EuMet Időjárás előrejelzés

Jelentős olvadás indult az elmúlt 1-2 napban. De mi is történik?

Ha egy edénybe jeget teszünk és melegíteni kezdjük, egy hőmérő segítségével azt figyelhetjük meg, hogy miután a jég felmelegedett 0 ° C -ra, már nem nő tovább a hőmérséklete. Hiába melegítjük folyamatosan, a hőmérséklete mindaddig 0 ° C marad, amíg el nem olvad, azaz vízzé nem válik. A jég által felvett (hő)energia nem a jég hőmérsékletét növeli, hanem hatására a szilárd jég megolvad, víz lesz belőle. Egy idő után a pohárban 0 ° C -os vizet találunk, ami már ismét melegedni kezd, ha további hőhatásnak tesszük ki.
Azt a hőmérsékletet, melyen a szilárd anyag megolvad, olvadáspontnak nevezzük. A víz olvadáspontja 0 °C.

Ha megvizsgáljuk a jég olvadását, kimondhatjuk, hogy a 0 °C hőmérsékletű víz több belső energiával rendelkezik, mint a vele azonos tömegű 0 °C hőmérsékletű jég, hiszen a jég olvadás közben energiát vett fel a környezetétől, melyet a halmazállapotának megváltoztatására fordított, nem pedig a hőmérsékletének emelkedésére.

Pontos mérések arra az eredményre vezetnek, hogy kétszer, háromszor nagyobb mennyiségű szilárd anyag megolvasztásához kétszer, háromszor annyi energia szükséges.

Az olvadásponton lévő anyag 1 kg-jának teljes megolvasztásához szükséges energiát olvadáshőnek nevezzük.

Jele: , mértékegysége: vagy .

Az olvadáshő ismeretében azt mondhatjuk, hogy m tömegű anyag megolvasztásához szükséges hő , tehát a megolvadó anyag belső energiája is értékkel lesz nagyobb az olvadás közben.

Forrás: sulinet.hu

A napok óta tartó, szokatlanul erős fagy hatására nem csak a tavaink felszíne fagyott be, hanem egyre nagyobb jégtáblák jelennek meg folyó vizeinken is. Sőt a holtágak többségén már összefüggő a jégtakaró.

Valójában minden évben van 2-3 hét, amikor a Dunán több-kevesebb jégtábla jelzi, hogy tél van, gyakoriak a mínuszok, de arra már kevesen emlékezhetnek saját tapasztalatból, hogy a folyó teljes szélességében befagyjon, összeálljanak a jégtáblák, sőt annyira meg is vastagodjon, hogy arra rá is merészkedhessünk. (Egy-egy nehezen érthető és elég rossz végkimenetelű terepjárós kísérlettől eltekintve 🙂 ).
Pedig még történelmi esemény is fűződik a Duna jegéhez. Egyes történelemkönyvek szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta meg Magyarország királyának. (Ha mélyebben után olvasunk ennek a történelmi eseménynek, akkor az derül ki, hogy maga a koronázás és választás ugyan valószínűleg nem a jégen zajlott, de mindenesetre az ünneplő tömeg a Duna jegén is ünnepelte az új királyt.)
A legutóbbi olyan alkalom, amikor a Duna teljes szélességében befagyott, annyira, hogy elbírjon embereket is, 54 éve, 1963 telén történt. Ezt az eseményt több fényképen is megörökítették az utókor számára.

A befagyott Duna Budapestnel 1963 telén. Fotó: Bara István

Pár kép a 2017-es jégzajlásról:

A Dunán zajló jegesedést a part mentén élők mindig baljós előjelnek tekintették. Tavasszal ugyanis, amikor az enyhébb idő beköszöntével megindult a folyó északi szakaszain a jégzajlás, a fentről érkező jégtáblák, a Kárpát-medencében többnyire még jégpáncélt találtak, ezért egymásra torlódtak és visszaduzzasztották a folyó vizét. Ha elég víz gyűlt össze, a megnövekvő nyomás hatására a jégtorlasz megemelkedett és pusztító „romboló hajóként” továbbúszott, rendszerint minden útjába kerülő dolgot letarolva.

Forrás: Dunaiszigetek.blog

Megnyílt a jégpálya az Agárdi Popstrandon, a Velencei-tónál – tájékoztatta az MTI-t a programok főrendezője szombat reggel.

Turbók János elmondta: a popstrandnál kijelölt pályán biztonságos, 11 centiméter vastag természetes jégfelület várja a téli sportok kedvelőit. Az ingyenes jégpályán fakutya- és korcsolyakölcsönzéssel, melegedővel, büfével és fűtött nyilvános vécével is várják a vendégeket. A jéglejáró stégnél a biztonság érdekében léceket és deszkákat is kihelyeztek – tette hozzá. A tapasztalatok alapján az állóvizek jege akkor tekinthető kellő szilárdságúnak, ha a vastagsága eléri vagy meghaladja a 10 centimétert.
A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról tájékoztatott, hogy a szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, nem mozog, és akkor is csak azokon a helyeken, amelyek nem esnek tiltó rendelkezések hatálya alá.

A Balatonon még nem nyitottak hivatalos korcsolyázási lehetőséget. Noha vasárnap délelőtt már 13 centiméteres jégvastagságot mértek Siófoknál, a vízi rendészet továbbra sem ajánlja téli sportolásra a Balaton jegét, annak egyenetlensége miatt. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője, Méhes Dóra elmondta: hogy a korábbi napok szeles időjárása több helyen megtörte a jeget, és bár a szabaddá vált vízfelületek azóta a nagy hideg miatt újra befagytak, de ezeken a területeken a jégvastagság még nem éri el a 10 centiméteres vastagságot, vagyis az nem biztonságos. Fonyódtól nyugatra ráadásul kisebb hódara is hullott, ami eltakarja a jég egyenetlenségeit.

A Dunán úszó jégtáblák Győrnél – fotó: Opre Gábor

A Duna vizén is jégzajlás indult meg. A holtágak sokfelé befagytak, de ezek jégvastagsága igen bizonytalan, nem tanácsos rájuk merészkedni. Ugyancsak ez a helyzet a Tiszán, illetve annak holtágain kialakult jégpáncéllal.

A Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad vizek jegére csak akkor szabad lépni, ha az már kellő szilárdságú, nem olvadt, nem mozog. Éjszaka vagy rossz látási viszonyok között pedig még akkor is tilos a jégen tartózkodni, ha egyébként biztonságosnak számít. Ugyancsak tilos a jégre lépni kikötők területén, valamint a folyókon, rianás esetén a Balatonon.
Azt is javasolták, egyedül senki ne menjen a jégre, ne álljanak szorosan egymás mellé nagy csoportban. Ha gyanús ropogást, recsegést észlelnek, azonnal a jégre kell feküdni és hason csúszva meg kell próbálni elérni a legközelebbi biztos pontot, partot, stéget – írták.
Beszakadás esetén igyekezni kell a jég szélében megkapaszkodni, a legközelebbi biztos pont felé mozdulni, közben segítséget kérni. Kerülni kell a felesleges mozdulatokat, hogy a ruházatban lévő szigetelő légréteg ne tudjon távozni. Partot érés után azonnal meleg helyre kell menni, meg kell szárítkozni, forró, meleg italt tanácsos fogyasztani, de kerülni kell a kávé és az alkohol fogyasztását – olvasható a közleményben.
Azt is javasolták, hogy senki ne kezdjen felelőtlenül mások mentésébe, mert azzal az életüket kockáztathatják, inkább hívjanak segítséget. A mentést végzőt kötelekkel kell biztosítani, vagy egy hosszú erős ágat, ruhadarabot nyújtva a bajbajutottnak, ha pedig többen vannak, egymás lábát fogva, „hason fekvő láncként” is segíthetnek. Ezután pedig azonnal hívni kell a mentőket – emelték ki.

Forrás: MTI

A Balaton jege 4-10 centiméter vastag, és előreláthatóan a hétvégére sem lesz elég biztonságos a téli sportoláshoz – tájékoztatta a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetője csütörtökön az MTI-t.

Jégcsapok egy bokor ágain Fonyódon, a tarajosra fagyott Balaton partján 2016. január 18-án. MTI Fotó: Varga György

Horváth László elmondta: már több önkormányzat, iskola, sportegyesület, étterem, magánszemély érdeklődött a vízirendészetnél a balatoni jégviszonyokról, és egyiknek sem javasolták, hogy ezen a hétvégén bármilyen rendezvényt tervezzenek a jégre.
Hozzátette, közvetlenül a part közelben, főleg a déli oldalon vastag, de töredezett a tó jege, ezért sportolásra alkalmatlan. A parttól távolabb pár napja még hullámzott a víz. Mára sima, acélos jégréteg alakult ki, ami azonban még nem elég vastag és nem egyenletes, ezért nem biztonságos.
Az előrejelzések alapján, a térségben vasárnaptól várhatóan megszűnnek a nappali fagyok, majd keddtől már a hajnali órákban sem süllyed fagypont alá a hőmérséklet.
A tapasztalatok és a szakértők korábbi nyilatkozatai szerint akkor tekinthető biztonságosnak a jég, ha acélos, homogén és 12 centiméteresnél vastagabb.

Forrás: MTI

A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai.

A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) állóvizeken – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, – járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, – kikötők és veszteglőhelyek területén,

b) folyóvizeken.

Aki a jégen 1m2-nél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. Ezeket a kordonokat soha ne közelítsük meg! Veszélyes!

A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat! A biztonság természetesen elérhető, megteremthető, ha néhány hasznos jó tanácsot megfogadunk:

Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás, fakutyázás helyét?

– A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég. Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó a hóba esett eső vagy az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.

– A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik.

– Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget. – Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken.

– Legalább 8 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat.

– A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Fontos tanácsok:

– Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.

– Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk nem nagy súllyal húznak és lassabban hűl ki a testünk.

– A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk az fokozza a jég beszakadásának esélyét. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?

– A jég jól hallható recsegése, ropogása biztos előjele annak, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat. Ha ilyet hallunk magunk alatt azonnal feküdjünk minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni.

– Ha beszakad alattunk a jég tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre. Próbáljuk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és kimászni a jégfelületre, majd hason kúszni a part felé. Kerüljük a felesleges mozdulatokat, megőrizve így a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé addig, amíg ki nem érünk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Hogyan nyújthatunk segítséget másoknak?

– Hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt, de ne menjünk egészen a beszakadásig. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal (esetleg többet összekötve) vagy ruhadarabokkal).

– Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a partra.

– A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. Ha telefonkártyánkon nincs pénz, a közismert segélykérő telefonszámok akkor is hívhatók. Ezek: 112, 107, 105, 104. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat valamint, hogy hol és mi történt. Ha körültekintőek vagyunk, a nyílt vizek lehetséges téli veszélyeit ismerjük és betartjuk, akkor a jeges sport egészséges kikapcsolódást és nem szomorúságot okoz!

Biztonságos, jó sportolást kívánunk!

Forrás: Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A Balaton jegesedése miatt hétfőn kora délutántól nem jár a komp Szántód és Tihany között – tájékoztatta Kovács Miklós, a Balatoni Hajózási Zrt. állomásfőnöke az MTI-t.

Az intézkedés ideiglenes, amint az időjárási, illetve jégviszonyok lehetővé teszik, a járatok újra elindulnak.

Ennek ellenére fontos tudni, hogy a jég sportolásra alkalmatlan, a változó időjárás nyomán vastagsága és felülete is egyenetlen. Sok helyen vannak a madarak által kifürdött lékek, melyek fölött pár milliméteres jéghártya lehet. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának közleménye szerint sajnos már áldozata is van az idei télnek. Egy jégszörfös tűnt el az örvényesi szabadstrand előtti területen.

Forrás: (MTI) Siófok, 2015. január 5., hétfő

A már több mint egy hete tartó egész napos fagyoknak köszönhetően az állóvizek után folyóvizeink felületén is egyre nagyobb, összefüggőbb jég alakul ki. Még a legnagyobb folyóinkon is akadályozhatja összefüggő jég a hajós közlekedést.

A vízügyi hatóságok jelentései alapján készített körkép:

Tovább vastagodott a jég a Zala folyón és a Kis-Balatonon; első fokú jégvédelmi készültség van érvényben, amely fokozott figyelőszolgálatot jelent – közölte a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője csütörtökön az MTI-vel.
Nádor István tájékoztatása szerint a Kis-Balaton szivattyútelepeinél nyolc-kilenc centiméter vastag az összefüggő jég, rajta a hóréteg nyolc-tíz centiméter. A Kis-Balaton zsilipjeinél 12-15 centiméter vastagságúra hízott a jég, a hóréteg öt centiméter, a tározót teljes szélességben állójég borítja.
A Zala folyó Zalaegerszeg térségében egyelőre jégmentes, de az andráshidai fenéklépcsőnél és Zalalövő térségében a vízfelület 80 százalékát jég borítja. Zalaapátiban a közúti hídnál 12 centiméteres a jégréteg, amely a folyót teljes szélességében borítja.
A Zalavárt Zalaszabarral összekötő út hídjánál szintén jegesedés tapasztalható, a folyót teljes szélességében öt centiméteres havas jégréteg borítja.

Készítette: Földi Imre MTI

Az Országos Vízjelző Szolgálat adatai alapján, a Duna hazánk határain belüli szakaszán a jégzajlás 20-80 %-os. Összefüggő jégtakaró nincs, a Sió-csatorna viszont befagyott. A mohácsi kompközlekedés még kedden (febr. 07.) leállt.

Készítette: Mészáros János, MTI

A Tiszán már komolyabb a helyzet. A folyó teljes szakaszán befagyott. A legtöbb helyen összefüggő, állójégről érkezett jelentés ma reggel. Csak egyes szakaszokon (Tiszabecs, Tivadar, Záhony, Vásárosnamény, Tiszaroff, Csongrád, Szeged) fordul elő töredezett jégtakaró, de a jégtáblák már feltorlódtak, lényegében egy helyben állnak.
A Tisza mellékfolyóin is hasonló a helyzet.

A vízügyi hatóságok és a katasztrófavédelem fokozottan felhívja a figyelmet, hogy a folyóvizek jegére nem szabad rámenni, mert rendkívül veszélyes, az állóvizeken pedig csak a sportolásra kijelölt helyek használhatók biztonsággal.

Forrás: MTI, Országos Vízjelző Szolgálat

Fiatalok két Hummer terepjáróval mentek a Balaton jegére, és a balatonakarattyai strandnál a jég beszakadt alattuk – közölte a balatonalmádi rendőrkapitányság hivatalvezetője kedden az MTI-vel.

Váradi Piroska elmondta: a két autóban összesen hét, húsz év körüli fiatal ült, amikor a jég beszakadt alattuk. A fiatalok a partra evickéltek, majd a balatonalmádi rendőrkapitányság munkatársai szállították őket meleg helyre. A terepjárókat egy balatonfűzfői vállalkozó húzza majd ki speciális eszközökkel.
Az autókat vezető két fiatal ellen jégen tartózkodás szabályainak megszegése miatt szabálysértési eljárás indul.

Forrás: MTI 2012. február 7., kedd 12:04