Június 5. 1972 óta a környezetvédelem nemzetközi világnapja.
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések:
energiatakarékosság, a helyi erőforrások minél szélesebb körű felhasználása
a megújuló természeti források hasznosítása
a szemét- és hulladékképződés csökkentése
a környezetszennyezés megelőzése.
A 2020-as környezetvédelmi világnap házigazdája Kolumbia, hívó szava pedig “Time#ForNature“, azaz “Itt a Természet Ideje”. Legfontosabb üzenete, hogy a jelenleg kihalás szélén álló növény- és állatfajok száma eléri az 1 milliót. Sajnos ebben a kedvezőtlen folyamatban számos emberi tevékenység (túlfogyasztás, környezetszennyezés …) is közrejátszik, pedig az ember számára is elengedhetetlen a biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség megőrzése.
A csapadékos időjárásnak és az ugyancsak kiadós csapadék okozta áradásoknak köszönhetően június második felében jelentős szúnyoginvázió indulhat! Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az ÁNTSZ felhívja a figyelmet, hogy a központi szúnyoggyérítés mellett mi is védekezhetünk a szúnyogok elszaporodása ellen! A védekezés nem csak kényelmünk és nyugodt éjszakáink miatt fontos, hanem egészségügyi, járvány megelőzési oka is van.
A központi szúnyoggyérítés az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik. A központi szúnyoggyérítési program azokra a területekre terjed ki, ahol a szúnyoginvázió a legnagyobb méreteket ölti. Természetesen a központi szúnyoggyérítés mellett minden önkormányzatnak lehetősége van saját költségvetése terhére szúnyoggyérítést végeztetni a településen.
A munkálatokat a katasztrófavédelem irányítja, a kezeléseket szakemberek végzik, minden esetben a közegészségügyi hatóság által engedélyezett irtószerekkel. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik.
2020-tól, környezetvédelmi okokból már nem lehetséges a légi kémiai szúnyoggyérítés, ezt a technológiát csak járványügyi veszélyhelyzet esetén, az országos tisztifőorvos egyedi hozzájárulásával lehet használni.
Kétféle módszert használnak a szakemberek: a melegködképzéses technológia során az apró cseppekre bontott irtószer terjedését hő hozzáadása is segíti. Ez a módszer főként növényzettel erősebben borított környezetben előnyös, de a munka során keletkező köd rövid időre korlátozza a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken kevésbé alkalmazható. Az ULV eljárás során szintén apró cseppekben juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kis mértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, ezért forgalmasabb, városias területeken elsődlegesen ezzel az eljárással találkozhatunk.
További részletek az OKF weboldalán találhatóak: Szúnyoggyérítés
A Katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a védekezési munkát már tavasszal, április 3-án megkezdték a szakemberek. Elsőként a Velencei-tó nádasaiban, majd a Kőrősöknél és egyes Tisza-holtágaknál, valamint azok környezetében, a Csepel-szigetnél valamint Baranya és Bács-Kiskun megyében végeztek szúnyoggyérítést. A kezelésekre szeptember 30-ig van lehetőség, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján várhatóan augusztus végéig a munkák túlnyomó többsége lezajlik.
Mi is védekezhetünk!!
A mostani csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetünkben kialakuló tenyészőhelyeket felszámoljuk. A szúnyogok számát csökkentő ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy plakátot és egy tájékoztatót készített: Tájékoztató a szúnyogokról
A népi időjóslás egyik talán minden magyar által ismert eleme a Fagyosszentek. Minden évben, május 12-14-én ünneplik névnapjukat a Pongrácok, Szervácok és Bonifácok. E három napot emlegeti a magyar népi időjóslás Fagyosszentekként.
A három szent valóban élt, történeteik még a 3-8. századra nyúlnak vissza, de életük nem összeköthető az időjárással. Viszont az egyházi naptárban rögzített névnapjaikon, a megfigyelések szerint igen gyakori, hogy a kora tavaszi melegedő időjárás átmeneti lehűlésbe fordul, gyakran hajnali fagyokat is okozva. Ezek a májusi fagyok már jelentős károkat tudnak okozni a már fejlődő növényekben, palántákban.
Szent Pongrác (Pankratius) a III. század végén született. Rómában maga a pápa keresztelte meg. Diocletianus császár keresztényüldözésének áldozata lett a kivégzésekor még csak 15 éves fiú.
Tongerni Szervác (Servatius) valószínűleg Örményországban született. A középkori legendák szerint a IV. században Belgiumban élt. Megjósolta, hogy a környéket megtámadják a hunok.
Szent Bonifác (Bonifacius), az angol származású vértanú, hittérítő a VIII. században lett a germán népek apostola, szerte Németországban sok embert térített Krisztus hitére. 755-ben pogányok támadták meg, és a társaival együtt lemészárolták. Németországban ma is nagyon népszerű.
A népi időjóslatnak van némi alapja. Még akkor is, ha nem is pontosan ezeken a napokon, de ilyentájt még elő-előfordul késő tavaszi fagy. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal. Ez azonban nem zavarta a naptár készítőket.
A lehűlésen kívül egyéb megfigyelés is szerepel ehhez a naphoz kötve a népi kalendáriumokban:
„Sok bort hoz a három ‘ác’, Szervác, Pongrác, Bonifác, Ha felhőt egyiken se látsz!”
A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, ködösítéssel, vagy takarással is védekeznek: Fagyos tavaszi éjszakák
A népi időjóslatok megbízhatóságáról készült tanulmányról itt lehet olvasni.
Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) klíma adatokkal segíti a járványügyi és virológus szakemberek munkáját a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos kutatásokban.
Napról napra egyre nyilvánvalóbb a koronavírus (SARS-CoV-2), illetve a vírus által okozott járvány (Covid-19) egészségügyi és gazdasági hatása mind Európában, mind szerte a világon. De az egészségügyi szakemberek is egyre többet tudnak a vírusról, ahogy újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot.
Egy ilyen kutatás feltételezése, hogy a vírus életképességére hatással van a környezeti hőmérséklet és páratartalom alakulása. A feltételezés bizonyításának elősegítésére a C3S, azaz az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a B-Opten programfejlesztő cég szakembereivel közösen készítettek egy applikációt, ami térképen megjelenítve nyomon követhetővé teszi a járvány okozta halálozási ráta és az időszakban mért hőmérsékleti és páratartalom adatokat.
Vírusok okozta járványok gyakran mutatnak szezonális hullámzást, és továbbra is megvan az esélye, hogy a jelenlegi koronavírus is hasonlóan fog viselkedni. A szezonális ciklusokat sok különböző faktor befolyásolja, melyek közül a két legszámottevőbb a hőmérséklet és a páratartalom.
A térképen a C3S által biztosított múltbeli, aktuális és jövőbeli hőmérsékleti és páratartalom adatok, valamint a Johns Hopkins Egyetem által biztosított járványügyi adatok jelennek meg havi bontásban.
A kutatás még folyamatban van, így az eredmények váratnak magukra. Carlo Buontempo, a C3S program vezetője így nyilatkozott: “Függetlenül attól, hogy beigazolódik-e a feltevés, hogy a klíma jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében és lefolyásában, nekünk kötelességünk szabad hozzáférést biztosítani a birtokunkban lévő adatokhoz, hogy ezzel segítsük a hatóságok és szakemberek munkáját.”
A hőmérséklet és a Covid-19 járváyn okozta halálozási adatok alakulása 2020 márciusában. (a képre kattintva nagyítható)
A hőmérséklet és a Covid-19 járváyn okozta halálozási adatok alakulása 2020 márciusában. (a képre kattintva nagyítható)
Minden évben április 22-én van a Föld Napja. Ennek alkalmából, bármilyen rohanás is van körülöttünk, szakítsunk pár percet arra, hogy elgondolkodjunk, mit is jelent számunkra a Föld, mit tettünk már és mit tehetünk még érte akár egyéni, akár társadalmi szinten.
10 tény, amit valószínűleg nem tudtál a Föld Napjával kapcsolatban:
1970-ben, Gaylord Nelson, amerikai szenátor javaslatára alapították meg az Egyesült Államokban ezt, a ma már nemzetközileg ünnepelt napot. Célja a környezetvédelem fontosságára való felhívás, tájékoztatás, ismeretterjesztés.
Az egész ötlet hátterében egy, a kaliforniai öbölben bekövetkezett jelentős olajszennyezés és az amiatt fellépő felháborodás állt.
Egy környezetvédelmi témájú ünnepnap szükségessége már Gaylord szenátor hivatalba lépésekor, 1962-ben megfogalmazódott, de 8 év kellett a megvalósulásához. Sokan tartották úgy, hogy az embereket nem érdekli a környezetvédelem. Ezt megcáfolta az a tény, hogy az 1970-ben megrendezett első Föld Napja rendezvényeken 20 millió ember vett részt csak az Egyesült Államokban.
Ezt a magas számot úgy tudták elérni, hogy tudatosan a tavaszi szünetre eső április 22-ét választották hivatalos dátumul. Így a fiatalok, diákok a tanítási szünetben, de még a vizsgaidőszak előtti periódusban ráértek foglalkozni a témával.
A Föld Napjának megünneplése csak 1990-ben vált nemzetközivé, egy Denis Hayes nevű elkötelezett környezetvédő és aktivista munkájának köszönhetően. 1990-ben, 141 országban tartottak rendezvényeket, előadásokat a Föld témájában, melyeket több mint 200 millió ember vett részt.
A 2000-es év Föld Napja kiemelt témája a klímaváltozás volt. A felmérések alapján az ezen a napon megtartott rendezvényeknek köszönhetően hallott sok ember először a klímaváltozás létezéséről és annak feltételezett negatív hatásairól.
2011-ben 28 millió fát ültettek el Afganisztánban a Föld Napja alkalmából, a “Telepíts fákat, ne taposóaknákat” kezdeményezés keretében.
2012-ben, Pekingben több, mint 100.000 ember kerékpározott együtt, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás és a környezetszennyezés témájára.
2013-ban, az indiai költő és diplomata Abhay Kumar által írt, egy az anya Földet dicsőítő költeményt tették meg a Föld Napja hivatalos himnuszául.
2016-ban 200 országból, több mint 1 milliárd ember vett részt valamilyen Föld Napja rendezvényen. Az azévi téma a “Fák a Földért” volt. Célul tűzték ki, hogy az ünnepnap megalapításának 50. évfordulójáig 7.8 milliárd fát ültetnek világszerte a Canopy Project keretében.
+1. 2020.04.22. a Föld Napja alapításának 50. évfordulója.
2020-ban április 22-én, kedden éri el a Lyridák meteorraj a maximumát, de kisebb intenzitással április 18 – 25. között megfigyelhetőek hullócsillagai a csillagfényes, felhőtlen égbolton.
E meteorraj ugyan nem tartozik a legnagyobbak közé, de az egyik legrégebben megfigyelt csillaghullás. Maximumban óránként átlagosan 10-15 meteort várhatunk belőle, de időnként kitöréseket is produkál, 1982-ben például óránként 90 meteorral tetőzött. Ennek oka, hogy Földünk kb. 60 évente találkozik a raj szülő égitestjének, a Thatcher üstökösnek egy sűrűbb anyagszemcsékből álló porfelhőjével. Azaz a következő kiugróan látványos meteorhullásra még több évtizedet kell várni.
Történelmi feljegyzések szerint észlelése egészen i. e. 687-ig vezethető vissza. Minden év április 22- 24. táján figyelhetők meg elsősorban hullócsillagai. A Magyar Csillagászati Egyesület 2600 éves feljegyzéseket említ, de mivel aktivitása évről-évre jelentősen változik, hivatalos bejegyzése csak 1835-ben történt és egy francia csillagász, Dominique Arrago nevéhez fűződik. Nevét onnan kapta, hogy radiánsa a Lant (Lyra) csillagképben van, azaz úgy tűnik, mintha a hullócsillagok a Lant csillagkép (Lyra) felől érkeznének, a meteorok csóvája a Lant csillagkép legfényesebb csillaga felé mutat.
A hullócsillagokat az éjszaka közepén, éjfél után kevéssel érdemes figyelni, és mivel alacsony intenzitású, a sikeres megfigyelés egyik feltétele a mesterséges fényektől való mentes környezet. A nevét adó csillagkép, a Lant (Lyra) irányából érkeznek a Föld légkörébe, de mivel a radiáns már magasan (75 fok) jár az égen, ezért bármelyik irányban, az ég bármely területén feltűnhetnek.
Keddi híradások alapján, április 14-re sikerült megfékezni a térségben az erdőtüzeket. Több 100 tűzoltó rendületlen munkájának, illetve a térséget elérő esőmezőnek köszönhetően kedden már nem lángolt az erdő Csernobil közelében. Bízzunk benne, hogy így is marad a helyzet. Korábban már érkeztek hírek a sikeres oltásról, de később ismét feléledt a tűz.
***
A BBC értesülései szerint az Ukrajna északi részén, Kijev közelében, Csernobil tiltott övezetében, még április 5-én keletkezett erdőtüzeket vasárnapig nem sikerült megfékezni. Sőt a lángok már közelítették az elhagyatott csernobili atomerőmű épületeit és a radioaktív hulladékok tározóit.
A Greenpeace oroszországi szervezetének adatai alapján egy nagyobb 34 ezer hektáros, és egy kisebb, 12 ezer hektáros területet érintenek most a lángok az erőműtől kissé kelet, északkelet irányban.
A helyi hatóságok továbbra is azt állítják, hogy a tűz nem jelent sugárzás veszélyt, noha a képek alapján már valóban csak pár km-re vannak a lángok az elhagyott erőműtől és a radioaktív hulladékok tározóitól.
A Sentinel műhold által, vasárnap (04.12.) készített fényképeken, a derült égboltnak köszönhetően jól látható a füst a térségben:
A Sentinel műhold felvétele április 12-én, az erőmű térségéből.
A térségről készül Google térképen jól beazonosítható az erőmű hűtőtava:
Az elhagyott csernobili atomerőmű hűtőtava és a 4-es blokk (Google map)
A hazai sugárzási adatokat akár mi is figyelemmel kísérhetjük az Európai Radiológiai Adatcsere Platform (EURDEP) segítségével. Az Európai Unió minden tagországa számára kötelező jellegű az adatszolgáltatás, de az Unión kívüli országok is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez.
A program által készített térképet megtalálják honlapunkon is a Jelenidő/Háttérsugárzás aloldalon.
Az emberiséget sújtó járványügyi vészhelyzet miatt lassan egy teljes hónapja bezártak az iskolák, rengetegen kényszerültek ilyen/olyan szabadságra, váltak munka nélkülivé, lejtmenetben a gazdaságunk, komoly károkat okozó fagyokkal indult az április, de szárazság is van… és itt lehetne még biztosan sorolni mi mindennel kell most megbirkóznunk. Ezek közé azonban nem tartozik az a rémhír, ami az elmúlt napokban Ukrajna egy bizonyos részén tomboló erdőtűzzel kapcsolatos.
A közösségi médiában terjesztett, “Csernobili erdőtűzzel” kapcsolatos álhírben, hamisan az “Országos meteorológiai intézetre” hivatkoznak. (Ilyen szervezet nem is létezik.) Az Országos Meteorológiai Szolgálat határozottan elzárkózik a rémhírtől.
Amit mi látunk az az, hogy a magassági légáramlatok közelítőleg így alakulnak az elkövetkező napokban (GFS modell, wetterzentrale.de):
A következő 2-3 napban É-ÉNY-i irányú a légáramlás a magasabb légrétegekben, majd vasárnap D-DNY-ira fordul. Azaz nem az érintett térség felől, hanem végig épp ellenkezőleg, abba az irányba áramlik. Emellett az anticiklonnak köszönhetően (derült égbolt, eseménytelen felszínközeli időjárás) ami fent van, az fent is marad egyelőre.
Magyarországon működő, sugárzás méréssel és védelemmel foglakozó hivatalos szervezetek/rendszerek:
Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (OKSER)
Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER)
Jelenleg 115 mérőállomáson mérik a radioaktív háttérsugárzást.
Az OAH április 8-i tájékoztatása alapján Magyarországon eddig nem emelkedett a háttérsugárzás a Csernobil melletti erdőtűz miatt. Közleményükben az is olvasható, hogy az ukrán hatóságok tájékoztatása szerint a helyszín közelében mért háttérsugárzás értékek ugyan növekedtek, de nem haladják meg az ott megengedett szintet.
Az Európai Uniós REM (Radioactivity Environmental Monitoring) kutatási program a térség sugárzási adatainak rendszerezését, összegyűjtését koordinálja.
Az általuk készített térképen nyomon követhetőek az egyes országokból beérkező mérési adatok. Részletesebb térkép itt érhető el: REM Map
Az alábbi térképen a “Monitoring networks” menüpontra kattintva elérhetjük az egyes állomások mérési adatait is.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság oldalán található tájékoztatóban az olvasható, hogy a háttérsugárzásból eredő egyenérték dózisteljesítmény mértékegysége a nanosievert/óra, rövid jele: nSv/h. Leírják, hogy a természetes háttérsugárzás átlag mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra körül ingadozik. Ez az érték függ a többek között a helyi természeti adottságoktól, pl. a tengerszint feletti magasságtól, a talaj típusától. Az ingadozást természeti hatások, időjárási körülmények (légnyomás, csapadék típusa, mennyisége és intenzitása) változásai is befolyásolják. A figyelmeztetési szint 250 nSv/óra, a riasztási szint 500 nSv/óra.
A NASA által készített animáción vészesen közelít a Föld-höz egy 2-4 km átmérőjű aszteroida!
Nem kell megijedni, az animáción alig látható távolság a valóságban 3.9 millió mérföld, azaz közelítőleg 6.3 millió km, ami kb. 16-szorosa a Föld-Hold távolságnak. Az aszteroidát még 1998 júliusában fedezték fel Hawaii csillagászok. Az azóta eltelt 22 éves megfigyelés során gyűjtött adatok alapján magabiztosan kiszámítható a haladási útvonala.
Annak ellenére, hogy az (52768) 1998 OR2 elnevezésű objektum “potenciálisan veszélyes aszteroidának” van besorolva, veszélyt nem jelent. Ezt a besorolást azon Föld közeli objektumok kapják, melyek középpontja legfeljebb 0,05 AU (csillagászati egység) távolságra van a Földtől [körülbelül 19,5 Föld-Hold távolság] és abszolút nagysága 22,0 AU vagy annál kevesebb.
Forrás: NASA Jet Propulsion Laboratory A linken található online programban számos beállítási lehetőség segítségével különböző szemszögből, távolságról, időléptékben, stb. megtekinthetjük az aszteroida múltbéli és jövöbeli útját. Érdemes kipróbálni!
Akinek van teleszkópja / csillagászati távcsöve, otthonról, az ablakból is megfigyelheti az aszteroidát, ami április 29-én hajnalban lesz hozzánk a legközelebb. Azonban akkor sincs minden veszve, ha nincs ilyesmi a sufniban: olasz csillagászok online közvetítést tartanak 2020 április 28-tól. A közvetítés itt érhető el: Virtual Telescope Project Web TV és VTP 52768-1998-or2
A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. Ehhez kapcsolódó fő konkrét célkitűzések:
