EuMet Időjárás előrejelzés

Befejeződött az idei aratás, az előzetesen várt 4 millió tonna őszi búza már a magtárakban van. A termés minősége jó, illetve kiváló – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

A termés mennyisége megegyezik az előző évivel. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát – közölte az államtitkár.
A termésátlagok között az átlagosnál nagyobb volt az eltérés az idén, Nógrád megyében például alig 2 tonnát arattak egy hektárról, míg Baranyában 5 tonnánál is többet – ismertette Czerván György, hozzátéve, hogy a betakarításnak viszont kedvezett a száraz idő, amelynek köszönhetően gombafertőzések sem jelentkeztek.
A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György közölte: az éves belföldi felhasználást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna juthat exportra.
Az államtitkár szerint nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is a csapadékhiány rontotta a hozamot. A hazai búza legnagyobb felvevőpiaca hagyományosan Olaszország, Románia és Ausztria.
A végleges adatok szerint az őszi árpa 177 ezer hektáron 675 ezer tonnát termett az idén, a termésátlag 3,8 tonna hektáronként. A tavaszi árpa vetésterülete 102 ezer hektár volt, erről 327 ezer tonnát takarítottak be, a termésátlag hektáronként 3,2 tonna. Czerván György jelezte: ezek az eredmények átlagosnak számítanak.
A kisebb területen termelt nyári gabonáknál – rozs, zab, tritikálé – is átlagos eredmények születtek, rozsból csaknem 82 ezer tonna, zabból 144 ezer tonna, tritikáléból 358 ezer tonna termett. Minden kalászos gabona minősége átlagon felüli – tájékoztatott az államtitkár.
Az őszi káposztarepcéből a 163 ezer hektáros betakarítható területről 400 ezer tonna került a tárolókba, ez 28 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagától. A gyenge eredményt az őszi vetési időszakban jelentkező szárazság okozta, amely csaknem 100 ezer hektárral csökkentette a betakarítható termést.

Rosszak a kilátások a kukorica termésre vonatkozóan.
Korábbi MTI hírek szerint Somogyban napról napra nő az aszály sújtotta terület, eddig négyezer hektáron károsodott a kukorica a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának közlése alapján.
A kiadott közlemény szerint a szakemberek egyelőre még megbecsülni sem tudják, hogy az idei, csaknem 112 ezer hektárnyi vetésterületről mennyi termést takaríthatnak be a gazdálkodók, mint ahogy azt sem, hogy a már bejelentett területek mellett még mennyiről érkezik bejelentés, és ez mekkora terméskiesést jelent.
Az aszálykárral leginkább sújtott terület Kaposvár és kistérsége, Belső- és Közép-Somogy egyes területei. Kárbejelentést a falugazdászoknál, illetve a Földművelésügyi Igazgatóságon tehetnek a gazdálkodók.
Az előzetes – július végi – termésbecslés szerint hektáronként 5,037 tonna hozammal számoltak, ám az azóta is tartó aszályos időjárás miatt a szeptember eleji végleges termésbecsléskor ennél várhatóan alacsonyabb lesz az előrejelzés – írta a szakhatóság.
A kukorica felvásárlási ára júliusban tonnánként 60-64 ezer forint között mozgott – tavaly ilyenkor 45-64 ezer forint volt -, ám az árak, amelyek alakulására nemcsak a hozamkiesések, de sok egyéb tényező is jelentős hatással van, naponta változnak – olvasható a szakigazgatóság közleményében.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége becslései szerint az idénre várt kukoricatermés majdnem 40 százaléka semmisült meg országszerte a nagy meleg miatt. A veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladja a 200 milliárd forintot.

Forrás: MTI

A szokásosnál hetekkel korábban megindult a napraforgó és a kukorica betakarítása Bács-Kiskun megyében, a helyi Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója szerint a napraforgónál erős közepes termésátlagra lehet számítani.

Farkas Zoltán tájékoztatása szerint az első kombájnok múlt héten jelentek meg a szokásosnál jó két héttel előbb beérett kukorica-, illetve napraforgótáblákban. Az eddig learatott területek mutatói alapján a hozamok a csapadékszegény időjárás ellenére biztatóak: a napraforgó esetében hektáronként bőven 2 tonna felettiek, a kukoricánál pedig megközelítik a 6 tonnát.
Ez jó közepes termésnek megfelelő adat, amely a jelenlegi átvételi árakat és a termeléssel járó idei kiadásokat figyelembe véve szerény, de pozitív eredményt ígér – fogalmazott a szakember jelezve, hogy – elsősorban a szinte teljesen esőmentes augusztus következtében – az őszi betakarítású növénykultúráknál érzékelhető némi terméskiesés, ám a veszteségek nem számottevőek.
Ugyancsak a kevés eső és a nagy meleg számlájára írható, hogy a silókukorica is másfél-két héttel előbb érett be a sokévi átlagnál. Kifejezetten nehezíti viszont az aszály az őszi vetések, ezen belül is elsősorban az őszi káposztarepce magágyának előkészítését. A talajmunkákkal sok helyen még kivárnak a gazdák egy kiadós esőzés reményében, miután pillanatnyilag jelentős üzemanyag-többletköltséggel járna e feladat elvégzése – tette hozzá.
Farkas Zoltán hangsúlyozta: az augusztus első hetére Bács-Kiskun megyében lényegében befejeződött nyári aratásokat követően a szalma betakarításával és a tarlóhántással is gyorsabban végeztek a termelők, mint a korábbi években. Az augusztusi szárazság ezeknek a munkafolyamatoknak ugyanis kifejezetten kedvezett – magyarázta.

/MTI/