Februárban télire fordul az időjárás!?
Hosszabb távú előrejelzéseknél mindig hangsúlyozzuk, hogy jóval nagyobb bennük a bizonytalanság.
Mivel félrevezető lehet, illetve gyakran fordul gyökeresen másmilyenre az idő, nem szoktuk a távolabbi prognózisokat olyan részletesen elemezni.
Mindezt előre bocsájtva, napok óta az olvasható ki az általunk használt GFS előrejelző modell eredményeiből, valamint a többi, Európára, illetve térségünkre hosszabb távú előrejelzést készítő modellek eredményeiből, hogy 2018 februárjában hidegebb lesz, mint a mögöttünk álló tél túlnyomó részében.
A növekvő előrejelzési bizonytalanságot az ú.n. fáklya-diagram szemlélteti a legérthetőbben. (A képre kattintva megnézheti nagyobb méretben is.):
Ezen a diagramon a GFS rendszer által számolt, következő 2 hétre várható hőmérséklet (felül), illetve csapadékmennyiség (alul) eredményei vannak megjelenítve. A sok különböző színű vonal sok különböző, minimális eltérésű forrásadattal számolt lehetséges jövőkép. Az első napokban ezek szinte együtt futnak, nem is kivehető jól, hány vonal fut. Azaz ott egész magabiztosan állítható, hogy milyen idő fog bekövetkezni. Ahogy haladunk előre a jövőben, úgy távolodnak egymástól ezek a vonalak, válik egyre nagyobbá a szórás, azaz egyre bizonytalanabbá az előrejelzés.
A meteorológusnak ekkor is meg kell fogalmaznia egy legvalószínűbb menetet, nem mondhatja azt, hogy lehet +10 és -10 fok is. A képen fekete vonallal van jelölve az összes eredmény átlaga, középső értéke, ami az éppen legvalószínűbbnek mondható. Viszont nagyon fontos az előrejelzés értelmezésénél, azaz annak megfogalmazásánál a bizonytalanság ismerete.
Az alábbi képen a GFS modell eredménye mellett, további modellek legvalószínűbb távolabbi, hőmérsékleti előrejelzései láthatóak. Azért érnek véget különböző időpontokban, mert az egyes modellek csak addig számítanak jövőképet. Ezek együtt futásából, illetve eltéréséből is lehet a bizonytalanságra, illetve megbízhatóságra következtetni. (A képre kattintva megnézheti nagyobb méretben is.):