Életünk színterének, a légkörnek fizikai jellemzőiről szól a meteorológia, talán ezért érdekli az embereket.
– Kovács Zsolt –
Az időjáráshoz látszólag mindenki ért, mi több, egyre-másra szaporodnak a különböző amatőr meteorológiai oldalak, amelyek egyike-másika mögött már szakemberek is állnak.
– Széles körű fizikai, matematikai, kémiai tudás mellé a légkör működésének alapos ismerete szükséges, és persze elengedhetetlen a sok tapasztalat is egy előrejelzés elkészítéséhez – szögezi le Pártai Lucia, az European Weather Service (EWS) igazgatója, majd az előrejelzés-készítés részleteibe avat be bennünket. – A meteorológiai világcentrumok naponta több alkalommal futtatnak dollármilliárdokért kifejlesztett modelleket a Föld egészére, és külön a régiókra is. Tapasztalat alapján kiválasztjuk, hogy előrejelzéseink készítéséhez az évszak, illetve a Kárpát-medence aktuális légállapota szerint alapként melyiket használjuk fel. Alap, mert a világcentrumok „nyers programjait” átfuttatjuk az adott időjárási helyzetnek megfelelően kiválasztott, saját fejlesztésű szűrőprogramjainkon, amelyek lehetővé teszik, hogy az alapmodellnél lényegesen jobb, megbízhatóbb előrejelzést készítsünk. Majd ezt követően ismét az emberi tényező, a tapasztalat kerül előtérbe, amikor az eredményt még korrigálhatjuk saját megfigyeléseink alapján. Már a prognózis készítésének elején téved az, aki egyetlen világcentrum prognózisára esküszik és minden légköri helyzethez ugyanazt alkalmazza. Felelősség, hogy mikor milyen alapra futtatjuk az egyébként két évtized tapasztalata alapján elkészített szűrőprogramjainkat.
Fagyzugok és helyi zivatarok
– Nem nehezebb és nem könnyebb Magyarországra időjárás-előrejelzést készíteni, mint a Föld bármely más pontjára. Csak feladat van, amit az ismereteink és tapasztalataink alapján meg kell oldani – állítja Pártai Lucia.
A hazai prognózis készítéséhez figyelembe kell azonban venni Magyarország medencejellegét, amely télen is és nyáron is gyakran sajátos időjárást eredményez. A téli félévben a medence alján megülepszik a hideg, ez itt tovább hűlhet, illetve, ha fölé meleg légréteg érkezik, kialakulhat a tartósan ködös, idővel szennyezett légállapot. Nyáron viszont a meleg tölti ki a medencét, ami itt még forróbb lehet, megnőhet benne a légszennyezőanyag- és az ózonkoncentráció.
– Hőmérséklet szempontjából a ködös időszakok kialakulása és megszűnése adja fel leginkább a leckét a prognózis készítőjének – avat be szakmája részleteibe a meteorológusnő. – Azt, hogy hol lesz és hol nem lesz köd, nehéz megmondani. Ködben a hőmérséklet alig emelkedik, ezért kis területen belül akár 10 fokos különbség is lehet. Ugyancsak nem egyszerű feladat egy hidegfront átvonulásakor előre megmondani, hogy hová, mikor érkezik a hűvösebb levegő. Kis távolságon belül, front előtt és front után, 10 fokot meghaladó különbség is lehet. Aztán itt vannak a minimum-hőmérsékletek. A fagyzugokban, Zabar, Milota, Edelény, Paks, Soltvadkert, több fokkal is hidegebb lehet az általánosan előrejelzettnél. A fronttal járó csapadék prognosztizálása viszonylag egyszerű, annak mennyiségéé viszont már nem annyira. A helyi zivatar kialakulásának helyét azonban nehéz megmondani. Télen a lehulló hó mennyiségét lehet fölé- vagy alábecsülni, de ez folyamatos figyeléssel, jó közelítéssel előrejelezhető. A napsütés és a szél a mai modern eszközökkel aránylag könnyen prognosztizálható.
Forrás: HAON
A harmadik legmelegebb volt a tavalyi év Magyarországon 1901 óta, valamint a 2015-ös volt a 6. legmelegebb tél és a 4. legmelegebb nyár – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat által kedden a honlapján közzétett elemzésben.
Budapestnél tartósan az eddig mért legkisebb vízszinthez (51 cm) közelít a Duna vízmagassága. 
