EuMet Időjárás előrejelzés

A téli csapadékok változatossága miatt nehezebb, de szebb feladat is ilyenkor előrejelezni az időjárást.

Ilyenkor egy sor olyan elem lép be, ami júliusban nem: havazás, ónos eső, havas eső és a többi. Ezeket, akármilyen csekély mennyiségűek is, mind említeni kell a prognózisban, nem lehet hallgatni róluk, a megfelelő állítmánnyal (előfordulhat, keletkezhet) szerepelniük kell az előrejelzésben. Míg nyáron, ha elenyésző mennyiségű az esőt szóba sem kell hozni, nem is szabad, mert agyonvágja az egész prognózist.

Fontos, hogy a mi célkitűzésünk az, hogy minél használhatóbb előrejelzést készítsünk, tehát mindennek igaznak és valódikank kell lennie az előrejelzésben. Télen ez bizony nehezebben érhető el. Ha csak az úgynevezett ónos eső esetlegességére gondolunk, vagy a csapadék fajtájának, halmazállapotának esetlegességére. Most lehetne újra ismételni, mennyi minden befolyásolja azt, hogy hó essen, egyáltalán kialakuljon.

Télen tehát még jobban oda kell figyelni a prognózisok készítésekor. Folyamatosan, évek óta mérjük az előrejelzéseink beválását, és ebből amit viszonylag jól megérthet bárki, a hőmérséklet előrejelzésének beválása, amit nap mint nap értékelünk. A látogató ezeket megnézheti a ww.eumet.hu oldalon. Például látható a beválás menüpont alatt az egymást követő napokban, mi történt az elmúlt 25 napban. A beválások grafikusan is megvannak, hogy mikor lőttünk a madár fölé vagy alá. És mi volt a beválás abszolút értéke egy adott napon.

A tél folyamán egy teljesen csendes, úgynevezett magára hagyott, tehát külső, távolabbi tényezőktől nem igazán befolyásolt helyzetben is ki tud alakulni izgalmas szituáció. Például jelentős mennyiségű hó az alsó néhány száz méteres légrétegben.

Nyáron a nagy mennyiségű eső műholdképen már előre látható, gyönyörűen megmutatkozik. Akkor viszont egy másik helyzet teszi nehézzé az előrejelzést: a zivatarok kialakulása. Ezek a zivatarok csak néhány óra hosszat léteznek, azaz konkrétan egy-egy zivatargóc kialakulása a tényleges károkat is okozni képes tevékenység előtt legfeljebb másfél két órával azonosítható, hogy ott van, ebből ez fog nagy valószínűséggel kialakulni.

A feladatot nehezíti az is, hogy a számokról magyar nyelvre fordításnak műfordításnak kéne lennie, tehát nem szabadna a prognózisokban túl nagy helyet, időt felhasználni, arra, hogy a zivatar megfelelően benne legyen, hiszen előfordul, hogy csupán egy néhány tíz négyzetkilométeres területet érint a zivatar. Emiatt az egész országot riasztani nem szerencsés. Ugyanakkor, ha veszély alakulhat ki, arra kötelességünk figyelmeztetni az ország lakosságát.

Sokszor lehet hallani vagy olvasni időjárással kapcsolatban, hogy „ilyen és ilyen idő lesz, ennyi és annyi ideig. A kérdés az, hogy jogosan mondja vagy írja ezt valaki, vagy nem?

Legtöbbször ez tarthatatlan, szakszerűtlen, de hát pénzért gyilkolnak is, könnyen lehet, hogy az illető, formálisan kolléga, pénzért tesz ilyen kijelentéseket. Esetleg annyira nem ismeri a szakmáját, hogy nincsen tisztában azzal, hogyan fogalmazhat. Bár ezt nem feltételezném egy kollégáról.

Az időjárási elemek, az időjárásban előforduló dolgok tulajdonképpen valószínűségi mezőben játszódnak le. A valószínűség egyik elemről a másikra változik, időben minél távolabbra tekintünk, vagyis minél távolabbi időpontra szeretnénk prognosztizálni. Nagyon jól meg lehetne számítógéppel csinálni, hogy odaírjuk a dolog valószínűségét. De nagyon nehezen volna fogyasztható az így létrehozott előrejelzés, matematikai gondolkodásúak talán még ezt is el tudnák viselni. Csupán a csapadék kialakulásának esélyét, valószínűségét szokás számmal kifejezni.

Más részről viszont ezeknek a valószínűségeknek van a hétköznapi nyelvben megfelelője, vagy létezik olyan kifejezés erre, ami közelítőleg megfelelő. Csak azért közelítőleg, mert amikor automatikus szöveggenerálással foglalkoztunk a kollégáimmal, akkor az olvasókkal kitöltetett kérdőívekben, megkérdeztük, számukra mit jelent az, hogy „várható”. Mindenféle válasz érkezett rá, nem igazán voltak használhatók.

A várható szó mellé azután felsoroltunk százalékokat, hogy a válaszadó kiválaszthassa, számára melyik százalék felel meg a várható kifejezésnek. Hozzátenném, hogy ez elemenként, azaz állításonként is különbözik. Az emberek többsége számára normál eloszlás jött ki a számokban, a százalékokban. Ennek a normál eloszlásnak volt egy középértéke, amely körül szóródott és ezt a tartományt az elfogadható tartományú szóródást feleltettük meg a várhatónak, és kifejezésenként az összes többi kifejezésnek.

A kifejezések között egyik-másik gyakorlatilag egymás szinonimái, de ha az ember nagyon akar, akkor érez különbséget, és az értelmezéshez ezt a különbséget használja fel. Ma már az első két hetekre szóló előrejelzésekhez döntő többségében számítógéppel modellezik a légkört, az összes légköri történést, az egymásra hatásokat, és eredményként kijön egy valószínűségi mező.

Ezeket a számokat kell lefordítania a meteorológusnak, úgy, hogy aztán az olvasók, hallgatók, nézők megértsék, hogyan alakul az időjárás. Az amit csinálok, tulajdonképpen tolmácsolás, fordítás. Lefordítom a számok nyelvéről magyar, angol vagy német nyelvre a várható időjárást. Szeretnék, mert erre még van reális alapom, jó műfordító lenni, olyan, aki jól tudja, hogy az adott befogadó közeg milyen részletességű és milyen hosszú előrejelzést hajlandó befogadni, és ebbe a tartományba célozni a fordítást.

A kész anyagban, a prognózisban a számok alapján a bekövetkezés valószínűségének megfelelő kifejezést használja a tolmács, így írja le vagy mondja azt, hogy várható, valószínű vagy előfordulhat. Nem könnyű, ha visszatérünk oda, hogy a géppel megfogalmazott prognózisoknál ugye nagyon sok állítás lesz azonos valószínűségi tartományban.

Az ehetetlen, ha egy csomó lesz, lesz lesz, várható, várható, várható vagy valószínű, valószínű, valószínű kerül egymás mellé, tehát akkor ki kell használni e kifejezések közelségét, ha nem is teljesen szinonimák, érdemes olyat választani a géppel, amelyik még jó, és amely tetszik az olvasónak, de nem viszi félre az előrejelzést.

Bolygónkon mérsékelt és hideg égövben, valamint sarkkörön tud kialakulni havazás. A magasban, több száz méteren, vagy akár egy kilométer magas rétegben ilyenkor a hőmérséklet negatív vagy csaknem negatív. Ekkor a lehulló csapadék hó halmazállapotban éri el a talajt. Azt is célszerű megemlíteni, mitől indul el a csapadék?

A levegőben lévő vízpára kicsapódik a felszínen a legkülönfélébb dolgokra: szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy a levegőben lévő szilárd részecskékre kicsapódik, a vízpárából akkor már víz lesz. Ez egy folyamat. Egyre nagyobb mennyiségű vízcsepp alakul ki. Ezek a vízcseppek például a függőleges áramlással és a saját súlyuknál fogva is mozognak, egymásba ütköznek. Az egymásba ütközésekkor egyre nagyobb vízcseppek képződnek, hiszen ha egy meglévő vízcseppbe belecsapódik két-három másik, akkor azok bele is olvadnak és együttesen jelentősebb méretű  vízcseppé alakulnak át. Elég összetett folyamat. Nehéz közérthetően és igazmondóan leírni.

Havazás

A folyamat többnyire föláramlásal kezdődik. Az alsó légrétegben viszonylag sok a vízpára, elindul fölfelé a föláramlás, a széltől, a hőmérséklettől, ezen föláramlás során létrejönnek ezek az összeütközések, egymásba olvadások és egyre magasabban jár már a kiszemelt vízcseppünk.  Magasban fagypont alá kerül, hirtelen jégszem lesz a vízcseppből.

A jégszemek felülete nagyobb, mint amikor vízcsepp formájában voltak jelen, tehát ugyanaz a szél ugyanazt az anyagot, azt a néhány molekulából álló anyagot még könnyebben sodorja fölfelé, egy darabig. Vannak ott már további vízcseppek, illetve további, korábban már kialakult jégmagvak, amelyek megint csak összeütköznek, és egymásba fagynak. Így nő a jégrészecske felülete, tömege, és elindul a felszín felé, megfordul az áramlás.

Függetlenül attól, hogy a szél az esetleg föláramlásban marad még mindig, maga a részecske jól meghízva elindul lefelé. Újabb jég- illetve vízszemekkel, vízcseppekkel találkozik, tovább nő a felülete, egyre gyorsabban robog lefelé, mivel nő a hőmérséklete, elkezd olvadni, meg párologni is. Sokszor szabad szemmel is látható a távolból, hogy esik az eső, sávokban, és az az eső nem is biztos, hogy eléri a felszínt, könnyen adódik, hogy elpárolog, mielőtt leérne a felszínre.

Máskor hiába közeledik a jégszem a felszín felé, megmarad a mínusz hőmérséklete, sőt, a felszín közelében tovább hűti a levegőt, és a havazás hűtő hatása csökkenti a hőmérsékletet. A szokásos menet szerint hullámokban emelkedik délutánig a nappali hőmérséklet, ám ez megfordulhat, és könnyen lehet, hogy nem emelkedik, hanem éppen hogy alacsonyabb lesz a hőmérséklet is.

Mindezek tükrében érhető, hogy egy előrejelzés elég összetett dolog, nem létezik külön csapadék előrejelzés. Formálisan persze igen, amikor kizárólag a csapadékról beszélünk, de a valóságban ez a hőmérséklettel függ össze, amely meghatározza a csapadék halmazállapotát. Óriási a különbség a között, hogy hó vagy eső esik. Az időjárási elemeket, valamennyit, csak együttesen lehet vizsgálni. És együttes létüket, mozgásukat előre jelezni.