Ipari havazás – az meg mi?
Az előrejelzésben semmi nyoma hónak, mégis havazik! Van ilyen. A jelenséget ipari havazásnak hívja a szakzsargon.
Fotó: Pólikné Balázsi Éca Facebook – Kazincbarcika 2020.01.02.
A jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség:
- A felszín közelében közel 100 %-os relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
- Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
- Minimális pára többlet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.
Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 %-os relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez (melyeket az egyébként igen gyenge légmozgás is képes pár km-re odébb szállítani) hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.
Az „ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem tud előrejelezni.
A köd és rétegfelhőzet eloszlása esetén, a derült égbolt lehetővé teszi, hogy műholdfelvételen át is megvizsgálhassuk ezeknek a kis körzeteket érintő ipari havazásoknak az eredményét:
Sentinel-2 L1C műhold által 2020.01.25-én készített kép Forrás: https://apps.sentinel-hub.com/sentinel-playground
