EuMet Időjárás előrejelzés

Április 1-én indul és 7 hónapig tart a balatoni viharjelzés idén 85. alkalommal.

85 évvel ezelőtt, 1934. július 8-án vette kezdetét a viharjelzés a Balatonnál dr. Hille Alfréd légiforgalmi műszaki aligazgató előkészítő munkáját követően.

távvezérelt viharjelző fényberendezés

1934-től 1943-ig minden év nyári időszakában működött a  viharjelzés, majd átmenetileg, egészen pontosan 6 évig megszünették. 1950-ben, belügyminisztériumi döntésére, a rendőrség keretében révkapitányságokat és révőrsöket szerveztek. Feladatuk a tó felügyelete és a viharokra figyelmeztető riasztások kiadása volt. Az ezt követő évben, 1951-ben, már a Meteorológiai Intézet által kidolgozott redszer működött. Színes (sárga, piros) jelzőrakéták, illetve a mólók végébe kihelyezett viharjelző kosarak jelezték a várható viharokat. Innen ered a mai napig is megmaradt hétköznapi „sárga-” és „piros-jelzés” elnevezés, melyet a távvezérelt viharjelző lámpák 1988-as bevezetése óta felváltott az 1. fokú és 2. fokú viharjelzés elnevezés. 2012-ben a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából 3 medencére osztották, így csak a viharhoz valóban közeli területeken kell időlegesen korlátozni a vízen tartózkodást.
A siófoki Metetorlológiai Obszervatóriumot 1956. december 31-én adták át.

2019. április 1-vel, a Balatonon körben működő 46 viharjelző állomás mellett további újdonságok lesznek. A tó mindhárom medencéjébe egy-egy vízbe telepített jelzőlámpás állomás kerül, melyek napelemekkel működnek. Így már a víz közepén hajózva is figyelmeztetést kaphatunk a vihar közeledtéről.

A viharjelzést az RSOE (Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület) üzemelteti. Az online is elérhető viharjelző rendszert a képre kattintva érik el.

1. fokú viharjelzés esetén percenként 45-öt , míg 2. fokú viharjelzés esetén percenként 90-et villan a viharjelző berendezés.

• 1. fokú riasztás esetében 40-60 km/órás széllel, hullámzással kell számolni. Csónakkal és egyéb vízi sporteszközzel, illetve a nélkül is csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben tartózkodni.
• 2. fokú riasztás esetében 60 km/órát meghaladó szélerősséggel érkező vihar érkezik. Tilos a vízben tartózkodni akár csónakkal vagy más vízi sporteszközzel, akár eszköz nélkül. Nagy vitorlások esetében 80 km/órás szélerősségig megfelelő intézkedések mellett lehet a vízben tartózkodni.

Forrás: Wikipédia, RSOE, Likebalaton.hu

Elkezdődött a klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balatonon, közölte a sonline.hu szerkesztőségével az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A szakemberek a klímaváltozásnak a tó vízkészletére, a belső áramlási viszonyaira és az élővilágra gyakorolt hatásait kutatják.

A Balaton vízháztartását alapvetően csapadék, a vízgyűjtő területről befolyó víz és a párolgás határozza meg. A magyar tenger esetében ezek közül a betorkolló vízfolyások által szállított vízmennyiség, vagyis a hozzáfolyás mutatja a legnagyobb változékonyságot. A nyolcvanas évek első felétől az éves hozzáfolyás értéke jelentősen csökken, ami arra enged következtetni, hogy megváltoztak a Balaton vízgyűjtő-területén a lefolyási viszonyok. A csapadék hosszú távú idősorait vizsgálva pedig az állapítható meg, hogy már a hetvenes évektől bár a sokéves viszonylatban nem változik a csapadék átlagos mennyisége, de az eloszlása igen. A nyári nagyobb felmelegedések és a rendszeresen előforduló aszály okozhatja a Balatonba befolyó víz mennyiségének a csökkenését. A kutatók szerint a változások nyomon követése miatt van szükség erre a kutatásra, amely idén nyáron már várhatóan konkrét eredményekkel zárul.

Hasonló vizsgálatokat már korábban is végeztek a szakemberek a magyar tengeren, így a mostaniakat össze lehet vetni a korábbi adatokkal és ezek alapján lehet pontosan kimutatni a tó víz háztartásának módosulását. A hosszú távú kutatásokkal a folyamatok egyértelműen értelmezhetők lesznek.

– Nem biztos, hogy a tó mindenben változik – mondta a sonline.hu kérdésére Dávid János, a Kaposvári Egyetem docense. – A Balaton esetében nagyon sokféle jellemzője van a medernek, a víz kémiai és fizikai tulajdonságainak, valamint az élővilágnak. Ezeket egységesen kell vizsgálni, annak érdekében, hogy a változások mértékét és irányát egyértelműen ki tudjuk mutatni. A probléma jelentőségét fokozhatja, ha a változások rövid idő alatt mennek végbe így az élőlények nem tudnak ehhez alkalmazkodni.

A környezet hosszabb távú módosulásait a tó élővilága jobban el tudja viselni, mint a gyors átalakulásokat. Dávid János hozzátette: nem szabad figyelmen kívül venni azt, hogy a természeti folyamatok és víz állapotjellemzői nem tekinthetők állandónak, azok folytonos változásban vannak. Egyelőre teljes bizonyossággal nem ismerjük a klímaváltozás okait. Ha megnézzük az éghajlati kutatások eredményeit, megállapítható, hogy a földtörténet régebbi időszakaiban is voltak jelentős éghajlat módosulások, amelyek kihatással voltak a tó vízrajzi viszonyaira, jelentősen átalakították az élettelen természeti körülményeket és az élővilágot is. A természetes folyamatokat ugyanakkor az emberiség légkör szennyezése jelentős mértékben fokozhatja – fogalmazott a Kaposvári Egyetem docense.
Ezért van szükség a Széchenyi 2020 pályázat által támogatott átfogó kutatásokra, mert kimutathatják a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásait.

A projekt keretében felmérik a Balaton mederanyagának minőségét, mennyiségét, amely alapján a későbbiekben elkészülhet az iszapvándorlási modell, valamint rövid, közép és hosszú távú mederkotrási terv. Kivizsgálják, hogy a tó felső szabályozási szintjének 120 centiméterre történő tervezett emelése milyen hatással bír majd. Elkészül a Balaton nádgazdálkodási terve, valamint a Balaton partvonal szabályozási tervének felülvizsgálata.

Forrás: Sonline.hu

Az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának munkatársai a Balatoni Vízirendészet segítségével keresztirányban, 2 méter mélységben végigmérték a Balaton keleti medencéjének vízhőmérsékletét.
A mérések alapján a vízhőmérséklet mindenütt 27,4 fok felett volt.
Ilyen magas augusztus végi vízhőmérsékletekre a korábbi mérések alapján még nem volt példa. A magas vízhőmérséklet egyértelműen a hosszan tartó hidegfront-mentes, meleg időjárásnak köszönhető.

Forrás: OMSZ

Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet konferenciáján.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem.

A balatoni viharjelző fényberendezések

Radics Kornélia azt hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén – prognózisuk szerint – az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. A rendszer évi 7 hónapot üzemel, április 1-jétől október 31-ig.

A jelenlegi riasztás kétfokozatú: 40 km/h szélnél első fokú, 60 km/h szélnél másodfokú. Az elmúlt évek 90 km/h feletti viharai tették szükségessé a következő, harmadfokú lépést, melyet jövőre léptetnek érvénybe. Ez a különösen veszélyes szelet fogja majd jelezni.

Forrás: MTI

Megnyílt a jégpálya az Agárdi Popstrandon, a Velencei-tónál – tájékoztatta az MTI-t a programok főrendezője szombat reggel.

Turbók János elmondta: a popstrandnál kijelölt pályán biztonságos, 11 centiméter vastag természetes jégfelület várja a téli sportok kedvelőit. Az ingyenes jégpályán fakutya- és korcsolyakölcsönzéssel, melegedővel, büfével és fűtött nyilvános vécével is várják a vendégeket. A jéglejáró stégnél a biztonság érdekében léceket és deszkákat is kihelyeztek – tette hozzá. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott, hogy a szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá.

A Balatonon még nem nyitottak hivatalos korcsolyázási lehetőséget. Noha vasárnap délelőtt már 13 centiméteres jégvastagságot mértek Siófoknál, a vízi rendészet továbbra sem ajánlja téli sportolásra a Balaton jegét, annak egyenetlensége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Méhes Dóra elmondta: hogy a korábbi napok szeles időjárása több helyen megtörte a jeget, és bár a szabaddá vált vízfelületek azóta a nagy hideg miatt újra befagytak, de ezeken a területeken a jégvastagság még nem éri el a 10 centiméteres vastagságot, vagyis az nem biztonságos. Fonyódtól nyugatra ráadásul kisebb hódara is hullott, ami eltakarja a jég egyenetlenségeit.

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél – fotó: Opre Gábor

A Duna vizén is jégzajlás indult meg. A holtágak sokfelé befagytak, de ezek jégvastagsága igen bizonytalan, nem tanácsos rájuk merészkedni. Ugyancsak ez a helyzet a Tiszán, illetve annak holtágain kialakult jégpáncéllal.

A Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az már kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Éjszaka vagy rossz látási viszonyok között pedig még akkor is tilos a jégen tartózkodni, ha egyébként biztonságosnak számít. Ugyancsak tilos a jégre lépni kikötők területén, valamint a folyókon, rianás esetén a Balatonon.
Azt is javasolták, egyedül senki ne menjen a jégre, ne álljanak szorosan egymás mellé nagy csoportban. Ha gyanús ropogást, recsegést észlelnek, azonnal a jégre kell feküdni és hason csúszva meg kell próbálni elérni a legközelebbi biztos pontot, partot, stéget – írták.
Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni, a legközelebbi biztos pont felé mozdulni, közben segítséget kérni. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban lévő szigetelő légréteg ne tudjon távozni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni, forró, meleg italt tanácsos fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását – olvasható a közleményben.
Azt is javasolták, hogy senki ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert azzal az életüket kockáztathatják, inkább hívjanak segítséget. A mentést végzőt kötelekkel kell biztosítani, vagy egy hosszú erős ágat, ruhadarabot nyújtva a bajbajutottnak, ha pedig többen vannak, egymás lábát fogva, „hason fekvő láncként” is segíthetnek. Ezután pedig azonnal hívni kell a mentőket – emelték ki.

Forrás: MTI

A gyerekek közül négyen füstmérgezést szenvedhettek.

(Illusztráció)

Villám csapott egy faházba egy tábor területén Balatonalmádin, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, az épület lángba borult, amit a tűzoltól eloltottak – írja a katasztrófavédelem.

A táborban 99-en tartózkodtak, közülük 88-an táborozó gyermekek, akik közül hárman feltehetőleg füstmérgezést szenvedtek, kórházba szállítják őket. Egy kísérőt pedig könnyű sérülésekkel szállítanak kórházba a mentők.

A tábor területén 13 faház található, ebből egy égett ki, de lakosságvédelmi intézkedésre nincs szükség.

Forrás: hvg.hu

A Balaton jege 4-10 centiméter vastag, és előreláthatóan a hétvégére sem lesz elég biztonságos a téli sportoláshoz – tájékoztatta a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője csütörtökön az MTI-t.

Jégcsapok egy bokor ágain Fonyódon, a tarajosra fagyott Balaton partján 2016. január 18-án. MTI Fotó: Varga György

Horváth László elmondta: már több önkormányzat, iskola, sportegyesület, étterem, magánszemély érdeklődött a vízirendészetnél a balatoni jégviszonyokról, és egyiknek sem javasolták, hogy ezen a hétvégén bármilyen rendezvényt tervezzenek a jégre.
Hozzátette, közvetlenül a part közelben, főleg a déli oldalon vastag, de töredezett a tó jege, ezért sportolásra alkalmatlan. A parttól távolabb pár napja még hullámzott a víz. Mára sima, acélos jégréteg alakult ki, ami azonban még nem elég vastag és nem egyenletes, ezért nem biztonságos.
Az előrejelzések alapján, a térségben vasárnaptól várhatóan megszűnnek a nappali fagyok, majd keddtől már a hajnali órákban sem süllyed fagypont alá a hőmérséklet.
A tapasztalatok és a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint akkor tekinthető biztonságosnak a jég, ha acélos, homogén és 12 centiméteresnél vastagabb.

Forrás: MTI

A tartós kánikula ellenére bőven van víz a Balatonban. Nem kell tartani az alacsony vízállás néhány kellemetlen kísérőjelenségétől, mint amilyen például a fonalas algák inváziója a déli parton. A tó vizének és élővilágának állapotáról az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet készített gyorsjelentést.

A magas vízállás kiváló vízminőséggel párosul a Balatonban. Sehol sem észlelhető a tóban algavirágzás, ami fürdésre alkalmatlanná tenné a vizet – derült ki annak a hossz-szelvény-vizsgálatnak az adataiból, amelyet az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet végzett július 20-án. A magyarországi egészségügyi határérték szerint maximum 50 mikrogramm klorofill lehet egy liter vízben. Ezzel szemben a tó legalgásabb területén, a Keszthelyi-medencében 20 mikrogramm/liter alatt maradt a koncentráció, és keleti irányban még fokozatosan csökkent is.

Az algák összmennyiségére utaló a-klorofill (zölddel) és a kékalgák mennyiségét jelző fikocianin (kékkel) koncentrációjának alakulása a Balaton hossztengelyében 2015. július 20-án

A lebegő mikroszkopikus algák összetételét alapvetően az határozza meg, hogy mekkora a Kis-Balaton tározórendszeren áthaladó Zala folyó vizének a nitrogén- és foszfortartalma. Ebben a nagy kiterjedésű, sekély víztérben mikrobiális folyamatok eredményeként jelentős nitrogénvesztés megy végbe, ezért a Keszthelyi-medence vize nitrogénhiányos az algák számára (néhány, 2013 és 2014 nyarán történt kivételes esettől eltekintve). Mivel a medencében kevés a nitrogén, a relatív foszforbőség következtében nyaranta elszaporodnak a vízben a fonalas kékalgák (cianobaktériumok), amelyek képesek megkötni a levegő molekuláris nitrogénjét. Ez történt az idén is: keletről nyugat felé haladva egyre több fikocianint, azaz kékalga-színanyagot lehet mérni a tóban – közölte a tihanyi székhelyű intézet.

Nem kell félni az árvaszúnyog bábbőrétől

A tó üledékében élő árvaszúnyogok (nem csípő szúnyogok) lárvái a lebegő mikroszkopikus algákkal táplálkoznak. Korábban, a tó algákban gazdagabb, azaz szennyezettebb időszakában hatalmas árvaszúnyograjzások okoztak időszakosan kellemetlenséget a Balaton partján üdülők számára, de napjainkban a vízminőség javulásával erre nem kell számítani. Mindenesetre az árvaszúnyogok a tó élővilágának természetes részei. A rajzásuk idején a levedlett, úgynevezett bábbőrök néhol habos lepedéket képeznek a parti övben, esetenként a nyílt vízben is. Ez a szürkésfehér anyag kellemetlen kinézete ellenére semmilyen tekintetben nem veszélyezteti a fürdőzőket, csupán levedlett rovarpáncélok tömegéből áll.

Árvaszúnyogbábbőrök okozta habzás Tihany partjainál 2015. július 19-én

A Keszthelyi-medencében már egy évtizede megtelepedett az amuri kagyló. Ez a nagy testű, az iszapos fenekű vizeket kedvelő faj a kelet-ázsiai halak betelepítésével került hazánkba, és először a keleti országrészben terjedt el. Keszthely térségében napjainkban tömeges pusztulásuk borzolja a kedélyeket. Hasonló jelenség kisebb-nagyobb mértékben korábbi nyarakon is előfordult. Védekezni nem lehet ellene – a strandok üzemeltetői az elpusztult egyedek rendszeres összegyűjtésével mérsékelhetik a kárt. A jelenség ökológiai szempontból nem kifogásolható, hiszen egy idegenhonos inváziós faj állománya gyérül.

Vörös Lajos, Somogyi Boglárka
Forrás: MTA

A vonyarcvashegyi strandról öt embert vittek a keszthelyi kórházba, ketten súlyos, hárman könnyebb sérülést szenvedtek a Balatonba csapó villámtól csütörtökön – tájékoztatta Tóth Karolina, az Országos Mentőszolgálat sajtóügyeletese az MTI-t.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) szóvivője, Tar Mihály szemtanúkra hivatkozva elmondta, hogy a villámcsapást követően egy 21 éves lányt életfunkciók nélkül hozott ki a vízből a barátja. A lány sikeres újraélesztésében a vízimentők mellett két közelben tartózkodó orvostanhallgató is segített. A másik súlyos sérült egy 61 éves nő volt, akit szintén társai hoztak ki a vízből.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a villámcsapás idején másodfokú viharjelzés volt érvényben, amikor tilos a fürdőzés, azonban a strandolók egy részét hiába figyelmezették erre. Hozzátette, nem számít rendkívüli jelenségnek, hogy vihar idején vízbe csap a villám.
Hogyan kerüljük el a balesetet villámlás idején? Cikkünkből megtudhatja: Teendők villámcsapás elkerülése érdekében

Forrás: MTI

A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai.

A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) állóvizeken – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, – járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, – kikötők és veszteglőhelyek területén,

b) folyóvizeken.

Aki a jégen 1m2-nél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. Ezeket a kordonokat soha ne közelítsük meg! Veszélyes!

A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat! A biztonság természetesen elérhető, megteremthető, ha néhány hasznos jó tanácsot megfogadunk:

Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás, fakutyázás helyét?

– A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég. Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó a hóba esett eső vagy az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.

– A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik.

– Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget. – Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken.

– Legalább 8 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat.

– A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Fontos tanácsok:

– Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.

– Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk nem nagy súllyal húznak és lassabban hűl ki a testünk.

– A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk az fokozza a jég beszakadásának esélyét. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?

– A jég jól hallható recsegése, ropogása biztos előjele annak, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat. Ha ilyet hallunk magunk alatt azonnal feküdjünk minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni.

– Ha beszakad alattunk a jég tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre. Próbáljuk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és kimászni a jégfelületre, majd hason kúszni a part felé. Kerüljük a felesleges mozdulatokat, megőrizve így a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé addig, amíg ki nem érünk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Hogyan nyújthatunk segítséget másoknak?

– Hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt, de ne menjünk egészen a beszakadásig. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal (esetleg többet összekötve) vagy ruhadarabokkal).

– Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a partra.

– A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. Ha telefonkártyánkon nincs pénz, a közismert segélykérő telefonszámok akkor is hívhatók. Ezek: 112, 107, 105, 104. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat valamint, hogy hol és mi történt. Ha körültekintőek vagyunk, a nyílt vizek lehetséges téli veszélyeit ismerjük és betartjuk, akkor a jeges sport egészséges kikapcsolódást és nem szomorúságot okoz!

Biztonságos, jó sportolást kívánunk!

Forrás: Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság