EuMet Időjárás előrejelzés

Egy viszonylag ritkán előforduló időjárási jelenség, medikán alakult ki a Földközi-tenger középső medencéje, illetve a Jón-tenger felett. Szombaton (2018.09.29.) várható a szárazföldre érése a Peloponnészoszi-félszigeten.

Medikánnak nevezik azon mediterrán ciklonokat, melyek trópusi ciklonhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek. A szó a mediterrán és a hurrikán szavakból lett “összegyúrva”.

A mediterrán és a trópusi ciklonok kialakulásának körülményei között az a legnagyobb különbség, hogy a mediterrán ciklonok jóval hamarabb szárazföld fölé kerülnek, így nincsen idejük a még viszonylag meleg vízfelszín fölött olyan koncentrált örvénylő formát kialakítani, mint a trópusi ciklonok, illetve az azokból kialakuló hurrikánok vagy tájfunok. A medikánok olyan mediterrán ciklonok, melyek az átlagosnál hosszabb úton maradnak a vízfelszín felett és így a trópusi ciklonokhoz hasonló erőteljes, kifejezett, meleg középponttal, szemmel és szemfallal rendelkező örvénnyé fejlődhetnek.

Műholdfilm a térségből 2018.09.29. (Sat24.com)

A térségben viharos erejű, kárt okozó szélerősség (akár 120-150 km/h-s lökések) és kiugróan magas csapadékmennyiség jellemzi az időjárást.

MODIS műholdkép a térségből 2018.09.28. délután

A medikán várható útja és életereje:

Forrás: Severe Weather Europe

Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleményéből olvasható, hogy az elmúlt napok csapadékos időjárása szinte kettészakította az országot. Legalábbis a lehullott eső, illetve a hőmérséklet tekintetében.

A legcsapadékosabb terület a Nyugat-Dunántúl volt, azon belül is a Balatontól északra eső területeken mértek kiugróan magas csapadékösszegeket. A legtöbb lehullott esőt regisztráló automata a Hegyeshalmon található, melybe 120.7 mm eső hullott a hétfő reggel 6 órát megelőző 3 napban:

A péntek reggeltől (18.08.31. 06:00) hétfő reggelig (18.09.03. 06:00) lehullott csapadékösszegek. Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

A hétfői GFS csapdék előrejelzése a következőképpen fest:

A hétfő (09.03.) hajnaltól kedd (09.04.) éjfélig várhatóan még lehulló csapadék összege.

Szerdán már tartósan napos időszakokban bízhatunk, de még előfordulhatnak záporok, zivatargócok is, így szerda éjfélig tovább nő a hétfő hajnaltól várhatóan lehulló csapadékösszeg:

A hétfő (09.03.) hajnaltól szerda (09.05.) éjfélig várhatóan még lehulló csapadék összege.

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Fotó: Máthé Zoltán – MTI/MTVA

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége elnöke katasztrofálisnak nevezte a Duna mostani vízszintjét a vízi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számára. A Duna egyes szakaszain – például Németországban -, már üresen sem tudnak közlekedni a hajók, a magyar szakaszon is vannak olyan gázlók, ahol nehezen lehet csak hajózni, itt a hajók szállítási kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, ami a gazdaságosság határa alatt van – mondta Bencsik Attila.
A társaságok egy része “könnyíti” a hajót azon a szakaszon, ahol a vízállás még lehetővé teszi a közlekedést, a szállítmány egy részét kisebb hajókra pakolják át. Ahol az alacsony vízállás miatt már nem lehet hajózni, és a rakományt el kell juttatni a rendelkezési helyre, ott az árut közútra terelik – tette hozzá a szövetség elnöke.

Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az extrém alacsony vízállás miatt kénytelenek voltak a hajóforgalmat korlátozni. A Kis-Duna ágban a járatok Szentendrénél tovább nem tudnak közlekedni, egyes kikötőket, például a kis ágban Tahitótfalut, és Leányfalut, a nagy ágban Zebegényt jelenleg nem tudják kezelni.

Azok a szállodahajók, amelyek merülése 16 deciméternél (dm) nagyobb, Komáromnál délebbre nem tudnak jönni.
A menetrendi nehézségeket a hajójáratok átszervezésével próbálják áthidalni, hogy minden utasuk eljusson a célállomásra, így jelenleg csak a Nagy-Duna-ágban lehet Visegrádra és Esztergomba eljutni.

A Szárnyashajók közül csak a legkisebb, a Bíbic típusú hajó tud biztonságosan közlekedni – közölte Spányik Gábor, aki szerint a társaság komoly veszteséget szenved el az alacsony vízállás miatt, a kiesést 100 milliós nagyságrendűre prognosztizálják, a veszteséget pedig költségcsökkentéssel enyhítik.
Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a kikötő kapacitását érzékenyen és negatívan érinti a Duna alacsony vízállása. Becslésük szerint a hajós társaságok 20-50 százalékkal kevesebb kikötői szolgáltatást vesznek igénybe tőlük, mint normál vízállás esetén.

Az Ínség-szikla a Dunában, a Szabadság híd közelében, 2018. augusztus 13-án. Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízből. A Dunán Budapestnél reggel 93 centimétert mértek.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Budapesten az eddig mért legalacsonyabb vízszint 51 cm volt. 2015-ben megközelítette ezt a rekordot a folyó vízszintje, így a szikla tartósan szárazra került, és hivatalosan meg is mérték magasságát. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött. Pártai Lucia meg is hódította:

Ínség-szikla. 2015.10.04.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalunkon találják: Duna vízállás

Forrás: MTI

Az előrejelzések alapján augusztus 4-én, azaz szombaton tetőzött az Ibériai-félszigetet sújtó, rekord melegeket produkáló hőhullám. Az enyhülés nem lesz gyors, továbbra is rekkenő hőségre készüljenek a térségbe utazók!

A várakozások, illetve a meteorológiai előrejelzések alapján várt európai rekorddöntés elmaradt, de számos helyi rekord dőlt meg, több mérőállomáson is rögzítettek 45-47 °C -ot!

A legmagasabb hőmérsékletet a spanyol El Granado-ban mérték, ahol délután 16:00-kor 46.6 °C-ot mutattak a hőmérők, míg a második legmelegebb helynek Badajoz település bizonyult 46.0 °C-al, melyet délután 17:10-kor rögzítettek. Portugáliában a legmelegebbet az ország középső részén található Evora / C. Coord nevű településen lévő mérőállomás mérte: +45.4 °C.

Az eddig hivatalosan, azaz ellenőrzött és hitelesített állomáson mért és hivatalosan rögzített európai maximum hőmérsékleti rekordok:

Kontinensünkön az eddigi legmagasabb hőmérsékletet Athénban (Görögország) mérték a mérések kezdete óta: 48.0 °C  – 1977 július 10.

A legkevésbé meleg országnak pedig Írország bizonyult eddig.

Forrás: Severe Weather Europe

2018. augusztus 1-én a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,5 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 24,0 fok volt, ezt 1948-ban regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson.

2018. július 31-én a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,4 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 24,0 fok volt, ezt 1921-ben regisztrálták Budapest Gellérthegy állomáson.

2018. július 30-án a Budapest Lágymányos állomásán csak 24,7 fokig csökkent a hőmérséklet, amely új fővárosi rekord. A korábbi legmagasabb minimum hőmérséklet rekord 23,9 fok volt, ezt 1994-ben regisztrálták Budapest belterület (II. kerület, OMSZ központ) állomáson.

A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli elem.

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat

Hazánkat eddig elkerülték a jelentős hőhullámok a 2018-as nyár folyamán. A legmelegebb nap június 12. volt, amikor a déli országrészben található Mezőkovácsházán 34,8 C fokot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat. Hazánkkal szemben az északi sarkkörön, a Skandináv országokban szokatlanul meleg nyár tombol tartósan 30 fok feletti maximum hőmérsékletekkel. Norvégiában, ezen a nyáron, eddig, azaz július 18-ig 28 darab napon emelkedett 30 fokig vagy  fölé a hőmérséklet.

Maximum hőmérsékletek 2018 július 12-én (Forrás: meteociel.fr)

Múlt hét csütörtökön (2018.07.12.) érte el először a sarkkörön a maximum hőmérséklet a 30 fokot. Norvégia északi részén, Banak-ban 30.1 C fokot mértek. Azóta ugyan voltak pár fokkal kevésbé meleg, már-már az évszakos átlaghoz közelítő hőmérsékletű napok is, de összességében 30 fok körül ingadozik a térség hőmérséklete.

Július 16-án, hétfőn az alábbi rekordok születtek:
30 °C Saltdal, Norvégia (66.9° a sarkkörön túl);
33 °C Verdal-Reppe, Norvégia;
34.4 °C Uppsala, Svédország;
32 °C Észak-Finnország;
32 °C Észtország.

Maximum hőmérsékletek 2018 július 16-án (Forrás: meteociel.fr)

A hét további napjain sem tágított a kánikula a térségből:

Maximum hőmérsékletek 2018 július 17-én (Forrás: meteociel.fr)

Maximum hőmérsékletek 2018 július 18-án, újabb sarkkörön túli, 30 fok feletti értékekkel (Forrás: meteociel.fr)

A meteorológiai modell előrejelzések szerint továbbra sem tágít a rekord melegeket produkáló anticiklon a térségből, sőt, a jövő héten akár az eddiginél is melegebb napok jöhetnek.

Az évnek ebben az időszakában, a térségben jellemző átlagos hőmérsékletek  (1979-2000) Norvégiában 21.5 C fok, Svédországban 23 C fok. Azaz legalább 5-10 fokkal magasabb az elmúlt hét hőmérséklete a megszokottnál. A kiugróan magas hőmérséklet nem jelent zavartalan időjárást. Gyakoriak a heves zivatarok.

Mi okozza a szokatlanul magas hőmérsékletet Észak-Európában?

1. Az északi sarkkör jellemzően alacsonyabb hőmérsékletét az úgynevezett északi sarkköri sztratoszférikus örvénynek köszönheti (polar vortex), ami alatt a Föld sarkköreinél, a sztratoszféra alsó rétegében, a téli félévben kialakuló és változó intenzitással megmaradó, alacsony nyomású, óramutató irányával ellenkező irányban körforgó mozgást végző képződményt értünk, mely egy nagy kiterjedésű alacsony légnyomású területet hoz létre a sarkkörök felett.

A polar vortex erőssége nem állandó, az év folyamán és évről évre is mindig változik. Értelemszerűen a téli hónapokban általában erősebb az örvény, míg nyáron gyengül. Változásai nagyban kihatnak a mérsékelt övön megfigyelhető időjárásra is:

Erős sztratoszférikus poláris örvény esetén: az Északi-sark felett nagyon alacsony légnyomás uralkodik, ezért a nyomáskülönbség kiegyenlítődése érdekében a közepes szélességek fölött uralkodó magasabb légnyomású területek felől az alacsony nyomásközpontú sarkpont felé áramlik a levegő. Ilyen légköri helyzetben Észak-Európában és az Amerikai Egyesült Államok keleti részén az évszakhoz képest enyhe téli időjárást figyelhetünk meg.

Gyenge sztratoszférikus poláris örvény esetén: az északi sark felett a szokásosnál magasabb légnyomás tud kialakulni. Hatására a hideg levegő a sarkok felől az egyenlítő irányába áramlik, míg a szubtrópusi területekről származó meleg légtömeg a hideg égövek felé veszi az irányt. Így észak-déli irányú áramlás jön létre a sarkvidéki és a szubtrópusi területek között. Eredményeként szokatlanul kemény téli időjárás, jelentős havazások alakulhatnak ki Európában, Észak-Amerikában illetve Kelet-Ázsiában, illetve szokatlanul meleg nyár alakulhat ki a sarkkör térségében, míg a mérsékelt és szubtrópusi égövön jellemző hőhullámok elmaradnak, rövidebbnek, gyengébbnek mutatkoznak.

Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) illusztrációja jól mutatja mi a különbség az erős és a gyenge polar vortex okozta uralkodó légmozgás között:

Erős sarkköri örvény esetén a hidegebb levegő a sarkkörökön belül marad, míg gyengülő erősségű örvény esetén hullámzás indul meg: a hideg levegő délebbre, a meleg északabbra áramlik hullámokban.

A polar vortex az idei évben kifejezetten gyengének bizonyul, melynek okain jelenleg is vitatkoznak a klímakutatók.

Gyengülésének köszönhetően alakulhatnak ki az átlagostól szélsőségesen eltérő időjárási helyzetek nem csak a most Észak-Európában megfigyelhető melegedés irányába, hanem az ugyancsak idén jelentős gondokat okozó észak-amerikai fagyhullámok irányába is.

2. Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja (időben ismétlődő változása, NAO) néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van.

Az Atlanti óceán északi térségében kifejlődő, Izland közeli minimum és az Azori-szigetek közeli maximum légnyomás központ helyzetéből adódóan általában nyugatias légáramlás alakul ki, ami ciklonokat szállít a kontinens belsejébe. Az izlandi minimum és az azori maximum légnyomás közötti különbség időben ingadozik, ez az ingadozás az Észak-Atlanti Oszcilláció.

    “A jelenlegi helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő” – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól.
    “Természetesen, az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a 20. században” – tette hozzá.
A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. “Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxod-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat” – hangsúlyozta. Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.

Forrás:

Severe Weather Europe,

meteociel.fr

MTI

Június 10-én még sohasem mértek akkora csapadékot Magyarországon, mint vasárnap a Bükkben: Bánkúton a hétfő reggeli mérések alapján 24 óra alatt 173.0 mm zúdult le. Vasárnap délután a hegyvidéken kialakult heves zivatarban is hullhatott néhol 50 mm-nél nagyobb csapadék, majd az éjszakai, órákon át tartó felhőszakadásból 100 mm-nél is több eső esett a Bükk egyes részein – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat híradásában.

A cikkből megtudhatjuk, hogy ekkora vízmennyiség még a Bükkben is átlagosan két nyári hónap alatt esik le, az Alföldön ez három havi átlagos csapadékmennyiségnek felel meg. Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatbázisának jelenlegi állapota alapján 1901 óta Magyarországon ez a 8. legnagyobb napi csapadékösszeg; az abszolút rekorder Gyömrő, ahol 1963. szeptember 8-án 202.7 mm hullott.

A vasárnapi viharrendszer idején leginkább a Bükk központi részén hullott extrém mennyiségű csapadék, de a Mátra környékén (pl. Terpesen) is kiakalult 50 mm-nél több esőt adó felhőszakadás. Ugyanakkor a Bükk hegységtől északra és délre már lényegesen kevesebb hullott: Putnokon 7, Egerben mindössze 4 mm-t mértek a szolgálat észlelői.

Ilyen rövid idő alatt ekkora mennyiségű vizet képtelen befogadni a talaj, így a kisebb vízfolyásokon villámárvizek alakultak ki. A Bükkből lefolyó vízözön hajnalban Szilvásváradot is elárasztotta. Emellett a Garadna völgyében, Ómassán is komoly károkat okozott az ítéletidő.
További részletekért, illetve fényképekért olvassák el az Országos Meteorológiai Szolgálat cikkét: Mint a monszun – új napi csapadékrekord a Bükkben (VI. 10.)

Súlyos károkat okoztak a június 8-ról 9-re virradó éjjel, majd még szombaton is tomboló viharok szerte az országban.

Szombat délig 350 helyszínen kellett beavatkozniuk a katasztrófavédelem munkatársainak a pénteki vihar miatt, 80 másik helyszínen folyamatban van a segítség – mondta el Mukics Dániel, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője szombaton az MTI-nek.
A helyettes szóvivő közlése szerint a legtöbb helyen az erős szél miatt kidőlt fák, letört faágak okoztak gondot, és a heves esőzés miatt elázott épületekhez hívták őket.
Pénteken Vas és Zala, míg szombaton Bács-Kiskun megyében volt a legtöbb dolguk.

A szombatra virradó éjjel 2, majd szombat délelőtt még egy heves zivatarrendszerből összességében Bács-Kiskun megyében hullott a legtöbb eső. Ott helyenként a júniusi átlagot is meghaladta a 24 óra alatt lehulló eső (75 mm). Az északkeleti országrész ezúttal kimaradt, de szombat éjjelre még várható zivatar, mely akár azt a térséget is érintheti.

A szombat 12:00-t megelőző 24 óra alatt mért csapadék az Országos Meteorológiai Szolgálat mérése alapján.

Víz borítja a Zalaszentgyörgy és Zalalövő közötti utat az éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt. Vízátfolyások miatt kilenc alsórendű út egy-egy szakaszát kellett lezárni:

MTI fotó: Varga György

A Vas megyei Gasztony településen egy megáradt patak miatt kellett kilenc házat és egy éttermet mintegy kétezer homokzsákkal megvédeni, míg Hegyhátszentjakabon tizenhárom lakóházból negyven embernek kellett átmenetileg elhagynia otthonát, mert a Vadása-tó vízszintje annyira megemelkedett, hogy az épületeket veszélyeztette.

Hegyhátszentjakab, 2018. június 9. A gát megerősítésén dolgoznak szakemberek és önkéntesek 2018. június 9-én Hegyhátszentjakabnál, ahol a Vadása tórendszernél a két tavat elválasztó védműnél több helyen megcsúszott a föld, suvadások keletkeztek az éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt. MTI Fotó: Varga György

Zalalövőn megáradt a Zala-folyó, a település partszakaszát elöntötte a felhőszakadásnak köszönhetően lezúduló ár:

Fotó: MTI, Varga György

Őrimagyaróson is lakott területet öntött el a sáros víz:

Az ár elöntötte az őrimagyarósi vegyes boltot. MTI fotó: Varga György

A szóvivő azt is elmondta, hogy Vas megyében 36 eseményhez vonultak ki a tűzoltók. A lehullott csapadék miatt megtelő vízelvezető árkok és felduzzadt patakok elsősorban őrségi településeken okoztak gondot, ahol a vízátfolyások ellen homokzsákokkal védekeznek.

Sárváron egy heves széllökést követően mérnöki precizitással dőlt be két ház közé egy 35 méteres daru, néhány méterre mindkét ház falától. A házakban alvók azt hitték, földrengés van – írja a helyi 112press.hu.

Fotó: 112press.hu
Daru dőlt a házak közé Sárváron

Több helyszínen utakra, lakóházakra és autókra dőltek a fák, emiatt öt épületben keletkezett kár.
A vihar kárt tett sok villanyvezetékben és oszlopban: Vas és Zala megyében hét-hét, Somogyban három, Baranya megyében pedig egy településen szünetel az áramszolgáltatás, ami összesen kétezer fogyasztót érint. A probléma elhárításán folyamatosan dolgoznak a tűzoltók és az áramszolgáltatók munkatársai.
Az OKF azt kéri, ha valaki leszakadt vezetéket lát, ne közelítse meg, hanem hívja a 112-es segélyhívó számot.

A vas megyei Szőcén a hömpölygő víz kimosta a híd alapját, mely több helyen is beszakadt:

MTI fotó: Varga György

Halálos áldozatokat is követelt az ítéletidő: Dombóváron (Tolna megye) egy negyven méteres fa dőlt rá egy autóra, amelyben öt ember utazott. Négyen közülük életüket veszítették. Az esetet a dombóvári rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.

Egész Tolna megyében heves vihar volt, leszakadt faágak és elektromos felső vezetékek miatt riasztották a tűzoltókat az ország délnyugati részén átvonuló zivatar miatt. Dombóváron egy másik helyen is faág zuhant az útra, és Bonyhádon is úttestre dőlt fa miatt volt riasztás – írja az MTI.

Az Útinform szombat hajnali hírei szerint:

• Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Hollóstető és Lillafüred közötti úton a 41-es km-nél két fa dőlt rá az úttestre. Az utat lezárták, csak nagy kerülővel Bélapátfalva, illetve Miskolc felé lehet kerülni;
• Pest megyében, Budaörsön a Repülőtéri út és a Kamaraerdei út közötti utat a két körforgalom között lezárták, mert a vasúti aluljárót elöntötte a víz;
• Vas megyében a heves esőzések miatt több útszakaszon is korlátozás van érvényben: a Gasztonyi bekötőút egy szakaszát, a Szombathely állomáshoz vezető utat, a Nemesmedves bekötő utat, valamint a Csákánydoroszló bekötő utat vízátfolyás miatt lezárták.

2018.május 4-én megdőlt az országos meleg rekord, majd május 5-ére virradóan megdőlt a budapesti legmagasabb minimum hőmérsékleti rekord.

A május 4-i országos rekord eddig 32,0 C fok volt, amelyet 1946-ban Kaposváron mértek. Az új rekordot mostantól kezdve Edelény tartja, ahol 32,3 C fokig emelkedett a hőmérséklet.

Rekord meleg Edelényben, május 4-én

Május 5-ére virradóan enyhe volt az éjszaka. Budapest Lágymányoson mindössze 19,6, Budapest belterületen 18,3 C fokig hűlt le a levegő. Ez 1,3, illetve 0,5 fokkal magasabb az eddigi 17,8 fokos rekordnál, amelyet 2010-ben Lágymányoson mértek. Ezzel egyébként majdnem az országos csúcs is megdőlt, de az 1969-es soproni 19,7 fokos csúcs érvényben maradt.

Rekord enyhe hajnal Budapesten 05.05-én

Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat