Enyhe az idei tél, de volt már enyhébb is… (2014)
fotó: Szikszai József
A mostaninál még szélsőségesebb időjárási eseményeket találunk a régi feljegyzésekben lapozva:
A történések különösen érdekesek, mivel ezen korokban még jóval 1 milliárd alatt járt a Föld lakóinak száma, az ipari forradalom csak sokkal később következett be, így még az emberi tevékenység okozta széndioxid kibocsájtás is elenyésző lehetett.
De akkor mitől volt a mostaninál is jóval melegebb a régmúltban, ha azt még nyilván nem tehette az Ember?
- 1182-ben olyan enyhe volt a tél, hogy a gyümölcsfák mind kivirágoztak (szilvavirágzásról már idén január elején is kaptunk fotókat). Március elején az almák már dió nagyságúak voltak (ezek szerint az egész tél szélsőségesen enyhe volt).
- 1289-ben Strasbourg környékén januárban már levelezni kezdtek a fák.
- 1327 januárban virágba borultak a fák, abban az évben már pünkösdkor arattak, Jakab nap (július 25.) táján szüreteltek.
- 1436 januárban és azután is olyan enyhe volt a tél, hogy a gabonát már májusban learatták.
- 1572-ben januárban és februárban már valamennyi fa zöldellt, kinyíltak a tavaszi virágok.
- 1793 január – február, a méhek már sárga virágokról hordtak, Mátyás napra (február 24.) minden szántást és tavaszi szőlőmunkát elvégeztek, József napra (március 19.) megjöttek a fecskék.
- 1900 január – február a feljegyzésekben így szerepel: „a természet megtévedt és hazánk délebbre tolódott a térképen.”
