Bolygónkon mérsékelt és hideg égövben, valamint sarkkörön tud kialakulni havazás. A magasban, több száz méteren, vagy akár egy kilométer magas rétegben ilyenkor a hőmérséklet negatív vagy csaknem negatív. Ekkor a lehulló csapadék hó halmazállapotban éri el a talajt. Azt is célszerű megemlíteni, mitől indul el a csapadék?
A levegőben lévő vízpára kicsapódik a felszínen a legkülönfélébb dolgokra: szerencsésebb úgy fogalmazni, hogy a levegőben lévő szilárd részecskékre kicsapódik, a vízpárából akkor már víz lesz. Ez egy folyamat. Egyre nagyobb mennyiségű vízcsepp alakul ki. Ezek a vízcseppek például a függőleges áramlással és a saját súlyuknál fogva is mozognak, egymásba ütköznek. Az egymásba ütközésekkor egyre nagyobb vízcseppek képződnek, hiszen ha egy meglévő vízcseppbe belecsapódik két-három másik, akkor azok bele is olvadnak és együttesen jelentősebb méretű vízcseppé alakulnak át. Elég összetett folyamat. Nehéz közérthetően és igazmondóan leírni.
Havazás
A folyamat többnyire föláramlásal kezdődik. Az alsó légrétegben viszonylag sok a vízpára, elindul fölfelé a föláramlás, a széltől, a hőmérséklettől, ezen föláramlás során létrejönnek ezek az összeütközések, egymásba olvadások és egyre magasabban jár már a kiszemelt vízcseppünk. Magasban fagypont alá kerül, hirtelen jégszem lesz a vízcseppből.
A jégszemek felülete nagyobb, mint amikor vízcsepp formájában voltak jelen, tehát ugyanaz a szél ugyanazt az anyagot, azt a néhány molekulából álló anyagot még könnyebben sodorja fölfelé, egy darabig. Vannak ott már további vízcseppek, illetve további, korábban már kialakult jégmagvak, amelyek megint csak összeütköznek, és egymásba fagynak. Így nő a jégrészecske felülete, tömege, és elindul a felszín felé, megfordul az áramlás.
Függetlenül attól, hogy a szél az esetleg föláramlásban marad még mindig, maga a részecske jól meghízva elindul lefelé. Újabb jég- illetve vízszemekkel, vízcseppekkel találkozik, tovább nő a felülete, egyre gyorsabban robog lefelé, mivel nő a hőmérséklete, elkezd olvadni, meg párologni is. Sokszor szabad szemmel is látható a távolból, hogy esik az eső, sávokban, és az az eső nem is biztos, hogy eléri a felszínt, könnyen adódik, hogy elpárolog, mielőtt leérne a felszínre.
Máskor hiába közeledik a jégszem a felszín felé, megmarad a mínusz hőmérséklete, sőt, a felszín közelében tovább hűti a levegőt, és a havazás hűtő hatása csökkenti a hőmérsékletet. A szokásos menet szerint hullámokban emelkedik délutánig a nappali hőmérséklet, ám ez megfordulhat, és könnyen lehet, hogy nem emelkedik, hanem éppen hogy alacsonyabb lesz a hőmérséklet is.
Mindezek tükrében érhető, hogy egy előrejelzés elég összetett dolog, nem létezik külön csapadék előrejelzés. Formálisan persze igen, amikor kizárólag a csapadékról beszélünk, de a valóságban ez a hőmérséklettel függ össze, amely meghatározza a csapadék halmazállapotát. Óriási a különbség a között, hogy hó vagy eső esik. Az időjárási elemeket, valamennyit, csak együttesen lehet vizsgálni. És együttes létüket, mozgásukat előre jelezni.
Az MTI híradása szerint az amerikai nemzeti gárda több tucatnyi tagja dolgozott megfeszített erőkkel azon, hogy kiszabadítsa a hó alól Cordova alaszkai kisvárost, amelyet a 2011-es év decemberének közepétől 2012 január közepéig szinte folyamatos havazás sújtott. A kb. 24 nap alatt több mint három méteres hótakaró fedte be a városkát.
Vasárnapról hétfőre virradóan, illetve hétfőn, Ausztriában többfelé havazott. Voralberg tartományban már vasárnap, Tirol, Salzburg, Karintia és Stájerország tartományokban pedig hétfő reggelre több cm friss hó lepte be az utakat. A havazás nem csak a magasan fekvő hegyekben volt megfigyelhető. A hóhatár helyenként 600 m tengerszint feletti magasságig csökkent.
