EuMet Időjárás előrejelzés

Tartósan megmaradó meleg időszak várható június 2. felében. A frontok elkerülik hazánk térségét, és az erős melegedésen az elszórtan, helyben kialakuló záporok, zivatargócok sem enyhítenek számottevő mértékben. Ennek sokan, főleg az éppen nyaralók vagy nyaralni készülők örülnek, de pl. az idősebbek számára igencsak megterhelő lehet.

Ebben a korban már nem működik tökéletesen a szervezet hőszabályozó mechanizmusa. Az idősek kevesebbet izzadnak, nem érzékelik olyan pontosan a környezeti hőmérsékletet, mint fiatalabb korban. A szomjúságot is kevésbé érzik, sokszor nem isznak elég folyadékot, testük könnyebben túlmelegedhet, ami hamarabb vezethet kiszáradáshoz. A folyamatot rontják az olyan idős korra jellemző betegségek, mint például a magas vérnyomás illetve a szív-érrendszeri problémák, esetleges veseműködési és anyagcsere zavarok, a cukorbetegség. Sok esetben szednek az idősek vízhajtó gyógyszereket is. Mozgásuk is korlátozottabb, emiatt is nehezebben alkalmazkodnak a hőséghez.

1. A legfontosabb tanács: a környezet hűtése!

Próbálják meg a lakószoba belső hőmérsékletét ezekben a napokban legfeljebb 27 fok körül tartani: az ablakot csak éjszaka és hajnalban nyissák ki, nappal sötétítsenek be. A legjobb erre a külső ablaktábla (zsalugáter), de ha ez nincs, húzzák el a sötétítő függönyt, csukják be a spalettát, eresszék le a redőnyöket! Célszerű, ha van otthon egy szobahőmérő, amivel ellenőrizni tudják a belső hőmérsékletet.

Ha van légkondicionáló, időnként kapcsolják be, de a hőmérsékletet ne állítsák 27 foknál hűvösebbre és figyeljenek arra is, hogy a hideg levegő befúvása ne legyen túl erős. A készüléket szakaszosan használják, ellenkező esetben ugyanis megfájdulhatnak az ízületek.

A ventillátort – ha van otthon – szintén szakaszosan kell üzemeltetni. Fontos tudni, hogy a lapátok csak a belső meleg/forró levegőt forgatják, ami még jobban kiszáríthatja a szervezetet, ezért még több folyadékot kell fogyasztani. Párologtatót is elhelyezhetnek a szobában, a kicsit magasabb páratartalom hűvösebb érzetet kelt.

Nagyon jó hatású, ha egy-egy alkalommal maximum fél órára nedves törölközőt tesznek a homlokukra, nyakukra, csuklókra. Jó hatású az is, ha lábakat 20-22 oC-os vízben áztatva hűtik. A többszöri, langyos vízzel való zuhanyzást csak a biztonságosan mozgó, jó fizikai állapotú időskorúaknak javasoljuk, az esetleges elcsúszásos balesetek megelőzése érdekében.

Az időskorúak sok esetben melegebben öltözködnek, mint azt a külső/belső hőmérséklet megkívánná. A mostani 30 – 35 fok feletti melegben viseljenek szellős, természetes alapanyagú ruhát, ami segíti a test hőleadását.

2. Fogyasszanak elegendő mennyiségű folyadékot!

Igyanak akkor is, ha nem érzik magukat szomjasnak! Óránként legalább egy pohár folyadék fogyasztása szükséges. Aki vízhajtó gyógyszereket szed, szintén fogyasszon a napi megszokott mennyiségnél egy-másfél literrel több folyadékot.

Fontos, hogy ne csak alacsony sótartalmú vizet, limonádét, teát igyanak, hanem az izzadással elveszített sót is pótolják. Egy liter vízbe tegyenek egy fél mokkáskanálnyi sót. Fogyaszthatnak könnyű zöldségleveseket, amit szintén ajánlott enyhén megsózni.

Tartós hőséghullám idején különösen figyelniük kell azoknak, akik vérnyomás csökkentőket szednek. Esetükben szükséges lehet a gyógyszer adagjának csökkentése abban az esetben, ha nem pótolják a sóvesztést, ellenkező esetben ugyanis a szokásos adag nagyobb mértékben csökkenti a vérnyomást, amit rosszulléthez vezethet. A magas vérnyomás betegségben szenvedők a szokásosnál gyakrabban mérjék/méressék meg a vérnyomásukat!

Az idős ember csekély rosszullét esetén is hívja fel kezelőorvosát, kérjen tanácsot állapotával kapcsolatban. A korai beavatkozással megelőzhetők a súlyosabb kiszáradásos állapotok.

3. A nagy melegben csak minimális fizikai munkát végezzünk!

Melegben általában fáradékonyabbnak, bágyadtabbnak érezzük magunkat akkor is, ha alig mozgunk, hiszen szervezetünk a hőleadással jelentős munkát végez, ami elsősorban a szívműködést terheli meg. A kánikulában még az olyan egyszerű hétköznapi tevékenységek is rendkívül megerőltetőek lehetnek, mint a bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, ezért az időskorúak ezekhez is kérjenek segítséget.

4. Ügyeljünk az élelmiszerek megfelelő hűtésére!

Ne fogyasszanak tejes, krémes ételeket. A megmaradt ételeket minél előbb hűtsék le, újra fogyasztás előtt forralják fel vagy süssék át.

Forrás: Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály

Oly sok riasztás és negatív hír jelenik meg manapság a napsütéssel, napfénnyel, UV-sugrázással kapcsolatban, hogy szükségesnek láttuk egy kortes beszéd megírását is az embereket éltető napfény mellett. Természetesen igazak a káros hatásáról szóló információk, de mint oly sokszor, most is több oldala van az éremnek és nem szabad csak az egyik oldalát ismerve ítélkezni.

A sok riasztás és a fényvédő termék reklámok tömege miatt kialakuló félelem hozzájárulhat a lakosság mintegy háromnegyedét érintő és számos súlyos betegséghez vezető D-vitamin-hiányhoz! Ma már egyértelmű, hogy a D-vitamin valójában egy hormon, amely természetes úton a napfény hatására képződik a szervezetben. Az, hogy nem olyan mennyiségben, mint ahogy az szükséges, többek közt annak köszönhető, hogy nem merünk a napra menni, minden lehetséges eszközzel védekezünk a napsugarak ellen és 50-es, 100-as faktorú naptejeket kenünk magunkra. Ennek következtében egyszerűen nem tudja elérni a szervezetünket a D-vitamin képzést elindító sugárzás. Tehát a napfény egész szervezetet érintő és legfontosabb feladata a D vitamin képzés, amely nélkülözhetetlen a csontozat fejlődésében és épségben tartásában. Fokozza a vérképző szervek működését, javítja a testünk általános állapotát – ezáltal nő a szervezet ellenálló képessége.

Az előbb említett D vitamin képzés és csonterősítés mellett a napsugárzás kimondottan jótékony hatású lehet bizonyos bőrhibák esetében is.

Hazánkban – „hála” a túlzott húsfogyasztásnak, az egészségtelen táplálkozásnak és a mozgás és friss levegő hiánynak – rengeteg a mitesszeres és a pattanásos bőr mindkét fajtája, az olajos-zsíros és a vízhiányos-száraz-gyulladt-korpázó seborrhea. Nos, ezekre a bőrtípusokra igen jótékonyan hat a napfény, de nem csak nyaraláskor, hanem egész évben rendszeresen (természetesen a napozás szabályait szigorúan betartva).

A másik egyre jobban terjedő bőrhiba a pszoriázis. Ez kialakulhat a fejbőrön, test szerte kisebb-nagyobb foltokban, a térd és a könyék bőrén megvastagodást előidézve, a tenyér és a talp (sarok) berepedését okozva. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezeken a tápanyaghiányos, D-, és A-vitamin hiányos bőrökön szinte minden esetben segít a napfürdő, különösen, ha valamelyik gyógyfürdőnkben fürdőkúrával is kombináljuk.

A hajas fejbőr pszoriázisánál a haj szétfésülésével a fejbőrt kell napoztatni a hámló és korpázó területeken.

A test szerte lévő pszoriázis napoztatásánál a szakemberek ajánlása az, hogy ne használjunk fényvédő faktoros napozókat, ugyanis ezek kémiai összetevői a napsugárzás hatására még jobban irritálhatják majd a beteg bőrfelületet! Ezeket a bőröket inkább a kora délelőtti (10 előtt), vagy késő délutáni (17 után) időszakban ajánlott napoztatni, napfénynek kitenni.

Rendkívül jó hatású a napozás a csontritkulás és a csontképzés zavarai ellen vívott harcban is. A jól adagolt napfürdőzés és télen a mértékkel végzett szoláriumozás a legjobb megelőzés, ugyanis UV-A sugárzás nélkül a legjobb minőségű táplálék kiegészítő sem hat úgy, ahogy kéne. Németországban például a Sonnenklinik (Napfényklinika) kifejezetten ennek a betegségnek a gyógyításával foglalkozik a napfény, a szolárium, a gyümölcskúra és a mozgásterápia intenzív alkalmazásával – igen jó eredménnyel.

És végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni azt a nem mérhető pszichés, lelki energiát és töltést, amit a napfény biztosít a számunkra. Nem véletlen, hogy azokban az országokban, ahol magas a napsütéses órák száma, a depresszió és az idegesség szinte ismeretlen fogalmak. Tehát nem csupán testünk alapvető vázának elengedhetetlen, hanem lelki egészségünk fenntartásához is szükségünk van a Nap sugaraira.

Az UV-sugárzás várható mértékéről, illetve annak bőrünkre gyakorolt hatásának erősségéről alábbi oldalunkon találhatóak friss információk: UV-sugárzás

Az emberi élet számára elengedhetetlen a létezése, de sajnos káros hatása sem elhanyagolható. Ezért fontos tájékozódni arról, hogy milyen erősségű UV-sugárzásnak vagyunk kitéve szabadtéri program, strandolás vagy csak épp kertészkedés esetén!

Ebben segít az oldalunkon található UV-sugárzás előrejelzés, ahol megtalálhatják a hazánkban várható UV-sugárzás erősségét a WHO  (Világ Egészségügyi Szervezet) által egyezményesen kialakított és használt UVI skála meghatározásával.

De mi is ez az UV-sugárzás?

Az UV sugárzás az ún. nem látható sugarak közé tartozik. UV, azaz ultraviolet, magyarul ibolyántúli tartomány. A definíció szerint  az UV-sugárzás a látható fénynél (400-780 nm) kisebb, de a röntgensugárzásnál (0,01–100 nm) nagyobb hullámhosszúságú; a 180–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás.

Az emberi szem által látható fény helye az elektromágneses spektrumban (forrás: wikipedia.org)

A földfelszínen tapasztalható UV-sugárzás legfőbb természetes forrása a Nap, de más módon is keletkezhet (pl. villámlás során) és mesterségesen is előállítható. Amikor anyagokat izzásig hevítenek, akkor valamennyi UV-fény is keletkezik.

A Napból a Földre érkező sugarak hullámhossza az infravöröstől (IR) egészen az ultraibolya (UV) tartományig terjed, melybe a látható fény is beletartozik.

Magát az UV-sugárzási tartományt, hullámhossztól függően 3 részre oszthatjuk: UVA (400-320 nm), UVB (320-290 nm) és UVC (290 nm alatt). Az UVC- és az UVB-tartomány nagy részét kiszűri a Föld légköre. Ezt a feladatot a sztratoszférában található ún. ózonpajzs látja el. Ha ez a „szűrő pajzs” nem lenne, élet sem lenne a Földön, mert az éltető napfény  a maga „nyers” formájában könyörtelenül halálos!

Az UVA típusú sugárzás hatására indul be a bőrben a pigmentképződés, azaz a barnulás folyamata. Túlzásba vitt napozás esetén azonban a kötőszövet ellasztikus és kollagénrostjaiban okoz helyrehozhatatlan károkat, mellyel a bőr idő előtti öregedését okozza. Ugyancsak ez a sugárzás az, ami egészen mélyre hatol a szemben és a szemlencséig jutva ismételten és tartósan fotokémiai változásokat okoz abban. Ennek a folyamatnak az eredménye pedig a napjainkban egyre gyakrabban diagnosztizált szürke hályog kialakulása lehet.

Az UVB típusú sugárzás  az a tartomány, ami nélkül nem képződne D-vitamin a szervezetünkben. D-vitamin pedig kell! Megléte elengedhetetlen az egészséges szervezet, megfelelően működő immunrendszer és csontváz fenntartásához. Nagy mennyiségben ezek a sugarak is komoly veszélyt jelentenek: az enyhe leégéstől egészen a komoly égési sérülésig terjedő bőrkárosodást okozhatnak. Utóbbi esetben pedig visszafordíthatatlan károsodás következik be a DNS spirálban, ami idővel bőrrák kialakulásához vezethet.

Az UVC típusú sugárzás nem éri el a földfelszínt. A kutatási eredmények alapján a Napból érkező UVC tartományt teljesen kiszűri a légkör, ezért annak káros hatása ellen csak az űrbe kilépő embereknek kell védekezni. Egyébként szintén roncsolja az emberi DNS-t és a szemben is olyan mélyre hatol, mint az UVA típusú sugárzás. Baktériumölő hatása miatt sterilizálásra használják.

A túlzott UVB és UVC sugárzás (pontosabban tartós 265-275 nm közötti UV sugárzás) ún. „hóvakságot” okozhat. Az elnevezés onnan ered, hogy magashegyi túrázóknál figyelték meg először a jelenséget, de nem csak ők veszélyeztetettek. Az ipari hegesztés vagy az UVC fénnyel való sterilizálás folyamán munkahelyi balesetként is előállhat ez a tünetegyüttes, ami átmeneti vaksággal járhat és ráadásul nagyon fájdalmas: Az UV-sugárzásnak való kitettség után akár 4-12 óra is eltelhet a tünetek jelentkezéséig. Első jele lehet a szemkáprázás, a külső szemlélő számára pedig a piros, véreres szem. Jellemző tünetek még a fényre való érzékenység, a homályos látás, a pislogás és a könnyezés. Az alany úgy érezheti, hogy homok került a szemébe. A hatás átmeneti, 1-2 nap alatt elmúlik, a szem regeneráló képessége következtében.

Forrás: Wikipédia

Mikortól beszélünk hőségről? Milyen riasztási fokozatai vannak? Hogyan hűtsük a lakást, mire vigyázzunk, ha ventilátort vagy légkondicionálót használunk? Mennyi az optimális folyadékfogyasztás és mire vigyázzanak a kisgyermekesek, illetve autósok? Dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet mb. főigazgató helyettese válaszol:

Az országos tisztifőorvos által kiadott hőségriasztás, elsődlegesen az egészségügyi ellátó rendszer felkészítését szolgálja a várhatóan megnövekedő feladatokra, ugyanakkor a védelmi igazgatás, az együttműködő szervezetek tájékoztatása is rendeltetése, ám számukra semmilyen konkrét feladatot nem határoz meg, azt saját terveik szerint önállóan végzik. Mindezek mellett kiemelt fontosságú a lakosság időbeni tájékoztatása, és a védekezésre vonatkozó tanácsokkal való ellátása.

A hőséggel kapcsolatban az országos tisztifőorvos jogszabályi felhatalmazás útján az alábbi fokozatokat adja ki:

I. fok:
Figyelmeztető jelzés abban az esetben, ha egy napig a napi középhőmérséklet eléri vagy meghaladja a 25°C-ot.

II. fok:
Riasztás: az előrejelzés szerint a középhőmérséklet várhatóan legalább három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a 25°C-ot.
A magas napi átlaghőmérséklet olyan környezet-egészségügyi kockázatot jelent a lakosság számára, amely indokolja az egészségügyi ellátó rendszer, az önkormányzatok figyelmeztetését és a lakosság hőhullám alatti rendszeres tájékoztatását.

III. fok:
Riadó jelzés. Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 27°C-ot.

Hőségriasztás munkaidőben: jogok és kötelezettségek

Forrás: ÁNTSZ

Június 8.: Medárd napja

A legismertebb időjóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő 40 napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor 40 napos szárazság várható.
Szent Medárd frank származású, katolikus püspök (576.), a flandriaiak megtérítője volt.
Legendája az esőzéssel kapcsolódik össze. Gyermekkorában egy feje fölött szálló sas védelmezte őt az esőtől, felnőtt korában pedig, amikor egy duhaj, mulatozó társaságot nem tudott szép szóval megfékezni, esőért fohászkodott, így végül a csapatra hirtelen lezúduló és 40 napig tartó eső vetett véget a tivornyának.

A hagyomány szerint ha e napon megfürdetünk egy kakast, nyomban megnyílik az ég, és ömleni kezd belőle a zápor. De Medárd napján a tóban, folyóban óvatosan fürödjünk, mert a vizek királya és minden vízszellem ezen a napon szedi áldozatait, így könnyen bajba kerülhetünk.

Mint minden legenda és néphit mögött, e mögött is áll természettudományos magyarázat.

Júniusra a szárazföld belső területei már fölmelegednek, a meleg levegő felfelé áramlik, és helyébe érkeznek a súlyosabb párás tengeri légtömegek, ezek meghozzák az esőket, zivatarokat. Ezért jellemző a május végi, június eleji változékony, záporos, zivataros időjárás, ami persze nem köthető egyetlen naphoz.

A nagy népi időjóslás teszt alapján többnyire beválik a Medárd napi esőjóslat.

A népi időjóslatok beválását kutató tanulmányról itt olvashatnak részletesebben: A nagy népi időjóslás-teszt

Június: nyárelő, Medárd, Szent Iván vagy Napisten hava. Nevét Junóról (római istennőről) kapta, aki Jupiter felesége volt. A meteorológiai nyár első hónapja, ami Magyarországon egyben a legcsapadékosabb hónapnak is számít. Átlagosan 60-90 mm csapadék hullik júniusban, de ez legtöbbször helyi záporok, zivatarok formájában érkezik, így gyakran előfordulnak száraz, csapadékszegény körzetek is. Sokakban azonban a nyár első hónapja az eperszüret időszakaként él és a korai cseresznye is javában érik már ilyenkor.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 12 / 14 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 23 / 25 °C, 63-84 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 224-259 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• június 1.: A meteorológiai nyár kezdete.
• június 3.:1720-ban, Pozsonyban véresőről számoltak be a helyi lakosok.
• június 5.: 1972-től Környezetvédelmi Világnap
• június 8.: Medárd napja. A legismertebb jóslás szerint, ha e napon esik az eső, akkor a következő negyven napban is esni fog. Ha viszont nem nyílnak meg az ég csatornái, akkor negyven napos szárazság várható. Az eredetét magyarázó egyik legenda szerint Szent Medárd püspök negyvennapos esővel oszlatott szét egy vidám, táncoló és mulatozó társaságot, mert nem hallgattak intő szavaira.
• június 8.: 1955-ben ezen a napon akkora vihar volt az Alföldön, hogy 3 kombájnt is a levegőbe kapott a szemtanúk szerint.
• június 12.: 2003-ban, ezen a napon a Balaton hőmérséklete elérte a 30,6 ^oC-t
• június 12.: János napja. A népnyelv azt mondja: János előtt kérjük az esőt. Utána már kéretlenül jön.

• június 13.: 1924-ben ezen a napon tombolt az elhíresült Biai-tornádó. Bia és Vác között kb. 70 km hosszban, 1 km szélességben, 310-375 km/órás szélerősséggel, mindössze 6 perc alatt hagyott maga mögött tragikus nyomokat. 5 ember halt meg, 61 megsebesült, 6 millió aranykorona kár keletkezett. Nem csak a forgási sebesség volt pusztító, de maga a tölcsér is szokatlan, orkánerejű sebességgel, kb. 120 km/órával száguldott.
• június 15.: e nap körüli napok valamelyikén kel legkorábban a Nap.
• június 20.: Csillagászati nyár kezdete. Ugyan jún. 24-én, Szt. Iván éjjelén szokás ünnepelni a legrövidebb éjszakát, de a valódi napforduló 20-án van (2024-ben pontosan 06.20. 22:52-kor). Ekkor kezdődik csillagászati értelemben a Nyár. Ebben az időben jár a Nap a legmagasabb – azaz a Földtől legtávolabbi – pályán, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon közel 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed tíz és hajnali háromnegyed négy között van. Június 20. után a Nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány perccel.
• június 21-hez legközelebbi vasárnap: a NAP napja.
• június 23.: A krónikák szerint 1718 június 23-án Buda utcáit 70-80 cm jég borította. No nem egy eddig ismeretlen jégkorszak okozta ezt a jelenséget, hanem egy igen intenzív zivatar, melyből tartósabb ideig jégeső esett, és az összegyűlt jéggolyócskák érték el ezt a magasságot. A jelenség még így is különlegesnek hangzik. (Előfordulhat, hogy az akkori krónikások is szerették már az „újságírói túlzásokat”?)
• június 24.: Szent-Iván éjjele. A néphagyomány időjárási szabályokat is kötött a Szent Iván-naphoz. A Szent Iván-nap előtti kakukkszó állítólag olcsó búzát jelent. 40-es napnak is számít Szt. Iván. Úgy tartják, a következő negyven napon hozzá hasonló idő lesz.
• június 27.: A hétalvó szent, László napja. Időjósnap, figyelik is az időjárást. Muravidék népe azt tanácsolja: Jól figyeld meg László napját, Jó előre megjósolja az idő járását.
• június 29.: Szent Péter és Pál apostolok vértanúhalálának feltételezett napja. Péter-Pál napja az ősi ünnep, az aratás kezdő időszaka.
  

Május hónap Maia istennőnek volt szentelve az antik világban, aki a föld termékenységét oltalmazta, a szaporulat felelőse volt. Innen, illetve Maia istennő férfi párja, Maius nevéből ered a hónap elnevezése.
Ez az utolsó tavaszi hónap, mely folyamán jelentős változás következi be az időjárásban. A hónap elején még előfordulnak fagyos reggelek, míg a hónap végén nem ritka a 30 fok közeli maximum.

Gyakori a nagy hőmérséklet visszaesés.  Derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy is kialakulhat. A népi időjóslásban fagyosszentek néven emlegetik ezt a jelenséget.

A történelmi feljegyzések között is találunk példát a nagy változékonyságra. A krónikák szerint 1125 májusában, egész Közép-Európában hatalmas havazás volt, míg 1186-ban, egy nagyon enyhe tél után májusban már arattak a Tisza mentén. 1714. május 1-én, Sopronban a hideg és a havazás, hófúvás, nagy károkat okozott, illetve 1805-ben Brassóban és környékén éltek meg komolyabb havazást.

A természet is tovább ébredezik. Megjelennek a rovarok, bogarak. A májusi hónapban, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 10-15 fokot, megkezdődik a cserebogarak rajzása. A hónap első felében rendszerint kikelnek az első szúnyogok.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 51-67 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 228-253 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• május 1.: Örömünnep, a teljes pompájában beálló tavasz napja volt mindig. E nap hajnalán állítják a lányok ablakába a faragott fenyőből készült hagyományos májusfát. Rajta színes szalag, boros üveg vagy festett tojás csüng. Vidékenként hajnalfának is nevezik.
  A munkásság ünnepévé 1889-ben lett, amikor a nemzetközi munkáskongresszus, a francia Lavinge javaslatára annak nyilvánította. Ezen a napon főleg a 8 órás munkaidő kivívásáért tüntettek. Franciaországban azóta a gyöngyvirágot tekintik az ünnep jelképének.
  Május 1-t a rómaiak is megünnepelték Bina Dea néven.
• május 1.: Fülöp és Jakab napját a népi időjóslásban is megemlítik. A nap időjárásából meg lehet tudni, hogy a télen milyen lesz az idő, sőt azt is, hogy, ha hűvös, nedves ez a nap, akkor középszerű lesz a termés, ellenben, ha meleg, száraz, akkor bőséges lészen. A gyakorlatban erre a hiedelemre sem érdemes támaszkodni.
• május 3.: 1879. május 3-án született dr. Réthly Antal, meteorológus, klimatológus. Dolgozott az Ógyallai Intézetben, bölcsészdiplomát is szerzett, majd a török kormány meghívására Ankarában megszervezte az ország időjárását megfigyelő hálózatot. Itthon az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója lett, majd a Műegyetem professzoraként ment nyugdíjba. Végül 95 évesen halt meg. Munkássága során Magyarország földrengési térképét rajzolta meg, ő szerkesztette az első Nemzetközi Éghajlati Atlaszt is. 1952-ben a Kárpát-medence földrengéseiről írt nagy monográfiát.
• május 4.: Flórián napja, a tűzoltók és árvízvédők védőszentje.
• május 6.: Babevő János néven is szerepelt a régi naptárakban, ekkor vetik a hüvelyeseket, babot, lencsét.
• május 6.: 1856. május 6-án született Robert E. Peary, az Északi-sark felfedezője. Többszöri kísérlet után 1909. április 6-án sikerült elérnie.
• május 10.: Madarak és Fák napja.
• május 10.: 1439. május 10-én Bécs városa hótakaró alá került, de Lengyelországban is havazott, ezeken a helyeken a hóréteg legkevesebb, mint 6 napig tartotta magát.
• május 11.: 1934. május 11. fekete napja volt Észak-Amerika történetének. Óriási erejű szélvihar 300 millió tonna termőföldet kapott fel és sodort 3000 km távolságban. 160 000 farmer ment tönkre a természeti csapás miatt.
• május 12-14: Fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác, valamint Orbán (máj. 25.). Azért nagy a jelentősége a néphagyományban ezeknek a napoknak, mert a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban. Időjárásukból azt a következtetést vonták le, hogy „Sok bort hoz a három ‘ác’, ha felhőt egyiken se látsz”. A hiedelemnek van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptárkészítőket. A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.
• május 12.: Pongrác napi eső nem jó a gabonára, mondja a hiedelem, talán mert úgy tartották, az ilyenkor hulló csapadék kedvezhet a kalászosok gombabetegségének.
• május 13.: 1912. május 13-án pusztított a Dés melletti Bálványosváraljától kiinduló és a Barcaságig tomboló tornádó, mely nagy anyagi károkat okozott. A szemtanúk szerint a forgószél olyan erejű volt, hogy 60 birkát felkapott és egy 100 méterrel magasabb hegyoldalra rakott.
• május 16., 2010: egy nap alatt lehullott csapadékrekord. 99mm eső hullott Sellyén.
• május 19., 1578: a krónikák tanúsága szerint egy vihar következtében Buda Várában lecsapó villám tönkretett 500 házat és megölt 200 török katonát.
• május 19.: 1806. május 19-én erős fagyhullám a Kárpát-medencében.
• május 20.: 1481. május 20-án Magdeburgban hatalmas erejű jégeső. Tojásnagyságú jégdarabok hullottak, s az esőtől a kiáradt Elba és Moldva folyók nagy károkat okoztak.
• május 25.: Orbán napja. Orbán, a negyedik fagyosszent,  névünnepén viszont a néphit szerint kívánatos az eső, mert az ígér jó termést. „Ha Orbán nevet a szőlő sír, ha sokat dörög, úgy jó.”
• május 25., 1913: Pécsett hóesést figyeltek meg. Ez volt az 1901 óta gyűjtött feljegyzések szerint hazánkban a legkésőbbi hóesés.

Január az év első hónapja. Ősi magyar nevén Fergeteg hava, illetve mai népi elnevezése Boldogasszony hava. Nevét Janus isten után nyerte, akit a szerencsés kezdet, illetve a kapuk és átjárók isteneként is tiszteltek az ókori Rómában. A január és a február volt az utolsó két hónap, amit utólag hozzáadtak a római naptárhoz, mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak eredetileg nem kapott hónapot. Bár egy ideig még március volt az év első hónapja, hamarosan a január vette át ezt a helyet, azelőtt a tizenegyedik hónapnak számított.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -5 / -2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 0 / 3 °C, 19-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 50-68 óra körül van összesen a hónap folyamán. Már hosszabbodnak a nappalok és ez látható a napsütéses órák számában is, igaz, gyakran fordul elő még a decemberre is oly jellemző párás, szürke, ködfelhős idő és a napi középhőmérséklet ebben a hónapban a legalacsonyabb.

• január 1.: Újév napja. Újév reggelén a férfiak köszönteni mentek a rokonokhoz, de az asszonyok ekkor nem léphettek ki a házból, mert január 1-jén asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
  Azt is jól meg kell gondolni, hogy mit teszünk először újév napján, mert jó eséllyel gyakran tesszük majd ugyanezt egész évben. Sokan ezért elsején le sem fekszenek napközben, nehogy a betegség, ágyhoz kötöttség nyűgjét vonják magukra.
• január 3.: 2006-ban jelentős havazás volt Németországban. A lehullott hó súlya alatt beszakadt egy jégpálya teteje. 11 ember halt meg a katasztrófában. Utólag kiderült, hogy a tető műszaki állapota sem volt megfelelő.
• január 3-4.: A Quadrantida meteorraj maximuma. Ez a raj rövid ideig aktív, sok hullócsillagot csak 3-ról 4-re virradó éjszaka lehet megfigyelni belőle (ha az időjárás is megengedi). A meteorok sikeres észleléséhez sötét, zavaró fényektől mentes helyszín szükséges. Megpillantásukhoz nem kell távcső, de a meleg ruházat nélkülözhetetlen.
• január 4.: A Föld a Nap körüli pályáján e napon éri el a Naphoz legközelebb eső pontot (perihélium), azaz ekkor halad el a Föld a legközelebb a Naphoz. Érdekes, hogy ennek ellenére a napsugarak ereje ilyenkor a leggyengébb. Ez a Föld tengelyének dőlése, illetve az ebből következően igen kis szögben, ferdén beeső napsugaraknak és a rövid nappaloknak köszönhető.
• január 6.: Vízkereszt napja. Ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt.
• január 17.: 1783-ban, Eszéken több napja tartó esőzések, zivatarok és jégeső miatt, január 17-én viharoszlatási célból ágyúkkal lőtték az égboltot. Akkoriban úgy vélték, hogy a mozsárszerű ágyú elsütésekor keletkező levegőhullámok a képződő viharfelhőre oszlatólag hatnak. Természetesen a viharfelhő képződés energiamennyiségéhez a viharágyú által kifejtett energia az elenyészőnél is kevesebb. (Réthly Antal gyűjteménye)
• január 17.: TÉLI SZENT ANTAL napja. A beteg emberek, állatok védőszentje volt.
• január 18.: Negyvenes időjósló nap a népi időjóslásban. A mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy).
• január 20.: Fábián és Sebestyén napja. A hagyomány szerint ez az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni.
• január 21.: Ágnes napja. A régiek megfigyelése szerint, ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. E napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket. (Szent Ágnes)
• január 22.: A szőlősgazdák egyik védőszentjének napja. „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” illetve „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A hagyomány szerint ezen a napon „Vince-vesszőt” metszenek, és nótaszóval vonulnak haza a dombról. A szőlővesszőket a meleg szobába öblös szájú üvegbe helyezik. Ha ezek kihajtanak, akkor nem fognak elfagyni a szőlőszemek. Vince időjárását mindenütt figyelemmel kísérték a szőlősgazdák.
• január 25.: PÁLFORDULÓ napja. Negyvenes napnak számít. Azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz.

Ősszel csodálatos színekben pompáznak a fák, bokrok levelei, mielőtt végleg lehullanának és beköszöntene a kopár tél a maga „csontváz szerű” lombkoronáival. Gyerekkoromban, kirándulások alkalmával gyakran ugratott azzal édesapám, hogy megdorgált, amiért kiszöktem és össze-vissza pingáltam az erdőt.

De ha az ok nem egy huncut manó csínytevése, akkor vajon miért vált színt a természet ebben az időszakban?

Sokaknak újdonságként hangozhat, hogy az ősszel megjelenő színkavalkád egész évben megtalálható a levelekben. A különbség a zöld szín, illetve az ezt a színt adó klorofill (C₅₅H₇₀MgN₄O₆) nevű anyag mennyisége. Ez az anyag ugyanis a levelek zöld festékanyaga, mely a napos tavaszi, nyári időszakban annyira nagy számban található a levelekben, hogy elnyomja a többi jelenlévő színt adó festékanyagot.

Az élet fenntartásában fontos szerepet játszanak a porfirinek. Porfirin gyűrűk magnéziummal összekapcsolódva alkotják a klorofillt, mely a napfényből szerez energiát, hogy fotoszintézis során tápanyagot állítson elő a növény számára, azaz fenntartsa az életet a Földön.

Minden ősszel mégis több millió tonna klorofill bomlik el néhány hét alatt.  A trópusokon még nagyobb mértékű bomlás játszódik le a száraz évszak kezdetén. A talajban rendszerint kevés magnézium van, ezért az őszi időszakban, a napsugarak gyengülésével, a nappalok rövidülésével azok a növények, amelyeknek magnéziumra van szükségük, és elhullatják a leveleiket, hogy télre vizet tartalékoljanak, előbb rendszerint kivonják a magnéziumot, s a szárban vagy a gyökérben tárolják. A magnézium eltávolítása és így a klorofillmolekulák számának csökkenése miatt pirosodnak, sárgulnak, barnulnak meg a levelek. Az égerfa azonban, amely vízparton nő és könnyen juthat magnéziumhoz (gyakran baktériumok segítségével), zölden hullatja el a leveleit.

A sarkoktól a trópusok felé vonuló színhullám naponta 60-70 kilométert tesz meg Nyugat-Európában.

A klorofillmolekulák néhány nappal előbb bomlanak el, mint a levelekben található sárga-narancssárga vegyületek, a karotinoidok (C₄₀H₃₆), melyek ugyancsak egész évben jelen vannak, de kisebb számban, mint a klorofillmolekulák. Ennek köszönhető a sok sárga, narancssárga szín az erdőkben.

A még sok növénynél előforduló vörös, illetve lilás árnyalatot az okozza, hogy több egyszerű fenolvegyület vörös vagy lilás, vízben oldódó antocianiddá alakul át. Az antocianidok az eddigi pigmentanyagoktól eltérően tavasszal még nincsenek jelen a levelekben. Csak a nyár folyamán, annak is inkább a vége felé kezdi el termelni ezt a vegyületet a növény. Keletkezése szoros összefüggésben van az erős fényhatással és az ezzel kapcsolatosan alakuló cukortermeléssel és foszfát szint csökkenéssel. Ennek tudható be pl. az is, hogy ha a piros alma egyik fele kis területen sárga marad, ahol a napfény kevésbé éri.

Végül a barna színárnyalatot a csersav (tannin) idézi elő.

Ebből következik, hogy azokban a növények leveleiben, melyeknek magas az antocianid tartalmuk, a vörös, bordó szín lesz domináns, bár a cukortermelés csökkenésével ez is eltűnhet. Ilyenkor a stabilabb flavonoidok és karotinoidok színe kerül előtérbe, így lesz a levél sárga vagy narancsszínű. Azokban a növényekben, melyek nagy mennyiségű cseranyagot is tartalmaznak (pl. a tölgy), a barna szín jelenik meg ősszel a leveleken.

Szinte nincs ember, aki ne kedvelné ezt a szakaszát az évnek. A jellemzően szeptember végén, október első felében kialakuló szélcsendes, hajnalonként hideg, párás, délutánonként többnyire derült vagy napos, kellemes hőmérsékletű, nyugodt időjárású napokra azonban manapság két kifejezés is használatos: vénasszonyok nyara vagy indián nyár.

Az elnevezésben már nem ennyire nagy az összhang. Sokan nem kedvelik az első kifejezést, pedig az ég világon semmi sértő vagy kirekesztő nincs annak hátterében.
A régmúlt időkben, de vidéken, falvakban még manapság is többfelé nem vagy csak nagyon indokolt esetben fűtöttek a házakban. Az őszi hideg reggelek beköszöntét követően az idős asszonyok előszeretettel ültek ki napközben a ház előtti padra, élvezni a kellemesen melengető napsugarakat. A forró nyári időszakra ez nem volt jellemző, illetve csak esténként, hiszen addig a ház hűvösében volt jobb tartózkodni, de ez az idő előcsalogatta őket. Ezért alakult ki ez a megnevezés erre az időjárási helyzetre Közép-Európában.
Az indián nyár ugyanezen időszak angolszász elnevezése. Észak-Amerika keleti részén nevezték eredetileg így, majd elterjedt az angolszász országokban is, de pl. Franciaországban, ahol inkább október második felében, november közeledtével szokott előfordulni, is így nevezik. Amerikában az irodalmi emlékekből arra lehet következtetni, hogy a szó már az 1770-es években is széles körben használatos volt. A konkrét eredete nem egyértelmű, de nagy valószínűséggel onnan ered, hogy az évszaknak ezen időszakában indultak nagy vadászatokra az amerikai őslakosok. De pl. a természet is az indiánok viseletére jellemző színeket ölt ilyenkor.