EuMet Időjárás előrejelzés

A hétfőn érkező hidegfront végre hoz magával némi esőt is. De vajon elegendő-e ez a csapadékhiány csökkentéséhez?

Végre esik! Na de hol?
Sajnos a jelentős, átlagosan kb. 30mm-nyi, de az Alföld térségében, déli országrészben már 50 mm-t közelítő csapadékhiányt érzékelhetően csökkentő mennyiségű csapadék csak a Dunántúl nyugati térségében valószínűsíthető a következő 10 napban (valójában ennek zöme is a hétfői esőzések bekövetkezésétől függ).

Az elmúlt 90 napban lehullott csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól. (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A 2019 március 25. és április 3. között várhatóan lehulló csapadék összege a GFS modell alapján.

Frissítés: A hétfői hidegfront hozta csapadék márc. 24. 19:00 és 25. 19:00 óra között:
 
A naponta frissülő, agrometeorológiai GFS térképsorozatot az Agrometeorológia aloldalunkon érik el.

Az elmúlt 30 napban 30 mm körüli az évszakos átlaghoz viszonyított csapadékhiány, de mivel az egész tél meglehetősen csapadékszegénynek bizonyult, ennél jóval nagyobb a földeken a csapadékhiány.

A száraz, csapadékszegény telet követően a tavasz első hónapja is szárazságot hoz. A március első 2 hetében lehullott csapadék is jóval kevesebb, mint az ilyenkor megszokott. A leginkább a déli országrészt, a Dél-Alföldet sújtja a szárazság, de az egész országban kevés eső hullott.

2018.12.21. – 2019.03.20. között lehullott csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól és a következő 10 napban várhóan lehulló eső mennyisége.

A Duna-Tisza közén és foltokban a Tiszántúlon is az aszály jelei mutatkoznak. A talaj nedvességtartalma a felső 20 centiméteres talajrétegben 40 százalék, a Dél-Alföldön 30 százalék alá csökkent, ami már kritikusan alacsony érték. Emellett a mélyebb rétegekben is szükség lenne további nedvességre. A telítettséghez képesti vízhiány a felső egy méteres rétegben északon 25–40 milliméter, a déli országrészben pedig jellemzően 70–120 milliméter között van. A meleg időben a fejlődésben lévő őszi vetések mélyre lenyúló gyökerei a legtöbb helyen még elegendő nedvességet találnak a talajban, de a további jó ütemű fejlődéshez igen nagy szükség lenne kiadós csapadékra.

A szárazság miatt továbbra is nagy a veszélye a vegetációs tüzeknek.

A csapadék és a hőmérséklet várható alakulásáról Agrometeorológiai aloldalunkon tájékozódhatnak.

Forrás: OMSZ, Agrárszektor.hu

Három helyen is megdőlt a Dunán a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja augusztus 21-én, de az előrejelzések szerint a következő napokban nem valószínű további vízszintcsökkenés – közölte az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) szerdán az MTI-vel.

Esztergom, 2018. augusztus 16.
Homokpad a Duna árterében alacsony vízállásnál Esztergomban 2018. augusztus 16-án.
MTI Fotó: Mohai Balázs

A közlemény szerint Ercsinél -67 cm -t regisztráltak, az eddigi rekord az 1970-ben mért -36 cm volt. Dunaföldváron a 2011 decemberében regisztrált -172 cm -nél 1 cm -el alacsonyabbat mértek (-173 cm az új rekord), Dunaújvárosban pedig a 2016-os -55 cm -es rekord dőlt meg 3 cm -el, azaz –58 cm-t regisztráltak.
Hozzátették, szerda reggel Budapestnél 61 cm -es vízállást mértek, ez tíz centivel több, mint a 2003-ban regisztrált legkisebb vízállás.
Az elmúlt 24 órában két centiméteres apadás volt, a legfrissebb meteorológiai előrejelzések szerint a következő hat napban viszont a Duna meghatározó vízgyűjtőin számottevő mennyiségű csapadék várható.
A vízszintemelkedés szombaton éri el Budapestet, aznap déltől áradó tendenciára lehet számítani – fűzték hozzá.

A vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalon követhetik nyomon: Duna vízállás

Az OMIT azt írta, a tartósan alacsony vízállások továbbra is ellehetetlenítik a ráckevei-soroksári Duna-ág természetes vízpótlását, ezért ott a vizet a múlt héten telepített ideiglenes mobil szivattyúk pótolják éjjel-nappal.
Kitértek arra is, a vizsgálatok szerint az ottani vízminőség a felső és az alsó szakaszon jó, a középső szakaszon megfelelő, de az alacsony vízállás, a lelassult áramlás és a magas vízhőmérséklet miatt – elsősorban a középső szakaszon – oxigénhiányos állapot alakulhat ki.
A romlás előrejelzésére egy kiterjedt, speciális rendszert üzemeltetnek, amely hét jellemző helyen vizsgálja a kritikus vízminőségi paramétereket, a megelőzésre pedig levegőztető rendszereket telepítettek Dunaharasztiban, a tassi Rózsa-szigetnél, a Molnár-szigetnél és a szigethalmi hídnál.
A vízálláscsökkenés kedvezőtlen hatásainak elkerülésére a következő napokban újabb ideiglenes vízpótló szivattyúkat telepíthetnek – tették hozzá.

Az extrém alacsony vízszintnek köszönhetően szárazra került Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsa, melyről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben: Ínség-szikla.

Forrás: MTI 2018. augusztus 22., szerda 12:26

A Duna extrém alacsony vízállása hátráltatja a hajózást, az árufuvarozók kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, a személyszállító hajók forgalmát korlátozták, a kikötők kihasználtsága is csökken.

Fotó: Máthé Zoltán – MTI/MTVA

Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetsége elnöke katasztrofálisnak nevezte a Duna mostani vízszintjét a vízi áruszállítással foglalkozó vállalkozások számára. A Duna egyes szakaszain – például Németországban -, már üresen sem tudnak közlekedni a hajók, a magyar szakaszon is vannak olyan gázlók, ahol nehezen lehet csak hajózni, itt a hajók szállítási kapacitásuk egyharmadát tudják csak kihasználni, ami a gazdaságosság határa alatt van – mondta Bencsik Attila.
A társaságok egy része „könnyíti” a hajót azon a szakaszon, ahol a vízállás még lehetővé teszi a közlekedést, a szállítmány egy részét kisebb hajókra pakolják át. Ahol az alacsony vízállás miatt már nem lehet hajózni, és a rakományt el kell juttatni a rendelkezési helyre, ott az árut közútra terelik – tette hozzá a szövetség elnöke.

Spányik Gábor, a Mahart PassNave Kft. ügyvezetője az MTI érdeklődésére közölte, hogy az extrém alacsony vízállás miatt kénytelenek voltak a hajóforgalmat korlátozni. A Kis-Duna ágban a járatok Szentendrénél tovább nem tudnak közlekedni, egyes kikötőket, például a kis ágban Tahitótfalut, és Leányfalut, a nagy ágban Zebegényt jelenleg nem tudják kezelni.

Azok a szállodahajók, amelyek merülése 16 deciméternél (dm) nagyobb, Komáromnál délebbre nem tudnak jönni.
A menetrendi nehézségeket a hajójáratok átszervezésével próbálják áthidalni, hogy minden utasuk eljusson a célállomásra, így jelenleg csak a Nagy-Duna-ágban lehet Visegrádra és Esztergomba eljutni.

A Szárnyashajók közül csak a legkisebb, a Bíbic típusú hajó tud biztonságosan közlekedni – közölte Spányik Gábor, aki szerint a társaság komoly veszteséget szenved el az alacsony vízállás miatt, a kiesést 100 milliós nagyságrendűre prognosztizálják, a veszteséget pedig költségcsökkentéssel enyhítik.
Cseh Ottó, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, hogy a kikötő kapacitását érzékenyen és negatívan érinti a Duna alacsony vízállása. Becslésük szerint a hajós társaságok 20-50 százalékkal kevesebb kikötői szolgáltatást vesznek igénybe tőlük, mint normál vízállás esetén.

Az Ínség-szikla a Dunában, a Szabadság híd közelében, 2018. augusztus 13-án. Ez a szikla általában víz alatt van, de a budapesti vízmércén mért 95 centiméter körüli vízállásnál kibukkan a vízből. A Dunán Budapestnél reggel 93 centimétert mértek.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Budapesten az eddig mért legalacsonyabb vízszint 51 cm volt. 2015-ben megközelítette ezt a rekordot a folyó vízszintje, így a szikla tartósan szárazra került, és hivatalosan meg is mérték magasságát. A Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként is emlegetett Ínség-szikla csúcsa 95 méterrel és 76 centiméterrel található a Balti-tenger szintje fölött. Pártai Lucia meg is hódította:

Ínség-szikla. 2015.10.04.

Az aktuális vízállás előrejelzéseket az alábbi aloldalunkon találják: Duna vízállás

Forrás: MTI

A csapadékszegény időjárás miatt alacsonyak a Felső-Tisza-vidék folyóinak vízszintjei, az adatok szerint a Tiszán megközelítette, a Szamoson pedig meghaladta a vízszint az eddig mért legkisebb értékeket – közölte a térségi vízügyi igazgatóság vezetője szerdán az MTI-vel. A Tiszán emiatt leállt a hajóközlekedés.

Bodnár Gáspár elmondta: a Tiszán Tiszabecsnél mínusz 248 centiméteres vízállást mértek legutóbb (azaz a vízmérce nulla mértékéhez, a valaha észlelt legkisebb vízálláshoz képest ennyivel volt alacsonyabb a folyó vízszintje), és ez az érték mindössze 14 centiméterrel haladja meg az eddigi észlelt legkisebb vízszintet.
Ezen a linken elérik a Tisza elmúlt hetekben mért és a következő napokra várt vízállását.
Hasonló a helyzet a Szamoson is, a magyar-román határ mellett fekvő Csengernél szerda reggel mínusz 132 centiméteres vízállást regisztráltak, így megdőlt a 2011 októberében mért mínusz 123 centiméteres csúcs. A térség folyóinak emellett nagyon alacsony a vízhozamuk, a Tiszán Tiszabecsnél másodpercenként 26 köbméter az érkező vízhozam, a Szamoson Csengernél pedig mindössze 15 köbméteres értéket mértek.
Az alacsony vízállások a csapadékhiánnyal magyarázhatóak, a Felső-Tisza vidékén július óta nagyon kevés eső esett, emellett a párolgási veszteségek is nagyok voltak – ismertette Bodnár Gáspár. A meteorológiai előrejelzések szerint szeptember 11-ig sem várható sok csapadék a vízgyűjtőn, így továbbra is alacsony vízállásokkal kell számolni.
További problémát jelent, hogy az ilyenkor szokásos vízmennyiség ötven százaléka található a víztározókban. Tavasszal kevés eső hullott, így a tározók nem tudtak feltöltődni a megfelelő vízszintekre, a vízelvezető csatornák egy része pedig teljesen kiszáradt – tette hozzá Bodnár Gáspár.

A felére zsugorodott Tisza részben kiszáradt medre Vásárosnamény és Jánd között 2012. szeptember 5-én. (MTI Fotó: Balázs Attila)

Forrás: MTI

Általános tűzgyújtási tilalmat rendelt el a vidékfejlesztési miniszter augusztus 22-től átmeneti időre – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán az MTI-vel.

A közlemény szerint az utóbbi időben a rendkívüli meleg és a hosszabb ideje tartó csapadékmentes időjárás miatt fokozott tűzveszély alakult ki, ezért rendelt el a vidékfejlesztési miniszter az ország teljes területén lévő erdőkre, valamint az erdők határától számított kétszáz méteren belüli területre vonatkozó általános tűzgyújtási tilalmat. A tilalom kiterjed a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyekre, a közút és vasút menti fásításokra, valamint a parlag- és gazégetésre is. A miniszter felhívja a közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét, hogy égő cigarettát ne dobjanak el, mert ez fokozott tűzveszéllyel jár. A kiszáradt árokparton, a vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, erdővédelmi bírsággal sújtható – közölte a tárca.
Az elrendelt tűzgyújtási tilalom visszavonásig érvényes.

Forrás: MTI

Befejeződött az idei aratás, az előzetesen várt 4 millió tonna őszi búza már a magtárakban van. A termés minősége jó, illetve kiváló – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára.

A termés mennyisége megegyezik az előző évivel. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a tavalyinál alacsonyabb, hektáronként 3,7 tonna az idei termésátlag, a betakarítható terület viszont 100 ezer hektárral több volt ebben az évben, összesen 1,081 millió hektáron vetettek őszi búzát – közölte az államtitkár.
A termésátlagok között az átlagosnál nagyobb volt az eltérés az idén, Nógrád megyében például alig 2 tonnát arattak egy hektárról, míg Baranyában 5 tonnánál is többet – ismertette Czerván György, hozzátéve, hogy a betakarításnak viszont kedvezett a száraz idő, amelynek köszönhetően gombafertőzések sem jelentkeztek.
A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9-1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetőmagszükséglet. Czerván György közölte: az éves belföldi felhasználást jelentősen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna juthat exportra.
Az államtitkár szerint nem lesz gond az értékesítéssel, mivel egész Európában, illetve a kontinensen kívül is a csapadékhiány rontotta a hozamot. A hazai búza legnagyobb felvevőpiaca hagyományosan Olaszország, Románia és Ausztria.
A végleges adatok szerint az őszi árpa 177 ezer hektáron 675 ezer tonnát termett az idén, a termésátlag 3,8 tonna hektáronként. A tavaszi árpa vetésterülete 102 ezer hektár volt, erről 327 ezer tonnát takarítottak be, a termésátlag hektáronként 3,2 tonna. Czerván György jelezte: ezek az eredmények átlagosnak számítanak.
A kisebb területen termelt nyári gabonáknál – rozs, zab, tritikálé – is átlagos eredmények születtek, rozsból csaknem 82 ezer tonna, zabból 144 ezer tonna, tritikáléból 358 ezer tonna termett. Minden kalászos gabona minősége átlagon felüli – tájékoztatott az államtitkár.
Az őszi káposztarepcéből a 163 ezer hektáros betakarítható területről 400 ezer tonna került a tárolókba, ez 28 százalékkal elmarad az elmúlt öt év átlagától. A gyenge eredményt az őszi vetési időszakban jelentkező szárazság okozta, amely csaknem 100 ezer hektárral csökkentette a betakarítható termést.

Rosszak a kilátások a kukorica termésre vonatkozóan.
Korábbi MTI hírek szerint Somogyban napról napra nő az aszály sújtotta terület, eddig négyezer hektáron károsodott a kukorica a Somogy Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának közlése alapján.
A kiadott közlemény szerint a szakemberek egyelőre még megbecsülni sem tudják, hogy az idei, csaknem 112 ezer hektárnyi vetésterületről mennyi termést takaríthatnak be a gazdálkodók, mint ahogy azt sem, hogy a már bejelentett területek mellett még mennyiről érkezik bejelentés, és ez mekkora terméskiesést jelent.
Az aszálykárral leginkább sújtott terület Kaposvár és kistérsége, Belső- és Közép-Somogy egyes területei. Kárbejelentést a falugazdászoknál, illetve a Földművelésügyi Igazgatóságon tehetnek a gazdálkodók.
Az előzetes – július végi – termésbecslés szerint hektáronként 5,037 tonna hozammal számoltak, ám az azóta is tartó aszályos időjárás miatt a szeptember eleji végleges termésbecsléskor ennél várhatóan alacsonyabb lesz az előrejelzés – írta a szakhatóság.
A kukorica felvásárlási ára júliusban tonnánként 60-64 ezer forint között mozgott – tavaly ilyenkor 45-64 ezer forint volt -, ám az árak, amelyek alakulására nemcsak a hozamkiesések, de sok egyéb tényező is jelentős hatással van, naponta változnak – olvasható a szakigazgatóság közleményében.
A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége becslései szerint az idénre várt kukoricatermés majdnem 40 százaléka semmisült meg országszerte a nagy meleg miatt. A veszteség nemzetgazdasági szinten meghaladja a 200 milliárd forintot.

Forrás: MTI

Az elmúlt időszak aszályos időjárása nyomán, illetve a jelenlegi kánikula miatt kiszáradt Magyarország egyik leglátványosabb természeti képződménye, a szilvásváradi Fátyol-vízesés.

Mint azt Papp Gyula, a területet kezelő Egererdő Zrt. Szilvásváradi Erdészetének vezetője az MTI-nek elmondta: már a tavaly őszi aszályos időszak óta csak csordogált a vízesés, a téli csapadékhiány pedig csaknem teljesen elapasztotta a vízfolyást.
Ugyanakkor az elmúlt időszakban a nagy forróság hatására a talaj annyira kiszáradt, hogy elnyel minden csepp nedvességet, így nem marad víz a mederben.
Ebben a helyzetben nem csupán a Fátyol-vízesésből, hanem a Szikla-forrásból is eltűnt a víz – fűzte hozzá.
Közlése szerint a tél alapozza meg a nyári vízfolyásokat. Általában 70-80 centiméternyi hó esetén már biztosított a vízhozam, viszont az idén csak 40 centiméter hó hullott.
Ehhez még hozzájárult az aszályos tavasz is – mondta Papp Gyula.

MTI Fotó: Tréba Ákos

A csapadékhiányos április tovább fokozta a vízhiányt a Balaton vízgyűjtőjén, az előrejelzések szerint ezen a májusi időjárás sem fog javítani, így várhatóan egész nyáron a hivatalos szabályozási minimumszint alatt marad a tó vízszintje, ami a turisztikai szezont egyelőre nem zavarja – mondta Csonki István, a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán az MTI-nek.

Mint kifejtette, az első három, kifejezetten száraz hónap után áprilisban 34 százalékkal kevesebb csapadék hullott a sokéves átlagnál a Balaton vízgyűjtőjén. A négy hónap alatt a szokásos 155 milliméternyi csapadéknak mindössze 40 százaléka, 63 milliméternyi eső hullott. Ezt a rendkívüli vízhiányt a meteorológiai szolgálat előrejelzései szerint az átlagosnál melegebbnek és szárazabbnak ígérkező május sem fogja enyhíteni. A szárazságot fokozza, hogy az áprilisi melegben nőtt a párolgási veszteség, és a tendencia várhatóan tovább folytatódik májusban is.
Csonki István szerint a 2000-2004. közötti aszályos évekre sem volt jellemző az ilyen mértékben elmaradó tavaszi esőzés, ott a nyári csapadék hiányzott évekig a tóból.
A Balaton vízszintje a szabályozási minimum alatt maradva júniusban 77, júliusban 74, augusztusban 67, szeptemberben 58 centiméter körül alakul az előrejelzések szerint. A kritikusnak mondható 2000-2004. közötti aszályos években volt már ennél alacsonyabb is a tó vízszintje. A nádas területek megerősödésének és térhódításának kifejezetten kedvező alacsony vízszint még nem zavarja a hajózási és fürdőzési szezont, de komoly problémákat okozhat, ha az ősz sem lesz csapadékosabb – mondta a szakember. Akkor ugyanis megfordulhat a tendencia, és a felszíni vizek kezdik el táplálni a felszín alatti vizeket, növelve az elszivárgási veszteségeket is – tette hozzá.
Csonki István az MTI-nek korábban azt nyilatkozta, az igazi probléma nem a mostani alacsony vízszint, vagy a csapadékszegény időjárás, hiszen ilyenre volt már példa. Az igazi gond az, hogy az 1970-es évek óta a csapadékhiány mértékét lényegesen meghaladó arányban csökkent a vízgyűjtő területről befolyó víz mennyisége, azaz a korábbiaknál jóval kevesebb víz érkezik a Balatonba, aminek egyelőre a szakemberek sem tudják az okát. Ezért fontos, hogy mielőbb komoly kutatásokat végezzenek az okok kiderítésére, hiszen csak az objektív tények ismeretében lehet bármilyen intézkedést hozni, illetve a folyamatokat lassító, vagy megfordító beruházásokról dönteni – hangsúlyozta az igazgató.
A Balatonért felelős vízügyi igazgatóság a konkrét adatok és szakmai elvek alapján történő közös gondolkodás jegyében konferenciasorozatot indít a tó jövőjével kapcsolatban, amelyen neves szakemberek és tudósok tartanak előadásokat. A rendezvénysorozat első állomása május 18-án Siófokon, a polgármesteri hivatalban lesz a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, valamint a Győr-Moson Sopron Megyei Mérnöki Kamarával közös rendezésben.

Forrás: MTI 2012. május 2., szerda 16:24