MABISZ: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés történt

Vihar – MABISZ: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés történt

A június eleje óta eltelt közel másfél hónapban több mint 37 ezer kárt jelentettek be a biztosítókhoz az időjárás okozta káresemények miatt, a becsült kárösszeg meghaladja a 2,8 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítéséből.

A korábbi évek hasonló időszakával összevetve nőtt a villámcsapások okozta károk aránya: az összes kárbejelentés 39 százaléka a villámcsapások direkt és indirekt hatásával volt kapcsolatos.
A felhőszakadások és villámcsapások az elmúlt hetekben is komoly károkat okoztak az országban; a MABISZ összesítése szerint elsősorban Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A városok közül Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Baján, Gödöllőn, Pécsett és Gyulán és környékén történt a legtöbb káresemény.
Gorda Zsolt, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a közlemény szerint hangsúlyozta: egy-egy komolyabb felhőszakadással, villámlással járó vihar néhány tízezertől több százezer, sőt millió forintig terjedő károkat is okozhat egy lakásban vagy családi házban, ezért fontos, hogy legyen egy megfelelő fedezeti szinteket tartalmazó lakásbiztosítás.
“A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett index-levelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy évente egyszer mindenképpen érdemes átgondolni, megfelelő-e az érvényes lakásbiztosítási szerződés.
A MABISZ szerint a kármegelőzés is fontos, amely már az építésnél elkezdődik, emellett rendszeresen karban kell tartani a tetőszerkezeteket és a vízelvezető csatornákat, vihar esetén pedig biztonságba kell helyezni a szabadban található tárgyakat.

Viharkárok Zala megyében, MTI Fotó: Varga György

Forrás: MTI

Országszerte csaknem hetven riasztást kaptak a tűzoltók

A szélsőséges időjárás miatt országszerte csaknem hetven esethez riasztották a tűzoltókat hétfőn – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője kedden az MTI-vel.

Petróczi Tímea tájékoztatása szerint a tűzoltóknak leggyakrabban esővizet kellett szivattyúzniuk, leszakadt faágakat, kidőlt fákat kellett eltávolítaniuk, épületkárok helyreállításában segítettek. Mintegy nyolcvan hivatásos, tíz önkormányzati és öt önkéntes tűzoltó egység dolgozott a vihar okozta károk elhárításán.
Az OKF közleménye szerint a legtöbb hívást Jász-Nagykun-Szolnok megyében rögzítették, itt az épületkárok felszámolásán jelenleg is dolgoznak.
Abádszalók térségében jelentős mennyiségű dió nagyságú jég hullott, megrongálva több száz házat, tetőket, nyílászárókat. Az önkormányzatokhoz háromszáz ingatlanból érkezett kárbejelentés, több mint hetven tulajdonos kért segítséget a részleges vagy teljes helyreállításhoz. A sérült járművek száma is meghaladta a százat. Egy ember súlyosan megsérült, amikor két társával a vihar elől egy deszkaépületben keresett menedéket, amelyet azonban az erős szél elmozdított.
Nógrád megyében Salgótarjánt érintette leginkább a vihar, itt a hirtelen lehullott nagy mennyiségű csapadék okozta a legtöbb kárt. Volt olyan eset, amikor az esővíz egy üres gépkocsit sodort egy mélygarázs bejáratához, de olyan is, amikor egy ötszáz négyzetméteres mélygarázst öntött el. Egy alagútban az esővíz több mint másfél méter mélyégben gyűlt össze, akadályozva a gépjárműforgalmat – írta Petróczi Tímea.
Az országos tiszti főorvos által elrendelt hőségriadó hétfő éjfélig volt érvényben.

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés

Az elmúlt időszak aszályos időjárása nyomán, illetve a jelenlegi kánikula miatt kiszáradt Magyarország egyik leglátványosabb természeti képződménye, a szilvásváradi Fátyol-vízesés.

Mint azt Papp Gyula, a területet kezelő Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészetének vezetője az MTI-nek elmondta: már a tavaly őszi aszályos időszak óta csak csordogált a vízesés, a téli csapadékhiány pedig csaknem teljesen elapasztotta a vízfolyást.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban a nagy forróság hatására a talaj annyira kiszáradt, hogy elnyel minden csepp nedvességet, így nem marad víz a mederben.
Ebben a helyzetben nem csupán a Fátyol-vízesésből, hanem a Szikla-forrásból is eltűnt a víz – fűzte hozzá.
Közlése szerint a tél alapozza meg a nyári vízfolyásokat. Általában 70-80 centiméternyi hó esetén már biztosított a vízhozam, viszont az idén csak 40 centiméter hó hullott.
Ehhez még hozzájárult az aszályos tavasz is – mondta Papp Gyula.

MTI Fotó: Tréba Ákos

Meleg-rekordok

(07.04.) Szerdára virradóra ismét csak a fővárosban, de ott több mint egy fokkal megdőlt a napi minimum hőmérsékleti rekord.
Budapesten a hajnal mostanáig 1950-ben volt a legenyhébb, akkor 23,1 Celsius-fokot regisztráltak. Most viszont, július 4-én, 24,5 fokot mértek.

***

(07.03.) Keddre virradóra több helyen is 24,8 Celsius-fokot mértek, és ezzel a fővárosi és az országos napi minimum hőmérsékleti rekordok is megdőltek – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a fővárosban több mint százéves rekord dőlt meg. Erre a napra virradóra 1905-ben 23 fokot is mértek Budapesten, most viszont csaknem 2 fokkal melegebb, 24,8 fok volt a fővárosban.
Az országos napi legmagasabb minimum hőmérséklet július 3-án eddig 24 fok volt, ezt 1946-ban Szegeden és 1950-ben Tatabányán mérték. Most Budapest mellett Pécsett is 24,8 fok volt, így az új országos csúcsot mostantól ez a két település jelzi.
A legmagasabb maximum hőmérséklet rekordja 36,9 fokról, 37,6 fokra változott, amelyet Káldon regisztráltak

***

A fővárosban több mint 60 éves, míg országosan több mint egy évszázados napi meleg-rekord dőlt meg hétfőn (07.02.)- közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI-vel.
Jenki Szilvia elmondta: a fővárosban ezen a napon mostanáig 1950-ben volt a legmelegebb, akkor 35,7 Celsius-fokot mértek. Most viszont Budapesten 37,3 fokig emelkedett a hőmérséklet.
Az országos rekord az 1905-ben mért orosházi 38 fok volt. Ez a csúcs most Túrkevén dőlt meg, ott 38,4 fok volt.
Megdőlt a napi legmagasabb minimum-rekord is a fővárosban. Eddig 1987-ben volt a legenyhébb a július 2-i reggel, akkor 22,3 fok volt. Most viszont ennél több mint két fokkal magasabb értéket, 24,9 fokot is mértek Budapesten.
Az országos tiszti főorvos utasítása értelmében szerda éjfélig hőségriadó van érvényben.

***
Megdőltek a budapesti és az országos napi legmagasabb minimum hőmérsékleti rekordok is vasárnapra (07.01.) virradóra – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa az MTI-vel.

Jenki Szilvia elmondta: július elsejére virradóra mostanáig az országban 1987-ben Budapesten volt a legmelegebb, 23,6 Celsius-fok. Ehhez képest most hajnalban a fővárosban 24,3 fokot mértek, ezzel a budapesti rekord megdőlt. Még ennél is melegebb volt viszont a hajnali órákban Tatán, így az új országos napi minimumrekord 25 fok lett.

Forrás: MTI

Tartós Hőhullám

Hőségriadót rendelt el a várható tartós kánikula miatt az ország egész területére szombaton 0 órától jövő szerda éjfélig az országos tiszti főorvos.

Az ÁNTSZ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság arra kér mindenkit, hogy a nagy melegben igyon minél több folyadékot, 11 és 15 óra között semmiképpen ne tartózkodjon a tűző napon, és vegye igénybe a hűtött helyiségeket.
Az ÁNTSZ közleményében kiemelte: a magas hőmérséklet fokozott védekezésre készteti a szervezetet, ilyenkor az ember izzad, ezáltal folyadékot veszít, fokozódik a szomjúságérzete, szaporábbá válhat a szívverése és a légzése. Ezen felül az erek kitágulása miatt romlik a vérellátás, amit szédülés, gyengeségérzés, fáradékonyság jelez, komolyabb esetben fejfájás, esetleg légszomj vagy remegés, ájulásérzés léphet fel. Ezek elkerülésére a legfontosabb a túlhevülés és a folyadékvesztés megelőzése.
A nagy meleg miatt legutóbb június 18-án, hétfőn adott ki hőségriasztást az országos tiszti főorvos, kedden pedig már a legmagasabb fokozatot, a hőségriadót rendelte el, amely péntek éjfélig volt érvényben.

Az ÁNTSZ hőség miatti figyelmeztetésének különböző kritériumai vannak. Három figyelmeztetési fokozatot rendelhet el. A legmagasabb, harmadfokú jelzés a hőségriadó. Ennek feltétele, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérje a 27 fokot. Ez a kánikulahelyzet az erről szóló kormányrendelet szerint “rendkívüli időjárási helyzetnek” számít, amely rendkívüli intézkedések elrendelését is indokolja.

Forrás: MTI

A szél fricskája

Visszafele sült el három német rendőr borspermete a szél szeszélye folytán: olyannyira, hogy mindhárman kórházba kerültek.

Az eset Bonnban történt a hét végén, a rendőröknek verekedő futballhuligánok ellen kellett fellépniük, és akciójuk során borssprayt is bevetettek.
Csakhogy rosszul mérték fel a szélirányt, és a légáram visszacsapta arcukba a csípős permetet. A rendőrök a garázdák helyett saját magukat tették harcképtelenné – adta hírül az austriantimes.at című osztrák hírhonlap.

Jó szezonban bizakodnak a balatoni turisztikai szolgáltatók

A balatoni előszezonban eddig 5-9 %-al nőtt a személyhajó- és kompforgalom az előző évhez képest, a kereskedelmi szálláshelyeken a május hozott némi javulást, de a június a korábbi évekhez hasonlóan alakult: az üdülőrégió szolgáltatói összességében bizakodóak az idei szezont illetően, amit a tavalyinál jobb időjárás reményére alapoznak.

Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója az MTI megkeresésére elmondta: a Szántód és Tihany között egész évben közlekedő kompon június 20-ig 192.897 utast és 75.546 járművet szállítottak, ami egyformán 9 százalékos forgalomnövekedés az előző év azonos időszakához képest. A tavasszal fokozatosan beindult személyhajókon eddig 87.539 utas utazott, ami 5 százalékos növekedés a tavalyihoz viszonyítva.
A hajózási cég siófoki hoteljében a tavalyi forgalomnak csak a 82 százalékát regisztrálták június 20-ig. A magyar vendégek száma ugyan ígéretesen, 72 százalékkal nőtt, de a külföldieké 68 százalékkal csökkent, aminek az okát még meg kell vizsgálni – fogalmazott a cégvezető.
A társaság két, május elején nyílt kempinggel is rendelkezik. A balatonszemesi Hattyú Kempingben a vendégszám 17 százalékkal csökkent, de a bevételt érdemben meghatározó vendégéjszakák száma 7,4 százalékkal nőtt. A balatonboglári Sellő kempingben a vendégek száma 29, a vendégéjszakák száma 19 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. Ezekből a mutatószámokból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az idei nyár tendenciáiról, hiszen a kempingek a júniusi előszezonban mindössze forgalmuk 9 százalékát realizálják – hangsúlyozta Horváth Gyula.
Hoffmann Henrik, a Balatoni Turizmus Szövetség elnöke, a siófoki Residence Hotel igazgatója arról számolt be az MTI-nek, hogy négy nagyobb balatoni város turistairodáinak adatgyűjtése szerint a kereskedelmi szálláshelyek forgalma májusban átlagosan pár százalékkal jobban alakult, míg a júniusi adatok nem mutatnak változást az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek száma stagnált, amin belül újdonság, hogy Keszthely környékén felbukkantak a svéd és dán turisták.
A szállodások és panziósok bizakodóak, de ezt az optimizmust nem a fejlesztéseikre, vagy a gazdasági viszonyoktól remélt javulására alapozzák, hanem arra, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi kedvezőtlen, a szezonból három hetet elvevő rossz időjárás.
Hoffmann Henrik szerint élénkítheti a belföldi vendégek Balaton iránti érdeklődését, hogy az idén több biztosító is kiegészítette a rossz időjárásra való hivatkozás lehetőségével a korábban is létező nyaralás lemondási biztosítását.

Forrás: MTI

Heves viharokkal ér(t) véget a hőség

Péntekre virradóan, illetve még pénteken napközben is, a korábban kiadott előrejelzéseknek megfelelően heves zivatarok szelik/szeltél át az országot nyugatról, kelet felé. A Dunántúli térséget már reggelre elhagyták, a Duna-Tisza közén a déli órákra kezdett stabilizálódni a légkör, míg a Tiszántúlon még délután is kialakulnak(tak) zivatarok.

Az MTI értesülései a vihar okozta károkról, fennakadásokról a teljesség igénye nélkül:

Villám csapott egy házba Fehérgyarmaton
Villámcsapás miatt kigyulladt egy lakóház tetőszerkezete péntek reggel Fehérgyarmaton; személyi sérülés nem történt – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-vel.
Takács Judit elmondta: a tűzesethez riasztott fehérgyarmati és mátészalkai tűzoltók egy óra alatt megfékezték a lángokat. A ház lakóit nem kellett kiköltöztetni, a tetőszerkezet lefóliázásáról a katasztrófavédelem szakemberei gondoskodnak.
A hadnagy tájékoztatása szerint a térség felett átvonuló vihar nem adott többletmunkát a tűzoltóknak; eddig mindössze egy leszakadt ág eltávolításához kérték a segítségüket, Nyíregyházán.

Összesen 20 bejelentést kaptak a vihar miatt a tűzoltók a fővárosban
Összesen 20 esetben kellett kivonulniuk a tűzoltóknak az éjjeli vihar miatt a fővárosban – közölte Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel péntek reggel.
Tájékoztatása szerint a legtöbb problémát a kidőlt fák okozták, amelyek vezetékeket téptek le, házakat és autókat rongáltak meg.
Személyi sérülésről a szóvivőnek nem voltak információi.

Viharkárok lassítják a vasúti közlekedést két vasútvonalon
Hosszabb menetidővel közlekednek a vonatok az esztergomi, és jelentős késéssel a miskolci vonalon az éjszakai vihar okozta károk miatt – közölte a Mávinform az MTI-vel pénteken reggel.
A Budapest-Esztergom vasútvonalon, 03 óra 50 perckor Óbuda állomáson villámcsapás következtében elromlott a biztosítóberendezés. A vonatok a biztonsági előírások betartásával tudnak csak közlekedni, ezen a vonalon átlag 20-25 perces késésre kell számítani a reggeli órákban.
A Budapest-Hatvan-Miskolc vasútvonalon 3 óra 30 perckor Rákos-Pécel, illetve Isaszeg-Gödöllő között villámcsapás következtében tartós felsővezetéki zárlat és biztosítóberendezési hiba miatt a vonatok csak a biztonsági előírások betartásával egy vágányon váltakozó irányban tudnak közlekedni. Az erre közlekedő vonatok utasai jelentős, 50-60 perc késéssel tudnak közlekedni a reggeli órákban.
A MÁV Zrt. szakemberei mindkét vonalon azonnal megkezdték a berendezések megjavítását, valamint a tartós zárlat megszüntetését.

Villámcsapások és fakidőlések a viharos éjszakán Pest megyében
Villámcsapások és fakidőlések okoztak károkat az éjszaka folyamán Pest megyében – mondta Kádasi Csaba, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője az MTI-nek pénteken reggel.
A szóvivő beszámolója szerint Érden három családi házhoz vonultak ki a tűzoltók villámcsapás miatt. Az egyik háromszintes háznak a tetőszerkezete gyulladt meg, de a tüzet gyorsan eloltották; egy másik épületnél a gázvezetékbe csapott a villám, ami ezáltal deformálódott, de gázszivárgás nem volt.
A tűzoltókat a megyében összesen hét fa kidőléséről értesítették, de ezek közül csak egy volt lakott településen, Dabason.

Forrás: MTI

Hőség

Az országos és a budapesti napi meleg rekord is megdőlt kedden; Bugacon 35,5, a fővárosban 34,8 °C-ot mértek. Szerda hajnalban pedig a június 20-hoz kötődő legmagasabb
minimum érték is megdőlt. Szeged belterületén, hajnalban 22,2 °C volt.

Az országos napi meleg rekord eddig 35,3 °C volt, amelyet 1968-ban Miskolcon mértek. Az új június 19-i országos csúcs 35,5 °C, amelyet Bugacon mértek.
A fővárosban ezen a napon eddig 1986-ban volt a legmelegebb, 33,6 °C. Újpesten most ennél is többet mértek, így az új budapesti meleg rekord 34,8 °C – ismertették.
Ilyen meleg napokat azonban már “volt szerencsénk” megélni, csak nem ezeken a konkrét naptári napokon, illetve konkrét helyeken, így a rekord megjelölés talán kissé túlzásnak is tűnhet. Hazánkban a mérések kezdete óta előfordult legmagasabb hőmérséklet 41,9 °C volt, 2007. július 20-án, Kiskunhalason, míg a Földön eddig mért legforróbb nap 1922. szeptember 13-án volt, amikor is Líbiában, Al ‘Aziziyah-ban 57.8 °C-ot mértek. Persze ezek csak a mért adatok. Több mint valószínű, hogy ennél “durvább” értékek is előfordultak már, csak éppen nem mérőállomások közelében.

Az országos tiszti főorvos kedden harmadfokú hőségriadóra fokozta és péntek éjfélig meghosszabbította a korábban kiadott riasztását. Az ország legnagyobb részén a napi középhőmérséklet várhatóan tartósan 27 fok felett lesz.
Nagyon erős marad az UV-B sugárzás is, a déli órákban mérhető értéke meghaladhatja a nemzetközi UVI skála 8-as értékét, ami azt jelenti, hogy a napon 15 perc alatt is le lehet égni.

Kedden már érezhető esetszám-emelkedésről számoltak be a mentők, a nagy melegben az átlagosnál 10-15 százalékkal több rosszulléthez riasztották őket – mondta az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-nek.
Győrfi Pál kifejtette: elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban nőtt meg a mentők forgalma, továbbra is jellemzően rosszullétekhez, ájulásos esetekhez riasztották őket.
Az Országos Mentőszolgálat munkatársai – a korábbi tapasztalatok alapján – attól tartanak, hogy a kánikula tartóssá válásával még több, esetleg még súlyosabb problémákat okoz a hőség – jegyezte meg Győrfi Pál.

Forrás: MTI

Hőség: ájulásokhoz, szívbetegekhez risztották a mentőket

A kánikula miatt hétfőn már több ájulásos esethez, illetve szívbeteghez riasztották a mentőket, de összességében nem volt kiemelten sok hívásuk. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján viszont a kánikula negyedik-ötödik napján ugrásszerűen emelkedik a hívások száma – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-nek.

Kifejtette: a nagy melegben egyelőre nem emelkedett számottevően a riasztásaik száma, balesetekből sem volt több, mint ilyenkor általában. Győrfi Pál szerint ennek az is az oka, hogy az első napokban az emberek még jobban tűrik a meleget. A kánikula tartóssá válásával, esetleges fokozódásával viszont az emberi szervezet egyre fáradtabbá válik, kevésbé tud védekezni a hőség ellen – tette hozzá.
A szóvivő elmondta: arra készülnek, hogy a következő napokban – a tapasztalatok alapján – akár 20-30 százalékkal is több riasztásuk lehet. Ezért ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy aki teheti, különösen a meleg által leginkább veszélyeztetettek – idősek, szív- és érrendszeri, más súlyos betegségben szenvedők – a nagyobb megterhelést jelentő feladataikat a hét második felére időzítsék.

A tartós kánikula miatt a hétfő déltől csütörtök estig tartó időszakra másodfokú hőségriasztást rendelt el az országos tiszti főorvos.
A napi középhőmérséklet legalább három napon keresztül az ország jelentős részén 25 Celsius-fok felett lesz. Keddtől egyes területeken a napi középhőmérséklet már tartósan 27 fok felett is lehet.
Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet főigazgató-helyettese hétfőn azt mondta: a nagy meleg minden embert megvisel. Hőhullám idején ügyelni kell a szervezet hőháztartására, pótolni kell a folyadékot és a sót. A szakemberek ilyenkor legalább 50 milligramm nátriumtartalmú ásványvíz fogyasztását ajánlják. Páldy Anna kitért arra is, hogy az UV-B sugárzás rákkeltő hatása bizonyított, ezért azt ajánlják, hogy délelőtt 11 és délután 3 óra között, aki teheti, ne tartózkodjon tartósan a napon, a szabadban mindenki óvja a bőrét világos színű szellős ruházattal, illetve napvédő krémmel, a fejét kalappal, a szemét pedig napszemüveggel védje.

Csaknem 20 locsolóautóval hűtik éjjel-nappal a főváros fő- és tömegközlekedési útvonalait és lakótelepeit, miután az országos tiszti főorvos hétfő délben másodfokú hőségriasztást rendelt el – közölte a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) Holding Zrt. szóvivője az MTI-vel.
Szűcs Panni tájékoztatása szerint már vasárnap is a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. 15 locsolóautója hűtötte folyamatosan a lakótelepeket és a sűrűn lakott városrészeket, míg az éjszakai műszakban 13 jármű dolgozott.
A BKV Zrt. megrendelésére a villamossínek hűtése és az úgynevezett kivetődés megelőzésének érdekében 12 és 17 óra között 7 munkagépet csoportosítottak át. Ezek az aszfaltra permetezett vízzel enyhítik a forróságot – az útburkolat 50-60 fokra is felhevülhet -, így csökkentik a budapestiek hőérzetét, illetve lekötik a port és a polleneket.
A FŐKERT Nonprofit Zrt. megnyitja a kezelésében lévő ivókutakat.
A társaság által kezelt zöldterületek öntözésére használt víz ivóvíz minőségű – áll a közleményben. Szükség esetén a FŐKERT munkatársai kinyitják a csapokat, így biztosítva felfrissülést a parklátogatóknak és a gyerekeknek. A társaság folyamatosan öntözi a kiemelt zöldterületeket, emellett a játszóterek hűtéséről is gondoskodik. Felhívták ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a fővárosi szökőkutakban továbbra is tilos fürdeni.
A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. mind a 13 fürdője várja a hűsölni vágyókat.
A fővárosi strandok nagy hőség esetén este 8 óráig tartanak nyitva. A szombaton csaknem 15 ezren, vasárnap pedig több mint 27 ezren látogattak ki a társaság strandjaira és fürdőibe.
A Fővárosi Vízművek Zrt. keddtől vizet oszt a főváros legforgalmasabb csomópontjaiban – zárul a közlemény.

Forrás: MTI