanúsított tagadott. Igazolt alibije nem volt, de azt állította, hogy a gyilkosság feltételezett napján Bécsen kívül, egy homokkőhegységben túrázott. A rendőrség megvizsgálta a túrabakancsát, s bár annak már a talpa is meg volt tisztítva, sikerült körülbelül 1 grammnyi piszkot összekaparni róla. Alig hihető, de W. Klaus osztrák palinológus professzor ebben az 1 grammban 1200 virágporszemet talált.
Ennél is nagyobb meglepetést okozott, amikor az analízissel kiderült, hogy a virágporszemek többsége egyáltalán nem száraz, hegyvidéki, hanem mint például a fűz (Salix), a legyezőfű (Filipendula), az éger folyóparti és ártéri növényzetről árulkodott. Döntő fontosságú volt, hogy egy legalább 20 millió éves mocsári hikoridió (Carya) és fenyő (Pinus) virágporszemei is előkerültek. Olyan geológiai réteg ugyanis, amelynek talaján a fenti növények ma együtt élnek, és amelyből az ősi hikoridió is kimosódhatott, Bécshez legközelebb csak mintegy 20 kilométerre, a Duna mentén található.
Ezek után a gyanúsítottnak határozottan megmondták, hogy hazudott, mert megvan a bizonyíték, hogy nem a hegyvidéken, hanem a Duna-parton járt a kérdéses időben. Azt hívén hogy a holttest került elő, a bűnös összeomlott és bevallotta a gyilkosságot. Az áldozatot pedig valóban a dunai ártéren találták meg, egy mocsaras gödörben elásva.
Végül is a hikoridió virágporszeme nyomra vezetett. „
(Forrás: Pollenháború, Járainé Komlódi Magda)
Gyakran a holttesten talált virágporszemekből az is kiderül, hogy a tetemet nem a gyilkosság helyén találták, hanem máshonnan vitték oda.
Hogy hogyan?
Egy ilyen meghökkentő igaz történetről is szó lesz itt a későbbiekben.
