Xaver orkán – Összefoglaló

Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti:
Az utóbbi évtizedek legnagyobb vihara csapott le csütörtökön Európa északnyugati részére. Nagy-Britanniában két ember meghalt és háztartások tízezrei maradtak áram nélkül a Xaver orkán miatt, Belgiumban több ezer embert ki kellett telepíteni, Hollandiában és Németországban pedig súlyos fennakadások voltak a közlekedésben, de katasztrófa nem történt.

A Grönland fölött kialakult vihar óránkénti 180 kilométeres erősségű széllökésekkel érkezett meg a skót felföldre, Edinburghtól nyugatra ráborított egy teherautót több autóra. A teherautó sofőrje meghalt. Az angliai Nottinghamshire megyében is meghalt egy ember, akire rádőlt egy fa. Skóciában csaknem 100 ezer háztartás maradt áram nélkül, mert a vihar megrongálta a vezetékeket.

Reuters fotó


A hollandiai Rotterdamban, a legnagyobb európai tengeri kikötőben a Xaver orkán miatt fel kellett függeszteni a munkát, az amszterdami repülőtéren pedig csaknem 100 járatot töröltek. A vihar miatt fennakadások voltak a vasúti közlekedésben is, több mint egy órás késésekkel közlekedett például az Amszterdamot Brüsszellel és Párizzsal összekötő nemzetközi nagysebességű vonat, a Thalys. Belgium tengerparti részén több ezer embert ki kellett telepíteni otthonából. Dániában lezárták a főváros, Koppenhága nemzetközi repülőterét.
Németország északnyugati részét délután érte el az orkán. A partvidéken sok helyütt áradások voltak, Sylt szigetén 159 kilométeres sebességű széllökést mértek. Az ország belsejében a magasabban fekvő területeken volt a legerősebb a vihar, a Harz-hegység legmagasabb hegyén, az 1141,4 méteres Brockenen 150 kilométeres széllökést regisztráltak.
Az északi tartományokban a legtöbb településen tanítási szünet volt, a munkahelyeken hamarabb befejezték a munkát, a szabadtéri rendezvényeket elhalasztották, katasztrófa így nem történt, de volt több súlyos közúti baleset, a tűzoltókat és katasztrófa-elhárítókat pedig több száz helyszínre riasztották, többnyire kidőlt fák, leszakadt faágak és megrongálódott tetők miatt.

Reuters fotó


Az orkán sújtotta térség legnagyobb városában, az 1,8 millió lakosú Hamburgban lezárták a repülőteret, és víz alá került a belváros egy része a régi kikötőnél. A Xaver elvonulásáig, péntek estig három vihardagály lehet, a vihar legnehezebb szakasza a péntekre virradó éjjel lesz a szakértők szerint.
A rendkívül erős ciklon miatt a Berlin-Hannover-Münster vonaltól északra mindenütt magas vagy a legmagasabb fokú figyelmeztetés van érvényben. A lakosságnak azt tanácsolják, hogy aki csak teheti, maradjon otthon. A Német Időjárástani Intézet (DWD) előrejelzése szerint pénteken az Északi-tenger partvidékén 140 kilométeres, a tengertől távolabb fekvő régiókban 110 kilométeres széllökések lehetnek. A viharciklon hidegfronttal érkezik, péntek reggelre hófúvást jeleznek és az utak eljegesedésének veszélyére figyelmeztetnek.

Forrás: MTI

Áradó folyók a hétvégi esőzések miatt

Több Nyugat-magyarországi folyón is árvízvédelmi készültséget rendeltek el a hétvégén lehullott jelentős mennyiségű eső miatt gyorsan duzzadó folyókon.

A Rába és a Mura vízgyűjtő területén nagy mennyiségű csapadék esett. Péntek délutántól szombat reggelig 15-20 milliméter, majd szombattól újabb 30-35 milliméternyi eső hullott le a Rába, és 20-35 milliméter a Mura vízgyűjtőre, de lokálisan 70-100 milliméternyi csapadék is előfordult. Vasárnap további 10 milliméter körüli csapadék volt várható.

A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a Rába folyó tetőzése Szentgotthárdnál vasárnap estére tehető, I. fokú árvízvédelmi készültségi szint körüli vízszinttel, hétfőn este pedig másod- és harmadfok közötti tetőzésre számítanak Körmend térségében. A víz Körmendnél várhatóan elönti az ártéren fekvő kiskerteket. A várható helyzetről a katasztrófavédelmi megbízottak tájékoztatták Körmend lakosságát – közölte a szóvivő.
A Gyöngyös vízszintjének emelkedése miatt vasárnap Kőszegen a Borostyánkő utcába riasztották a helyi önkormányzati tűzoltókat. A víz elöntötte az utat és hat házat veszélyeztetett. Az átereszt ideiglenesen elbontották, így megakadályozták, hogy a víz elérje a lakott területeket. Elővigyázatosságból két embert, egészségi állapotuk miatt, átmenetileg kiköltöztettek – tette hozzá Balog Nikoletta.
Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a Gyöngyösön Kőszegnél vasárnap a kora esti órákban tetőzik a víz, ott további vízszint emelkedésre már nem számítanak, a várost nem veszélyezteti az áradás.

I. fokú árvízvédelmi készültséget rendelt el vasárnap délután a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a Mura teljes magyarországi szakaszán – közölte honlapján a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

A több mint 30 kilométer hosszra kiterjedő árvízvédelmi készültséggel kapcsolatban a katasztrófavédelem arról adott hírt, hogy tájékoztatták a nagykanizsai és a letenyei járás helyi védelmi bizottságának elnökét, továbbá a hat Mura menti település polgármesterét a levonuló árhullám esetleges hatásairól.
A legnagyobb figyelmet a muraszemenyei önkormányzat védvonalára fordítja a katasztrófavédelem. A településen nyolcszáz homokzsákot készítettek elő. A védekezéshez a településen tíz közmunkás is készenlétben áll.
A vízügyi igazgatóság honlapja szerint vasárnap este 300 centiméteres volt a Mura vízállása Letenyénél. Az előrejelzések szerint kedd hajnalban 417 centiméter körül, a harmadfokú készültségi szint közelében tetőzik a folyó.

A vízállás várható alakulását a vízügyi előrejelzéseknél nézhetik meg.

Forrás: MTI

Erősen kezd az idei szmog-szezon

A szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt a fővárosban és északkeleten városban egészségtelennek minősítette a levegőt az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) hétfőn.

Az OKI honlapján található térképen négy várost: Budapestet, Miskolcot, Sajószentpétert és Kazincbarcikát jelölték az egészségtelen levegő minőséget jelző narancssárga színnel. Ezeken a településeken a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75-100 mikrogramm.
Négy további település levegőjének minőségét a kifogásolt kategóriába sorolták, ezért az OKI térképén zöld színnel szerepel: Oszlár, Sajószentpéter, Esztergom és Pécs.
A levegő szennyezettségének egészségügyi értékelése egy index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
A vidékfejlesztési tárca korábban azt közölte: a jogszabály szerint szmogriadótervet kell készíteni minden városban, ahol több mint 200 ezren laknak, továbbá minden olyan településen, ahol a légszennyezettség az egészségügyi határértéket a mért napok 30 százalékában meghaladja, vagy ahol fennáll a riasztási küszöbérték túllépésének veszélye. Szmoghelyzet esetén minden településen az érvényes szmogriadóterv szerint kell eljárni. Azokon a településeken, ahol nincs beavatkozási lehetőség, a lakosság tájékoztatása a fő feladat.

Forrás: MTI

Véget ért a 2013-as pollenszezon


Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) a héten utoljára tett közzé országos pollenjelentést. Az Aerobiológiai Monitorozási Hálózat adatai szerint néhány allergén növény virágporából egy-egy még előfordulhat a csapdákban, de legfeljebb alacsony koncentrációban. Így a parlagfű, a csalánfélék, a pázsitfűfélék, az üröm, a fészkesvirágzatúak, a libatopfélék, az útifű, a lórom és az ernyősvirágzatúak sem okoznak már tüneteket.

A téli időszakban az allergén gombák koncentrációja emelkedhet meg. A fűtési szezonban a beltéri allergénterhelés révén gyakoribbá válhatnak a penészgomba és a poratka által kiváltott allergiás megbetegedések.

Országos pollenjelentéssel legközelebb a mogyoró és az éger virágzásának kezdetén, jövő év január-februárban jelentkezik az OKI. Azonban a köztes időszakban is működik néhány mérőállomás, hogy a 2014-es szezon kezdetét szakembereink pontosan jelezni tudják.

Az OKI idei utolsó országos pollenjelentése:
http://oki.antsz.hu/files/jelentesek/aktualis.pdf

Országos Környezetegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala

Vízpótlás kezdődik a Velencei-tavon

Nyár végére a Velencei-tó vízállása a szabályozási sáv alá került, ezért szükségessé vált a vízpótlás, amelyet jövő kedden, október 12-én kezdenek meg – tájékoztatta a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerdán az MTI-t.

Közleményük szerint a vízpótlás a pátkai tározóban felhalmozódott vízkészlet nem megfelelő vízminősége miatt eddig nem volt elvégezhető. A napos, meleg őszi időjárás miatt a vízminőség mostanra vált vízpótlásra alkalmassá.
A Velencei-tó jelenlegi 118 centiméteres vízállása 27 centiméterrel marad el az erre az időszakra előírt optimális, 145 centiméteres vízszinttől és 12-vel az erre az időszakra előírt minimális, 130 centiméterestől.
A pátkai és a zámolyi víztározóban lévő vízmennyiség lehetővé teszi, hogy a tó vízállása a szabályozási sávba kerüljön, ezért a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság jövő kedden megkezdi a vízpótlást.
Megjegyezték, hogy a vízpótlás előkészítéseként csütörtöktől a zámolyi tározóban lévő vízkészlet egy részét a pátkai tározóba engedik. A vízpótlás a Velencei-tó 135 centiméteres vízállásáig, vagy a téli jeges időszak bekövetkezéséig folyik.

Forrás: MTI

Megdőlt az országos napi melegrekord (10.29.)

[singlepic id=621 w=320 h=240 float=left]Az OMSZ jelentése alapján 2013 október 29-én megdőlt az országos, napi maximum hőmérsékleti rekord. Ezen a napon eddig a legmelegebbet 1960-ban Békéscsabán mérték, 25,4 C fokot. Ma azonban Baja Csávolyon 25,5 C fokot regisztráltak.

(“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.”)

Megdőlt a legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord

[singlepic id=658 w=320 h=240 float=left]OKtóber 21-re, hétfőre virradóra több helyen is megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord, Kaposváron például a leghidegebb órában is 16 Celsius-fokot mértek – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő délelőtt az MTI-t.

“Az októberi vénasszonyok nyara nemcsak meleg nappalokat hoz, hanem enyhe éjszakákat is”, ennek köszönhetően reggelre az ország dél-nyugati területein több helyen is megdőlt az eddigi legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord – írták.
Mostanáig 1981-ben volt a legenyhébb az október 21-ére virradó éjszaka. Akkor Lentiben 14,2 fokot mértek. A legmelegebb helyen most 1,8 fokkal magasabb hőmérsékletet regisztráltak, Somogy megyében, Kaposváron 16 fokot mértek – közölte a meteorológiai szolgálat.

Pollenhelyzet 10.10.

A 41.HÉT ELEJÉN az előző hétvégéhez hasonlóan alacsony volt a pollenterhelés , ami CSÜTÖRTÖKÖN tovább csökkent.

A PARLAGFŰ pollenszórása Pesten a hét első napjaiban, illetve Miskolcon szerdán ismét elérte a tüneteket okozó közepes koncentrációt, Szegeden és Zalaegerszegen azonban legfeljebb alacsony szintet mértek.
A parlagfűé mellett alacsony koncentrációban regisztrálták még a fészkesvirágzatúak, az üröm, a csalánfélék, a libatopfélék, a pázsitfűfélék, az útifű, a kender és az ernyősvirágzatúak pollenjét is.
A kültéri allergén gombák mennyisége Zalaegerszegen nagyon magas, Szegeden magas, Pesten és Miskolcon legfeljebb közepes szintet ért el.

Az ÁNTSZ aktuális jelentését az alábbi linken érik el.

Forrás: ÁNTSZ, OKI

Nyugat-Magyarországon sötétbordó riasztás érvényes a parlagfű pollenjére

Nyugat-Magyarországon, illetve a Kisalföldön is tetőzött az elmúlt héten a parlagfű pollenkoncentrációja, a térségre IV. szintű (sötétbordó) riasztást adott ki az Országos Környezetegészségügyi Intézet.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) Facebook-oldalán csütörtökön közzétett jelentés szerint, hasonló a helyzet a Körösök vidékén továbbá a Székesfehérvár-Pécs-Kecskemét háromszögben.
A parlagfű koncentrációja ezekben a régiókban eléri a 200-499 pollenszemet légköbméterenként. Az Aerobiológiai Monitorozási Hálózat adatai szerint a Győr-Budapest-Debrecen vonaltól délre, illetve Nyíregyháza térségében 100-199 pollenszemet mértek átlagosan, ami a III. fokú (bordó) riasztásnak felel meg. Hazánk többi részén is zömmel II. fokú (vörös) riasztás van érvényben, ez alól csak Tatabánya környéke kivétel, ahol a figyelmeztető (sárga) jelzés él.
A csapadékosabbra, hűvösebbre forduló időjárással az allergiások tünetei enyhülhetnek.

Forrás: MTI

Javult a tóparti vendéglátósok forgalma a Balatonnál

A főszezon kedvező időjárásának és a minden korábbi nyárnál több és színvonalasabb programoknak köszönhetően átlagosan 10-15 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be a Dél-Balatonnál partközeli vendéglátással foglalkozó mikro- és kisvállalkozások.

Kertész Rezső, a KISOSZ (kereskedelmi és vendéglátó vállalkozók Somogy megyei érdekképviseletének) társelnöke az MTI-nek kifejtette: 10-15 éve nem volt ilyen nyár, amikor július közepétől augusztus 20-ig sem hideg, sem eső nem űzte el a vendégeket a Balatonról. A helyi turisztikai szervezetek, önkormányzatok és az állam is kitett magáért idén a tartalmas szórakoztató, kulturális, turisztikai és sportprogramok szervezésével, egyre jobban összehangolva azokat.
Ez egyértelműen növelte a térség vonzerejét, még a helyi lakosságot is kisebb utazásokra késztetve, és bizonyítva, hogy a Balatont egységes termékként lehet a legjobban eladni – fogalmazott a társelnök.
A part közelében szolgáltató büfék, falatozók, lángos árusok, halsütödék átlagosan 10-15 százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. Ezen belül akadt, akinél ennél is jóval kedvezőbben alakultak a mutatók, de olyan is, aki nem tudott élni a lehetőséggel, mert nem tudott alkalmazkodni a logisztikájában a hétköznapok és a hétvégék rendkívül eltérő vendégforgalmához. A balatoni vendégkör 80 százaléka ugyanis magyarokból áll, akiknek az üdülési szokása jó ideje a hosszú hétvégékről szól, és rossz idő esetén el sem indulnak, vagy hamarabb hazatérnek.
A magyar vendégkör jelentős része jellemzően diszkontokban vásárolt italt iszik, szendvicseket eszik, és SZÉP-kártyával, vagy Erzsébet-utalvánnyal akar és tud csak fizetni a szolgáltatásokért. Idén már egy lángos sütödés is jelezte, hogy SZÉP-kártya elfogadóhellyé kíván válni, mert a 370 forintos lángosért is többen azzal akartak fizetni a nyáron.
Több kisebb vendéglátós, aki nyitva szokott maradni az utószezonban is egy ideig, idén bezárt a pénztárgépek kötelezően előírt cseréje miatt. Augusztus végén ugyan megkapták a hírt arról, hogy a csere szeptember elejei határidejét kitolták az illetékes állami szervek későbbre, de már nem tudtak módosítani a döntésükön ilyen rövid idő alatt.
n ilyen rövid idő alatt.

Forrás: MTI