Mackófesztivál
Játszóházzal, mézkóstolóval, látványetetésekkel és különleges állatbemutatóval várja a medvék és rokonaik iránt érdeklődő vendégeit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hét végén, péntektől vasárnapig.
A Mackófesztivál keretében kerül sor február 2-án délelőtt 10 órakor a medveárnyék-észlelésre is. A népi megfigyelések szerint ugyanis ennek a napnak az időjárásából messzemenő következtetéseket lehet levonni arról, hogy meddig tart a tél, és milyen idő várható az elkövetkező hetekben. A hagyomány ráadásul ezt a medvék ébredéséhez köti, így azt kell megfigyelni, hogy van-e, vagy nincs árnyéka a barlangjából előjövő medvéknek. Ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és attól megijedve “visszabújik barlangjába”, azaz a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, borongós, hideg idő van, a téli hideg már nem tart sokáig.
Valójában a medvék nem úgy alszanak téli álmot, mint például a denevérek, mormoták, pelék vagy sünök. Az európai barnamedvék – elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt – télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban. A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. A nyugalmi időszakban azonban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint a fentebb említett állatok. A szűkösebb téli időszakban testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni. Az állatkerti medvéknek viszont nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.
Az észak-amerikai legendákban a medve szerepét a mormota vette át. Ez a hagyomány vélhetően az európai bevándorlókkal került az óceán túlpartjára, és olyannyira mély gyökeret vert, hogy arrafelé február másodikát az erdei mormota napjának (Groundhog Day) nevezik.
Az észak-olaszországi néphitben a medve mellett a farkas is megkapta a „meteorológiai előrejelző” szerepét, amely szokás minden bizonnyal a rómaiak Lupercalia ünnepével függ össze. Ezt az ókori itáliaiak február 14-én tartották, s e pogány ünnepen a természet megtisztulását és a rómaiak szent farkasát emelték a középpontba.
Forrás: MTI
