Hideg légpárna
A téli időszakban hazánkban gyakran kialakuló időjárási helyzet az ún. „hideg légpárna”. De mit is jelent ez pontosan, és változatlansága ellenére miért jelent mégis nehézséget a meteorológus számára?
Kialakulásának egy egyszerű, általános iskolában mindenki által már megismert fizikai törvényszerűség az alapja: a hideg levegő nehezebb a melegnél. Gyakoriságának oka pedig a hazánk földrajzi elhelyezkedéséből, a Kárpát-medence felszínformájából adódik. Mikor megszűnik a térségbe beáramló hideg levegő utánpótlása, előbb vagy utóbb enyhébb, nedvesebb levegő érkezik fölénk. Miután a medencét hideg levegő töltötte ki, az újonnan érkező könnyebb, melegebb levegő -hacsak érkezése nem jár erős széllel- a fizikai törvénynek megfelelően a medencében megülepedett hideg levegőt nem tudja megbolygatni, nem tud a talaj közelébe kerülni, viszont pár száz méter magasságban mintegy búraként borítja be a medencét.
A végeredmény az, hogy köd keletkezik számottevő légmozgás hiányában a köd sűrűsödik, és nem tud felszállni
a hőmérséklet stabilizálódik körülbelül azon a szinten, amikor ködös lett a levegő.
A köd pár nap elteltével megemelkedik, sűrű rétegfelhőzetet alkot, mely alatt a hőmérséklet is emelkedhet pár fokkal, viszont légmozgás továbbra sincs, ezért napról napra szennyezettebbé válik a felhőréteg alatti levegő. A szmogos, ködös időben szórványosan, de bárhol kialakulhat szitálás, ami a fagypont alatti hőmérsékletnek köszönhetően ónos eső és hószállingózás formájában jelentkezik. Hideg légpárna esetén gyakori és látványos, viszont előre nem jelezhető jelenség az ipari havazások kialakulása. Erről a jelenségről ebben a cikkünkben olvashatnak Ipari havazás – az meg mi?
Minél hidegebb van, annál nagyobb esély van a hideg légpárna kialakulására, sőt, ha hóréteg is borítja a felszínt, az hűti a felette lévő levegőt, tartósítja a hideg, fagyos levegőt.
A köd- és rétegfelhőzet alatt jelentősen növekvő légszennyezettség forrása elsősorban a fűtés, az ipari szennyezés és a gépjárműforgalom. Annak, hogy napról napra rosszabb a levegő minősége, az is az oka, hogy a köd megemelkedésével a talaj szintjén már nincsenek nagy számban páracseppek, amelyek valamelyest megkötnék a szálló port, a levegőben lévő égéstermékeket.
Meddig tart a szürke idő?
A magasban történő kisebb hőmérsékleti változás, illetve a légáramlás irányának megváltozása gyakran eredményezhet átmeneti, foltokban bekövetkező javulást, ami metetorológus szemmel minimális különbséget jelent a légköri helyzetben, így meglehetősen nehezen előrejelezhető, de a konkrétan megtapasztalható időjárásban ez az apróság jelentős különbséget jelent, hiszen a szürke fagyos ködfelhőzet kis körzetekben eloszlik, ami ragyogó napsütéses, enyhébb időjárást eredményez.
A hideg levegő a medence alján gyűlik össze, melyet a ködből kialakult rétegfelhőzet borít be palan-, illetve párnaszerűen. A hegyekben tapasztalható időjárás ilyenkor nagyban eltér a síkvidékitől. Ahogy az úszómedencében is a víz a medence belsejében található, a perem pedig a vízszint fölé emelkedik, úgy a Kárpát-medencét körülhatároló hegyek, illetve a medencében található hasonlóan magas hegycsúcsok is a ködtenger fölé magasodnak. Azaz a hegyekben gyakran tapasztalható ilyenkor szikrázó napsütés a nappali időszakban. Éjszakánként a napsugárzás megszűntével kissé hűl a magasban található légtömeg is, így gyakran a hegyekben is megjelenik a köd, megemelkedik a mélyebben található hideg, párás légtömeg, majd nappal a melegedés hatására ismét pár métert visszahúzódik.
A hidegpárnának mindig egy erősebb széllel is járó hidegfront érkezése vet véget. A megerősödő szél felszaggatja a ködöt, átkeveri a talaj közelében megrekedt hideg levegőt a magasban található enyhébb levegővel, és ezzel kezdetben enyhülést hoz, majd a front átvonulását követően csökken a hőmérséklet.
