EuMet Időjárás előrejelzés

Vasárnap este két, nagyméretű meteoritról is érkeztek jelentések.

Először Svájc, illetve Németország déli területein élők lettek figyelmesek egy, a Holdnál is fényesebben ragyogó hullócsillagra, mely szokatlanul nagy volt. Az esemény vasárnap este, közép európai idő szerint 20:46 -kor volt megfigyelhető.

A videón 0:21-nél látszik, ahogy hirtelen berobban a képbe az igen nagy fényerejű meteorit:

A második meteorit nem sokkal később, közép európai idő szerint úgy 21:00-kor volt megfigyelhető Skócia és Írország térségében.

Loch Ness (Scotland)
© Highland Tour Guide – Twitter
https://twitter.com/hebexplorer

A meteoritok méretéből arra lehet következtetni, hogy azok elérték a Föld felszínét, ezért a térségben élők/tartózkodók jó, ha nyitott szemmel járnak, hátha éppen ők találnak rá. Valami ilyesmit kell keresni:

A képen egy korábbi meteorit látható.

Forrás: Sever Weather Europe

Hosszabb szünet után ismét napfogyatkozást láthatunk Magyarországról március 20-án, a délelőtti órákban. A fogyatkozás közel 60%-os lesz, ezért mindenképp érdekes megfigyelni, illetve bemutatókat szervezni a nagyközönség számára.

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.

Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a nagyobb és világosabb szürke kör a Föld felszínén. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ez a részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb területről látható, ez a mellékelt ábrán a világosabb szürke korong centrumában lévő kisebb, sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km átmérőjű, ez a totalitás sávja. A teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc — ilyen hosszú totalitás azonban rendkívül ritkán fordul elő.

A 2015. március 20-i fogyatkozás teljes napfogyatkozás, azonban a teljesség sávja lakott területektől távol, az Atlanti-óceán vidékein helyezkedik el, a hazánkhoz legközelebbi szárazföld, ahonnan meg lehet figyelni a teljességet, a Feröer-szigetek. A jelenség Európa teljes területéről látható, minél nyugatabbra, minél közelebb helyezkedünk el a teljesség sávjához, annál nagyobb mértékű részleges fogyatkozást láthatunk.

A napfogyatkozás kontaktusidőpontjai (minden időadathoz 1 órát hozzá kell adni).

Budapestről nézve a fogyatkozás 9:39:32-kor kezdődik. A jelenség közepén, 10:48:33-kor a fogyatkozás nagysága 0,66, a napkorong 58,4%-a van takarásban, a Nap 40° magasan látszik a horizont felett. Ilyen mértékű napfogyatkozás során a napfény mennyisége észrevehetően csökken, noha még nem túl feltűnően. A fogyatkozásnak 11:59:47-kor van vége Budapesten. Ezektől az értékektől csak néhány perc eltérés tapasztalható az ország más területein, és a fogyatkozás mértékében is csak minimálisak az eltérések (a nyugati határszélen valamivel nagyobb mértékű a fogyatkozás, délkelet felé haladva pedig kisebb).

A Magyarország nagyobb városaira érvényes kontaktusadatokat az alábbi táblázat tartalmazza. Az időpontok Világidőben (UT) szerepelnek, ezért 1 órát hozzá kell adni!

A teljesség és a részleges fogyatkozás lefolyása bolygónkon. Az időadatokhoz 1 órát hozzá kell adni!

A napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk. Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk! A távcsövünkön csak objektívszűrőt használjunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem. Jól használható azonban például az ívhegesztéshez használatos hegesztőüveg (12-13-as fokozat). Huzamosabb ideig azonban egyik napszűrővel se szemléljük a Napot, de erre nincs is szükség, hiszen a jelenség lassú lefolyású. Elegendő 5-10 percenként “ellenőrizni” a fogyatkozás aktuális állapotát.

Soha ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől azonnal megvakulhatunk!

Amennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel is megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér papírlapot: erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a távcső elejére gallérszerűen helyezzünk el egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra. Távcsövünket ezután irányítsuk a Napra, de már eközben se nézzünk a műszerbe, vagy annak keresőjébe. Utóbbit feltétlenül fedjük le, nehogy egy érdeklődő véletlenül belepillantson. Addig mozgassuk a Nap irányába, míg a cső árnyéka az árnyékoló papírlapon eltűnik. Ugyanekkor hátul megjelenik a kivetített napkorong képe. Az okulárnál addig állítsuk az élességet, amíg a napkorongnak éles nem lesz a pereme. Ha távcsövünk objektívjének átmérője 4-5 cm-nél nagyobb, érdemes az objektív elé helyezni egy átlátszatlan lapot, amelybe fúrjunk 4-5 cm átmérőjű lyukat. Ekkor csak ezen a kisebb területen keresztül jut napfény a műszerbe. Amikor a távcsövet nem használjuk, érdemes az objektívjét teljesen letakarni, hogy feleslegesen ne melegedjenek az optikai elemek.

Távcső nélkül, szabad szemmel is ideális látványt nyújt a jelenség, de a megfigyeléshez itt is megfelelő napszűrő szükséges. Ennek hiányában használjunk hegesztőüveget (12-13-as fokozat), de kormozott üveggel, vagy túlexponált negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk. A fogyatkozás a camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét. Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák árnyékában is megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot kerekded foltokba vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális fázisára (a Nap látszó képének megfelelően) mindegyik kép egyformán ”kicsorbul”.

Az észleléseket Szabó Sándor gyűjti, a távcsöves bemutatókról, és a jelenséghez kapcsolódó rendezvényekről  az MCSE várja a beszámolókat.

Derült eget, jó észlelést!

Forrás: MCSE

Az idei év legfényesebb és legnagyobb holdtöltéje volt látható vasárnap este, de még hétfőn is szép látványt nyújthat, ha a felhőzet is megengedi.

A „Szuperholdnak” is nevezett jelenség akkor következik be, amikor égi kísérőnk perigeumba, azaz pályáján legközelebb kerül bolygónkhoz és ez épp egybeesik a teliholddal. A Hold mindössze 363 104 kilométerre halad el a Föld mellett, holott az átlagos távolság 384 402 kilométer, míg a legtávolabbi állapotában 405 696 km-re halad el a Földtől. „Szuperhold” idején a Hold akár 30 %-al is nagyobbnak látszódhat, mint máskor, sőt még a fényessége is 14%-al erősebb lehet.

A legutóbbi „szuperhold” 2012 májusában volt látható – olvasható a Space.com űrkutatási hírportálon. Aki lemarad az idei látványosságról, az 2014-ben augusztus 10-én kap rá ismét lehetőséget.

A tudósok szerint a „Szuperhold” ellenére sem kell tartani rendkívüli eseményektől. A Hold és a Föld közötti távolság kis változásai nem elegendők ahhoz, hogy földrengést, vagy extrém árapály jelenséget váltsanak ki.
„Legfeljebb a szokásosnál alacsonyabb apályt és magasabb dagályt észlelhetünk.

Forrás: Space.com

Április 25-én, csütörtökön, az esti órákban részleges holdfogyatkozást figyelhetünk meg hazánkból. A fogyatkozás mértéke 2% lesz, ami ugyan nem nagy, de már szabad szemmel is észrevehető.

A Hold már 20:03-kor bemerül a félárnyékba, de a sötétedés csak kb. 21:30-kor lesz feltűnő.
21:54:08-kor merül bele a Hold a Föld árnyékába, a legnagyobb fázis 22:07:30-kor lesz látható, a fogyatkozás vége 22:21:02-re tehető. Maga a részleges fázis 27 percnél is rövidebb ideig tart csak, 20:21:02-kor az umbra (sötét árnyék) már el is hagyja a Holdat. További bő fél órán át még látszik az egyre gyengülő félárnyék (penumbra) jelenléte, de csak 00:11:06-kor lesz vége a félárnyékos fogyatkozásnak.

A fogyatkozás országszerte látható.

A csütörtöki holdfogyatkozás lefolyása. A maximális fázis 22:07-kor lesz.

A Hold egy 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet. A keringés során változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza a holdfázisokat.

Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részől áll, az egyik a másikon belül helyezkedik el. A külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el a Nap korongjának. A belső rész az umbra (sötétárnyék), itt egyáltalán nem éri el a Nap fénye a Hold felszínét.

A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:

Félárnyékos/Penumbrális holdfogyatkozás: a Hold a penumbrán halad át, csak nagyon nehezen vehető észre;
Részleges holdfogyatkozás: a Hold egy része belép az umbrába, könnyen megfigyelhető még szabad szemmel is;
Teljes holdfogyatkozás: az egész Hold áthlad az umbrán, feltűnő jelenség a Hold változatos színe miatt.

Hazánkból legközelebb október 18/19 látható holdfogyatkozás, amely azonban csak félárnyékos lesz, így az április 25-i esemény lesz az év leglátványosabb holdfogyatkozása.

Forrás: hirek.csillagaszat.hu/

Kegyes Csilla, az MTI tudósítója jelenti:
Meghaladja az egymilliárd rubelt (hétmilliárd forintot) a pénteken Szibéria felett lezuhant meteorit okozta kár az Urál hegységhez közeli cseljabinszki régióban, ahol csaknem 1200 ember sérült meg, közöttük több mint 200 gyermek – közölték az orosz belügyminisztérium sajtóközpontjában.

Csaknem háromezer többlakásos épület, 34 kórház és rendelőintézet, valamint körülbelül 360 gyermekintézmény ablakai törtek be a reggeli órákban Cseljabinszk és a környékbeli
települések fölött elszáguldó meteorit keltette lökéshullámok miatt. A Moszkvától mintegy 1500 kilométerre keletre fekvő szibériai nagyvárosban öt nagy sportkomplexum is megsérült.
Becslések szerint több mint 100 ezer négyzetméternyi ablaküveg sérült meg. A szomszédos Szverdlovszk megyéből szakembereket irányítottak át a károk helyrehozatalára. A milliós lakosú Cseljabinszkban komoly fagyok vannak, éjjel mínusz 22 fokra süllyed a hőmérő higanyszála.
A hatóságok és a kormányzat azt ígérte, hogy mindenkit elhelyeznek megfelelő szállásokon, amíg nem költözhetnek vissza lakásaikba.
Az orosz tudományos akadémia szakemberei szerint a meteorit tömege körülbelül 10 tonna volt, hiperszonikus, óránként 54 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 30-50 kilométeres magasságban robbant szét.
A Rosszija 24 hírtelevízióban bemutatott felvételek szerint a meteorit keltette lökéshullámok hatalmas robajjal szakították be iskolák, raktárak ablakait, ajtóit. A meteorit egy darabja a Cseljabinszktől nyugatra lévő Csebarkulj településnél egy tóba zuhant, hatalmas léket vágva a jégbe.

www.vesti.ru/doc.html?id=1033822&tid=102174

Forrás: MTI

Vasárnap, illetve hétfő éjszakára (okt. 7-8.) várható a Draconidák meteorraj idei maximuma.

A nyári csillaghullásokhoz képest sokkal kevésbé látványos Draconida meteorraj maximumán is csak kb. 10 hullócsillagot figyelhetünk meg óránként. Ennek ellenére 2011-ben igazi égi parádét lehetett megfigyelni (óránként kb. 100 hullócsillag), köszönhetően annak, hogy a Föld áthaladt egy sűrűbb, a meteorraj „anya-üstököséből” származó hulladék, porladék rakáson. Noha ennek a meteorrajnak a viselkedése igen nehezen kiismerhető, azaz előrejelezhető, az idei év nem valószínű, hogy ilyen kiugrást hoz. Vasárnap kezdetben sok felhő zavarhatja a megfigyelést az ország keleti területein, de éjféltájt már ott is tisztul az égbolt, majd hétfőn már ideálisak lesznek az „égi viszonyok” a hullócsillag vadászatra.

Égbolt térkép (Spaceweather.com):

A viszonylag fiatal meteorraj (az 1900-as évek előtt még nem létezett), amelynek meteoritjait a 21P/Giacobini-Zinner üstökös szórta szét már többször meglepte a megfigyelőket. Az 1900-as napközelségkor Michel Giacobini felfedezte az üstököst. Eddigi legintenzívebb éve 1933-ban volt, amikor európai megfigyelők a XX. század, sőt minden idők egyik legnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 meteort lehetett látni, de az írországi Armagh Obszervatóriumból feljegyeztek egy olyan 5 másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 Draconida meteor tűnt fel az égen! A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt (a Vénusznál fényesebbnek látszó meteor) is láttak. A 6,5 évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteor/perces kitörésről. Az ezt követő években viszont jelentősen csökkent az intenzitása.

Forrás: Spaceweather.com

Képgaléria az égi jelenségről

2012. június 6-án a Vénusz átvonul a Nap előtt. Az átvonulás 6 és fél órán át tart a belépéstől, amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén, a kilépésig, amikor a másik oldalon elhagyja azt.

Különleges ez az esemény, hiszen az egyik legritkább csillagászati látványosságok közé tartozik. Minden 100 évben kétszer fordul elő, 8 év különbséggel. A mostani a 8 évvel ezelőtt (2004 június 8.) megfigyelhető átvonulás párja. Azelőtt 1881-ben és 1889-ben volt megfigyelhető az égi látványosság, annak pedig, aki elszalasztja az idei átvonulást, egészen 2117 december 11-ig kellene várnia, ha be szeretné pótolni az elmaradást. Szerencsére a Föld nagy részéről, Észak-Amerikából, Európából, Ázsiából és Afrika keleti feléről is jó látható lesz a jelenség, amennyiben az időjárási körülmények is kedveznek, azaz a felhőzet nem takarja el az egész „égi színjátékot”.

Az idei átvonulás során a Vénusz útja a Nap előtt 6 és fél órán át tart a belépéstől, amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén, egészen a kilépésig, amikor a másik oldalon elhagyja azt. A nyugati féltekén kedd délután, a keleti féltekén pedig, így Magyarországon is szerdán (június 6.) hajnalban lesz megfigyelhető. Hazánkból csak az utolsó órát és a kilépést lehet megfigyelni. A látványosság napkeltekor már zajlik, és helyi idő szerint 6.55-kor ér véget, azaz kicsivel több, mint két órán át láthatjuk a Vénusz csöppnyi korongját a Nap korongja előtt. Magyarország különböző pontjai között túl nagy eltérés nem lesz, bár az ország északkeleti csücskében 4:30-kor kel a Nap, míg délnyugaton 5:02-kor.

Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) főtitkára az MTI-nek a Vénusz-átvonulással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy soha ne nézzünk a Napba, csak biztonságos szemüveggel, de az ívhegesztéshez használatos tizenhármas fokozatú hegesztőüvegek is megfelelnek a célnak.

Közlése szerint nagyon fontos a megfelelő szűrők használata az átvonulás megfigyelésekor. Az 1999-ben vásárolt, fémes felületű napfogyatkozás-néző szemüvegek, amennyiben karcolás mentesek, továbbra is alkalmasak a szabad szemes megfigyelésekre. A fénycsökkentő hatású, sötét felületű szemüvegek nem biztos, hogy teljes védelmet nyújtanak a napfény káros sugarai ellen. Távcsöves megfigyelés esetén megfelelően gőzölt üveg- vagy fóliaszűrőt kell használni, a jelenség megfigyelésének további biztonságos módja a kivetítés. „Ha egy papírlapra távcsővel kivetítjük a Napot, biztonságosan figyelhetjük a jelenséget, ráadásul így egyszerre többen is szemlélhetik a Vénusz-átvonulást – mondta az MCSE főtitkára.

Még védőfelszereléssel se nézzünk hosszú ideig a Napba, 5-10 másodperces szemlélődés után tartsunk néhány perc szünetet.”
Az átvonulás Magyarországról látható „forgatókönyve” szerint a Vénusz belülről érinti a Nap peremét, ezután a bolygó korongjának egyre kisebb darabja látható a központi csillag szélén. Ekkor mintha egy sötét „híd” kötné össze a Napot és a Vénuszt, mintha a csillag magához „húzná” a bolygót. Ezt követően a Vénusz teljesen elhagyja a Napot, a két égitest korongja kívülről érintkezik egymással.

„A kilépés lesz számunkra a jelenség legérdekesebb része, mert ekkor különös fényjelenségeket figyelhetünk meg. A Nap hátulról világítja meg a Vénuszt, s így távcsöves megfigyelés során egy keskeny gyűrű formájában láthatjuk a bolygó légkörét” – ismertette a csillagász.

A Vénusz átvonulása csupán parányi fénycsökkenést okoz majd.

A Magyar Csillagászati Egyesület önkéntesei az ország számos pontján várják szerda hajnalban az érdeklődőket, a megfigyelőhelyek listája az MCSE honlapján olvasható.

Forrás: MTI, Space.com

Az elmúlt napokban 2 igen hevesnek mondható napkitörést észleltek a NASA szakemberei az AR1429-es számú napfolt tevékenységeként.

A március 4-i kitöréskor (X1-es erősségű) elindult napszél szerdára virradó éjjel érte el a Föld légkörét. Hatására G1-es, azaz kis erősségű geomágneses vihar alakult ki, ami a szerdai nap folyamán még G2-3-as szintig erősödni fog. Ugyanennek a napkitörésnek tudhatók be  a most észlelhető R2-3-as szintű (erős) rádiójel kimaradások, melyek a HF (magas frekvenciájú) rádiójeleket és az alacsony frekvenciás navigációs jeleket érintették.

Mindeközben az éjszaka folyamán újabb, igen erős napkitörés következett be ugyanabból az AR1429-es számon jelzett napfoltból, amiből a korábbi is. A sorozatban ez volt az eddigi legerősebb (X5-ös erősségű). Az újabb kitörésből eredő sugárzás már nagyobb zavarokat okozhat majd a földi rádiózásban (R3-5-ös erősségű) az elkövetkező órákban, illetve az 1-2 nap múlva várhatóan ideérő anyagfelhő, mely a kitöréskor „dobódott ki” az űrbe komolyabb hatásokkal is bírhat.

Észlelt napkitörések (a vízszintes X sávot elérőek tekinthetőek erősnek)

Az anyagfelhő nagy valószínűséggel eléri a Föld légkörét, mert a kitörés iránya közelítőleg, de nem konkrétan bolygónk irányába történt. Az első, de még folyamatosan korrigált előrejelzések szerint március 8-9-én várható geomágneses vihar kialakulása (G3-5), illetve igen intenzív sarki fény tevékenység, mely akár a sarkoktól kissé távolabbi pontokon, alacsonyabb szélességi körökön is megfigyelhető lesz. Azon szerencséseknek, akik valamely északi országban töltik a hétvégét, életre szóló élményben lehet részük, ha városokon kívül, a mesterséges fényszennyezéstől minél távolabb kémlelik az eget.

A komoly szavak (napkitörés, geomágneses vihar stb.) ellenére nem kell megijedni! A legtöbbünket egyáltalán nem érinti ez az űrben zajló esemény, hiszen ami el is éri a Földet, azt nagyrészt „kivédi” a bolygónk körül kialakult légkör és mágneses tér. Ez utóbbiban keletkezik zavar átmenetileg, melynek a látványos fényjelenségek és a navigációs készülékek, rádiók zavara köszönhető. Elsősorban az űrben veszélyes, hiszen ott komolyabb sugárzásveszély is fenyegetheti az asztronautákat. Ezen felül a magasabb légtérben, illetve a sarkokhoz közeli területeken fordulhat elő még sugárzás veszély, illetve ugyancsak a sarkokhoz közel jellemző elsősorban a rádiójelek kimaradása. Ezek a jelenségek a repülést veszélyeztethetik, főképp, hogy az elmúlt években egyre több óceánt átszelő járat a sarkok irányába közlekedik.

Amit talán mi is észlelhetünk az a műhold berendezések memóriazavarai, zavaros kép továbbításuk, illetve a térbeli “tájékozódásuk”, navigációjukban bekövetkező hibák és nem kizárt, hogy a navigációs készülékek még a földfelszínen is megzavarodhatnak. Nem kizárt, hogy Magyarország szélességi körén is előforduljon sarki fény jelenség, de kicsi az esélye és intenzitása sem lesz összehasonlítható az északabbra megfigyeltekhez.

Forrás: Space Weather Prediction Centre; SpaceWeather.com

Az amerikai óceán- és atmoszférakutató intézet (NOAA) jelentése alapján egy erősebb napkitörésnek köszönhető mágneses vihar érte el bolygónkat. A jelenség következményeként a műholdak, elektromos berendezések és a navigációs készülékek működésében léphet fel zavar.

A napkitörést még hazai idő szerint vasárnap éjjel észlelték, majd a kitörés következtében elinduló napszél a hétfői reggel folyamán érte el a Földet és folyamatosan erősödött még napközben is. A számítások szerint kedden délután (jan. 24.) éri el maximumát. A vihar erőssége a NOAA által használt skálán S3-as kategóriába esik, azaz erősnek számít. Ilyenkor sugárzás veszélyre figyelmeztetik az űrben tartózkodó asztronautákat, de a magasabb légtérben közlekedő repülők sem kizárt, hogy sugárzásnak legyenek kitéve. A műhold berendezések memóriazavart szenvedhetnek, illetve zavaros képeket továbbíthatnak, illetve a térbeli „tájékozódásuk”, navigációjuk is hibázhat. A navigációs készülékek még a földfelszínen is megzavarodhatnak.

Ilyenkor figyelhetőek meg a Föld sarkaihoz közel eső területeken sarki fények.

Forrás: Spaceweather.com

2011 adventi időszakában egy teljes holdfogyatkozást is megfigyelhetünk.

Az előttünk álló hétvégén, december 10-én, szombaton teljes holdfogyatkozás lesz az esti órákban. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból az égi jelenség második felét figyelhetjük csak meg köszönhetően annak, hogy „éjszakai követőnk” csak ekkor emelkedik a horizont fölé. A már teljes fogyatkozásban levő Hold Magyarország északkeleti határainál 15:32-kor, Budapestről nézve 15:50-kor, míg a legnyugatibb nyúlványnál csak 16:04-kor válik láthatóvá, illetve láthatatlanná, ami azért kevésbé szerencsés helyzet, mer már hét perce elkezdődött az árnyékból való kilépés (15:57-kor). Egy óra húsz perc elteltével (17:18-kor) az árnyék teljesen levonul a holdkorongról, de a félárnyék barnás félhomályát még jó fél óráig észrevehetjük rajta. A félárnyék valójában 18:30-kor hagyja el a holdkorong keleti szélét.
A holdfogyatkozás a Bika csillagkép keleti részén zajlik, a Bika feje és a szarvai közötti égterületen, a leszálló csomópont közelében, melyet előző éjszaka hagyott el.

A fogyatkozás teljes egészében Szibériából, Ázsia középső és keleti feléről, Ausztráliából és a Csendes-óceánról illetve Alaszkából figyelhető meg. Az esemény eleje Észak-Amerikából, a vége Európából, a Közel-Keletről és Afrika keleti részéből látszik. A Hold 51 perc 8 másodperc hosszan tartózkodik majd a Föld árnyékában és ugyan teljes mértékben eltűnik abban, a fogyatkozás nem centrális, azaz a Hold korongja nem érinti az árnyék középpontját, attól délre halad el.

Sajnos várhatóan egy változó vastagságú felhőtakaró akadályozza illetve nehezíti majd a megfigyelést, de az esemény időpontjában mindenképp érdemes felpillantani az égre, hiszen a következő, hazánkból is megfigyelhető teljes holdfogyatkozásra egészen 2015. szeptember 28-áig kell majd várnunk. Ha alaposabban meg szeretnék megfigyelni a jelenséget, a hazai csillagvizsgálókban szakemberek várják az érdeklődőket. Ilyen pl. a budapesti Polaris Csillagvizsgáló.