Augusztusban szokatlanul meleg a Balaton

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának munkatársai a Balatoni Vízirendészet segítségével keresztirányban, 2 méter mélységben végigmérték a Balaton keleti medencéjének vízhőmérsékletét.
A mérések alapján a vízhőmérséklet mindenütt 27,4 fok felett volt.
Ilyen magas augusztus végi vízhőmérsékletekre a korábbi mérések alapján még nem volt példa. A magas vízhőmérséklet egyértelműen a hosszan tartó hidegfront-mentes, meleg időjárásnak köszönhető.

Forrás: OMSZ

Több helyen is megdőlt a Dunán az eddigi legalacsonyabb vízállás rekordja

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

Centrális holdfogyatkozás 2018.07.27-én

2018. július 27-e éjjelén egy Magyarországról is jól megfigyelhető, hosszú, centrális holdfogyatkozás lesz. Az égi látványosságot csak az időjárás szeszélyessége befolyásolhatja.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik, ilyenkor a Föld árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a “teljes” árnyéka – umbra – “takarja be” égi kísérőnket.

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat.

A július 27-i holdfogyatkozás leglátványosabb szakasza, a teljes árnyékba lépés, hazánkból a holdkelte utáni órákban lesz megfigyelhető tiszta, illetve gyengén felhős égbolt esetén.
2011. június 15-e óta ez az első centrális holdfogyatkozás. Centrális holdfogyatkozásnak az olyan holdfogyatkozást nevezzük, amelyiknél a Hold legalább egy része áthalad a földárnyék középpontján.

Forrás: Wikipédia, UT: Világidő

A jelenség legfőbb állomásainak időpontjai magyar idő szerint:

P1 – a félárnyékos fogyatkozás kezdete: 19:14:49

U1 – a részleges holdfogyatkozás kezdete: 20:24:27

U2 – a teljes holdfogyatkozás kezdete: 21:30:15

TE – a teljes fogyatkozás (totalitás) közepe: 22:21:44

U3 – a teljes holdfogyatkozás vége: 23:13:12

U4 – a részleges holdfogyatkozás vége: 00:29:00

P4 – a félárnyékos holdfogyatkozás vége: 01:28:37

A holdfogyatkozás fázisai magyar idő szerint.

Holdfogyatkozások esetében – a totalitás közepének időpillanatát leszámítva – minden időpont pár perces eltérést mutathat későbbi vagy korábbi időpontok felé, és a különböző előrejelzések között is lehet pár másodperc eltérés. Előbbinek oka, hogy a Föld árnyékának pontos méretét a Föld légkörében lévő vulkáni hamu is befolyásolja, ami nem teljesen pontosan ismert előre. Ha sok ilyen van a légkörben, a Föld árnyéka nagyobbnak látszik, mint tisztább légkör esetén (és ekkor a fogyatkozás is sötétebb lesz, nem pedig vöröses-narancsos árnyalatú). Ezért az előrejelzés és a megfigyelt időpont különbsége értékes információ légkörünk állapotáról. További részleteket olvashat a Vega Csillagászati Egyesület cikkében.

A most júliusi után a következő centrális holdfogyatkozás csak 2022. május 16-án következik be, ami az éjszaka második felében látszik majd Európából.

A holdfogyatkozás Afrikából, Ázsia nagy részéről és Ausztrália nyugati feléről, valamint Dél-Amerika keleti vidékéről is megfigyelhető lesz, amennyiben a helyi időjárási viszonyok azt lehetővé teszik.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Wikipedia

 

Már az égen is ott vannak

Már az égen is ott vannak a ?k!

(A fotó nagy valószínűséggel, szinte biztosan állítható, hogy képszerkesztő programmal manipulált. A mosoly, a lábujjak, kéztartás gyanúsan utómunka eredménye.)


Ha hasonlóan meglepő alakzatot lát az égen, küldje el nekünk!
Legegyszerűbb, ha feltölti Facebook csoportunkba: “Eumet” fotó csoport

Elküldheti e-mailben is: Kapcsolat

Forrás: imgur.com

A Nap napja

A Nap napja minden évben, júniusban, a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapon van. 2018-ban ez június 24-re esik.

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁt a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal.

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.[3] Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.

Forrás: Wikipédia

Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Érdekes programokkal várja a meteorológia iránt érdeklődőket az Országos Meteorológiai Szolgálat, a 2018. június 23-án megrendezésre kerülő Múzumok Éjszakája rendezvény-sorozat keretében.


Két helyszínen, a Kitaibel Pál utcai főépületében, illetve Pestszentlőrincen a Marczell György Főobszervatóriumban is fogadják az érdeklődőket. A fő programok szabadon látogathatók, ezért senki se futamodjon meg, az se aki nem regisztrált előzetesen. Aki viszont szeretné meghallgatni az előadásaikat, annak ajánlott a regisztráció és a helyfoglalás. (Foglaljon helyet, mivel a férőhelyek korlátozottak!)

A részletes programleírást, illetve a regisztráció lehetőségét az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán találják: Aszálytól az özönvízig – Múzeumok éjszakája az Országos Meteorológiai Szolgálatnál

Árhullám indul várhatóan a Dunán június 14-15-től

A május végén, június elején hazánkban, illetve a Duna vízgyűjtőjén jellemző labilis, heves zivatarokkal, felhőszakadásokkal tarkított időjárásnak köszönhetően hirtelen vízszint emelkedés, árhullám megindulása várható nem csak a kisebb folyókon, hanem a Dunán és annak mellékfolyóin is.

Az elmúlt 14 napban, a hazai vízgyűjtő területén lehullott csapadék:

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az I. fokú árvízvédelmi készültségi szintet Nagybajcsnál érheti el, míg Komáromnál és Esztergomnál csak megközelíti azt.

Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Dunai árhullám 2018.05.15-től

Az elmúlt hetekben nem csak hazánkban volt zivataros az időjárás, hanem a Duna vízgyűjtőjének térségében is többször alakult ki heves zivatar, felhőszakadás is. A lehullott csapadéknak köszönhetően hirtelen és erőteljes vízszint emelkedés, árhullám indult el a Dunán, illetve ugyancsak emelkedés várható a Duna magyarországi mellékfolyóin. A dunántúli folyókon 1. és 2. fokú árvízvédelmi készültséget is el kell várhatóan rendelni a héten, a hét eleji esőzéseknek köszönhető hirtelen vízszintemelkedés miatt.

Az Országos Vízjelző Szolgálat naponta frissített előrejelzéseiből azt olvashatjuk ki, hogy a vízszint emelkedés ugyan hirtelen következik be, de gyors lefolyású lesz. Az árvízvédelmi készültségi szintet a Dunán nem haladja meg sehol sem, a Rábán, a Murán és a Dráván azonban több helyen is el kellett rendelni az árvízvédelmi készültséget.
Alább láthatják a 2018.05.16-án kiadott előrejelzést az árvízvédelmi készültséggel érintett állomásokra, illetve egyes dunai állomásokra.
Vízállás oldalunkon elérik a naponta frissülő grafikonokat, és más állomások adatait is megtalálják.

Duna

 

 

 

 

 

 

 

Megdöbbentően erős fenyővirágzás az Alpokban

A hirtelen jött meleg és áztató esőtől mentes, szeles időjárásnak köszönhetően kiugróan erős / hirtelen virágzásba kezdtek az osztrák Alpok fenyőerdői. A fotón szemmel látható sárga por nem más, mint a lucfenyők virágpora.
Forrás: Sabine Heidi Röhring / Aktuelle Wetterwarnungen für Österreich

Erős fagyokkal búcsúzik a 2017/2018-as tél

Február utolsó napjaiban, majd még március elején is, több napig tartó, egész napos fagy van hazánkban.

Vasárnaptól szombatig (18.02.25. – 03.03) tart a sarkvidéki levegő beáramlásának köszönhető, évszakos átlagnál jóval hidegebb időjárás hazánkban. A mögöttünk álló 2017/2018-as tél utolsó napjai ígérkeznek a leghidegebbnek, de utána is csak lassú, fokozatos enyhülésre van kilátás.

Érdekes véletlen, hogy éppen a meteorológiai tavasz első napjától, azaz március 1-től kezdődik a fokozatos enyhülés, igaz a tavasz első napjai még fagyosnak ígérkeznek. Sőt március 1-én reggel volt a tél leghidegebb hajnala. A délnyugati határvidéken kiterjedtebb területen is elérte, sőt több fokkal meg is haladta a -20 fokot.
Az eddig eltelt napok eredménye: Rekord hidegek

A következő előrejelzési térképeken a GFS által várt hajnali és délutáni, minimum és maximum hőmérsékleteket láthatóak az elkövetkező napokban. Az Eumet ugyan elsősorban a GFS  adatbázisát veszi előrejelzése alapjául, de a számítógépes modell kimeneti eredményébe mi nem tudunk belenyúlni, így a weboldalunkon megjelenő előrejelzésekben, a friss mérési adatok és a korábbi napok, időszakok tapasztalatából merítve az alább látható értékeket előrejelző szakembereink korrigálhatják, amennyiben szükséges, ezért adódhat eltérés az itt látható értékek és a weboldal szöveges prognózisai között.

Csütörtök
mo-03-19 mo-03-22
Péntek
mo-03-27 mo-03-30
Szombat
mo-03-35 mo-03-38
Vasárnap
mo-03-43 mo-03-46-1

A legfrissebb modellfutás hőmérsékleti előrejelzését itt találják: GFS