EuMet Időjárás előrejelzés

Viszonylag egyértelmű, már kisgyermekkorban megtanulja az ember, hogy a csapadék típusok közül melyik a hó és melyik az eső. Amikor az a fehér hullik, akkor más dolog történik, akkor már bizony nem halljuk, hogyan éri el a felületet a hópehely, míg az esőcseppek leérkezését lehet hallani a növényeken, az utakon.

A havas eső a kettő együttes megjelenése. Általában valamilyen arányban inkább eső vagy inkább hó esik. Az esetek többségében az iránya ennek is az, hogy a hóból a magasban melegedve fokozatosan havas esőbe, majd esőbe megy át a csapadék. Kifejezetten gyakran fordul elő, hogy a csapadékos időszak végén már csak eső hullik. Az esőre érkező hidegfront hatására havas esőbe váltó csapadék legtöbbször vagy gyorsan havazásba fordul vagy a hideg, szárazabb levegő hatására elgyengül, megszűnik.

A halmazállapot alakulását a magasabb, néhány száz méteres légrétegben lévő hőmérséklet dönti el, de például az ónos eső kialakulásához a talaj szint hőmérséklete is nagyban hozzájárul. Ilyenkor a magasban még viszonylag enyhe, de csak kevéssel fagypont feletti légrétegből érkező eső, a fagyos talajra érve hirtelen lefagy.

A talaj feletti, pár száz méteres légréteg hőmérséklete sem homogén. Előfordul olyan helyzet, mikor a talaj szintjén vagy épp a völgyekben van jóval hidegebb, míg a hegyekben enyhébb az idő (inverzió) és olyan is, mikor éppen ellenkezőleg magas hegyekben van jóval hidegebb, mint síkvidéken. Gyakran megesik, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az órában a közeli hegyekben havazik, míg a völgyben, vagy a lejtő másik oldalán már az eső esik. De előfordulhat olyan helyzet is, hogy az eső megy át havazásba. Amikor elindul egy csapadékos időszak, a viszonylag enyhe hőmérsékletű levegőben elindul az eső, és az alsó légrétegben hozzákeveredik hidegebb levegő, ami egy hidegfronttal, hidegebb széllel érkezik. Egyszer csak elkezd vegyesebb halmazállapotú havas eső esni, és amilyen arányban mínusz hőmérsékletű a lehulló csapadék, olyan arányban hűti is az alsó légréteget. Kölcsönös hőátadási folyamat kezdődik, felgyorsul a lehűlés. Így előfordulhat, hogy a hegyoldalban eső esik, a völgyben pedig már hó, mert annyira lehűtötte a hó az alsó légréteget.

Sokan elvárják, hogy az előrejelzés pontosan mondja meg, eső lesz, vagy hó, ne úgy fogalmazzon, hogy havas eső, vagy hogy néhol havas eső vagy éppen változó halmazállapotú csapadék. Pedig egy általános prognózisban nem az a kérdés, hogy Szeged déli részén a város peremén mi történik aznap. Valóban helyenként és időnként fordulnak elő ezek a jelenségek.

Hazánkban sík vidéken körülbelül plusz négy foknál már nagyon-nagyon ritka, hogy hó essen. Plusz 2-3 foknál simán előfordul, hogy hó esik: egy ideig. Azután a hó lehűti a hőmérsékletet. Így maga a hó is gerjesztheti a hideget.

Vasárnap egy hidegfront éri el hazánkat és az éppen hazánk felett található nedvesebb légtömeget, melynek hatására, nyugat felől már a hajnali óráktól egyre többfelé várható csapadék. Ennek halmazállapota, mint hazánkban oly sokszor, most is változónak ígérkezik térben és időben egyaránt.

A hajnali órákban még sokfelé valószínű havas eső, majd az északabbra eső területeken egyre inkább hó hullik várhatóan. A csapadékmező kiterjedése nem lesz országos méretű, úgy 150-200 km szélesnek saccolható. Így a hajnalban csapadékosabb Dunántúlon már délelőtt gyengülni látszik az intenzitása, ahogy a csapadékmező halad kelet felé. Mire a Tiszántúli térséget eléri a hószállingózás, a Dunántúl felett már a felhőzet is csökkenni kezd nagy valószínűséggel.
Hó főként a Szentgotthárd – Dunaújváros-Debrecen vonaltól északra várható, míg délebbre havas eső, eső is megjelenik a nap folyamán. Este már csak a Tiszántúli térségben várható számottevő csapadék, mely előreláthatólag a déli területeken is egyre inkább havazásba, hószállingózásba hajlik, majd éjjel ott is megszűnik.
Nézzük mindezt az előrejelzéseink készítéséhez általunk alapul vett GFS előrejelzési modell térképein. A kiinduló kép vasárnap hajnal, majd 3 óránkénti ugrásban halad a várható égkép és csapadék ábrázolása egészen hétfő hajnalig. A fehér vonal a havazást, a piros az esőt ábrázolja.:

A megyei bontásban készült előrejelzésünket itt olvashatják: Megyei előrejelzések

A nap folyamán várhatóan lehulló hó összege ebben az eloszlásban alakul a legvalószínűbb kimenet szerint.:
Ez az érték nagyban változik a hó állagától, annak vizességétől, illetve porszerűségétől, a hókristályok, pelyhek méretétől. Becslésünk alapján az északi területeken a képen ábrázolt értékekhez képest több, vastagabb hómennyiség is lejöhet. Különösen a hegyekben, ahol elérheti a 15 cm feletti hóvastagságot is.
Mivel a nap folyamán a hőmérséklet többnyire több fokkal fagypont fölé emelkedik (ez alól az északi és középső országrész kivétel, ahol fagypont köré várható) a lehulló hó, havas eső olvad, ami ugyancsak befolyásolja a hóvastagságot, illetve azt, hogy egyáltalán megmarad-e akár csak átmeneti ideig is.
A GFS által becsült hóréteg vastagsága hétfő hajnalra:

Ezen értékeken is az északi területeken inkább felfelé, míg a déli térségben inkább lefelé érdemes kerekíteni.

Jelentős olvadás indult az elmúlt 1-2 napban. De mi is történik?

Ha egy edénybe jeget teszünk és melegíteni kezdjük, egy hőmérő segítségével azt figyelhetjük meg, hogy miután a jég felmelegedett 0 ° C -ra, már nem nő tovább a hőmérséklete. Hiába melegítjük folyamatosan, a hőmérséklete mindaddig 0 ° C marad, amíg el nem olvad, azaz vízzé nem válik. A jég által felvett (hő)energia nem a jég hőmérsékletét növeli, hanem hatására a szilárd jég megolvad, víz lesz belőle. Egy idő után a pohárban 0 ° C -os vizet találunk, ami már ismét melegedni kezd, ha további hőhatásnak tesszük ki.
Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. A víz olvadáspontja 0 °C.

Ha megvizsgáljuk a jég olvadását, kimondhatjuk, hogy a 0 °C hőmérsékletű víz több belső energiával rendelkezik, mint a vele azonos tömegű 0 °C hőmérsékletű jég, hiszen a jég olvadás közben energiát vett fel a környezetétől, melyet a halmazállapotának megváltoztatására fordított, nem pedig a hőmérsékletének emelkedésére.

Pontos mérések arra az eredményre vezetnek, hogy kétszer, háromszor nagyobb mennyiségű szilárd anyag megolvasztásához kétszer, háromszor annyi energia szükséges.

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Jele: , mértékegysége: vagy .

Az olvadáshő ismeretében azt mondhatjuk, hogy m tömegű anyag megolvasztásához szükséges hő , tehát a megolvadó anyag belső energiája is értékkel lesz nagyobb az olvadás közben.

Forrás: sulinet.hu

Nagyszabású kutatást végeznek a NASA szakemberei, hogy feltárjanak mindent, amit még nem tudunk a hóról, és előkészítsék a terepet egy globális csapadék-előrejelzési űrmisszió számára.

Az elmúlt évtizedben a kutatók rájöttek, hogy az űr egy bizonyos pontjából tanulmányozni lehet a leeső havat, és a földet érő hótömeget, ám a titokzatos „fehér anyag” továbbra is sok fejtörést okoz a számukra. „Jelenleg ott tartunk a hókutatásban, ahol negyven évvel ezelőtt az eső tanulmányozásában” – mondta Gail Skofronick-Jackson, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa.
A szakember a NASA és a kanadai környezetvédelmi minisztérium közös kutatócsoportjának a tagja, amely jelenleg a kanadai Ontario tartomány déli részén folytat nagyszabású vizsgálatot a hómegfigyelés fejlesztése érdekében. A GPM Hideg-évszakbeli Csapadék Vizsgálat (GCPEx) nevű program a NASA Globális Csapadékmérő (GPM) missziójának a része, amelynek központi (Core) műholdját 2014-ben lövik fel.
A GPM egy globális eső- és hómegfigyelést végző nemzetközi műholdhálózat, amely a jövőben világszerte három óránkét fog előrejelzést adni a várható csapadékozásról – olvasható a ScienceDaily ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók elsősorban a hó felhőn belüli „előéletét” vizsgálják, amely meghatározza, hogy a csapadék később miként halad keresztül bolygónk víz- és éghajlati körforgásain.
A pontos havazási adatok nem csupán az időjárás-előrejelzések miatt fontosak. A hó a hegyi régiók egyik elsőszámú vízforrása. A Sierra Nevada hegység hótakarói például Kalifornia állam vízellátásának egyharmadát fedezik: a tavasz és nyár folyamán a vízkörforgásba bekerülő olvadt hó az állam 37,5 milliárd dolláros mezőgazdaságának biztosít ivó- és öntözővizet.
Az aszályok és az éghajlatváltozás miatt a hótömegek egyre fogyatkozó vízforrást jelentenek. A kutatók ezért azt is vizsgálják, hogy pontosan mennyi vizet tartalmaz a földre lehulló hó. Ehhez azonban először meg kell tudniuk különböztetni a havat az esőtől, amely a földfelszínen egyszerű – az eső nedves és folyékony, a hó fagyott és szilárd -, az űrből azonban már jóval bonyolultabb, mivel a kettő sokszor egyszerre hullik, illetve a hó gyakran szó szerint beleolvad az esőbe.
Egy másik probléma a hópelyhek formája. „Az esőcseppek gömbalakúak, vagy kissé horpadtak, de gyakorlatilag egy alakjuk van. A hó esetében viszont számtalan alakzattal találkozunk” – magyarázta Skofronick-Jackson. – „Az esőcseppek nagyjából egyenesen lehullnak a földre, a hópelyheket viszont ide-oda fújja a szél, ez pedig megnehezíti a műholdak munkáját”. A pelyhek megannyi alakzata a víztartalmuk megállapítását is megnehezíti: a „nedves” hó sokkal több vizet szállít, mint a „száraz” változat.
A GPM radarja a hópelyhek méretéről és víztartalmáról is pontos információkat fog adni. A műszer ultrarövid hullámokat fog sugározni két különböző frekvencián: amikor ezek a mikrohullámú rezgések összetalálkoznak egy esőcseppel, vagy egy hópehellyel, akkor egy részük visszaverődik a radar érzékelőjéhez. A hullám indulási és visszaérkezési ideje közötti távolság megmérésével a radar meg fogja tudni mondani, hogy milyen messze vannak részecskék a felhőben.
A január 17. és február 29. között folyó vizsgálat földi műszerei a hó mennyiségét, leesési sebességét, és víztartalmát vizsgálják, míg a felhőkön áthaladó kutató repülőgépek a hópelyhek méretéről, víztartalmuk mennyiségéről és hőmérsékletéről gyűjtenek adatokat.
A program hivatalos oldala: NASA-GPM

Forrás: MTI 2012. február 21., kedd 7:00

A Dunántúlon és a középső országrészben, a hétvégén bemutatót tartott a tavasz, +10 fok feletti maximum értékeket is mértek sokfelé, míg a keleti országrészt kevésbé érintette még az olvadás. Ennek köszönhetően, Békés megye déli részén található Almáskamaráson lehetőség nyílt megépíteni az ország legnagyobb hóemberét.
Az ezer lelket számláló község apraja-nagyja fogott össze, hogy az eddigi csúcstartó 3 méteres hóembert felülmúlják. Az összefogás eredményeként 4 méter 80 centiméterrel jóval túlszárnyalták az eddigi rekordot, de jövőre a 6 méteres hóember lesz a cél.

MTI Fotó: Rosta Tibor

MTI Fotó: Rosta Tibor

Forrás: MTI

2011. október 19-én reggel, a fagyokat kihasználva megnyitott az eplényi tanuló sípálya.

Persze csak kis szakaszt sikerült hóágyúkkal behavazni, de akkor is különleges élmény lehet a még zöld leveles fák között síléccel suhanni.

Forrás: síelők.hu