Balaton vs klímaváltozás
Elkezdődött a klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balatonon, közölte a sonline.hu szerkesztőségével az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A szakemberek a klímaváltozásnak a tó vízkészletére, a belső áramlási viszonyaira és az élővilágra gyakorolt hatásait kutatják.
A Balaton vízháztartását alapvetően csapadék, a vízgyűjtő területről befolyó víz és a párolgás határozza meg. A magyar tenger esetében ezek közül a betorkolló vízfolyások által szállított vízmennyiség, vagyis a hozzáfolyás mutatja a legnagyobb változékonyságot. A nyolcvanas évek első felétől az éves hozzáfolyás értéke jelentősen csökken, ami arra enged következtetni, hogy megváltoztak a Balaton vízgyűjtő-területén a lefolyási viszonyok. A csapadék hosszú távú idősorait vizsgálva pedig az állapítható meg, hogy már a hetvenes évektől bár a sokéves viszonylatban nem változik a csapadék átlagos mennyisége, de az eloszlása igen. A nyári nagyobb felmelegedések és a rendszeresen előforduló aszály okozhatja a Balatonba befolyó víz mennyiségének a csökkenését. A kutatók szerint a változások nyomon követése miatt van szükség erre a kutatásra, amely idén nyáron már várhatóan konkrét eredményekkel zárul.
Hasonló vizsgálatokat már korábban is végeztek a szakemberek a magyar tengeren, így a mostaniakat össze lehet vetni a korábbi adatokkal és ezek alapján lehet pontosan kimutatni a tó víz háztartásának módosulását. A hosszú távú kutatásokkal a folyamatok egyértelműen értelmezhetők lesznek.
– Nem biztos, hogy a tó mindenben változik – mondta a sonline.hu kérdésére Dávid János, a Kaposvári Egyetem docense. – A Balaton esetében nagyon sokféle jellemzője van a medernek, a víz kémiai és fizikai tulajdonságainak, valamint az élővilágnak. Ezeket egységesen kell vizsgálni, annak érdekében, hogy a változások mértékét és irányát egyértelműen ki tudjuk mutatni. A probléma jelentőségét fokozhatja, ha a változások rövid idő alatt mennek végbe így az élőlények nem tudnak ehhez alkalmazkodni.
A környezet hosszabb távú módosulásait a tó élővilága jobban el tudja viselni, mint a gyors átalakulásokat. Dávid János hozzátette: nem szabad figyelmen kívül venni azt, hogy a természeti folyamatok és víz állapotjellemzői nem tekinthetők állandónak, azok folytonos változásban vannak. Egyelőre teljes bizonyossággal nem ismerjük a klímaváltozás okait. Ha megnézzük az éghajlati kutatások eredményeit, megállapítható, hogy a földtörténet régebbi időszakaiban is voltak jelentős éghajlat módosulások, amelyek kihatással voltak a tó vízrajzi viszonyaira, jelentősen átalakították az élettelen természeti körülményeket és az élővilágot is. A természetes folyamatokat ugyanakkor az emberiség légkör szennyezése jelentős mértékben fokozhatja – fogalmazott a Kaposvári Egyetem docense.
Ezért van szükség a Széchenyi 2020 pályázat által támogatott átfogó kutatásokra, mert kimutathatják a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásait.
A projekt keretében felmérik a Balaton mederanyagának minőségét, mennyiségét, amely alapján a későbbiekben elkészülhet az iszapvándorlási modell, valamint rövid, közép és hosszú távú mederkotrási terv. Kivizsgálják, hogy a tó felső szabályozási szintjének 120 centiméterre történő tervezett emelése milyen hatással bír majd. Elkészül a Balaton nádgazdálkodási terve, valamint a Balaton partvonal szabályozási tervének felülvizsgálata.
Forrás: Sonline.hu
