EuMet Időjárás előrejelzés

A vízjelző szolgálat szüneteltetése ellehetetleníti a folyamatos ár- és belvízi helyzetértékelést, ami a mérnökök munkáját is közvetlenül érinti, hiszen a hídépítést és a műszaki beavatkozásokat befolyásolják például árhullámok is – közölte a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) csütörtökön az MTI-vel.

“Munkaszervezési okok miatt 2012. június 5-től az Országos Vízjelző Szolgálat tájékoztatási és közreadási kötelezettségének átmenetileg nem tud eleget tenni.” – olvasható a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. (VITUKI) vízjelző szolgálatának honlapján. A honlapon egyedül a dunai vízállás és gázlóviszonyok adatai érhetők el.
Reich Gyula, az MMK vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának elnöke közleményében azt írta: “sokak mindennapi életébe beépült, pótolhatatlan információbázis csukódott be.”
A közlemény szerint a Magyar Mérnöki Kamara küldöttközgyűlése május 19-én határozatban hívta fel a figyelmet, hogy az 1835 óta gyűjtött Központi Hidrológiai Adattár és a hozzá kapcsolódó környezeti adatok köztulajdonban tartása, egységben maradása és a mindenkori hozzáférés biztosítása nemzeti érdek.
Ebből a hármas követelményből egy, a mindenkori hozzáférés most megsérült – hívta fel a figyelmet az elnök.
Hozzátette: fontos jelzés ez arra nézve, hogy okkal aggódunk a másik kettőért is, hazánk vízrajzának ismeretanyagáért, sok környezeti, vízminőségi adatért, az ezeket kezelő szakmai műhely sorsáért.
A mérnöki kamara elengedhetetlennek tartja a VITUKI helyzetének gyors rendezését, működőképességének, egységének a fenntartását, az állami kötelezettséget képező feladatok finanszírozásának megoldását.
Szerdán az LMP hívta fel a figyelmet arra, hogy az adatokat szolgáltató háttérintézménnyel együtt megszűnik a hivatalos vízállásjelentés és -előrejelzés. Jávor Benedek frakcióvezető közleményében arra emlékeztetett, hogy a 120 éve folyamatosan közölt vízügyi adatok nem csupán a hajósok munkájához, hanem az ártéren élő 3-4 millió ember mindennapi életéhez is nélkülözhetetlenek.

Szerencsésen rátalált eltévedt magyar hegymászók egy csoportjára vasárnap az osztrák Alpokban a hegyimentő-szolgálat – jelentette az osztrák közszolgálati rádió (ORF).

A kilenc alpinista után vasárnap délelőtt kezdték el a kutatást a Hochkönig-masszívum térségében Salzburg tartományban. Hárman végül saját erejükből eljutottak egy pihenőházig, két hegymászóra délben találtak rá. A csoport többi négy tagját kora este találták meg, kimerült állapotban. Egy női alpinistát hordágyon vittek le a völgybe.
A keresést nehezítette a köd és az eső, és a négyfős csoport esetében az is, hogy először téves koordinátákat adtak meg a hegyi mentőknek. Az időjárási viszonyok miatt helikopterrel nem tudtak a terület fölé repülni. A kutatásban 35 hegyi mentő vett részt.
A csoport a Königsjodler mászóúton indult el szombaton a Hochkönig meghódítására. A mentőszolgálatot egy pihenőház gondnoka értesítette vasárnap délelőtt. A gondnok szombat este még látta a csoportot tábort verni a mászóúton. Miután vasárnap erősen megváltozott az időjárás, köd keletkezett, esett és havazott is, a férfi riasztotta a hegyi mentőket.

Forrás: MTI

Pusztító viharok tomboltak szombaton este és éjjel hazánkban. Szinte minden országrészt érintettek a nyugatról kelet felé vonuló tömbök, de a déli országrészben, illetve a Tiszántúlon tapasztalhatták a legerősebb zivatarokat. Többfelől jelentettek 4-5 cm átmérőjű jégről, illetve Pécs, Baja környékén élők különlegesen “szép vagy félelmetes” (ki-ki a maga ízlése szerint) látványnak lehettek tanúi. Hazánkban ritkán megfigyelhető óriási és jól kirajzolódó szupercella.

Válogatás a viharról készült radarképekből:

Villámcsapások miatt több épület kigyulladt a szombat éjszakai viharban, de személyi sérülés sehol nem történt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Petróczi Tímea elmondta: országszerte 21 esetben kellett a tűzoltóknak kivonulniuk, ami nem számít rendkívülinek. A kidőlt fák és letört ágak nem okoztak komoly problémát, ugyanakkor a villámcsapások miatt több helyen tűz ütött ki.
Budapest III. kerületében egy háromszintes épület teteje kapott lángra, Ecseren egy ház tetőszerkezete égett, Balmazújvárosban pedig egy birkahodály semmisült meg teljesen a tűzben. A mintegy 300 birkát még időben sikerült kimenteni – tette hozzá a szóvivő.
Beszámolt arról is, hogy Pilisszentivánon egy gázórába csapott villám; itt a tűzoltók és a gázszolgáltató beavatkozására is szükség volt. A veszélyelhárítás idejére a ház öt lakójának el kellett hagynia az otthonát.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete pedig arról tájékoztatta az MTI-t, hogy leégett egy nádfedeles épület szombat éjszaka Balatongyörökön, miután a viharban villám csapott a háztetőbe; személyi sérülés itt sem történt.

Több száz hektár dinnyét és két-három ezer hektár szántóföldi növénykultúrát vert el a jég szombaton Békés megye déli részén, Szabadkígyós, Újkígyós, Pusztaottlaka, Csanádapáca, Medgyesegyháza és Medgyesbodzás települések külterületein – tájékoztatta az MTI-t Simonka György (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke.

A jég Csanádapácán okozta a legnagyobb károkat, a zivatar sávban tarolta le a település és külterületeinek növénykultúráit. Simonka György elmondta: a legnagyobb tragédia a görögdinnye termő területeket érintette, a nagy erejű vihar kíséretében lezúduló jégeső mintegy száz hektárt teljesen megsemmisített a térségben, és kritikus a dinnye állapota mintegy ötszáz hektár területen. Békés megyében 2000-2300 hektár közötti a dinnye termőterülete, a jég ennek több mint 25 százalékát verte el.
A napraforgó, kukorica és a kalászosok állapota is tragikus, a jégesővel sújtott részeken a kalászos gabonát érte a legnagyobb kár, vannak területek, ahol jég kiverte a tejes érésben lévő szemek közel ötven százalékát a búzából és az őszi árpából. A jégverte terület nagysága az előzetes becslések szerint több ezer hektárra tehető a térségben – tette hozzá Simonka György.
Dinnyetermelők az MTI-nek úgy nyilatkoztak: az állomány megmentésére kevés az esély, nagyon magas a páratartalom, így a sérült növényhajtásokat azonnal megtámadják a vírusok és a baktériumok. Ezek ellen drága permetezéssel lehetne védekezni, ami azonban jelentős többletköltséggel járna, miközben a termés töredéke lesz az átlagnak.

Forrás: MTI

Fákat csavart ki és épületeket rongált meg a hétfő esti vihar országszerte – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője az MTI-vel kedd reggel.

Hajdú Márton elmondta: több mint száz esetben kellett a tűzoltóknak a vihar miatt valamely helyszínre kivonulniuk az országban. A legtöbb bejelentést – több mint negyvenet – Baranya megyéből kapták, de Tolna megyében is körülbelül harminc, Bács-Kiskun megyében pedig húsz esetben kellett intézkedniük.
Elsősorban a kidőlt fák okoztak problémát, illetve a vihar több épületben is kárt tett; személyi sérülésről nem érkezett bejelentés – tette hozzá.
Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy Budapesten csak egyszer kellett kivonulniuk a vihar miatt: a XIV. kerületben egy fa kettéhasadt és autókat, illetve egy kerítést rongált meg. Személyi sérülés ebben az esetben sem történt.

Forrás: MTI

Május 22-én, kedden, az előrejelzéseknek megfelelően, sokfelé alakult ki heves zivatar, viharos szél.

A viharban fa dőlt egy autóra kedden a Felcsútot Bodmérral összekötő 8126-os úton, a helyszínelés és a mentés idejére az útszakaszt lezárták – közölte a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-vel. A balesetben egy nő könnyebben megsérült.
a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy  további feladatokat is adott a délutáni vihar a fejér-megyei tűzoltóknak. Tabajdon, a Kossuth utcában villanyvezetéket tépett le a szél, a Dózsa utcában egy fa zuhant az úttestre. A református templomra rádőlt egy fa, azt a váli önkormányzati és az érdi hivatásos tűzoltók távolították el.  Felcsúton egy vezetékre dőlt fa és egy leszakadt faág miatt kérték a katasztrófavédelem segítségét, a káreseteknél a bicskei önkormányzati tűzoltók segítettek. Tárnok és Martonvásár között a vasúti sínpárra dőlt fa, amelyet az érdi hivatásos tűzoltók távolítottak el motoros láncfűrész segítségével. Személyi sérülés nem történt.

MTI Fotó: Kálmándy Ferenc

A Baranya megyei Birjánon a heves esőzés miatt a dombokról lezúduló sár és víz elöntötte a falu szélső házainak udvarait és az utcákat.

Forrás: MTI

Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:
A folyamatosan szakadó eső miatt vasárnap este annyira beázott a cannes-i filmfesztivál egyik legfőbb külső mozitermének a teteje, hogy a szervezők kényestlenek voltak törölni az oda meghirdetett vetítéseket, és azokat más helyszíneken megtartani.

A tengerparton, közvetlenül a fesztiválpalota mellett található 60. terem elnevezésű hatalmas sátort öt évvel ezelőtt, a fesztivál fennállásának hatvanadik évfordulójára állították fel. A legmodernebb technikával és kényelmes, széles fotelokkal kialakított moziteremben tartják a “másnapos vetítéseket”, amelyeken a hivatalos versenyprogramban előző este bemutatott alkotásokat láthatja a fesztiválközönség. Ez a helyszíne a nagy filmklasszikusok felújított változatait bemutató program, a Cannes Classics sorozatának is, amelynek záró filmjeként szombaton mutatják be Pálfi György Final Cut – Hölgyeim és Uraim című montázsfilmjét.
A 60. terem felújítási munkálatai hétfő kora reggel megkezdődtek, és a szervezők szerint a teremben már délután ismét lehet vetítéseket tartani.
A szélviharos, esős időben vasárnap este a fesztivál 65. évfordulója alkalmából rendezett díszvacsora utánra tervezett tűzijáték is elmaradt. Ha az idő megengedi, akkor az ünnepi fényjátékot kedd este tartják meg a fesztiválpalota strandján.
A május második felében a francia Riviérán szokatlan őszies idő meghatározza az egész fesztivál hangulatát: a szűnni nem akaró eső és szél miatt a tengerpart teljesen üres, a fesztiválozók beszorultak a bevásárlóközpontok hangulatát árasztó fesztiválpalotába, ahol vetítések között a lépcsőkön ülve esznek-isznak, interneteznek laptopjaikon vagy várnak egy következő vetítésre. A vörös szőnyeges bevonulások pedig esernyős berohanásokká alakultak át a víztől tocsogó lépcsőkön.

Forrás: MTI

Megdőlt péntekre virradóra az erre a napra vonatkozó, hivatalos, országos hideg rekord.

Pápán -2 Celsius-fokot mért az Országos Meteorológiai Szolgálat mérőállomása. Emellett Nagykanizsán mértek hasonlóan alacsony hőmérsékletet, ott -1,9 fok volt az éjjel.
Az eddigi rekordot 1973-ban mérték Szentgotthárdon, akkor -0,9 fokot rögzítettek, így az új rekord az eddiginél több mint 1 fokkal alacsonyabb.

Májusi hajnalokon nem különleges a hasonló lehűlés, gyakori, szinte minden évben előforduló jelenség az ún. “talaj menti fagy”. Leggyakrabban a nép időjós naptárban “Fagyosszentek” néven szereplő időszakban (május 12-14. és május 25.), illetve e napok körül jelentkezik. A pontos naptári egyezés már csak azért sem lehet megbízható, mert már több mint 600 éve van írásos emlékünk a „fagyos szent” szabályról, miközben 1589-ben naptárreform következtében a „fagyosok” is eltolódtak 10 nappal.
Oka, hogy derült, szélcsendes, alacsony páratartalmú éjszakákon a hő kisugárzása igen intenzív, a meleg levegő felfelé áramlik, helyébe nehezebb, hideg levegő áramlik, és ún. kisugárzási-fagy alakul ki.
A fagyveszély ellen füstöléssel, vízpermettel, vagy takarással is védekeznek.

Várhatóan kevesebb búza terem az idén a tavalyinál, így országosan 4 millió tonna alatt lesz a termény mennyisége, szemben a múlt évivel, amikor a meghaladta ezt – mondta Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hétfőn az MTI-nek.

Hozzátette: a szakemberek a mennyiségét előzetesen 3-4 millió tonna közé becsülik.
Pontosabb előrejelzés a hónap végére várható, ekkorra mérik fel ugyanis, hogy az őszi kalászosokban – búza, árpa, rozs -, valamint a káposztarepcében mekkora kárt tett a szélsőséges időjárás.  Az őszi vetések ugyanis jórészt hótakaró nélkül teleltek.
Emellett a vízhiány is jelentős. Ez térségtől függően 80-100 milliméter között mozog – emlékeztetett Vancsura József.
Példaként elmondta: a szélsőséges körülmények miatt a repce vetésterülete több mint 50 százalékban károsodott az előzetes becslések alapján. Ez több mint 100 ezer hektárt érint.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) év eleji adatai szerint a búza tavaly őszi vetésterülete – durum búzával együtt – 1 millió 083 ezer hektár volt, ami 8 százalékkal több az előző évinél. A búza vetésterülete évek óta 1 millió hektár körüli.
Káposztarepcét 282 ezer hektáron vetettek, amely 15 ezer hektárral több az előző évinél.

Forrás: MTI

A csapadékhiányos április tovább fokozta a vízhiányt a Balaton vízgyűjtőjén, az előrejelzések szerint ezen a májusi időjárás sem fog javítani, így várhatóan egész nyáron a hivatalos szabályozási minimumszint alatt marad a tó vízszintje, ami a turisztikai szezont egyelőre nem zavarja – mondta Csonki István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán az MTI-nek.

Mint kifejtette, az első három, kifejezetten száraz hónap után áprilisban 34 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál a Balaton vízgyűjtőjén. A négy hónap alatt a szokásos 155 milliméternyi csapadéknak mindössze 40 százaléka, 63 milliméternyi eső hullott. Ezt a rendkívüli vízhiányt a meteorológiai szolgálat előrejelzései szerint az átlagosnál melegebbnek és szárazabbnak ígérkező május sem fogja enyhíteni. A szárazságot fokozza, hogy az áprilisi melegben nőtt a párolgási veszteség, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik májusban is.
Csonki István szerint a 2000-2004. közötti aszályos évekre sem volt jellemző az ilyen mértékben elmaradó tavaszi esőzés, ott a nyári csapadék hiányzott évekig a tóból.
A Balaton vízszintje a szabályozási minimum alatt maradva júniusban 77, júliusban 74, augusztusban 67, szeptemberben 58 centiméter körül alakul az előrejelzések szerint. A kritikusnak mondható 2000-2004. közötti aszályos években volt már ennél alacsonyabb is a tó vízszintje. A nádas területek megerősödésének és térhódításának kifejezetten kedvező alacsony vízszint még nem zavarja a hajózási és fürdőzési szezont, de komoly problémákat okozhat, ha az ősz sem lesz csapadékosabb – mondta a szakember. Akkor ugyanis megfordulhat a tendencia, és a felszíni vizek kezdik el táplálni a felszín alatti vizeket, növelve az elszivárgási veszteségeket is – tette hozzá.
Csonki István az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, az igazi probléma nem a mostani alacsony vízszint, vagy a csapadékszegény időjárás, hiszen ilyenre volt már példa. Az igazi gond az, hogy az 1970-es évek óta a csapadékhiány mértékét lényegesen meghaladó arányban csökkent a vízgyűjtő területről befolyó víz mennyisége, azaz a korábbiaknál jóval kevesebb víz érkezik a Balatonba, aminek egyelőre a szakemberek sem tudják az okát. Ezért fontos, hogy mielőbb komoly kutatásokat végezzenek az okok kiderítésére, hiszen csak az objektív tények ismeretében lehet bármilyen intézkedést hozni, illetve a folyamatokat lassító, vagy megfordító beruházásokról dönteni – hangsúlyozta az igazgató.
A Balatonért felelős vízügyi igazgatóság a konkrét adatok és szakmai elvek alapján történő közös gondolkodás jegyében konferenciasorozatot indít a tó jövőjével kapcsolatban, amelyen neves szakemberek és tudósok tartanak előadásokat. A rendezvénysorozat első állomása május 18-án Siófokon, a polgármesteri hivatalban lesz a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, valamint a Győr-Moson Sopron Megyei Mérnöki Kamarával közös rendezésben.

Forrás: MTI 2012. május 2., szerda 16:24

A szokásosnál hetekkel előbb beköszöntő meleg időjárásban a hosszú hétvégén szinte valamennyi balatoni strand megnyitotta kapuit, ott is, ahol még zajlanak a felújítási munkák, de belépőt egyelőre sehol nem szedtek.

A Balaton 16-17 fokos hőmérséklete még nem igazán kedvező a fürdőzéshez, de így is sokan megmártóztak benne. A víz minősége kiváló, bár a 82 centiméteres vízszint alacsonyabb az ilyenkor optimálisnál.
A tó fizetős strandjainak pénztárai általában május végén, június elején nyitnak, addig a szabad-strandokhoz hasonlóan ingyen látogathatók ezek is – néhány kivételtől eltekintve. A kifejezetten meleg április végi hosszú hétvégén sok helyen igyekeztek szolgáltatásokat is biztosítani a vendégeknek.
A megkérdezett üzemeltetők többsége nem tervez áremelést, még az áfa-emelés miatti veszteséget is magukra vállalják az érintett önkormányzatok, vállalkozások. A fizetős balatoni strandok többségénél 400-600, drágább helyeken 900-1000 forint között várható majd a felnőtt belépők ára, a strandok jelentős része pedig továbbra is ingyenes lesz. Idén a strandfejlesztések a korábbiaknál visszafogottabb mértékben zajlottak, illetve zajlanak, de a pázsitot, sétányokat, vizesblokkokat mindenhol megfelelően felkészítik a hivatalos nyitásra.
Balatonfüreden már korábban megnyitották a strandokat a sétálók, napozók előtt, de fizetni csak várhatóan a pünkösdi ünnepektől kell majd. Június közepéig a tavalyi árakon adják a belépőket, egy esetleges minimális főszezoni áremelésről később dönt majd az üzemeltető.
Révfülöpön a tavalyi árakkal várják majd a vendégeket, fizetni a hivatalos nyitástól, május 26-ától kell. A Szigeti strandon felújítottak a nyolcvan éves szolgáltató épületet, és elsősegélyhelyet, babapelenkázót, öltözőket, továbbá foglalkoztató-helyiséget alakítanak ki benne. Megnövelték a homokos röplabdapálya területét, és a kertmozi hangrendszere is megújul. Révfülöp másik strandján, a Császtain pedig új strandfocipályát alakítottak ki.
Szigligeten már behelyezték a lépcsőket a mederbe a fürdőzéshez, de a pénztár várhatóan csak június 15-én nyit. Alsóörsön is működnek már a strandszolgáltatások, de még zajlanak a felújítások, fejlesztések. A tervek szerint a szokásosnál pár héttel később, csak május végétől válik fizetőssé a strand, és maradnak a tavalyi árak. A fejlesztések részeként egyebek közt lámpasort építenek ki a parton, és a sétányra panorámaképet adó webkamerát telepítenek.
Keszthelyen a pénztárak várhatóan csak június közepétől működnek, addig ingyen lehet használni a strandokat. Az üzemeltető még nem döntött a belépődíjakról. Az előzetes tervek szerint a Városi strandon tartanák a tavalyi árakat, a Libás és a Helikon strandon pedig csökkenteni szeretnének.
A siófoki fizetős és szabad-strandokon is felkészültek már a fürdési szezonra. Nem drágulnak idén sem a strandbelépők és a bérletek. A pénztárak május 18-án nyitnak.
Gyenesdiáson is már nyitott kapukkal várják a napozókat, fürödni vágyókat, fizetni csak május második felétől kell a belépésért. A vendégektől tavaly a legjobb balatoni minősítést kapó diási Játékstrandon marad a 600 forintos felnőtt belépődíj. A Lidó strandon 300-ról 350 forintra emelik a jegy árát. Ott idén ingyenes programokat indítanak, és továbbra sem kell fizetni a wifi, a parkoló és a sportpályák használatáért.
Fonyódon – több más déli parti településhez hasonlóan – továbbra is ingyenesen lehet használni a strandokat, és bár a szabad-strandok egy része nem számít hivatalosan kijelölt fürdőhelynek, azokat is megfelelően gondozzák. A fonyódi strandokon még zajlanak a szezon előtti munkák, és a tél okozta károk helyreállítás, de a napokban vízre teszik a strandi lejárókat. Kijelölt fürdőhely az Árpád-parti strand, a Sándor-telepi strand, a Városi strand, a Bélatelepi strand és a Zsolnay (Báthory utcai) strand lesz, ahol május 2-án nyitják meg az illemhelyeket, de a hivatalos nyitás csak május 15-én lesz.

Forrás: MTI