Havazás
Bolygónkon mérsékelt és hideg égövben, valamint sarkkörön tud kialakulni havazás. A magasban, több száz méteren, vagy akár egy kilométer magas rétegben ilyenkor a hőmérséklet negatív vagy csaknem negatív. Ekkor a lehulló csapadék hó halmazállapotban éri el a talajt. Azt is célszerű megemlíteni, mitől indul el a csapadék?
A levegőben lévő vízpára kicsapódik a felszínen a legkülönfélébb dolgokra: szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy a levegőben lévő szilárd részecskékre kicsapódik, a vízpárából akkor már víz lesz. Ez egy folyamat. Egyre nagyobb mennyiségű vízcsepp alakul ki. Ezek a vízcseppek például a függőleges áramlással és a saját súlyuknál fogva is mozognak, egymásba ütköznek. Az egymásba ütközésekkor egyre nagyobb vízcseppek képződnek, hiszen ha egy meglévő vízcseppbe belecsapódik két-három másik, akkor azok bele is olvadnak és együttesen jelentősebb méretű vízcseppé alakulnak át. Elég összetett folyamat. Nehéz közérthetően és igazmondóan leírni.
Havazás
A folyamat többnyire föláramlásal kezdődik. Az alsó légrétegben viszonylag sok a vízpára, elindul fölfelé a föláramlás, a széltől, a hőmérséklettől, ezen föláramlás során létrejönnek ezek az összeütközések, egymásba olvadások és egyre magasabban jár már a kiszemelt vízcseppünk. Magasban fagypont alá kerül, hirtelen jégszem lesz a vízcseppből.
A jégszemek felülete nagyobb, mint amikor vízcsepp formájában voltak jelen, tehát ugyanaz a szél ugyanazt az anyagot, azt a néhány molekulából álló anyagot még könnyebben sodorja fölfelé, egy darabig. Vannak ott már további vízcseppek, illetve további, korábban már kialakult jégmagvak, amelyek megint csak összeütköznek, és egymásba fagynak. Így nő a jégrészecske felülete, tömege, és elindul a felszín felé, megfordul az áramlás.
Függetlenül attól, hogy a szél az esetleg föláramlásban marad még mindig, maga a részecske jól meghízva elindul lefelé. Újabb jég- illetve vízszemekkel, vízcseppekkel találkozik, tovább nő a felülete, egyre gyorsabban robog lefelé, mivel nő a hőmérséklete, elkezd olvadni, meg párologni is. Sokszor szabad szemmel is látható a távolból, hogy esik az eső, sávokban, és az az eső nem is biztos, hogy eléri a felszínt, könnyen adódik, hogy elpárolog, mielőtt leérne a felszínre.
Máskor hiába közeledik a jégszem a felszín felé, megmarad a mínusz hőmérséklete, sőt, a felszín közelében tovább hűti a levegőt, és a havazás hűtő hatása csökkenti a hőmérsékletet. A szokásos menet szerint hullámokban emelkedik délutánig a nappali hőmérséklet, ám ez megfordulhat, és könnyen lehet, hogy nem emelkedik, hanem éppen hogy alacsonyabb lesz a hőmérséklet is.
Mindezek tükrében érhető, hogy egy előrejelzés elég összetett dolog, nem létezik külön csapadék előrejelzés. Formálisan persze igen, amikor kizárólag a csapadékról beszélünk, de a valóságban ez a hőmérséklettel függ össze, amely meghatározza a csapadék halmazállapotát. Óriási a különbség a között, hogy hó vagy eső esik. Az időjárási elemeket, valamennyit, csak együttesen lehet vizsgálni. És együttes létüket, mozgásukat előre jelezni.
