PM10, alias szálló por
Hazánk domborzati szempontból egy medencében, a Kárpát-medencében fekszik. Ennek számos pozitív jellemzője mellett sajnos a téli időszakban egy igen kellemetlen jellegzetessége is van. Ez a gyakori és tartósan kialakuló magas légszennyezettség.
A télen gyakran előforduló anticiklonáris helyzetben kialakuló nyugodt, szélcsendes, eseménytelen, de egyben párás, ködös, szürke és hideg időjárás kifejezetten kedvez a szennyezőanyagok felhalmozódásának. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked. Ehhez adódik a folyamatos szennyezőanyag kibocsájtás, ami egyre nagyobb szmogot eredményez.
A szennyeződés forrása sokféle, de jellemzően az ipari termelés, a fűtés, a tüzelés és a gépjármű forgalom, azon belül is elsősorban a dízel üzemű motorok bocsájtják a legtöbb égési mellékterméket a levegőbe.
A jelenleg hazánkban érvényes légszennyezettséggel kapcsolatos tájékoztatási és riasztási rendszer:
A szmogriadónak két fokozata van. A főpolgármester, illetve a polgármesterek kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por koncentrációja 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson, napi átlagban meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. Ha pedig a szálló por mértéke 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson napi átlagban a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket is meghaladja, és nem várható az időjárásban változás, riasztást kell elrendelni.
Egyéni szinten az alábbiakat tehetjük:
- minél kevesebbet használjuk autónkat, különösen a dízel üzemű gépjárműveket (anyagilag is megfontolandó);
- kerüljük a kerti zöld-, illetve egyéb hulladékok égetését (ideális és még hasznosítható megoldás is a komposztálás);
- törekszünk a nem égetéssel járó, illetve annak mértékét csökkentő fűtés korszerűsítés felé.
Az aktuális légszennyezettségi adatokat olvasóink is nyomon követhetik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat és az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján. Ugyanitt megtalálható az egyes légszennyező anyagok tulajdonságainak leírása. A szálló porról az alábbiakat olvashatjuk:
Jellemzés: A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk.
Forrásai: A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat.
Élettani hatásai: A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.
Élettani hatása: A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás.
Leginkább veszélyeztetett csoportok: Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok.
Egészségügyi határértékek:
PM10 24 órás: 50 mg/m3 , éves átlag 40 mg/m3
TSPM 1 órás: 200 mg/m3, 24 órás: 100 mg/m3, éves átlag: 50 mg/m3
Hatása az ökoszisztémára: A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat.
Hatása a látási viszonyokra: A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott már.
Forrás: MTI, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
