Meleg szobában is megfázhatunk
Testünk hőmérséklete csak kismértékben ingadozik, ha egészségesek vagyunk.
A napi maximum és minimum között csak fél fok eltérés lehet.
A maximum délutánonként 4 – 6 óra között van, a minimum hajnal 4 – 5 között.
A hónaljban mért hőmérséklet 36,4 fok átlagosan. Ennél a fiataloké valamivel magasabb, az idősebbeké alacsonyabb, valamint a nők hőmérséklete is erősebben ingadozik, menstruáció alatt a legalacsonyabb, előtt a legmagasabb.
A test hőmérséklete dinamikus egyensúlyi állapot. Ha külső, vagy belső tényezők megváltoztatják az alapállapotot, bonyolult szabályozó mechanizmus lép életbe a helyreállítás érdekében.
Létezik kémiai, fizikai hőszabályozás is. Fizikai esetben pl. testünk melegíti a környező hidegebb levegőt. Mivel ez a melegebb levegő könnyebb a környezeténél ezért felfelé emelkedik. Az így felemelkedő levegő elszállítja tőlünk az átvett meleget és ezáltal teret enged a testünk közelébe érkező hidegebb levegőnek. Ez újabb meleget tud a testünktől elvonni. Minél hidegebb a bennünket körülvevő levegő annál gyorsabb a feláramlás útján történő hőleadásunk.
Ezt a függőleges irányba történő hőszállítást mérsékli a nyaksál. Ha ruházatunk felső nyílásait elzárjuk, akadályozzuk a meleg levegő elszállítását magunktól.
Testünk ezen felül sugárzás útján is hőtől szabadul meg. Minden test bocsát ki hősugarakat. Annál többet minél nagyobb a különbség közte és a környezete között. Ha testünk körül mindenütt azonos a levegő hőmérséklete , testünk sugárzása mindenfelé azonos. Ha azonban a környezetünk hőmérséklete különböző irányban más és más, testünk kisugárzása is különbözik a más és más irányok felé egy zárt lakásban is.
Testünk kisugárzása a fűtött szobában kisebb a meleg fűtőtest felé, mint a hideg ablak felé. Ha a hideg ablak és a meleg fűtőtest között nagy a különbség, testünk hőleadása is lényegesen nagyobb az ablak irányába. Ezt az egyoldalú hőleadást léghuzatként érzi a szervezetünk. Ez az oka, hogy érzékeny, reumás betegek az előbbi egyoldalú hőleadás miatt még tökéletesen zárt ablakok, ajtók mellett is huzatról panaszkodnak. Sőt, panaszaik fokozódnak.
Nem csak a testünk, hanem a különböző tárgyak is bocsátanak ki sugarakat. Ahogy a testünk kisugárzása hat a környezetre, a környezetünk is hat testünkre. Ez az egymásra hatás befolyásolja a hőérzetünket. Így már érthető, hogy testünk hőérzete egy zárt helyiségben nem a szobalevegőhöz, hanem a szobafal hőmérsékletéhez igazodik.
Érdekes kísérlet bizonyítja, ha a szoba falának hőmérséklete csupán 13 fok, a szoba levegőjét hiába fűtjük fel +40 fokra, azt a falak miatt akkor is kifejezetten hűvösnek fogjuk érezni.
Ugyanakkor ha megfordítjuk a helyzetet, kellemes hőérzetet kapunk. Azaz a falakat felfűtjük +28 fokra, a szoba levegője pedig mindössze – 3 fok, nagyon kellemesen érezzük magunkat. Ezek szerint egy terem ideális fűtését akkor érjük el, ha a falait bizonyos hőmérsékletre felfűtjük (falfűtés), akkor a terem levegőjét nyugodtan hűvösen tarthatjuk, a falak felől érkezik testünk felé a kellemes hősugárzás nem pedig fordítva.
Ez fordítva is igaz, ha valamely szobát, lakást, termet télen hosszabb időn át nem fűtünk, hiába fűtjük fel bármilyen erősen a levegőjét hirtelen, a falak hideg volta miatt a benne tartózkodókat a meghűlés veszélyének tesszük ki. Annál nagyobb mértékben, amennyire a hideg fal hőmérséklete különbözik a test hőmérsékletétől.
Legközelebb a lakás pára mennyiségének és a hőérzetünknek az igen hasznos kapcsolatát vizsgáljuk itt.
