EuMet Időjárás előrejelzés

Folyamatosan akadozott az áramellátás szerdán a Felső-Mátrában, Galyatetőn és környékén, a többi között nem tudták használni a felvonókat a síelők a mátraszentistváni Síparkban.

A területileg illetékes áramszolgáltató azt ígéri, hogy amennyiben nem lesznek rendkívüli időjárási körülmények, estére helyreáll a szolgáltatás, egyben a fogyasztók megértését kéri.
Mint azt Boros Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ sajtószóvivője az MTI-nek elmondta: az elmúlt napokban rendkívüli mennyiségű, úgynevezett tapadó hó esett a Mátra 600 méternél magasabban fekvő területein. A lerakódó hó fákat döntött ki, amelyek elektromos vezetékekre, villanyoszlopokra dőltek, megszakítva a terület áramellátását.
A szolgáltató szakemberei folyamatosan dolgoznak a hibák elhárításán, ugyanakkor a kialakult helyzetért nem a cég a felelős. Az erdőtörvény ugyanis előírja a gazdák számára, hogy a vezetékek közelében ritkítsák, gallyazzák a fákat, azonban ezt nem teszik meg – mondta a szóvivő.
Erneszkorn Tamás, a sípark médiareferense arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a mátraszentistváni síközpont várhatóan milliós károkat szenved az áramhiány következtében. Leálltak a felvonók és a konyhák, így a messziről, sokszor több száz kilométerről érkezett látogatók dühöngve indultak haza, illetve több berendezés is tönkrement.
Közel ezer vendég váltotta meg a síbérletét, akiknek vissza kellett fizetniük a jegy értékét – mondta a szóvivő.

Forrás: MTI

Válogatás az MTI hétfő reggeli (2013.01.14.), havazással kapcsolatos híreiből:

Az Állami Autópályakezelő Zrt. honlapján, hétfő reggel az alábbi értesítés olvasható:
Hosszabb menetidőre kell számítani az M0-áson, az M1-esen, az M3-ason és az M7-esen Budapest közelében.
Az M0-áson a 2-es kilométernél műszaki hibás kamion okoz fennakadást az M5 felé. Az M1-es autópályán Tatabánya és Budapest között – a 32-es és az 50-es kilométernél – két műszaki hibás kamion is nehezíti a közlekedést.
Pest megye területén a fővárosba bevezető utakon, a Pilisben, valamint Vác és Budaörs környékén a legrosszabb a közlekedési helyzet a szakadó hó, a síkos utak és az elakadt nehéz járművek miatt – tájékoztatta a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője hétfő reggel az MTI-t.
Áll a forgalom a 10-es úton Solymár közelében egy szalagkorlátnak ütközött kamion miatt – közölte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.
Beluzsárné Belicza Andrea, a Pest megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) szóvivője tájékoztatása szerint reggel Cegléden, a 311-es főúton egy teherautó elgázolt egy kerékpárost. Az 56 éves ceglédi nő olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen meghalt.
Elmondta, több jármű is árokba csúszott a megyében a havazás miatt.
Pomázon, a Dobogókői úton egy helyközi buszjárat csúszott az árokba. Személyi sérülés nem történt, az utasokat mentesítő járat szállította tovább. Az M3-as autópálya főváros felé vezető oldalán a 32-es kilométernél alakult ki torlódás – jelenleg 4 kilométeres a kocsisor – , míg az M0-áson a péceli és az újpesti kihajtóknál több kamion elakadása miatt nehéz a haladás – sorolta a havazás miatti baleseteket, fennakadásokat a szóvivő.
Az M6-os autópálya Dunaújváros felé vezető oldalán a 22-es kilométernél négy személyautó ütközött össze; a balesetnek nincs sérültje, csak anyagi kár keletkezett.
A 10-es főúton, Üröm térségében szintén elakadt kamionok nehezítik az autósok haladását.
Pest megyében jelenleg nincs járhatatlan út, vagy elzárt település, de a közlekedőknek hosszabb menetidővel kell számolniuk – közölte Beluzsárné Belicza Andrea.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. zalai ügyelete közölte: a vasárnap délelőtt óta tartó havazás következtében hétfő reggelre 20-25 centiméternyi hó hullott a megyében. Minden út havas, bár folyamatosan több mint harminc munkagép dolgozik a hó eltakarításán.
Kamionok akadtak el a 86-os úton Zalalövőn, valamint a 74-es és a 75-ös út kereszteződésében a baki tetőnél. A 74-es úton, a botfai elágazónál egy személyautó hajnalban szalagkorlátnak ütközött, emiatt tart a baleseti helyszínelés.
Szabó Szilárd, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője elmondta: vasárnap délutántól három árokba csúszott személyautóról és két elakadt kamionról kaptak bejelentést, de személyi sérülés egyik esetben sem történt. Egy kamionos vasárnap a hólánc ellenére elakadt a 86-os úton, egy másik pedig hétfő hajnalban a baki tetőnél nem tudott felmenni az emelkedőn – erősítette meg.
A több helyen elakadt, keresztbe fordult kamionok vagy személyautók miatt több autóbuszjárat is késésekkel közlekedik Zala megyében, néhány települést vagy településrészt a havazás miatt reggel nem tudtak megközelíteni – mondta el az MTI érdeklődésére hétfőn a Zala Volán személyközlekedési igazgatója.

Hajdu Márton, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője elmondta: hétfőn, kora reggelig már huszonöt balesethez riasztották a katasztrófavédelem tűzoltóegységeit, legtöbbször Somogy és Veszprém megyében.

Elzárta a hó a Veszprém megyei Hidegkutat – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szóvivője hétfő reggel. A települést 11.00 óra után szabadították ki a hó fogságából a munkagépek.

A havazás miatt járhatatlanná vált 3107-es jelű bekötő utat személyautóval már használni lehet, ám buszokkal és nagyobb járművekkel nem ajánlatos közlekedni rajta – tette hozzá a szóvivő.Elakadt kamionok akadályozzák a forgalmat Veszprém megye több pontján – tájékoztott a Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője hétfőn.

Több jármű is árokba csúszott, egy autóbusz pedig elakadt hétfő reggel a havazás miatt Vas megyében. A 8-as főútról Körmendnél elővigyázatosságból a 76-os számú főútra terelik a kamionokat – közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Lezárták a havazás miatt a kamionforgalom elől a 82-es út egy szerpentines szakaszát a cseszneki vár közelében – tájékoztatta az MTI-t hétfő reggel a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese.
Jelentős késésekkel járnak a havazás miatt a Kisalföld Volán buszai – közölték a társaságnál hétfőn az MTI érdeklődésére.
A tájékoztatás szerint a reggeli 15-30 perces késések 30-60 percesre nőttek a helyközi járatokon. A megye valamennyi részén késnek a járatok, amelyek a havas úton sok helyütt csak lépésben tudnak haladni. A városi vonalakon ennél jóval kisebb késésekkel kell számolniuk az utasoknak.

Lezárták a horvátországi és a szlovéniai határátkelőket a kamionok elől a szomszédos országok hatóságai – erősítette meg hétfőn a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság sajtófőnöke.
Nothoff Ingrid közölte: a kamionok nem léphetik át sem kifelé, sem befelé a magyar-szlovén illetve a magyar-horvát határátkelőket. A személyforgalom előtt továbbra is nyitott minden határállomás.
A rendkívüli időjárás miatt a kamionforgalom elől lezárták a Somogy és Zala megyei határátkelőket mindkét irányban, a személyautók forgalma zavartalan – tájékoztatta a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata az MTI-t hétfőn.
A rendőrség felhívja az M7-es autópályán a határ felé közlekedő kamionosok figyelmét, hogy még a határ előtti pihenőhelyeken álljanak félre, ugyanis az átkelőhelyek előtt több kilométerre feltorlódtak a járművek, ami akadályozza az utak tisztítását.
A lakosságtól azt kéri a somogyi rendőrség, hogy csak sürgős esetben, kellő felkészültséggel és türelemmel induljanak útra.
Somogyban és Zalában jelenleg nincs hó elől elzárt település vagy járhatatlan út. A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság és a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ugyanakkor 10 óra 45 perckor teljes terjedelmében lezárta a 86-os főutat az elakadt kamionok műszaki mentése miatt.

A havazás, valamint váltóállítási gondok miatt több vonat is százperces vagy még nagyobb késéssel közlekedik hétfő délelőtt – derül ki a MÁV térképes vonatinformációjából (http://vonatinfo.mav-start.hu/)
A hóhelyzetre tekintettel, a nagyobb torlódások és a még nagyobb késések elkerülése érdekében a monori, a váci, valamint egyes gödöllői és egyes sülysápi elővárosi vonatokat nem indítják el – közölte a Mávinform hétfőn az MTI-vel.
Helyettük a zónázó vonatok állnak meg minden állomáson és megállóhelyen. Ennek ellenére még mindig 20-60 perces késéssel közlekednek a vonatok az ország számos vonalán – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A MÁV Zrt. a továbbra is megemelt létszámú takarítószemélyzettel tisztítja a hótól a váltókat.

A Mosoni-Duna áradása miatt lezárták a győri Móricz Zsigmond rakpart alsó szakaszát, valamint a mellette található parkolót.

Ozsvárt Tamás, a városüzemeltetési feladatokat ellátó, így az itt található ingyenes parkolót is működtető Győr-Szol Zrt. kommunikációs vezetője hétfőn az MTI-nek elmondta: az ár várhatóan keddre virradó éjjel tetőzik, és annak függvényében ér véget lezárás, hogy hogyan alakul a vízszint.

A Dunán a következő napokban gyorsan levonuló áradás várható. Az egyes állomásokon várható vízállásokat az alábbi oldalunkon követhetik nyomon: dunai vízállások

Forrás: MTI

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

“A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni” – figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.
A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban – amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik – sem lesz másképp.
A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között – az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító – Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália – amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti – tart ki a további szigorítás mellett.
Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.
A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság – a legnagyobb kibocsátók is – kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: “A helyzet nagyon sürgős. (…) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája”.
Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.
Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.
A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.
A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS). A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés “jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre”.
A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

Forrás: MTI

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a Rába szentgotthárdi szakaszán a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hétfő délután – közölte Szimandel Dezső műszaki igazgatóhelyettes az MTI-vel.

Tájékoztatása szerint a vasárnap éjfélkor kezdődött intenzív esőzés miatt hétfő reggelig 30 milliméternyi csapadék hullott le a Rába nyugati vízgyűjtőin, estig pedig további 60-70 milliméternyi esőt jeleztek a folyó ausztriai szakaszán.
A Rába a szentgotthárdi szakaszon intenzív áradásnak indult, ezért a zsilipeket lezárták, és a gátőrök állandó figyelőszolgálatot tartanak. Ha az előre jelzett csapadékmennyiség lehullik, Körmendnél is árvízvédelmi készültséget kell életbe léptetni, illetve völgyi elöntésekre is számítani lehet – fűzte hozzá az igazgatóhelyettes.
Szimandel Dezső kitért arra: a Répce, a Pinka és a Gyöngyös szintén árad, ezeken a vízfolyásokon akár három méter feletti vízszintemelkedések is kialakulhatnak. Jelenleg Répcevisnél a Répce vízszintje egyméternyit, a Gyöngyös vízszintje pedig Kőszegnél kétméternyit emelkedett.
A vízügyi igazgatóság közlése szerint a Mura vízállása a magyar területen még nem emelkedett, Letenyénél stagnáló értéket mértek, az előrejelzések szerint komolyabb áradásra, az elsőfokú árvízvédelmi fokozatot meghaladó vízszintre szerdán kell számítani.

Forrás: MTI

Előző

Anglia egyes területein a vasárnap hajnal óta tartó viharos, esős időjárás következtében, szerda reggel 8 óráig már kétszer annyi csapadék hullott, mint a jellemző teljes szeptemberi csapadékösszeg. Az észak-yoorkshire-i Ravensworth városánál regisztrálták a legtöbb csapadékot. Ott 107.8 mm eső hullott 3 nap alatt, ami több, mint 200%-a a szeptemberi átlagnak.

A különlegesen saok esőt adó időjárás szerte az Egyesült-Királyságban gondot okoz. Az észak-írországi Killylane-ban például 98.2 mm hullott, de igen magas csapadékösszegekről érkezett jelentés a királyság délnyugati területeiről is, így például 72.4 mm-ről számoltak be Filton-ból és 65.2 mm-ről a Dunkeswell Aerodrome térségéből.

Az előrejelzések további csapadékot ígérnek szerdára Wales déli területein valamint Anglia dél- és északkeleti térségében, majd északról illetve nyugatról fokozatosan gyengülni látszik a csapadék intenzitása.

Árvíz-risztás van érvényben a királyság 75 településén és árvíz-figyelmeztetés 117 településen.

Forrás: Met Office

Idén a három nyári hónapban 101.500 időjárás okozta ingatlankárt jelentettek be a károsultak a hazai biztosítóknál, a becsült kárösszeg megközelíti a 6,7 milliárd forintot a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) pénteken közölt legfrissebb összesítése szerint.
A kárbejelentések száma csaknem duplája az egy évvel korábbinak, 2011. június-augusztusban 52 ezer időjárás okozta kárt regisztráltak a biztosítók. A kárösszeg is csaknem a másfélszeresére nőtt, a tavaly nyári károk értékét 4,6 milliárd forintra becsülték.
A Mabisz szerint az éves ingadozásból nem lehet ugyan hosszú távú következtetést levonni, de az elemi csapások okozta károk évek óta egyértelmű növekedést mutatnak.
Az összesítések szerint a viharkárok tették ki a bejelentések 44 százalékát, míg a villámcsapás 31, a jégverés pedig a károk 9 százalékáért volt felelős. A villámcsapás okozta károkon belül mintegy 84 százalékos arányt képviselnek az indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatás okozta meghibásodások. Ez utóbbiak becsült kárösszege meghaladta az 1,7 milliárd forintot, elsősorban számítógépekben és nagy értékű híradástechnikai berendezésekben keletkezett kár.
Az idei szezonban a viharkárok által leginkább érintett megyék közé Pest, Borsod, Bács-Kiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tartozott. A városok közül elsősorban Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Debrecenben, Vácott, Egerben, Gyöngyösön, Szentendrén, Baján, Kazincbarcikán, Szegeden, illetve Zalaszentgróton történt a legtöbb bejelentés – közölte a Mabisz.

Forrás: MTI

Bár fokozatosan csökken a parlagfű pollenterhelése az országban, több helyen még mindig harmadfokú riasztás van érvényben – közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).

Debrecen környékén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén a múlt héten még mindig átlagosan 100-200 pollenszemet regisztráltak légköbméterenként, így ezeket a területeket a Parlagfű Pollen Riasztási Rendszer (PPRR) térképén bordó színnel jelölték, amely harmadfokú riasztást jelent. Emellett a Pécs-Szekszárd-Kecskemét-Miskolc vonaltól délre, valamint Győr környékén illetve a Szigetközben vörös, azaz második fokozatú riasztás van érvényben – írta az ÁNTSZ.
Az ország délnyugati tájain, valamint Pest megye északi részén, illetve a Börzsöny és a Cserhát térségében a legalacsonyabb a pollenterhelés, itt most sárga színnel jelölt, figyelmezető jelzés érvényes.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának adatai azt mutatják, hogy az aszályos időjárás következtében az idei parlagfűszezon visszafogottabb volt a tavalyinál. Az északnyugat felől betörő hidegfront tovább mérsékelte a terhelést. “A pollenszezon azonban még nem ért véget” – hívta fel a figyelmet az ÁNTSZ, megjegyezve, hogy a szárazabb, melegebb napokon országszerte előfordulhat magas, illetve nagyon magas parlagfű-pollenkoncentráció.

Forrás: MTI

A csapadékszegény időjárás miatt alacsonyak a Felső-Tisza-vidék folyóinak vízszintjei, az adatok szerint a Tiszán megközelítette, a Szamoson pedig meghaladta a vízszint az eddig mért legkisebb értékeket – közölte a térségi vízügyi igazgatóság vezetője szerdán az MTI-vel. A Tiszán emiatt leállt a hajóközlekedés.

Bodnár Gáspár elmondta: a Tiszán Tiszabecsnél mínusz 248 centiméteres vízállást mértek legutóbb (azaz a vízmérce nulla mértékéhez, a valaha észlelt legkisebb vízálláshoz képest ennyivel volt alacsonyabb a folyó vízszintje), és ez az érték mindössze 14 centiméterrel haladja meg az eddigi észlelt legkisebb vízszintet.
Ezen a linken elérik a Tisza elmúlt hetekben mért és a következő napokra várt vízállását.
Hasonló a helyzet a Szamoson is, a magyar-román határ mellett fekvő Csengernél szerda reggel mínusz 132 centiméteres vízállást regisztráltak, így megdőlt a 2011 októberében mért mínusz 123 centiméteres csúcs. A térség folyóinak emellett nagyon alacsony a vízhozamuk, a Tiszán Tiszabecsnél másodpercenként 26 köbméter az érkező vízhozam, a Szamoson Csengernél pedig mindössze 15 köbméteres értéket mértek.
Az alacsony vízállások a csapadékhiánnyal magyarázhatóak, a Felső-Tisza vidékén július óta nagyon kevés eső esett, emellett a párolgási veszteségek is nagyok voltak – ismertette Bodnár Gáspár. A meteorológiai előrejelzések szerint szeptember 11-ig sem várható sok csapadék a vízgyűjtőn, így továbbra is alacsony vízállásokkal kell számolni.
További problémát jelent, hogy az ilyenkor szokásos vízmennyiség ötven százaléka található a víztározókban. Tavasszal kevés eső hullott, így a tározók nem tudtak feltöltődni a megfelelő vízszintekre, a vízelvezető csatornák egy része pedig teljesen kiszáradt – tette hozzá Bodnár Gáspár.

A felére zsugorodott Tisza részben kiszáradt medre Vásárosnamény és Jánd között 2012. szeptember 5-én. (MTI Fotó: Balázs Attila)

Forrás: MTI

Szeptember közepéig nyitva tartanak a fővárosi strandok, amelyeket fokozatosan, az időjárás függvényében zárnak majd be – tájékoztatta a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) csütörtökön az MTI-t.

Szűcs Panni, a társaság szóvivője közleményében azt írta, hogy a Római, a Pünkösdfürdői és Csillaghegyi Strandfürdő szeptember 10-ig tart nyitva, a többi meleg vizes standfürdő, azaz a Palatinus, a Csepeli és a Paskál Strandfürdők az időjárás függvényében, de legkésőbb szeptember 16-án zárnak be. A Dagály Fürdő nyári területe szeptember 30-ig lesz nyitva, ugyanakkor a hullámmedence szeptember 2-án üzemel az idényben utoljára.
A BVK tájékoztatása szerint a Budapest Gyógyfürdői Zrt. a strandszezonra való felkészülés során több mint százmillió forintot fordított a fürdők szépítésére, fejlesztésére. Példaként említette a Palatinus Strandot, ahol felújították a vizes blokkokat és a kabinos öltözőket, valamint új sportolási lehetőségeket alakítottak ki.
A társaság azt is közölte, hogy a budapesti strandok kitűnő eredménnyel zárták az idei nyári szezont, 33 százalékkal nőtt a vendégek száma az előző év hasonló időszakához képest. A BGYH 13 fürdőjét több mint 1 millió 200 ezren keresték fel, a vendégek fele kifejezetten a strandokat választotta. A legnépszerűbb strandok a Dagály (185 ezer látogató), a Palatinus (174 ezer látogató) és a Római (66 ezer látogató) voltak.
A szóvivő azt is jelezte, hogy a 2013-as strandszezonra több mint hatszáz millió forintot fordítanak majd fejlesztésre, felújításra. A tervek szerint megújulnak a Palatinus és Római Strandok csúszdarendszerei, felújítják a Palatinus Fürdő termálmedencéje, számos strandon kerékpártárolókat alakítanak ki, valamint árnyékolják a gyermekmedencéket.

Forrás: MTI