Megvan a 11. nyolcezres!

Vincze Szabolcs sajtófőnök, 05.22.
MEGVAN AZ ÚJABB NYOLCEZRES!!!


“Május 21-én Erőss Zsolt és Gál László elérte a 8516 méter magas Lhoce csúcsát, ezzel 11-re növelték a magyarok által megmászott nyolcezres hegyek számát.

A sikeres csúcstámadást követően a két mászó késő éjszaka érte el a 7900 méteren lévő IV-es tábort, jelenleg pedig már a III-as táborban vannak. Állapotuk jó, csak fáradtak.

A szombat esti híradások elmaradásának oka az, hogy a csapat két telefonja a visszaforduló Mécs László és Horváth Tibor hátizsákjaiban voltak, így a csúcsmászók nem tudták azonnal értesíteni sikerükről az alaptáborban a hírre várakozó expedícióvezetőt, Kollár Lajost.

A Magyarok a Világ Nyolcezresein sorozatának 2011-es expedíciója tehát sikerrel járt, Erőss Zsolt a kilencedik, Gál László pedig az első nyolcezres csúcsát mászta meg, rögtön a világ negyedik legmagasabb hegyével kezdve. A Lhoce a magyar expedíciós hegymászás 11-ik nyolcezrese.

A magyar csapat május 24-én hagyja el az Everest alaptáborát, és indul el Lukla felé. Részletes információk a csúcsmászásról később várhatók.

***

Kollár Lajos beszámolója:

(05.21. 11:00)

“Horváth Tibi és Mécs Laci a négyesben vannak. Laci rosszul lett kicsit és nagyon lelassult, Tibi el sem indult. Zsolt és Gál Laci haladnak fölfelé – gondolom -, mert még nem rádióztak.

Szlankó Zoli beszélt azóta Lajossal, Tibi és Mécs Laci jönnek lefelé. A rádió Zsoltinál van, aki viszont nem nagyon szereti elővenni.”

***

(05.20.)
“A ma reggeli rádiózás szerint mindenki jó állapotban van. A fiúk haladnak fölfelé Lhoce-falon az előretolt, csúcstámadó táborba, amit még fel kell állítani kb. 7900 méteren. Ez a választó magasság balra a Genfi-sarkantyú irányába, és jobbra a Lhoce-kuloár (folyosó) felé. Ez az a hely, ahonnan bő 600 méter szint leküzdése után elérhető a Lhoce 8516 méteres csúcsa. A kuloár átlag meredeksége nagyjából 50 fok, firn és jég keveredik kevés sziklabetéttel. Az időjárás-előjelzés egyre jobb csúcsmászó időt jósol holnapra, kevés légmozgással és páratartalommal a 6500 méter feletti régióban. Ezt az EUMET csapatának részletes, szöveges elemzése is igazolta. Carlos Pauner csapatával beszéltünk egy kicsit össze az időpontot illetően, a lejövet holnap, egészen a kettes táborig van eltervezve. Az alaptábort 22-én kell elérniük. De egyelőre nézzünk a holnap hajnal elé, nagyon remélem, sok jóval kecsegtet. Az jutott eszembe ma hajnalban és délelőtt, hogy ezen már
fél éve dolgozunk.”

Eumet előrejelzés

Pusztító vihar lesz szerdán…

Nem kell megijedni, hiszen csak egy katasztrófavédelmi gyakorlatról van szó.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, 2011. május 18-án (szerdán), országos katasztrófariasztást ad ki, J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura című művéből ismert Völgyzugolyra és Helm-szurdokra.

A riasztás egy gyakorlat része, melyben a főigazgatóság szervezésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság, a közszolgálati médiaszolgáltatók – a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és a Magyar Távirati Iroda –, valamint a TV2 vesznek részt.

A gyakorlat a médiatörvény rendelkezésein alapul, miszerint a katasztrófavédelem a lakosság tájékoztatása érdekében két órán belül vagy azonnal kihirdetendő közérdekű közleményt ad ki a médiaszolgáltatók útján. A gyakorlat során ennek megfelelően a médiaszolgáltatók tesztelik a törvényben a katasztrófavédelmi szervek részére biztosított kommunikációs csatornákat és valós helyzetet imitáló tesztüzeneteket tesznek közzé.

A kommunikációs gyakorlat célja, hogy a lakosság is megismerhesse a katasztrófák esetén történő riasztás és tájékoztatás új formáját.  Így jelentősen csökkenthető annak kockázata, hogy például egy hirtelen jött, valódi, pusztító vihar vagy más katasztrófa személyi sérüléseket, komoly anyagi károkat okozzon.

Forrás: http://www.katasztrofavedelem.hu

Fagykár Szabolcsban

Kormányzati bejelentés alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal közreműködésével megkezdte a fagykárok felmérését az érintett településeken.

A károsult termelők a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerhez fordulhatnak jégeső-, fagy-, belvíz-, és aszálykár esetén. A káreseményt a megyei kormányhivataloknál 15 napon belül kell bejelenteni.

A gazdáknak nyújtott segítséget a 2011-ben befolyt befizetésekből és az ahhoz kapcsolódó költségvetési kiegészítésből létrejött kárenyhítési alapból lehet kifizetni 2012. év elején, miután a 2011-ben keletkezett összes elemi kárt összesítették.

Azok a károsult termelők, akik még nem tagjai a kárenyhítési rendszernek, május 15-ig csatlakozhatnak az alaphoz.

A VM levélben keresi meg az agrárbiztosításban érintett biztosítótársaságokat, hogy minél gyorsabban mérjék fel a károkat és fizessék ki a vesztségeket a biztosítással rendelkező gazdálkodóknak.

A károsult gazdálkodók igénybe vehetik továbbá az Agrár Forgóeszköz Vis Maior Hitelprogramot, amelynek eredeti 6 milliárd forintos keretét a kormány a hasonló helyzetek kezelésére a közelmúltban további 5 milliárd forinttal megemelte. A kedvező kamatozású, három éves futamidejű és meglévő hitel kiváltására is felhasználható hitel károsodott ültetvények esetében 500 ezer Ft/hektár összegig vehető fel.

(kormany.hu, Vidékfejlesztési Minisztérium)

Törvények

JOGTÁR a Közérdekű adatok nyilvánosságáról


Alkotmány 61.§ (1) : „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra,  hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

34./1994 sz. Alkotmánybírósági határozat”:

A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés, „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos alapjogokra.”

Az információs jogok érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok nyilvánossága – mint a hatalom egyik „ellensúlya” – olyan alkotmányos alapjog, melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni.

“Eu direktíva 90/313/EEC” : A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének szabadságáról.:

Az Eu direktíva továbbfejlesztett változata az Aarhusi Egyezmény 2001.10.30-án lépett hatályba a 2001. évi LXXXI törvénnyel (lsd. lejjebb). A törvényben hangsúlyozott követelmény a hatékony,  „szolgáltató” közigazgatás.

A hivatal közérdekű információknak nem birtokosa, csupán kezelője.

2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.

A „környezeti információ” jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, amelynek tárgya:

a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota.

„Személyes adatok védelméről, közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. AVTV”

„Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. KVTV és annak 2003. évi módosítása:

Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges, vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A szervek rendszeresen közzé –vagy más módon elérhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb –így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és működésükről szóló jogszabályokra, valamint gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat.

A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – LEGFELJEBB  a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg.

Elektronikus információszabadságról szóló törvény

BTK 177.§ (b) Közérdekű adat visszatartása, meghamisítása

Uniós alapokmány (Lisszaboni szerződés): egyetlen tagállam nem ad közpénz közintézménynek üzletre, megsértené az unió valamennyi magáncégének  versenysemlegességét

Uniós veresenyjog

Nárcisz-hiány Angliában

Angliában igen nagy hagyománya van a nárcisz termesztésnek. A világ nárcisz termelésének fele az Egyesült Királyság határain belül történik. 25000 fajtát különböztetnek meg és fesztiválokat is rendeznek a virág tiszteletére, mely a tavasz egyik szimbóluma. Számos nagy angol költő verseiben megjelenik e sárga, fehér virág, így pl. William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok (Szabó Lőrinc fordításában) című költeményében.

William Wordsworth: Táncoló tűzliliomok

Sétáltam, mint felhő, melyet
szél hajt, céltalan, könnyedén,
s egyszer csak egy sor, egy sereg
aranyliliom tűnt elém,
a tó partján, a fák alatt
ringtak, táncoltak álmatag.

Ahogy csillaggal a tejút
ragyog s hunyorog mindenütt,
a szikrázó kis öblöt úgy
körüllobogta ünnepük;
lángszirom, táncos, büszke fej
hintázott ott vagy tízezer.

Tűztánc volt a tó is, de ők
túltündökölték a vizet, —
költő ily társaság előtt
csak boldog s vidám lehetett!
Néztem, — néztem, — nem tudva még,
hogy mily gazdaggá tett a kép,

mert ha merengő éjeken
lelkem most önmagába néz,
gyakran kigyúl belső szemem,
mely a magány áldása, és
megint veletek lobogok,
táncoló tűzliliomok.

A tavaszi virág eladási csúcsidőszaka természetesen a szigetországban is a Húsvét.

A 2011-es év időjárása igen keményen bánt az angol kertészetek nárcisz állományával. A termelők elmondása szerint már a tartós téli fagyok sok virághagymát megrongáltak, majd a hirtelen márciusi felmelegedés, illetve az erős napfény hatására a sértetlenül maradt hagymák a szokásosnál hamarabb hajtottak ki, illetve hoztak virágot. A becslések szerint kb. 1,5 millió virág ment “veszendőbe” a korai bimbófakadás miatt, 20 %-al csökkent az idei virágtermés.

A húsvéti időszakra szűkebb kínálatot és magasabb árakat jósolnak.

forrás: BBC news

Meteorológiai Világnap 2011


1950. március 22-én Genfben megalakult a Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization) – a Nemzetközi Meteorológiai Szervezet utódaként.

Másnap életbe lépett a szervezet alapokmánya, erre emlékezve határozták el 1960-ban a METEOROLÓGIAI VILÁGNAP megünneplését, s azt, azóta minden évben március 23-án tartják azt.

Szerte a világban konferenciákat, előadásokat szerveznek az éppen aktuális témakörben.

E témakör idén: “Climate for you” azaz “Klíma a mindennapokért”