EuMet Időjárás előrejelzés

Viszonylag egyértelmű, már kisgyermekkorban megtanulja az ember, hogy a csapadék típusok közül melyik a hó és melyik az eső. Amikor az a fehér hullik, akkor más dolog történik, akkor már bizony nem halljuk, hogyan éri el a felületet a hópehely, míg az esőcseppek leérkezését lehet hallani a növényeken, az utakon.

A havas eső a kettő együttes megjelenése. Általában valamilyen arányban inkább eső vagy inkább hó esik. Az esetek többségében az iránya ennek is az, hogy a hóból a magasban melegedve fokozatosan havas esőbe, majd esőbe megy át a csapadék. Kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a csapadékos időszak végén már csak eső hullik. Az esőre érkező hidegfront hatására havas esőbe váltó csapadék legtöbbször vagy gyorsan havazásba fordul vagy a hideg, szárazabb levegő hatására elgyengül, megszűnik.

A halmazállapot alakulását a magasabb, néhány száz méteres légrétegben lévő hőmérséklet dönti el, de például az ónos eső kialakulásához a talaj szint hőmérséklete is nagyban hozzájárul. Ilyenkor a magasban még viszonylag enyhe, de csak kevéssel fagypont feletti légrétegből érkező eső, a fagyos talajra érve hirtelen lefagy.

A talaj feletti, pár száz méteres légréteg hőmérséklete sem homogén. Előfordul olyan helyzet, mikor a talaj szintjén vagy épp a völgyekben van jóval hidegebb, míg a hegyekben enyhébb az idő (inverzió) és olyan is, mikor éppen ellenkezőleg magas hegyekben van jóval hidegebb, mint síkvidéken. Gyakran megesik, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában a közeli hegyekben havazik, míg a völgyben, vagy a lejtő másik oldalán már az eső esik. De előfordulhat olyan helyzet is, hogy az eső megy át havazásba. Amikor elindul egy csapadékos időszak, a viszonylag enyhe hőmérsékletű levegőben elindul az eső, és az alsó légrétegben hozzákeveredik hidegebb levegő, ami egy hidegfronttal, hidegebb széllel érkezik. Egyszer csak elkezd vegyesebb halmazállapotú havas eső esni, és amilyen arányban mínusz hőmérsékletű a lehulló csapadék, olyan arányban hűti is az alsó légréteget. Kölcsönös hőátadási folyamat kezdődik, felgyorsul a lehűlés. Így előfordulhat, hogy a hegyoldalban eső esik, a völgyben pedig már hó, mert annyira lehűtötte a hó az alsó légréteget.

Sokan elvárják, hogy az előrejelzés pontosan mondja meg, eső lesz, vagy hó, ne úgy fogalmazzon, hogy havas eső, vagy hogy néhol havas eső vagy éppen változó halmazállapotú csapadék. Pedig egy általános prognózisban nem az a kérdés, hogy Szeged déli részén a város peremén mi történik aznap. Valóban helyenként és időnként fordulnak elő ezek a jelenségek.

Hazánkban sík vidéken körülbelül plusz négy foknál már nagyon-nagyon ritka, hogy hó essen. Plusz 2-3 foknál simán előfordul, hogy hó esik: egy ideig. Azután a hó lehűti a hőmérsékletet. Így maga a hó is gerjesztheti a hideget.

Életünk színterének, a légkörnek fizikai jellemzőiről szól a meteorológia, talán ezért érdekli az embereket.

– Kovács Zsolt –

Az időjáráshoz látszólag mindenki ért, mi több, egyre-másra szaporodnak a különböző amatőr meteorológiai oldalak, amelyek egyike-másika mögött már szakemberek is állnak.

– Széles körű fizikai, matematikai, kémiai tudás mellé a légkör működésének alapos ismerete szükséges, és persze elengedhetetlen a sok tapasztalat is egy előrejelzés elkészítéséhez – szögezi le Pártai Lucia, az European Weather Service (EWS) igazgatója, majd az előrejelzés-készítés részleteibe avat be bennünket. – A meteorológiai világcentrumok naponta több alkalommal futtatnak dollármilliárdokért kifejlesztett modelleket a Föld egészére, és külön a régiókra is. Tapasztalat alapján kiválasztjuk, hogy előrejelzéseink készítéséhez az évszak, illetve a Kárpát-medence aktuális légállapota szerint alapként melyiket használjuk fel. Alap, mert a világcentrumok „nyers programjait” átfuttatjuk az adott időjárási helyzetnek megfelelően kiválasztott, saját fejlesztésű szűrőprogramjainkon, amelyek lehetővé teszik, hogy az alapmodellnél lényegesen jobb, megbízhatóbb előrejelzést készítsünk. Majd ezt követően ismét az emberi tényező, a tapasztalat kerül előtérbe, amikor az eredményt még korrigálhatjuk saját megfigyeléseink alapján. Már a prognózis készítésének elején téved az, aki egyetlen világcentrum prognózisára esküszik és minden légköri helyzethez ugyanazt alkalmazza. Felelősség, hogy mikor milyen alapra futtatjuk az egyébként két évtized tapasztalata alapján elkészített szűrőprogramjainkat.

Fagyzugok és helyi zivatarok

– Nem nehezebb és nem könnyebb Magyarországra időjárás-előrejelzést készíteni, mint a Föld bármely más pontjára. Csak feladat van, amit az ismereteink és tapasztalataink alapján meg kell oldani – állítja Pártai Lucia.

A hazai prognózis készítéséhez figyelembe kell azonban venni Magyarország medencejellegét, amely télen is és nyáron is gyakran sajátos időjárást eredményez. A téli félévben a medence alján megülepszik a hideg, ez itt tovább hűlhet, illetve, ha fölé meleg légréteg érkezik, kialakulhat a tartósan ködös, idővel szennyezett légállapot. Nyáron viszont a meleg tölti ki a medencét, ami itt még forróbb lehet, megnőhet benne a légszennyezőanyag- és az ózonkoncentráció.

– Hőmérséklet szempontjából a ködös időszakok kialakulása és megszűnése adja fel leginkább a leckét a prognózis készítőjének – avat be szakmája részleteibe a meteorológusnő. – Azt, hogy hol lesz és hol nem lesz köd, nehéz megmondani. Ködben a hőmérséklet alig emelkedik, ezért kis területen belül akár 10 fokos különbség is lehet. Ugyancsak nem egyszerű feladat egy hidegfront átvonulásakor előre megmondani, hogy hová, mikor érkezik a hűvösebb levegő. Kis távolságon belül, front előtt és front után, 10 fokot meghaladó különbség is lehet. Aztán itt vannak a minimum-hőmérsékletek. A fagyzugokban, Zabar, Milota, Edelény, Paks, Soltvadkert, több fokkal is hidegebb lehet az általánosan előrejelzettnél. A fronttal járó csapadék prognosztizálása viszonylag egyszerű, annak mennyiségéé viszont már nem annyira. A helyi zivatar kialakulásának helyét azonban nehéz megmondani. Télen a lehulló hó mennyiségét lehet fölé- vagy alábecsülni, de ez folyamatos figyeléssel, jó közelítéssel előrejelezhető. A napsütés és a szél a mai modern eszközökkel aránylag könnyen prognosztizálható.

Forrás: HAON

Opre Gábor tollából:
2013. február 16-án, szombaton ragyogó napsütéses, kellemes, kora-tavaszias időben volt részünk Budapesten és környékén. Az enyhe idő főként az alacsonyabb fekvésű, sík területeken volt elsősorban tapasztalható. Akik kiránduláshoz a hegyvidéket választották, bizony kissé hűvösebb időjárással találkoztak, és nemcsak hűvösebb volt, de változó vastagságú, helyenként még 5-8 cm, keményre fagyott hó is borította a tájat a Budai-hegyvidéken. Jellemző, hogy a hegyek déli lejtőin a nagyobb besugárzás következtében kevesebb a hó, míg az északi lejtőin jóval több. A Budai hegység nyugati oldalán elhelyezkedő sík területeken, így például a hármashatár-hegyi reptéren is foltokban ugyan, de az arra kirándulók találkozhattak hóval. S nemcsak ők, hanem a siklóernyőzés szerelmesei is hasonlóan fehér tájjal találkozhattak, köztük én is, hiszen a kellemes, napsütéses idő mellett ezen a napon, a mérsékelt északnyugati szél kedvező feltételeket biztosított a siklórepüléshez. Az alábbi fotókat Budapesten belül, Újlakin készítettem siklóernyőzés közben, a háttérben a hármashatár-hegyi repülőtér, illetve a Budai hegyek látszódnak. Napi négy alkalommal frissülő, siklóernyőzéssel kapcsolatos előrejelzéseket a Szabadidő fülön belül, illetve ezen az oldalon találhatnak a légi sport szerelmesei.

Hazánkkal ellentétben más európai államokban a közpénzből finanszírozott országos meteorológiai szolgálatok a napi mért alapadatokat szabadon hozzáférhetővé teszik bárki számára. Ez például Albániában is így van.

Ezeket az az alapadatokat az országosan kiépített mérőhálózaton keresztül szerzi meg az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az adóbevételekből az állam, végső soron pedig az állampolgárok által finanszírozott igen drága mérőállomásokból 150 van Magyarországon. A hőmérsékletet, a páratartalmat, szélirányt és a szél sebességét mérik. Ezen felül folyamatosan készülnek hazánk területéről radarképek.

Más országokban ez úgy működik, hogy a meteorológiai országos mért alapadatokat közzéteszik, bárki számára elérhető módon. Hogy aztán az adatok alapján elemzéseket, előrejelzéseket készítenek kereskedelmi céllal bizonyos cégek, az egy másik dolog. Ettől függetlenül az alapadatoknak nyilvánosaknak kellene lenniük.

Ezzel szemben hazánkban az OMSZ külön ellenszolgáltatás fejében adja át ezeket az adatokat a meteorológiai tartalom szolgáltatására szakosodott vállalkozásoknak. Holott ezeket az adatokat minden magyar állampolgárnak külön ellentételezés nélkül járnak, hiszen ők, és a hazánkban bejegyzett és hazánkban működő, adózó cégek egyszer már hozzájárultak közvetve az adójukkal, járulékaikkal ahhoz, hogy ezeket valaki mérje és az összegyűjtött adatokat közzétegye.

2009 október 1-től egyoldalúan visszavonták a radarkép szabad felhasználási jogát. Megfelelő felbontású radarképel rendelkezik az OMSZ ahhoz, hogy lokális jelenségeket is látni és prognosztizálni lehessen, ám az OMSZ ezt a képet visszatartja, és egy sokkalta kisebb felbontású képet, egy kicsinyített radarképet láthatunk a honlapjukon.

A téli csapadékok változatossága miatt nehezebb, de szebb feladat is ilyenkor előrejelezni az időjárást.

Ilyenkor egy sor olyan elem lép be, ami júliusban nem: havazás, ónos eső, havas eső és a többi. Ezeket, akármilyen csekély mennyiségűek is, mind említeni kell a prognózisban, nem lehet hallgatni róluk, a megfelelő állítmánnyal (előfordulhat, keletkezhet) szerepelniük kell az előrejelzésben. Míg nyáron, ha elenyésző mennyiségű az esőt szóba sem kell hozni, nem is szabad, mert agyonvágja az egész prognózist.

Fontos, hogy a mi célkitűzésünk az, hogy minél használhatóbb előrejelzést készítsünk, tehát mindennek igaznak és valódikank kell lennie az előrejelzésben. Télen ez bizony nehezebben érhető el. Ha csak az úgynevezett ónos eső esetlegességére gondolunk, vagy a csapadék fajtájának, halmazállapotának esetlegességére. Most lehetne újra ismételni, mennyi minden befolyásolja azt, hogy hó essen, egyáltalán kialakuljon.

Télen tehát még jobban oda kell figyelni a prognózisok készítésekor. Folyamatosan, évek óta mérjük az előrejelzéseink beválását, és ebből amit viszonylag jól megérthet bárki, a hőmérséklet előrejelzésének beválása, amit nap mint nap értékelünk. A látogató ezeket megnézheti a ww.eumet.hu oldalon. Például látható a beválás menüpont alatt az egymást követő napokban, mi történt az elmúlt 25 napban. A beválások grafikusan is megvannak, hogy mikor lőttünk a madár fölé vagy alá. És mi volt a beválás abszolút értéke egy adott napon.

A tél folyamán egy teljesen csendes, úgynevezett magára hagyott, tehát külső, távolabbi tényezőktől nem igazán befolyásolt helyzetben is ki tud alakulni izgalmas szituáció. Például jelentős mennyiségű hó az alsó néhány száz méteres légrétegben.

Nyáron a nagy mennyiségű eső műholdképen már előre látható, gyönyörűen megmutatkozik. Akkor viszont egy másik helyzet teszi nehézzé az előrejelzést: a zivatarok kialakulása. Ezek a zivatarok csak néhány óra hosszat léteznek, azaz konkrétan egy-egy zivatargóc kialakulása a tényleges károkat is okozni képes tevékenység előtt legfeljebb másfél két órával azonosítható, hogy ott van, ebből ez fog nagy valószínűséggel kialakulni.

A feladatot nehezíti az is, hogy a számokról magyar nyelvre fordításnak műfordításnak kéne lennie, tehát nem szabadna a prognózisokban túl nagy helyet, időt felhasználni, arra, hogy a zivatar megfelelően benne legyen, hiszen előfordul, hogy csupán egy néhány tíz négyzetkilométeres területet érint a zivatar. Emiatt az egész országot riasztani nem szerencsés. Ugyanakkor, ha veszély alakulhat ki, arra kötelességünk figyelmeztetni az ország lakosságát.