Mágneses vihar

Az amerikai óceán- és atmoszférakutató intézet (NOAA) jelentése alapján egy erősebb napkitörésnek köszönhető mágneses vihar érte el bolygónkat. A jelenség következményeként a műholdak, elektromos berendezések és a navigációs készülékek működésében léphet fel zavar.

A napkitörést még hazai idő szerint vasárnap éjjel észlelték, majd a kitörés következtében elinduló napszél a hétfői reggel folyamán érte el a Földet és folyamatosan erősödött még napközben is. A számítások szerint kedden délután (jan. 24.) éri el maximumát. A vihar erőssége a NOAA által használt skálán S3-as kategóriába esik, azaz erősnek számít. Ilyenkor sugárzás veszélyre figyelmeztetik az űrben tartózkodó asztronautákat, de a magasabb légtérben közlekedő repülők sem kizárt, hogy sugárzásnak legyenek kitéve. A műhold berendezések memóriazavart szenvedhetnek, illetve zavaros képeket továbbíthatnak, illetve a térbeli “tájékozódásuk”, navigációjuk is hibázhat. A navigációs készülékek még a földfelszínen is megzavarodhatnak.

Ilyenkor figyelhetőek meg a Föld sarkaihoz közel eső területeken sarki fények.

Forrás: Spaceweather.com

III. Napóleon és a francia meteorológiai szolgálat

Időjárási alapadatok

A klímakutatók számára valóságos kincsestár válik azzal elérhetővé, hogy a francia meteorológiai intézet, a Météo France digitalizálja történelmi feljegyzéseit: melyek között olyan is akad, amely a XVIII. század végétől, 1797-től rögzíti az időjárás alakulását.

A 6300 dossziét jelenleg a Párizs közelében, Fontainebleau-ban található archívumban őrzik. Két kilométer hosszúságban sorakoznak a polcokon, deaz épületet azbesztveszély miatt 2005-ben lezárták. A Météo France klimatológiai igazgatója, Philippe Dandin elmondása szerint, az archívum anyagának legnagyobb része az 1850-től 1960-ig terjedő időszakra vonatkozik. A legelső meteorológiai térképek azonban már III. Napóleon császár idejéből származnak – ő rendelte el ugyanis először egy országos meteorológiai szolgálat létrehozását. Ez irányú döntését több tengeri katasztrófa előzte meg. A krími háború idején, 1854-ben egy heves tengeri vihar következtében a francia-brit flotta hajói közül 38 elpusztult. A történelmi könyvek szerint a hadügyminiszter ekkor azt mondta a császárnak, hogy ha számítani lehetett volna a viharra, biztonságba tudták volna helyezni a hajókat. Két hónappal később egy újabb hajótörés, a korzikai Bonifacio közelében 700 ember életét követelte: ezt követően határozta el az uralkodó az első országos francia meteorológiai szolgálat haladéktalan megszervezését. Azóta gyűjtik hivatalosan is az időjárási adatokat, de az archívumban elhelyeztek korábbi feljegyzéseket is.

A legrégebbi rendszeres krónikát egy falusi orvos készítette, aki arra volt kíváncsi, hogy miként függnek össze pácienseinek betegségei a helyi időjárással. Tizennégy megsárgult füzet tartalmazza a dél-franciaországi Tarn megyében lévő Soreze falu doktorának, Jean-Adrien Clos-nak 1797 és 1841 között tett észrevételeit, amelyek megörökítették a szélirányt, a levegő minőségét, a viharok gyakoriságát.

A januárban bejelentett, de már 2010 nyarán indult munka során nemcsak az anyaországra, hanem a volt francia gyarmatokra vonatkozó feljegyzéseket is feldolgozzák. A szakértők lapról lapra digitalizálják az addig a bezárt raktárban porosodó dossziékat, melyeket a korábbi tárolóhelyről 1970-ben szállítottak át Fontainebleau-ba. A digitalizálási program illetékesei elmondták, hogy jelenleg az országos meteorológiai szolgálat létrejötte óta rögzített megfigyeléseknek még 20 százaléka sem hozzáférhető.

Az archívum digitalizálásával lehetővé válik az elmúlt másfél évszázad különböző természeti katasztrófáinak, az áradásoknak, a viharoknak és a hőhullámoknak a tanulmányozása is, különös tekintettel a klímaváltozással járó hasonló jelenségekre. A nagyközönség számára 2013-tól lesznek digitálisan is elérhetőek a francia meteorológiai archívum addig feldolgozott dossziéi.

Forrás: MTI

Hó temetett maga alá egy várost Alaszkában

Az MTI híradása szerint az amerikai nemzeti gárda több tucatnyi tagja dolgozott megfeszített erőkkel azon, hogy kiszabadítsa a hó alól Cordova alaszkai kisvárost, amelyet a 2011-es év decemberének közepétől 2012 január közepéig szinte folyamatos havazás sújtott. A kb. 24 nap alatt több mint három méteres hótakaró fedte be a városkát.

A mintegy 2000 lelkes településen a tél folyamán összesen több mint négy és fél méter csapadék esett. Cordovában és környékén több helyen tetők szakadtak be a hó súlya alatt, családok estek a hó fogságába, és lavinák zúdultak le.
Az ugyancsak alaszkai Nome körül befagyott a tenger, az aranyláz idején híressé vált városban fogytán vannak az üzemanyag-készletek. A Bering-tenger jegén az amerikai parti őrség egyetlen jégtörője nyitott utat egy orosz tartályhajónak, ami az utánpótlást szállította.

Forrás: MTI

Friss!! Újabb űrszonda esett vissza

Vasárnap, hazai idő szerint este 19 óra környékén lezuhant az orosz Phobos-Grunt űrszonda. Az Orosz Védelmi Minisztérium információi szerint az űrszonda darabjai a Csendes-óceánban landoltak a chilei Wellington-szigettől mintegy 1250 kilométerre nyugatra.

Korábban:

Az elmúlt napok híradásival ellentétben a legfrissebb számítások szerint akár hazánk területére is juthat a várhatóan január 16-án légkörbe érkező űrszonda maradványaiból.Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság weboldalán az alábbiakra figyelmeztet:
“Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma az EU tagállamok rendelkezésére bocsátotta legújabb számítási eredményeit a Phobos-Grunt űrszonda becsapódásának előrejelzéséről, az orosz Rosszkozmosz Űrügynökség pedig megerősítette, hogy megfelelő időben értesítést ad az űrszonda maradványainak pontos becsapódási helyéről és idejéről.
Dr. Matthew Mowthorpe, brit szakértő szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a 13 ezer 200 kg tömegű műhold január 16-án csapódik be a Föld felszínén, és a mellékelt térképek szerint ez érintheti hazánkat is.

A műhold becsapódásáig mind az Európai Unió, mind a Rosszkozmosz szakemberei naponta újraértékelik a lehetséges becsapódás helyszínét és időpontját.”

Forrás: BM OKF

2-3 m hó az Alpokban

Jelentős havazások voltak az elmúlt 7 napban az Alpokban.

A francia és svájci lejtőkre helyenként 1 métert is megközelítő friss hó hullott, de az olaszországi síterepek is “kaptak” fél méter friss havat. Ezzel a francia és svájci síparadicsomokban a hóvastagság helyenként eléri a 3 métert is.

Ausztriában a nyugati országrészben hullott jelentősebb mennyiség (30-60 cm), aminek köszönhetően a térségben több hegyen is 4-es fokozatú lavina-veszélyt rendeltek el. A havazás miatt több hegyi utat, de átmenetileg még autópályákat is le kellett zárni, így sokak síelése meghosszabbodott pár nappal. A hazánkhoz közelebb eső, keleti csúcsokra kevesebb hó jutott.

Az előttünk álló hét már nem látszik ilyen csapadékosnak, így a most síelni utazók ideális hóviszonyok között és jó, de legalábbis csapadékmentes időben síelhetnek. Az utakat folyamatosan tisztítják, szórják, de mindenképp érdemes téli viszonyokra készülni.

A síidényben rendszeresen frissített hóadatokat találhat oldalunkon ezen a linken.

Forrás: snow-forecast.com

Az elmúlt 90 év legmelegebb Karácsonya az Egyesült Királyságban

Nálunk az évszakos átlagnak megfelelően alakultak a hőmérsékletek a Karácsony folyamán, igaz Karácsony első napja hazánkban is naposabb és enyhébb időt hozott.

De nem annyira, mint Angliában, ahol az eddigi mérések szerint a 3. legmelegebb és az elmúlt 90 év legmelegebb Karácsonya volt az idei. Észak-Írországban és Skóciában 13-15 fokokat is mértek, de az átlag 10-12 fok körül szóródott. Nagy kontraszt volt ez a 2010-es évvel összehasonlítva, amikor a szigetország nagy részét változó vastagságú hótakaró borította. Még a délebbi területeken is, ahol ritkaságszámba megy a havazás.

Forrás: BBC

Svájc fehérbe borult

utcakép: Crans Montana

Miközben nálunk csak foltokban hullik és még hógolyózásra is éppen elég a hó, addig Svájcot igencsak elérte a téli égi áldás.
Pár napja folyamatosan és intenzíven hullik a hó szerte a kis alpesi országban. 24 óra leforgása alatt sokfelé több mint 25 cm friss hó hullott. Egyes síterepek jelentése szerint a hóvastagság már eléri a 300 cm-t.

A hónap elején még kétkedő sípálya üzemeltetők már a túl sok hó miatt panaszkodnak. Egyes részeket le kellett zárni a hirtelen lehullott nagy mennyiségű hó (szűk 1 hét alatt, átlagosan 1 m, de helyenként eléri a 2 m-t is) miatt kialakult lavinaveszély okán.

Forrás: Skiinfo.co.uk

Újabb áldozatot követelt a hideg Borsod-Abaúj-Zemplénben

Az elsődleges megállapítások szerint kihűlés okozta egy 63 éves nő halálát Tokajban – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője hétfőn az MTI-vel.

Egyedné Novodonszki Éva tájékoztatása szerint a nő eszméletlen állapotban a földön feküdt egy utcában, amikor rátaláltak. Az asszony a gondos orvosi ellátás ellenére a kórházba szállítását követően meghalt.
Ott, ahol a nőt megtalálták, enyhén lejtős az útszakasz, amely az esőzések miatt csúszós volt. Az asszony ruházata, kézi táskája és az abban lévő iratai, készpénze érintetlen volt, dulakodásra utaló jelet a rendőrök nem találtak. Az adatgyűjtés során megállapították, hogy a nő italozó életmódot folytatott, emiatt korábban már többször elesett és megütötte magát.
A bejelentés után a helyszínre érkező mentősök stabilizálták a nő állapotát, az orvos az elsődleges vizsgálatok alapján az idegenkezűséget kizárta. A szerencsi rendőrkapitányság szakértő bevonásával vizsgálja a
haláleset körülményeit – mondta Egyedné Novodonszki Éva.
Kitért arra, hogy kihűlés miatt a megyében az elmúlt téli időszakban húsz ember vesztette életét, az idén ősztől pedig már kilencen haltak meg.

Forrás: MTI 2011. december 19., hétfő 10:54

Sí Világkupa, Val d’Isere – törölve

Decemberben általában már nagyüzem van az alpesi sípályákon, 2011-ben azonban ez nem mondható el. Az idei év szárazsága, illetve a jelenlegi évszakos átlagnál enyhébb időjárás nem csak hazánkat, hanem egész Közép-Európát érintette, melynek köszönhetően a legtöbb alpesi sípályán hétről-hétre, napról-napra halogatják a szezonkezdést. A hóágyúzott terepeken már megnyitottak egy-egy pályát, de a jelentős havazás eddig elkerülte a teljes Alpok vonulatát.

A síterepek üzemeltetői mellett az első “áldozat” az idei, FIS Sí Világkupa egyik állomása. A találóan “Első Hó Rally”-nak (Critérium de la Première Neige) hívott rendezvény, ezen a hétvégén (dec. 10-11.) immár 45. alkalommal lett volna a franciaországi Val d’Isere síterep nyitó rendezvénye és egyben a Sí Világkupa sorozat része. Idén azonban a már-már rekordszámba tartozó szárazság, illetve az enyhe időjárás (a feljegyzések szerint 147 éve nem volt hasonló a térségben) miatt nem tudták megteremteni a rendezvény megtartásához szükséges feltételeket, így a Sí Világkupa sorozat ezen állomását Colorado-ba helyezték át. Ott idén is adottak a feltételek, megfelelő a hóvastagság.

Az elmúlt 1-2 napban ugyan már esett és az előrejelzések szerint a héten még érkezik a térségbe friss hó, de már túl későn ahhoz, hogy kellő biztonsággal számíthassanak rá a hétvégi rendezvény kapcsán. A hóágyúzásnak köszönhetően részben már megnyitott pályákat a síterep, de bizakodva várják az égi áldást, hogy teljes valójában beindulhasson a síszezon.

Val d'Isere 2011.12.03-án

Val d'Isere 2011.12.06-án

Forrás: Valdinet.com

Légszennyezettség

A hétvégi javulást követően sajnos ezen a héten ismét több nagyvárosban indokolttá válik a szmogriadó riasztási fokozatának elrendelése.
A pénteken hazánkba áramló hidegebb légtömeg ugyan valóban kissé “kitisztította” a Kárpát-medencében megülő erősen szennyezett, párás levegőt, de sajnos az előttünk álló napok ismét számottevő légmozgás vagy csapadék nélküli, párás, ködös időjárást ígérnek. Ez a légköri helyzet pedig elősegíti a szennyezőanyagok felhalmozódását. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked. Ehhez adódik a folyamatos szennyezőanyag kibocsájtás, ami egyre nagyobb szmogot eredményez. Mivel a hőmérséklet alacsonyabban alakul az elmúlt hetek értékeinél, így várhatóan a fűtésből eredő korom és egyéb égési melléktermékek is nagyobb számban kerülnek majd a levegőbe.
Az MTI híradása szerint az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) a szálló por (PM10) magas koncentrációja miatt hétfőn veszélyesnek minősítette Debrecen és Kazincbarcika levegőjét, de több más településen is romlott a levegő minősége.
Az OKI honlapján található legfrissebb mérési adatok alapján készült térképen piros színnel jelölték Debrecent és Kazincbarcikát. Ezeken a mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja köbméterenként 100 mikrogramm feletti, vagyis a levegő minősége veszélyesnek számít.
A levegő kilenc településen “egészségtelen”, így a térképen narancssárga jelöléssel szerepel Sopron, Győr, Pécs, Budapest, Tököl, Putnok, Sajószentpéter, Miskolc és Nyíregyháza. Ezeken a településeken a szálló por köbméterenkénti koncentrációja 75 és 100 mikrogramm között van.
Zöld színnel jelölték, vagyis “kifogásolt” Ajka, Veszprém, Székesfehérvár, Esztergom, Százhalombatta, Dunaújváros, Salgótarján és Eger levegője. Az OKI térképe szerint Tatabánya és Hernádszurdok levegője “elfogadható”.
A levegő szennyezettségének levegő-egészségügyi értékelése a levegőhigiénés index alapján történik. Az OKI táblázata a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el. A színkódok szerint az első, a kék az “elfogadható” szint, amikor a szálló por koncentrációja köbméterenként kevesebb mint 50 mikrogramm. A zöld, a “kifogásolt” szint a köbméterenként 50 és 75 mikrogramm közötti érték. Narancssárga színnel jelölik az “egészségtelen” kategóriát, a legmagasabb, negyedik szint a piros színű “veszélyes” kategória. Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.

Forrás: OKI, MTI