EuMet Időjárás előrejelzés

2017.09.29-én, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Karának szervezésében hallgathatják meg Pártai Lucia előadását „Kulisszatitkok az időjárásról?” címmel.

További részleteket a helyszínről, időpontról a rendezvény plakátján találnak:
További programok a Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatból: www.kutatokejszakaja.eu

Hazánkkal ellentétben más európai államokban a közpénzből finanszírozott országos meteorológiai szolgálatok a napi mért alapadatokat szabadon hozzáférhetővé teszik bárki számára. Ez például Albániában is így van.

Ezeket az az alapadatokat az országosan kiépített mérőhálózaton keresztül szerzi meg az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az adóbevételekből az állam, végső soron pedig az állampolgárok által finanszírozott igen drága mérőállomásokból 150 van Magyarországon. A hőmérsékletet, a páratartalmat, szélirányt és a szél sebességét mérik. Ezen felül folyamatosan készülnek hazánk területéről radarképek.

Más országokban ez úgy működik, hogy a meteorológiai országos mért alapadatokat közzéteszik, bárki számára elérhető módon. Hogy aztán az adatok alapján elemzéseket, előrejelzéseket készítenek kereskedelmi céllal bizonyos cégek, az egy másik dolog. Ettől függetlenül az alapadatoknak nyilvánosaknak kellene lenniük.

Ezzel szemben hazánkban az OMSZ külön ellenszolgáltatás fejében adja át ezeket az adatokat a meteorológiai tartalom szolgáltatására szakosodott vállalkozásoknak. Holott ezeket az adatokat minden magyar állampolgárnak külön ellentételezés nélkül járnak, hiszen ők, és a hazánkban bejegyzett és hazánkban működő, adózó cégek egyszer már hozzájárultak közvetve az adójukkal, járulékaikkal ahhoz, hogy ezeket valaki mérje és az összegyűjtött adatokat közzétegye.

2009 október 1-től egyoldalúan visszavonták a radarkép szabad felhasználási jogát. Megfelelő felbontású radarképel rendelkezik az OMSZ ahhoz, hogy lokális jelenségeket is látni és prognosztizálni lehessen, ám az OMSZ ezt a képet visszatartja, és egy sokkalta kisebb felbontású képet, egy kicsinyített radarképet láthatunk a honlapjukon.

Sokszor lehet hallani vagy olvasni időjárással kapcsolatban, hogy „ilyen és ilyen idő lesz, ennyi és annyi ideig. A kérdés az, hogy jogosan mondja vagy írja ezt valaki, vagy nem?

Legtöbbször ez tarthatatlan, szakszerűtlen, de hát pénzért gyilkolnak is, könnyen lehet, hogy az illető, formálisan kolléga, pénzért tesz ilyen kijelentéseket. Esetleg annyira nem ismeri a szakmáját, hogy nincsen tisztában azzal, hogyan fogalmazhat. Bár ezt nem feltételezném egy kollégáról.

Az időjárási elemek, az időjárásban előforduló dolgok tulajdonképpen valószínűségi mezőben játszódnak le. A valószínűség egyik elemről a másikra változik, időben minél távolabbra tekintünk, vagyis minél távolabbi időpontra szeretnénk prognosztizálni. Nagyon jól meg lehetne számítógéppel csinálni, hogy odaírjuk a dolog valószínűségét. De nagyon nehezen volna fogyasztható az így létrehozott előrejelzés, matematikai gondolkodásúak talán még ezt is el tudnák viselni. Csupán a csapadék kialakulásának esélyét, valószínűségét szokás számmal kifejezni.

Más részről viszont ezeknek a valószínűségeknek van a hétköznapi nyelvben megfelelője, vagy létezik olyan kifejezés erre, ami közelítőleg megfelelő. Csak azért közelítőleg, mert amikor automatikus szöveggenerálással foglalkoztunk a kollégáimmal, akkor az olvasókkal kitöltetett kérdőívekben, megkérdeztük, számukra mit jelent az, hogy „várható”. Mindenféle válasz érkezett rá, nem igazán voltak használhatók.

A várható szó mellé azután felsoroltunk százalékokat, hogy a válaszadó kiválaszthassa, számára melyik százalék felel meg a várható kifejezésnek. Hozzátenném, hogy ez elemenként, azaz állításonként is különbözik. Az emberek többsége számára normál eloszlás jött ki a számokban, a százalékokban. Ennek a normál eloszlásnak volt egy középértéke, amely körül szóródott és ezt a tartományt az elfogadható tartományú szóródást feleltettük meg a várhatónak, és kifejezésenként az összes többi kifejezésnek.

A kifejezések között egyik-másik gyakorlatilag egymás szinonimái, de ha az ember nagyon akar, akkor érez különbséget, és az értelmezéshez ezt a különbséget használja fel. Ma már az első két hetekre szóló előrejelzésekhez döntő többségében számítógéppel modellezik a légkört, az összes légköri történést, az egymásra hatásokat, és eredményként kijön egy valószínűségi mező.

Ezeket a számokat kell lefordítania a meteorológusnak, úgy, hogy aztán az olvasók, hallgatók, nézők megértsék, hogyan alakul az időjárás. Az amit csinálok, tulajdonképpen tolmácsolás, fordítás. Lefordítom a számok nyelvéről magyar, angol vagy német nyelvre a várható időjárást. Szeretnék, mert erre még van reális alapom, jó műfordító lenni, olyan, aki jól tudja, hogy az adott befogadó közeg milyen részletességű és milyen hosszú előrejelzést hajlandó befogadni, és ebbe a tartományba célozni a fordítást.

A kész anyagban, a prognózisban a számok alapján a bekövetkezés valószínűségének megfelelő kifejezést használja a tolmács, így írja le vagy mondja azt, hogy várható, valószínű vagy előfordulhat. Nem könnyű, ha visszatérünk oda, hogy a géppel megfogalmazott prognózisoknál ugye nagyon sok állítás lesz azonos valószínűségi tartományban.

Az ehetetlen, ha egy csomó lesz, lesz lesz, várható, várható, várható vagy valószínű, valószínű, valószínű kerül egymás mellé, tehát akkor ki kell használni e kifejezések közelségét, ha nem is teljesen szinonimák, érdemes olyat választani a géppel, amelyik még jó, és amely tetszik az olvasónak, de nem viszi félre az előrejelzést.