Országos tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe


Magyarország erdeiben a rendkívüli meleg, és a hosszabb ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért rendelték el az országos tűzgyújtási tilalmat.
A tilalom az erdőkre és fásításokra, valamint az erdők és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre vonatkozik. A tűzgyújtás megtiltása kiterjed a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre, a közút és vasút menti fásításokra, valamint a parlag- és gazégetésre is.
A miniszter kéri a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert az fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek – emlékeztet a szaktárca.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható. Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes – olvasható a közleményben.
Az elmúlt két hétben az ország több megyéjében rendeltek el tűzgyújtási tilalmat, a sort Bács-Kiskun nyitotta június 20-án.

***

A rendkívüli meleg és szárazság miatt már több megyében tűzgyújtási tilalom lépett érvénybe – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kedden az MTI-vel.

A hirtelen nappali felmelegedés és a csapadékmentes, száraz időjárás miatt több megyében fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az illetékes kormányhivatalok az erdőkre, fásításokra, valamint az erdőterületek és fásítások határától számított kétszáz méteren belüli területre – átmeneti időre, visszavonásig – több megyében is tűzgyújtási tilalmat rendeltek el. Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el – tették hozzá.
A közlemény szerint Bács-Kiskun, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye teljes területén már korábban elrendelték a tilalmat. Kedden azonban Zala megye több településén is – Zalaszántó, Balatongyörök, Gyenesdiás, Rezi, Vállus, Várvölgy, Vonyarcvashegy, Cserszegtomaj, Keszthely – életbe lépett a korlátozás.
A tilalom idején tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag- és gazégetést is. A kormányhivatalok vezetői felhívták továbbá a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy az égő cigarettát ne dobják el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek – hangsúlyozta a KIM.

Forrás: MTI

Arcvonások: Pártai Lucia (MR1-Kossuth Rádió)

Gyerekként egészen más hivatást gondolt el magának a népszerű meteorológus.

Szabadban tartandó, azaz az időjárás viszontagságainak kitett, nagyszabású rendezvények szakértői megtervezésével és tudományos munkával is foglalkozott pályafutása során Pártai Lucia, akit leginkább – természetesen – az időjárás előrejelzésekből ismer a nagyközönség. Gyerekként egészen más hivatást gondolt el magának. Róla szólt a Kossuth Rádió portréműsora.

Vénusz-átvonulás + képgaléria

Képgaléria az égi jelenségről

2012. június 6-án a Vénusz átvonul a Nap előtt. Az átvonulás 6 és fél órán át tart a belépéstől, amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén, a kilépésig, amikor a másik oldalon elhagyja azt.

Különleges ez az esemény, hiszen az egyik legritkább csillagászati látványosságok közé tartozik. Minden 100 évben kétszer fordul elő, 8 év különbséggel. A mostani a 8 évvel ezelőtt (2004 június 8.) megfigyelhető átvonulás párja. Azelőtt 1881-ben és 1889-ben volt megfigyelhető az égi látványosság, annak pedig, aki elszalasztja az idei átvonulást, egészen 2117 december 11-ig kellene várnia, ha be szeretné pótolni az elmaradást. Szerencsére a Föld nagy részéről, Észak-Amerikából, Európából, Ázsiából és Afrika keleti feléről is jó látható lesz a jelenség, amennyiben az időjárási körülmények is kedveznek, azaz a felhőzet nem takarja el az egész “égi színjátékot”.

Az idei átvonulás során a Vénusz útja a Nap előtt 6 és fél órán át tart a belépéstől, amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén, egészen a kilépésig, amikor a másik oldalon elhagyja azt. A nyugati féltekén kedd délután, a keleti féltekén pedig, így Magyarországon is szerdán (június 6.) hajnalban lesz megfigyelhető. Hazánkból csak az utolsó órát és a kilépést lehet megfigyelni. A látványosság napkeltekor már zajlik, és helyi idő szerint 6.55-kor ér véget, azaz kicsivel több, mint két órán át láthatjuk a Vénusz csöppnyi korongját a Nap korongja előtt. Magyarország különböző pontjai között túl nagy eltérés nem lesz, bár az ország északkeleti csücskében 4:30-kor kel a Nap, míg délnyugaton 5:02-kor.

Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) főtitkára az MTI-nek a Vénusz-átvonulással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy soha ne nézzünk a Napba, csak biztonságos szemüveggel, de az ívhegesztéshez használatos tizenhármas fokozatú hegesztőüvegek is megfelelnek a célnak.

Közlése szerint nagyon fontos a megfelelő szűrők használata az átvonulás megfigyelésekor. Az 1999-ben vásárolt, fémes felületű napfogyatkozás-néző szemüvegek, amennyiben karcolás mentesek, továbbra is alkalmasak a szabad szemes megfigyelésekre. A fénycsökkentő hatású, sötét felületű szemüvegek nem biztos, hogy teljes védelmet nyújtanak a napfény káros sugarai ellen. Távcsöves megfigyelés esetén megfelelően gőzölt üveg- vagy fóliaszűrőt kell használni, a jelenség megfigyelésének további biztonságos módja a kivetítés. “Ha egy papírlapra távcsővel kivetítjük a Napot, biztonságosan figyelhetjük a jelenséget, ráadásul így egyszerre többen is szemlélhetik a Vénusz-átvonulást – mondta az MCSE főtitkára.

Még védőfelszereléssel se nézzünk hosszú ideig a Napba, 5-10 másodperces szemlélődés után tartsunk néhány perc szünetet.”
Az átvonulás Magyarországról látható “forgatókönyve” szerint a Vénusz belülről érinti a Nap peremét, ezután a bolygó korongjának egyre kisebb darabja látható a központi csillag szélén. Ekkor mintha egy sötét “híd” kötné össze a Napot és a Vénuszt, mintha a csillag magához “húzná” a bolygót. Ezt követően a Vénusz teljesen elhagyja a Napot, a két égitest korongja kívülről érintkezik egymással.

“A kilépés lesz számunkra a jelenség legérdekesebb része, mert ekkor különös fényjelenségeket figyelhetünk meg. A Nap hátulról világítja meg a Vénuszt, s így távcsöves megfigyelés során egy keskeny gyűrű formájában láthatjuk a bolygó légkörét” – ismertette a csillagász.

A Vénusz átvonulása csupán parányi fénycsökkenést okoz majd.

A Magyar Csillagászati Egyesület önkéntesei az ország számos pontján várják szerda hajnalban az érdeklődőket, a megfigyelőhelyek listája az MCSE honlapján olvasható.

Forrás: MTI, Space.com

Pártai Lucia énekel, úgy űzi el a felhőket

Elkezdődött a vakáció, megérkezett az igazi nyaraló idő is, kicsit talán már túlságosan is meleg van és túlságosan is süt a Nap… de jobb a dolgokat a pozitív oldalukról, vidáman nézni!

A katasztrófavédelem a vízelvezető árkok állapotát ellenőrzi

MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A katasztrófavédelem az illetékes hatóságokkal együttműködve májusban megkezdte a belterületi vízelvezető árkok állapotának országos ellenőrzését, annak érdekében, hogy a személyi sérüléssel vagy a nagy anyagi kárral fenyegető helyzeteket megelőzze – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint május végéig országosan közel 23 ezer kilométernyi belterületi vízelvezetőt mérnek fel, illetve mindeddig országszerte közel ezer település vízelvezető árkait, átereszeit vizsgálták meg a hatóságok, hogy kiderüljön, képesek-e a hirtelen lezúduló csapadékot elvezetni. Több mint kétszáz esetben kellett már a helyszínen intézkedni a hiányosságok azonnali megszüntetése miatt. A szemlékről jegyzőkönyv is készült.
Az OKF hangsúlyozta: a katasztrófavédelmi szervek részben azért végzik ezt a munkát, hogy ne ismétlődhessen meg a 2010-es Borsod-Abaúj-Zemplén megyeihez hasonló veszélyhelyzet, amelyet a hirtelen nagy mennyiségben lehullott csapadék okozott.
Nyár elején a fontosabb közutak és vasútvonalak melletti fásítások és fasorok állapotának felmérésével folytatják munkájukat az érintett hatóságok és a területek tulajdonosai a katasztrófavédelmi szervek irányításával – olvasható a közleményben.
Mint írták, a katasztrófavédelem kiemelt feladatának tekinti, hogy az elmúlt napokhoz hasonló személyi sérüléssel vagy komoly anyagi kárral fenyegető helyzeteket megelőzze. Emlékeztettek arra, hogy a viharos időjárás miatt közel száz esetben kellett beavatkozniuk a különböző káreseteknél a napokban.
Minden olyan sérülés vagy kár megelőzhető, amely karbantartás elmulasztása, vagy körültekintés hiánya miatt következik be – közölték.

Forrás: MTI

Megérkezett a napelemes repülő

frissítve: 2012.06.06.

Június 6-án megérkezett Marokkóba a napelemmel hajtott repülőgép.

A még május 25-én indult “kísérleti út” hosszabb szünetre kényszerült Madridban az időjárás kedvezőtlen alakulása miatt, de végül kedden (06.05.) hajnalban ismét útnak indulhatott a spanyol fővárosból és mintegy 19 órai repülést követően szerdán hajnalban érkezett meg a rabati repülőtérre.

Forrás: SolarImpulse.com

***

kiadva: 2012.05.30.

Május 24-én felszállt és 2000 kilométeres útjára indult Svájcból Marokkó felé Bertrand Piccard Solar Impulse nevű napelemes repülője.

Az André Borschberg pilóta vezette gép a terveknek megfelelően pénteken (05.25.) megérkezett Madridba, a Barajas repülőtérre, ahol Piccard vette volna át a botkormányt, hogy Marokkó fővárosába, Rabatba vigye a szerkezetet. Végső úti célja a Marokkó délnyugati részén fekvő Varzazát, “a sivatag kapuja” lesz. A payerne-i reptérről több mint 10 óra alatt tette meg az 1200 kilométeres utat a spanyol fővárosig, néhol nyolcezer méteres magasságba emelkedve repült át a Pireneusok hegyláncain.
A kedvezőtlen időjárás miatt azonban a gépnek, a spanyol fővárosban, Madridban már kényszerszünetet kellett tartania. A gép pilótái nem tűztek még ki időpontot az újbóli felszállásra, de reményeik szerint még a héten újra a magasba emelkedhetnek.

A Solar Impulse a tervek szerint 2014-ben világ körüli utat tesz. Piccard különleges gépe eddig Franciaországba és Belgiumba repült Svájcból. A napelemes gép 64 méteres fesztávolságú szárnyain 12 ezer szilíciumcellát helyeztek el, azok gyűjtik be a Nap energiáját a négy, egyenként 10 lóerős villanymotor működtetésére. A gép súlya 1,6 tonna.

A marokkói út a világ körüli próbatétel főpróbája.

Forrás: MTI

A rétegvíz kiaknázása miatt is nő a tengerszint

170m-es vízszint emelkedés esetén elöntött területek

Japán kutatóknak feltehetően sikerült megtalálniuk a kirakós utolsó darabját, ami a tengerszint emelkedésének okait illeti: e szerint az elmúlt évtizedekben jellemző trend nem csupán az óceánok felmelegedés okozta hőtágulásának köszönhető, hanem csaknem ugyanakkora mértékben a rétegvíz túlzott használatának is.

A vizet földalatti folyókból, tavakból vagy más tározókból szívják ki, amely így az óceánokba jut, míg a rétegvíz nem töltődik fel újra – írták Yadu Pokhrel, a Tokiói Egyetem kutatója és munkatársai a Nature Geoscience című szaklapban a Der Standard internetes kiadásának (www.derstandard.at) ismertetése szerint.
Az apálykor, illetve dagálykor jellemző vízszintek mérése alapján igazolt, hogy a tengerszint 1961 és 2003 között átlagosan évi 1,8 milliméterrel emelkedett. A 2007-ben megjelent klímajelentés szerint elsősorban az óceánoknak a globális felmelegedés okozta hőtágulása, valamint a grönlandi, illetve antarktiszi gleccserek és jégsapkák olvadása tehető ezért felelőssé.
Ugyanakkor mindezek a hatások összességében csak 1,1 milliméteres emelkedést idéznek elő. Hogy honnan ered a maradék 0,7 milliméter, eddig rejtély volt. A japán kutatók szerint a rétegvíz túlzott kiaknázása és a vízhasználat egyéb, nem fenntartható módjai állhatnak a háttérben, tehát mindenképp az ember okolható a jelenlegi tengerszint-emelkedésért.
A növekedés mértéke több százmillió tengerparton, illetve szigeteken lakó ember számára létkérdés. Nekik már minimális mértékű emelkedés is drámai következményeket vonhat maga után, amennyiben évről évre ismétlődik.

Forrás: MTI

Praktikus Praktikák Pártaitól – kerti kártevők

Praktikus Praktikák Pártaitól

… avagy régi tapasztalatok a modern háztartásban, környezetünkért, mérgező anyagok nélkül.

A praktikák zömét még Nagyszüleimtől, Szüleimtől tanultam, egy részüket már közzétettem a Magyar Rádió Calypso adásában, megírtam a Színes RTV hasábjain, jelentős részük azonban majd csak itt olvasható a későbbiekben. Örülnék, ha Ön is küldene praktikus, környezetbarát tapasztalatokat közös hasznunkra! Pártai Lucia

Most azokról a praktikákról lesz szó, melyeket akkor érdemes kipróbálni, ha hívatlan „látogatók” is megjelennek nálunk.

A hangya, egér, pocok, vakondok, lótetű, levéltetű, csiga, stb. méreg nélkül is kitessékelhető.

A májusi cserebogár a kiskertekben és szántókon egyformán kárt tesz. A bogarak a cserjék, fák lombját rágják, a júniusban, júliusban kikelő pajorok pedig a növények gyökereit pusztítják. Nehéz ellenük védekezni. Segíthetnek viszont a „telekszomszédok” (a bogarakra vadászó verebek és a pajorokat pusztító sünök, vakondokok), de a gyakori talajművelés, kapálás is csökkenti a pajorok számát. Az ugyancsak hatásos talajfertőtlenítő szerekkel viszont vigyázzunk, mert nem csak a pajorokat, de a földigilisztákat is kiirtják!

A lótücsök, közismertebb nevén lótetű megrágja a gyökereket, a gumókat, kitúrja a palántákat. Segítőtársaink az ellene való védekezésben a feketerigók, a seregélyek és a vakondokok.

Amit pedig magunk is megtehetünk: keressük meg a lótetűfészek „főbejáratát”, mégpedig ahogy Práger György (Kecskemét) javasolta kövessük szemünkkel a lótetű vízszintes járatát. Ahol véget ér, ellenőrizzük pl. egy botvéggel, hogy megtaláljuk-e ott a függőlegesen lefelé, a fészekhez vezető bejáratot. Ezt a lyukat tágítsuk ki tölcsérszerűen, öntsünk bele vizet, mire a rovar előbb-utóbb kimászik.

Hatásos még a pirétrum tartalmú permetlé, de mert ez tizedeli a hasznos talajlakókat is, csak végső esetben használjuk, a már nagyon elszaporodott a lótetű.

A vakondok, védett! állat és nagyon jó segítőtárs a káros rovarok ellen, ugyanakkor mégis jobb lenne az aláaknázott halmok nélküli gyepet nézni a kertben.

Az ajánlott riasztó módszerek számomra nem bizonyultak hatásosnak. Hiába állítottam üres üvegeket a járatba, hogy a légmozgás által okozott hang, mely az üveg száján keletkezik, majd elriasztja a vakondokot. Nyugodtan túrt tovább. Ültettem császárkoronát (Fritillaria imperialis) is sűrűn a kerítés közelébe, de ez is csak szép látvány, ám nálunk nem tartotta távol a földtúrót.

Ekkor találtam rá saját tapasztalattal a bevált módra. Kifigyeltem ahogy  éppen tolta fel a földkupacot, megkerestem a hozzá legközelebbi halmot és ennek segítségével a kettőt összekötő kissé besüllyedt földjáratot. Amikor a vakondok a legújabb halom túrásával volt elfoglalva, éppen ezt a visszamenekülési járatot zártam el egy ásóval. Ezután a friss halomra vizet irányítottam. Miután tapasztalta, hogy a meglévő járata visszafelé nem használható, megfordult és a legutolsó vakondtúráson gyorsan kibújt a felszínre. Kesztyűs kézzel bántam vele, már csak azért is mert menekülés közben erősen karmol és harap. Vödörbe téve elbicikliztünk vele a legközelebbi erdőbe. Megszabadultunk. Másnap újabb halom lett a kertben. Visszajött volna, vagy egy újabb költözött be? Megismételtem az elfogást, már nem kockáztattunk, áteveztünk egy közeli lakatlan szigetre, ott engedtük el. Azóta nem találkoztunk.

Káposztalégy távol tartása Dobozi István (Gödöllő) javaslata szerint: a légy a káposzta gyökérnyakára rakja a petéit. Megakadályozhatjuk, ha permetszert készítünk orvosi zsályából. Egy maréknyi friss levelet egy liter vízben egy napig áztatunk, majd leszűrjük és permetezhetünk. De jó lesz igyekezni, nehogy lekéssük a káposztalégy legfőbb rajzási idejét! A permetezést érdemes egy ideig hetente megismételni.

Földibolhák, apró rovarok, lyukak százait rágják a fiatal levelekbe, főleg a káposztaféléket károsítják. Elsősorban hideg, nedves időben pusztítanak sokat, ekkor a fiatal növény teljesen el is sorvad.

Mit tehetünk? A földibolhák, pattanó bogarak a levegőbe ugranak amikor közeledünk feléjük. Praktikaként épp ezt használjuk ki. Fogunk egy falapot, vagy dobozfedelet, bekenjük ragadós anyaggal, gépzsírral, majd a ragasztós felét végighúzzuk a védendő palántasor felett kb. 2-3 cm magasan. A bolhák felugrálnak és a lapon maradnak.

Üvegházi molytetű: az apró rovar üvegházi, szabadföldi növényeket egyaránt szívogat, de különösen az üvegházakban makacs, veszélyes, ellenálló kártevő. Mit tegyünk? A kulcs a sárga szín. Ha egy sárga színű kartonra, falapra pl. gépzsírt kenünk, felakasztjuk az üvegházban, mint légyfogóra úgy szállnak rá a rovarok.

Meztelen és házas csigák: a hagyományos módszerek a leghatásosabbak. Egyszerűen össze kell gyűjteni őket. Egy másik lehetőség, a leginkább veszélyeztetett növényeket szórjuk körül hamuval, vagy égetett mészporral. A hamu és por kissé még emeli is a talaj pH értékét és a csigák általában elkerülik ezen anyagokat. Az erdei fenyő háncsából aprított mulcs hasonló jószolgálatot tesz. Komoly segítőtársaink lehetnek a madarak, varangy és más békafajok, számukra csemege a csiga.

Rövidesen az is kiderül, mi köze a hangyáknak a levéltetvekhez, előtte nézzük egyenként, mit tehetünk?

A hangya: ha már bolyban telepedett meg, védett rovar. Ezért igyekezzünk idejében megszabadulni az egyedi példányoktól a lakásban!  Ehhez használhatjuk Kerekes Mária (Pécs) módszerét, melyhez mindössze porcukor és a patikákból ismert bórax fele-fele arányú keveréke szükséges.

A bórax más néven nátrium-tetraborát, nátrium-borát, a bórsav nátriummal alkotott sója, melyet alkalmaznak tisztítószerként, ritkábban élelmiszerekben adalékanyagként, de kozmetikumokban, vagy épp az üveg- kerámia gyártás során is.

A hangyák útvonalába tegyük ki a keveréket, a hangyák annyira mohón kívánják az édeset, hogy a csalétket is lenyelik, a tapasztalat szerint ezután elég gyorsan végképp távol maradnak majd. Nálam bevált.

A levéltetű ellen is létezik hatásos biovédekezés. Kesztyűs kézzel bánva a friss csalánhajtásokkal, áztassunk be minél többet egy-egy tartálynyi vízbe. Hagyjuk ázni legalább két napig, majd a csalánleveleket el kell távolítani  (komposztálhatjuk), a vizet leszűrve már permetezhetjük is a levéltetvekkel fertőzött növényeket. Még hatásosabb a módszer, ha hetente legalább egyszer, de inkább kétszer megismételjük. Rendszeresen alkalmazom, hatásos.

Vigyázat! Ha a csalánlevelet túl sokáig hagyjuk ázni, meleg nyári napokon kb. egy hét után elkezdődik az erős szaggal járó erjedés.  Ez nem feltétlen szolgálja a jószomszédi viszony ápolását, ezért minél gyorsabban juttassuk ki a kiskerti növények tövéhez, jó tápanyagpótlás.

A tetvek fő védelmezői a hangyák. Tetűtestőrként működnek, mert a tetvek édes váladékával, a mézharmattal táplálkoznak. A tetveket egyik helyről a másikra hurcolják és megvédik a katicabogár és a lebegőlegyek lárváitól is.

A hangya a csápjával simogatja a tetű potrohát, erre az kiprésel magából egy csepp mézharmatot. Végül egy hangya egyszerre annyi tetvet „fej” meg, amíg jól nem lakik, sőt még a társainak is szállít a bolyba. A hangyák ezen felül nem csak a tetvekből nyernek cukros folyadékot, hanem a nedvdús gyümölcsökből is, ezért azokat is megmásszák.

A sok kárt okozó levéltetvek túlzott elszaporodását tehát hatásosan csökkenthetjük, ha a hangyákat megpróbáljuk távol tartani és akkor is ha a kiskertben védő növénytársulásokat ültetünk.

A paradicsompalánták, a rózsabokrok közé pl. ültessünk büdöskét (bársonyvirág, Tagetes), vagy körömvirágot (Calendula). Ezek vonzzák a hasznos lebegőlegyeket, ezek lárvái levéltetvek ezreit falják fel. A katicabogár, vagy a fátyolka is nagy segítségünkre van a levéltetvek elleni védekezésben, őket nehezebb a biokertbe csalogatni, de mert a katicák a lombtakaró alatt meghúzódva tudnak áttelelni, nagyon fontos, hogy a biokertben a talaj egy részét szerves anyagokkal, lombbal, szalmával takarjuk.

Később majd folytatom …

Szerző: Pártai Lucia

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a6/Meat_eater_ant_feeding_on_honey02.jpg

„Soha nem látott …”?

Avagy aki még keveset élt, keveset olvasott, bármit elhihet a világról. Akár még az olyan nagyotmondásokat is, hogy „megdőlt a hideg-, meleg rekord”, vagy „minden idők legnagyobb, legkisebb, legmelegebb, legerősebb…, soha nem látott… „?
Ezek a frázisok a legritkább esetben felelnek meg a valóságnak.

A „rekordok megdőlésének” igazmondásáról:

Magyarországon is csupán az 1860-as évek végétől állnak rendelkezésre folyamatos, kalibrált meteorológiai mérési adatok. Tehát csak 140 év adatsora áll rendelkezésre a Föld múltjából, egy „hangyányi” időszak az elmúlt sok ezerből a földtörténetben. Ebben korántsem voltak akkora nagy melegek, olyan hidegek, erős havazások, mint már sokszor megtörtént jóval korábbi évszázadokban.

Kezdetben az országban lényegesen kevesebb mérőpont működött. Azóta az elmúlt 20 évben létesültek a hazai kis területű „fagyzugokban” is, mint pl. Zabar, Putnok, Edelény mérőpontja.
Amikor halljuk, „Zabaron megdőlt az országos hideg rekord”, akkor mindössze 20 év leghidegebb méréséről van szó, miközben ha korábban is lett volna mérőállomás ott, mértek volna jóval hidegebbet is a fagyzugban.
Illik-e mindössze 20 év adatának leghidegebb mérését összehasonlítani a 140 év országos adataival, hát még a korábbi évszázadok nagy hidegeivel és ezt rekordként, hírként tálalni?

Fellapoztunk hiteles történelmi feljegyzéseket, nézzünk szélsőséges időjárási eseményeket jóval korábbról, hónapról hónapra!

Jöjjenek korábbi valódi szélsőségek, nagy hidegek, havazások, hőséghullámok, melyek Magyarországon az elmúlt 140 évben még nem ismétlődtek meg, vagy esetleg Olvasóink közül van akinek már vannak ilyen emlékei?

Májusban történt:

– „1125. május havában egész Közép-Európában nagy havazások és hidegek pusztítottak”, áll Dr. Xantus János gyűjteményében.

– „1439. május 10-én Bécs városa került hótakaró alá, de Sziléziában, Lengyelországban is havazott, s ezeken a helyeken a hóréteg hat napig tartotta magát.

– 1448. május 12-én Franciaország egyes részein fagyott, havazott.

1711. május 25. Sopron: este 8-kor súlyos, erős felhőszakadás mellett heves jégeső volt, amiáltal a Potzmann és a Hausberg szőlők teljesen elpusztultak. A villám sokfelé becsapott és a nagy eső ellenére tüzet is okozott.

1714. május 30. Sopron, Bánfalva: éjjel az Ikva patak gyorsan megáradt, kerítéseket is elvitt, s az új utat teljesen elrontotta. A felhőszakadás az összes házakat, utakat, kerítéseket megrongálta. Bánfalván majd minden szobába víz került, sőt néhány házat le is rombolt.

1715. május 29. Késmárk: nagy havaseső, majd a kertekben minden elfagyott.

1716. május 6. Sopron: leesett az idén az első eső. A talaj már teljesen kiszáradt, az árpa- és búzavetés elpusztult.

1718-ban a franciaországi Auxterre-ben egy májusi fagyhullám mindent tönkretett, legfőképpen a szőlőket.

1718. május Délvidék: tartós szárazság, a nagyobb állóvizek is kiszáradtak, ami emberemlékezet óta nem fordult elő.

1719. május 15. Buda: borzalmas zivatar volt, hasonlót hosszú idő óta nem észleltek. Pesten a villám a megyeházába csapott s a kéményen keresztül nagy tűzzel 5 helyiségen áthaladt.

– 1721 május, Eperjes: heves villámlás egy házat felgyújtott, majd a hegyekben havazott. Május 23. éjjelén erős fagy, igen nagy károk a tokaji szőlővidéken. A virágjában lévő meggy teljesen elpusztult. Erdélyben villám sújtott embereket, sok ember álmában halt meg hirtelen halállal. A vihar várkastélyokat is rombolt és hatalmas köveket dobált szét, úgyhogy a röpülő kövek azt a feltevést keltették, hogy un. „kőeső” esik.

1722. május 14. Altorja, Miskolc, Szikszó, Tállya, Bénye környéke: szokatlan fagy pusztította el a gyümölcs- és szőlőtermést.

1725. május 23. Késmárk: óriási felhőszakadás, hömpölygő víz. Illésfalván sok marha megfulladt.

1730. május 11. Rókus: egy gyógynövénygyűjtő ember a hegyekbe ment Angelica és Valerian gyökerekért. Hirtelen erősen havazni kezdett, s csak nagyon nehezen tudott a mély hóban élve hazaérni. Elmondta, ha nem fordul azonnal vissza, a hó eltemette volna, mert nagy tömegekben hullottak oly nagy hópelyhek mint egy tallér.(Megj.: Unger Emil éremtani munkája szerint a tallér átmérője 44 mm volt.)

1736. május 28. Nagyenyed: szörnyű felhőszakadás, villámlással, az áradás ereje megrakott szekereket sodort el emberekkel együtt.

1737. május 25. Tokaj-Hegyalja: a jégeső elpusztította a szőlőt.

1741. május 18. Nagykőrös: éjfél előtt a menykő a tornyot megütötte, azután harangoztak, mire a nép összetódulván a hozott tejjel, vízzel eloltotta a tűzet és a torony megmaradott.

1743. május 4. Egres: a falut, földeket teljesen elöntötte az ár. A lakosság áttelepítését kérte.

1746. május 21. Rókus: az erős jégeső sok ablakot betört.

1764. május 17. Abony: a villám a templomtoronyba ütött, a harangok elolvadtak, minden hamuvá égett, csak az orgona egy része maradt.

1765. május. 1. Szepesség: nagy havazás, három napig szánkóval közlekedtek, ilyenre a legöregebb emberek sem emlékeztek.
Május 25. Jászberény: a kolostor keleti ablakait az óriási jégeső betörte.

1773. május. Pozsony: Néhány hét óta igen nagy a hőség. Y0
Május 28. Somorja: A villámcsapás okozta tűz a falut elsorvasztotta.

1779. május 26. Tósok: a nagy szárazságban tűz ütött ki, 40 ház leégett.
Selmecbánya: a száraz idő miatt a kutak kiapadtak, a vizet a Vágból fuvarozták ide, pénzért vették.
Tótkomlós: a nagy meleg miatt az állatok a legelőn eldöglenek. A folyók is annyira elapadtak, hogy a Maros, Körös és még a Tisza is átgázolható egy-egy helyen.

1791. májusában Itáliában, Ferrarában és környékén erős fagy pusztított.

1912 május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, nagy anyagi károkkal járt a mezőgazdaságban.

1934. május 11. fekete napja Észak-Amerika történetének. Egy óriás erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort el 3000 km-es távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás következtében. „

A szélerőművek felmelegítik környezetüket

Amerikai kutatók napokban világra hozott munkájában arról lehet olvasni, hogy a szélerőművek megváltoztatják közvetlen környezetük időjárási viszonyait. Elsősorban az éjszakai lehűlést “akadályozzák” azaz, megemelik a hajnali, talaj menti hőmérsékletet.
A kutatás megkezdését az indokolta, hogy az elmúlt években, az Egyesült Államokban jelentősen megszaporodtak a szélerőművek és a tervek szerint további növekedés várható a jövőben az energia szektor ezen területén. A vizsgált körzetben (Texas állam középső és nyugati térsége, ahol a világ legnagyobb szélerőműparkjaiból 4 is található), a szélerőmű parkok megjelenését követően feltűnővé vált a régióban megemelkedő hőmérséklet. A vizsgálódás eredményeként kimutatták, hogy miközben a turbinák elektromos árammá alakítják a szél mozgási energiáját, befolyásolják közvetlen környezetük földfelszíne és légrétege közötti hő-, energia- és nedvesség cserét. Ezek az egyébként apró változások, ha elég nagy térséget érintenek, már a regionális időjárásra is hatással lehetnek.
A vizsgálatokat a 2003 és 2011-es év közötti műholdas adatokra alapozták. Ezen időszakban 111-ről 2325-re nőtt a területen található szélerőművek száma. A kapott eredmények jelentős felmelegedési tendenciát mutatnak: 0,72 °C/évtized. A melegedés elsősorban az éjszakai lehűlésben figyelhető meg, összehasonlítva az azonos helyzetű, de nem szélerőművek környezetében lévő területek hőmérsékletének alakulásával.

Forrás: Nature.com