EuMet Időjárás előrejelzés

Télen nem csak a havazás festheti fehérré a tájat, hanem a zúzmara is hamisítatlan téli hangulatot tud teremteni.

Sokan összetévesztik a zúzmarát a dérrel, és tagadhatatlan, hogy mindkét időjárási jelenség a levegő páratartalmának fagypont alá hűlt felületeken való megfagyásával, jégképzésével keletkezik, de nem mindegy, hogy milyen körülmények között.

Dér:

Derült, szélcsendes időben képződik fagyos hajnalokon. Jellemzően vékony réteget képez, kis mennyiség keletkezik, mely a napkeltét követő hőmérséklet emelkedés hatására gyorsan elolvad.

Zúzmara:

Keletkezésének feltétele a ködös, fagyos időjárás, melyhez különböző erősségű légmozgás társulhat. Mivel a ködös időjárás miatt nincs számottevő hőmérséklet emelkedés, hosszabb élettartamú, akár hetekig fennálló jelenség is lehet. Igen veszélyessé is válhat, mert a folyamatosan hízó zúzmara súllya alatt leszakadhatnak vezetékek vagy nagyobb ágak is. A keletkezésekor jellemző szélerősségtől függően különböző tipusú zúzmara képződhet:

• Durva zúzmara: Legalább mérsékelt, vagy erős szélben, túlhűlt vízcseppekből, ködcseppekből keletkezik. Keletkezését tehát megelőzi egy ködképződés. A lerakódás a tárgyak szél felőli oldalán nagyon vastaggá nőhet és ilyenkor tollakhoz hasonló kinövések jellemzik, amelyek a széllel szembe néznek. A durva zúzmara erősebben tapad a tárgyak felszínéhez, de azért lekaparható. A durva zúzmara egyenetlen összetételű, üvegszerű, de nem átlátszó képződmény.

durva zúzmara

• Finom zúzmara: Jégkristályokból, jégtűkből álló, viszonylag vékony, könnyen lekaparható, lerázható kristályos réteg, amely szélcsendben vagy gyenge légáramlásban keletkezik és a tárgyak felszínét közel egyenletesen borítja. Általában –8° C alatti hőmérsékleten jön létre.

finom zúzmara

• Jeges zúzmara: Az általa bevont tárgyak felszínén tömören összefüggő, amorf szerkezetű, általában átlátszó réteget képez, amely igen erősen tapad és ezért igen nehezen eltávolítható. Kialakulása 0 és –3° C között a legvalószínűbb, amikor a víz kifagyása lassabban megy végbe, így jobban be tud hatolni a résekbe, tömörebb réteget létrehozva.

tollas zúzmara

Forrás: Wikipédia

Hosszabb szünet után, 2022. október 25-én ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról (legutóbb 2015 márciusában volt egy közel 60%-os napfogyatkozás, illetve nem ennyire régen, 2021 júniusában egy jóval kisebb mértékű, szabad szemmel nem látható).

Idén a legnagyobb fogyatkozás (82%-os) a Nyugat-szibériai-síkságról figyelhető meg épp napnyugtakor (lenti képen fekete ponttal jelölve). Hazánkból nézve a napkorong 27,8 – 38,6%-a kerül árnyékba, ami ugyancsak megfigyelhető mértékű. Az északkeleti országrészben élők láthatják a legnagyobb árnyékot. (FONTOS, hogy soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől azonnal megvakulhatunk!)

A legnagyobb mértékű fogyatkozás a fekete vonallal határolt területeken figyelhető meg, épp napkelte vagy napnyugta idején. forrás: https://skyandtelescope.org / Fred Espenak

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. Noha a valóságban óriási a méretbeli különbség, a Földről nézve a Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400x kisebb és 400x közelebb is van. Ezért kedvező helyzetben a Hold akár az egész napkorongot is eltakarhatja. Ilyenkor beszélünk teljes napfogyatkozásról, mely általában csak egy 100-200 km átmérőjű területről és csak percekig (max. időtartama legfeljebb 7,5 perc)  figyelhető meg. Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Ez a jelenség, eltérő mértékben, de több ezer kilométer széles területről figyelhető meg.

Mikor lesz a 2022 októberi napfogyatkozás?

Budapestről nézve a fogyatkozás:

• 11:18-kor kezdődik;
• 12:25-kor éri el maximumát: 32,66%-os takarás (Ilyen mértékű napfogyatkozás során a napfény még nem csökken észrevehetően.);
• 13:33-kor van vége.

Hazánk más településeiről nézve a jelenség szakaszai ettől néhány perccel térnek el.

A következő, hazánkból is látható, az ideinél kissé nagyobb (47%) napfogyatkozás 2027. augusztus 2-án lesz.

Hogyan figyeljük meg a jelenséget?

A napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk!

Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk! A távcsövünkön csak objektívszűrőt használjunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. NEM biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem! Jól használható azonban például az ívhegesztéshez használatos hegesztőüveg (12-13-as fokozat). Huzamosabb ideig azonban egyik napszűrővel se szemléljük a Napot, de erre nincs is szükség, hiszen a jelenség lassú lefolyású. Elegendő 5-10 percenként “ellenőrizni” a fogyatkozás aktuális állapotát.

Távcső nélkül, szabad szemmel is ideális látványt nyújt a jelenség, de a megfigyeléshez itt is megfelelő napszűrő szükséges! Ennek hiányában használjunk hegesztőüveget (12-13-as fokozat). NE próbálkozzunk kormozott üveggel, vagy túlexponált negatívval, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk!

A fogyatkozás a camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét.

Derült eget, jó észlelést!

Forrás: Magyar Csillagászati Egyesület ; Space.com ; Skyandtelescope.org

Viszonylag egyértelmű, már kisgyermekkorban megtanulja az ember, hogy a csapadék típusok közül melyik a hó és melyik az eső. Amikor az a fehér hullik, akkor más dolog történik, akkor már bizony nem halljuk, hogyan éri el a felületet a hópehely, míg az esőcseppek leérkezését lehet hallani a növényeken, az utakon.

A havas eső a kettő együttes megjelenése. Általában valamilyen arányban inkább eső vagy inkább hó esik. Az esetek többségében az iránya ennek is az, hogy a hóból a magasban melegedve fokozatosan havas esőbe, majd esőbe megy át a csapadék. Kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a csapadékos időszak végén már csak eső hullik. Az esőre érkező hidegfront hatására havas esőbe váltó csapadék legtöbbször vagy gyorsan havazásba fordul vagy a hideg, szárazabb levegő hatására elgyengül, megszűnik.

A halmazállapot alakulását a magasabb, néhány száz méteres légrétegben lévő hőmérséklet dönti el, de például az ónos eső kialakulásához a talaj szint hőmérséklete is nagyban hozzájárul. Ilyenkor a magasban még viszonylag enyhe, de csak kevéssel fagypont feletti légrétegből érkező eső, a fagyos talajra érve hirtelen lefagy.

A talaj feletti, pár száz méteres légréteg hőmérséklete sem homogén. Előfordul olyan helyzet, mikor a talaj szintjén vagy épp a völgyekben van jóval hidegebb, míg a hegyekben enyhébb az idő (inverzió) és olyan is, mikor éppen ellenkezőleg magas hegyekben van jóval hidegebb, mint síkvidéken. Gyakran megesik, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában a közeli hegyekben havazik, míg a völgyben, vagy a lejtő másik oldalán már az eső esik. De előfordulhat olyan helyzet is, hogy az eső megy át havazásba. Amikor elindul egy csapadékos időszak, a viszonylag enyhe hőmérsékletű levegőben elindul az eső, és az alsó légrétegben hozzákeveredik hidegebb levegő, ami egy hidegfronttal, hidegebb széllel érkezik. Egyszer csak elkezd vegyesebb halmazállapotú havas eső esni, és amilyen arányban mínusz hőmérsékletű a lehulló csapadék, olyan arányban hűti is az alsó légréteget. Kölcsönös hőátadási folyamat kezdődik, felgyorsul a lehűlés. Így előfordulhat, hogy a hegyoldalban eső esik, a völgyben pedig már hó, mert annyira lehűtötte a hó az alsó légréteget.

Sokan elvárják, hogy az előrejelzés pontosan mondja meg, eső lesz, vagy hó, ne úgy fogalmazzon, hogy havas eső, vagy hogy néhol havas eső vagy éppen változó halmazállapotú csapadék. Pedig egy általános prognózisban nem az a kérdés, hogy Szeged déli részén a város peremén mi történik aznap. Valóban helyenként és időnként fordulnak elő ezek a jelenségek.

Hazánkban sík vidéken körülbelül plusz négy foknál már nagyon-nagyon ritka, hogy hó essen. Plusz 2-3 foknál simán előfordul, hogy hó esik: egy ideig. Azután a hó lehűti a hőmérsékletet. Így maga a hó is gerjesztheti a hideget.

Az év során sok csillaghullás figyelhető meg, de ezek közül az adventi időszakban maximumán lévő Geminidák meteorraj a második legintenzívebb. Ennek ellenére kevéssé ismert, mint pl. a nyári csillaghullások, hiszen az évnek ebben a szakaszában oly gyakori borongós időjárás miatt nehéz megfigyelni.

(A kép kattintással kinagyítható)

A csillaghullás maximumát jellemzően december 14. környékén éri el, de 7-17. között bármelyik éjjel találkozhatunk hullócsillaggal. Legintenzívebb szakaszában óránként több tucat hullócsillag figyelhető meg (ZHR 120-130, azaz ennyi hullócsillag lenne megfigyelhető óránként, ha a meteorraj radiánsa, kiinduló pontja pontosan a fejünk felett lenne. A valóban látható meteorok száma ennél valamivel kevesebb.). Megfigyelésre legjobbak a hajnali órák, és ahogy az a névből is kikövetkeztethető, az ikrek csillagkép felé érdemes keresni. Mivel ilyenkor, ha derült az éjszaka, az többnyire erőteljes lehűléssel, faggyal jár együtt, fontos megfigyelési kellék a vastag ruházat.

Az időzítésből akár arra is gondolhatnánk, hogy a betlehemi csillag ehhez a meteorrajhoz tartozott, pedig nem így van. Először 1862-es feljegyzésekben említik a Geminidákat. Ennek oka, pedig hogy korábban a meteorraj útja még nem keresztezte a Föld keringési pályáját, így nem volt látható az égbolton. A csillagászati vizsgálatok szerint a Jupiter gravitációs vonzásának köszönhető, hogy pályája jelenleg találkozik bolygónkéval, és ugyanennek a hatásnak köszönhetően a jövőben várhatóan ismét szétválnak majd útjaik, azaz előbb-utóbb megszűnnek a téli csillaghullások.

Forrás: MCSE.hu

A szerdai (2021.10.13.) hidegfront mentén kialakuló “összeáramlási zóna” mentén záporok alakultak ki, melyek a Mátra magasabb hegycsúcsain, a hideg levegő beáramlásával halmazállapotot váltottak, azaz havazott a Mátrában és a Bükkben is! Helyenként 20-30 cm-es hóréteg is kialakult!

Bánkútról küldte Krajcsovicz János, köszönjük! (Eumet-fotó csoport):

2021.10.13. 21:00, Bánkút

Csütörtöki fotók a Bükkből:

Április első hetében több fokos fagyok is előfordultak hajnalonként. Ez nem meglepő vagy ritka ebben az időszakban, de pár enyhe tavaszi nap hatására már megindult a természet, így jelentős károkat szenvedhetnek a már virágzó, vagy rügyet bontó növények, fák.

A gyümölcsfák már az ország több részén virágba borultak, a szőlőültetvényekben is kezd megindulni az “élet”, a vetések is kibújtak a földből. A tavaszi derült, szélcsendes éjszakákra jellemző erőteljes kisugárzás erős fagyokat, ún. kisugárzási fagyokat okozhat, mely akár az egész éves termést elviheti. Ezért a gazdák számos módszerrel próbálják megvédeni, amit lehet: füstölés, mesterséges köd előállítása, vízpermetezés, mesterséges szélkeltés, a friss hajtásoknál, alacsony növényeknél takarás, elárasztás.
A kisugárzási fagyok kialakulásának oka, hogy szélcsendes idő, derült égbolt és alacsony páratartalom esetén, hő visszaverő részecskék hiányában, a földfelszín több hőt sugároz ki, mint amennyit napközben a napsugárzás adott. Jellemzője, hogy hőmérsékleti inverzió alakul ki, azaz a megszokottól eltérően az alsó néhány méteres légréteg hűl le erőteljesebben, míg a magasság növekedésével a hőmérséklet emelkedik. Azt a magasságot, ahol a levegő hőmérsékletének növekedése megáll, és újra csökkenővé válik „inverziós plafonnak”, az ez alatti légréteget pedig “inverziós rétegnek” hívjuk.

A mezőgazdaságban dolgozók számára jelentős kiadásokat, stresszt és munkát okozó fagyvédekezés számos formája szokatlan és egyben gyönyörű látványt nyújt a laikus szemnek:

Füstölés / paraffin gyertyák égetése

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: froststop.eu

forrás: MTI/Varga György, Balatonvilágos. 2020.03.31.

Vízpermet

forrás: University of Florida, áfonya föld védelme

forrás: Pártai Lucia 2020.03.31.

forrás: Pártai Lucia 2020.03.31.

forrás: midlandirrigation.com.au

Épp karácsonyt megelőzően, december 21-én lesz a Naprendszer két legnagyobb bolygója, a Jupiter és a Szaturnusz együttállása. Valószínűleg hasonló együttállás lehetett a Bibliában említett betlehemi csillag is, ami hírt adott Jézus születéséről.

A Jupiter és a Szaturnusz együttállására, a többi bolygó-együttálláshoz képest ritkábban kerül sor, mivel a belső bolygókhoz képest viszonylag hosszabb a Nap körüli keringési idejük. (Legutóbb 2000 tavaszán volt megfigyelhető).
A keringési útjuk sem ugyanabban a síkban található, így együttálláskor a két bolygó közötti legkisebb szögtávolság is kis mértékben változó. 2020 december 21-én ez a távolság jóval kisebb lesz az átlagosnál: mindössze 6 ívperc. Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő!

fotó: Pete Lawrence – skyatnightmagazine.com

A csillagokhoz képest feltűnően fényes égi páros már október óta jól megfigyelhető a derült éjszakai égbolton. Kár hogy ilyenre nem volt sok lehetőségünk és sajnos az együttállás megfigyelésére sem lesznek kedvezőek az időjárási feltételek. A fenti kép látványosan illusztrálja, hogyan közeledtek/közelednek egymáshoz napról-napra.

Miért betlehemi csillag?

Mindenki ismeri a Jézus születéséről hírt adó betlehemi csillag történetét. A történetben szereplő csillag kérdését számtalan csillagász és történész boncolgatta már, mert ez az égi jelenség vezethet minket a legközelebb Jézus születésnapjának pontos meghatározásához.

A csillag üstökös mivoltát azzal a magyarázattal zárják ki, hogy ez esetben más, távol-keleten történt csillagászati megfigyelésről is lennie kéne feljegyzésnek, ilyen azonban nem ismert. Az is ellene szól, hogy akkoriban az üstökösök megjelenését inkább negatív jelként értelmezték.

Az viszont kiszámítható, hogy Kr. e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz háromszoros együttállást produkált a Halak csillagképben. A korabeli asztrológiai értelmezésekből az olvasható ki, hogy a Jupiter királyra, uralkodóra utalt, a Szaturnuszra a zsidóság bolygójaként tekintettek, a Halak csillagkép pedig a születést is jelképezte. Azt már meghagyjuk az olvasónak, hogy a korabeliek mire következtethetek abból, ha ezt a három információt egymás mellé tették…

További érdekes részleteket, adatokat találnak a Magyar Csillagászati Egyesület cikkében: Égi kalendárium 2020 december

A téli időszakban hazánkban gyakran kialakuló időjárási helyzet az ún. “hideg légpárna”. De mit is jelent ez pontosan, és változatlansága ellenére miért jelent mégis nehézséget a meteorológus számára?

fotó: Stajrits Klaudia, Eumet-fotó csoport

Kialakulásának egy egyszerű, általános iskolában mindenki által már megismert fizikai törvényszerűség az alapja: a hideg levegő nehezebb a melegnél. Gyakoriságának oka pedig a hazánk földrajzi elhelyezkedéséből, a Kárpát-medence felszínformájából adódik. Mikor megszűnik a térségbe beáramló hideg levegő utánpótlása, előbb vagy utóbb enyhébb, nedvesebb levegő érkezik fölénk. Miután a medencét hideg levegő töltötte ki, az újonnan érkező könnyebb, melegebb levegő -hacsak érkezése nem jár erős széllel- a fizikai törvénynek megfelelően a medencében megülepedett hideg levegőt nem tudja megbolygatni, nem tud a talaj közelébe kerülni, viszont pár száz méter magasságban mintegy búraként borítja be a medencét.

A végeredmény az, hogy köd keletkezik számottevő légmozgás hiányában a köd sűrűsödik, és nem tud felszállni a hőmérséklet stabilizálódik körülbelül azon a szinten, amikor ködös lett a levegő.

A köd pár nap elteltével megemelkedik, sűrű rétegfelhőzetet alkot, mely alatt a hőmérséklet is emelkedhet pár fokkal, viszont légmozgás továbbra sincs, ezért napról napra szennyezettebbé válik a felhőréteg alatti levegő. A szmogos, ködös időben szórványosan, de bárhol kialakulhat szitálás, ami a fagypont alatti hőmérsékletnek köszönhetően ónos eső és hószállingózás formájában jelentkezik. Hideg légpárna esetén gyakori és látványos, viszont előre nem jelezhető jelenség az ipari havazások kialakulása. Erről a jelenségről ebben a cikkünkben olvashatnak Ipari havazás – az meg mi?

Minél hidegebb van, annál nagyobb esély van a hideg légpárna kialakulására, sőt, ha hóréteg is borítja a felszínt, az hűti a felette lévő levegőt, tartósítja a hideg, fagyos levegőt.

A köd- és rétegfelhőzet alatt jelentősen növekvő légszennyezettség forrása elsősorban a fűtés, az ipari szennyezés és a gépjárműforgalom. Annak, hogy napról napra rosszabb a levegő minősége, az is az oka, hogy a köd megemelkedésével a talaj szintjén már nincsenek nagy számban páracseppek, amelyek valamelyest megkötnék a szálló port, a levegőben lévő égéstermékeket.

Meddig tart a szürke idő?

A magasban történő kisebb hőmérsékleti változás, illetve a légáramlás irányának megváltozása gyakran eredményezhet átmeneti, foltokban bekövetkező javulást, ami metetorológus szemmel minimális különbséget jelent a légköri helyzetben, így meglehetősen nehezen előrejelezhető, de a konkrétan megtapasztalható időjárásban ez az apróság jelentős különbséget jelent, hiszen a szürke fagyos ködfelhőzet kis körzetekben eloszlik, ami ragyogó napsütéses, enyhébb időjárást eredményez.
A hideg levegő a medence alján gyűlik össze, melyet a ködből kialakult rétegfelhőzet borít be palan-, illetve párnaszerűen. A hegyekben tapasztalható időjárás ilyenkor nagyban eltér a síkvidékitől. Ahogy az úszómedencében is a víz a medence belsejében található, a perem pedig a vízszint fölé emelkedik, úgy a Kárpát-medencét körülhatároló hegyek, illetve a medencében található hasonlóan magas hegycsúcsok is a ködtenger fölé magasodnak. Azaz a hegyekben gyakran tapasztalható ilyenkor szikrázó napsütés a nappali időszakban. Éjszakánként a napsugárzás megszűntével kissé hűl a magasban található légtömeg is, így gyakran a hegyekben is megjelenik a köd, megemelkedik a mélyebben található hideg, párás légtömeg, majd nappal a melegedés hatására ismét pár métert visszahúzódik.

A hidegpárnának mindig egy erősebb széllel is járó hidegfront érkezése vet véget. A megerősödő szél felszaggatja a ködöt, átkeveri a talaj közelében megrekedt hideg levegőt a magasban található enyhébb levegővel, és ezzel kezdetben enyhülést hoz, majd a front átvonulását követően csökken a hőmérséklet.

Az Orionidák meteorraj csúcspontja minden évben október 21-22-re esik. Ez a hónap 2. hullócsillag zápora, alig 10 nappal ezelőtt volt megfigyelhető a Drakonidák meteorraj.

Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, az évszakban már gyakoribb borongós, párás időjárás is gyakran ellehetetlenítik a megfigyelést, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot.

Az Orionidák maximuma nem olyan éles, mint a Quadrantidáké (január), ami csak pár óráig tart, vagy a Perseidáké (augusztus), amely gyakorlatilag egy éjszakára koncentrálódik, hanem több napon át tart. Október 21-23. között gyakorlatilag egy hosszan elnyúló, folyamatos maximumot látunk, és október 2. és november 7. között bármelyik nap láthatunk egy-egy hullócsillagot. Ennek oka, hogy az Orionidák már jobban szétterült raj, mint a fent említettek.

A DK-i égbolt felé nézve látható csillagképek és az Orionida hullócsillagok radiánsa.

A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető tiszta égbolt mellett. A legtöbb hullócsillagra éjfél és napfelkelte között számíthatunk. Csúcsidőszakban óránként 15-20 hullócsillag tűnhet fel az égbolton.

Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképből (Íjász)  kisugározva lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.

Az Orionida meteorrajt legkorábban középkori kínai észlelők említették, de európai említést csak 1864-ből találtak.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület

A napokig tartó esőzést okozó ciklon hátoldalán érkező hidegfront és a vele beáramló hideg levegő megtette hatását: hazánk északi hegyeinek magasabb csúcsain tartósabb havazásba váltott a csapadék halmazállapota.

Október 14-én, hajnalban megérkezett a 2020-21-es téli félév első havazása:

Reggeli webkamerakép a Mátraszentistváni Síparkból (https://sipark.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

Reggeli webkamerakép a Nagy Hideg-hegyről (https://nagyhideghegy.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.

Reggeli webkamerakép Kékestetőről (https://kekesteto.hu)  Aktuális kép a képre kattintva.