EuMet Időjárás előrejelzés

A vizet szerető ember télen is vágyik a vizek partjaira, a befagyott vizek jegére. Sajnos az előírások nem ismeretéből vagy be nem tartásából eredően a jeges vizeknek is megvannak az áldozatai.

A szabad vizek jegén tartózkodni csak akkor szabad, ha a jég kellő szilárdságú, nem olvad, illetve nem mozog. A szabad vizek jegén tartózkodni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá.

TILOS a szabad vizek jegén tartózkodni:

a) állóvizeken – éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, – járművel, a biztonságos munkavégzés kivételével, – kikötők és veszteglőhelyek területén,

b) folyóvizeken.

Aki a jégen 1m2-nél nagyobb léket vág, köteles a jégmentessé vált területet 1 méteres magasságban elhelyezett, legalább 10-10 cm széles, piros-fehér csíkozású korláttal ellátni. Ezeket a kordonokat soha ne közelítsük meg! Veszélyes!

A jégen mindenki csak saját felelősségére tartózkodhat! A biztonság természetesen elérhető, megteremthető, ha néhány hasznos jó tanácsot megfogadunk:

Hogyan válasszuk ki a korcsolyázás, fakutyázás helyét?

– A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég. Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó a hóba esett eső vagy az olvadás során rétegesre fagy, kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.

– A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik.

– Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget. – Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken.

– Legalább 8 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat.

– A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Fontos tanácsok:

– Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén.

– Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk nem nagy súllyal húznak és lassabban hűl ki a testünk.

– A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk az fokozza a jég beszakadásának esélyét. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

Mit tegyünk, ha beszakad alattunk a jég?

– A jég jól hallható recsegése, ropogása biztos előjele annak, hogy bármelyik pillanatban beszakadhat. Ha ilyet hallunk magunk alatt azonnal feküdjünk minél nagyobb testfelülettel a jégre és próbáljuk meg a legközelebbi biztos pontot hason csúszva elérni.

– Ha beszakad alattunk a jég tárjuk szét karjainkat és ejtsük magunkat előre. Próbáljuk megakadályozni, hogy a jégfelület alá csússzunk, vagy lemerüljünk a vízbe. Próbáljunk meg nyugodtak maradni és kimászni a jégfelületre, majd hason kúszni a part felé. Kerüljük a felesleges mozdulatokat, megőrizve így a ruházatunkban lévő szigetelő légréteget. Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé addig, amíg ki nem érünk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.

Hogyan nyújthatunk segítséget másoknak?

– Hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt, de ne menjünk egészen a beszakadásig. Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal (esetleg többet összekötve) vagy ruhadarabokkal).

– Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte lévő lábát fogja. Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a partra.

– A jeges vízből mentett embert azonnal ne vigyük túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen személyt minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet. Ha telefonkártyánkon nincs pénz, a közismert segélykérő telefonszámok akkor is hívhatók. Ezek: 112, 107, 105, 104. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat valamint, hogy hol és mi történt. Ha körültekintőek vagyunk, a nyílt vizek lehetséges téli veszélyeit ismerjük és betartjuk, akkor a jeges sport egészséges kikapcsolódást és nem szomorúságot okoz!

Biztonságos, jó sportolást kívánunk!

Forrás: Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

MTI Fotó: Marjai János

Az előrejelzéseknek megfelelően, a meteorológiai tél első napján talán a legrosszabb arcát mutatta/mutatja a téli időjárás egyes helyeken. Ónos esőtől változott jégpályává Pest-, Nógrád- és Heves megye több útja, illetve a jég súlya alatt letörő ágak, sőt egész fák veszélyeztetik a közlekedőket, illetve a vezetékeket, parkoló autókat. A helyzet folyamatosan változik, a mentések folynak, az utakat sózzák. Ennek ellenére az éjszaka nagy részében további ónos esőre, jegesedésre, majd havazásra is kell számítani Nógrád, Heves, majd Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, miközben Pest megyében várhatóan javul a helyzet a csapadék gyengülése és megszűnése következtében.

Pest megyében a mai napon lehullott nagy mennyiségű eső és ónos eső sokfelé ráfagyott a növényzetre, faágakra, a jég súlya alatt rengeteg fa kidőlt, a fő- és mellékutakra egyaránt vastag faágak zuhannak. Az erdősávok és fasorok mentén az esti és éjszakai órákban is fokozott a balesetveszély.

A Budai-hegységben, a Visegrádi-hegységben, Pilisben, a Gödöllői-dombság területén, és a Tápió-vidék térségéből számtalan helyről érkezett riasztás a Katasztrófavédelemhez, melyek szerint a zuhanó faágak a felső vezetékeket is leszakították, sokfelé villanyoszlopok rongálódtak meg. Néhol az áramszolgáltatás is szünetel, vagy akadozik. Gödöllő, Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa, Gyömrő, Maglód, Isaszeg, Tóalmás, Mende, Monor, Gomba, Kóka, Bénye, Üllő, Pilis, Nagykáta, Tápiószentmárton, Szentmártonkáta, Tápióbicske, településeken, és az oda vezető összekötő utakon számos helyszínen dolgoznak a megye hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói. Az egységek folyamatosan vonulnak a káreseményekhez és számolják fel az akadályokat. A 4-es főúton Monorierdő közelében kora este a felüljáróra dőlt fa akadályozta a forgalmat. Nagykovácsiban kidőlt fák szakították le az elektromos vezetéket, emiatt a településen az áramszolgáltatás szünetel. Kérjük, hogy az esti és éjszaki órákban a kritikus körzetekbe senki ne induljon útnak.

Az Útinform esti tájékoztatása szerint az alábbi útszakaszok vannak lezárva Pest megyében:

A Pilisszentkereszt-Pilisszentlélek összekötő úton Pilisszentkereszt és a dobogókői elágazás, a 18 – 21 kilométer között, valamint a dobogókői bekötő úton a délelőtti óráktól teljes lezárás érvényes.

Az Isaszeg és Nagytarcsa közötti út a 18-21 kilométer között dél óta nem járható.

A Dunakeszi-Gödöllő közötti összekötő utat Mogyoródnál 13-15 kilométer között kellett lezárni. A Gödöllő-Hatvan összekötő úton Gödöllő-Valkó között is teljes lezárás van.

Eljegesedett utakra, kidőlt fákra, lombkoronatörésekre lehet számítani a Börzsönyben is, a jelenlegi időjárási helyzetben – tájékoztatta az Ipoly Erdő Zrt. hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint egyes helyeken, például a Csóványosi kilátónál megvastagodott jégtakaró borítja a fákat, így azok veszélyt jelenthetnek a kirándulókra. A hegyi erdészeti utak könnyen eljegesednek, és előfordulhat, hogy kidőlt fák zárják el az utat. Azt írták: ilyen útszakaszok a Diósjenő-Kemence völgyi út, ahol a Závoz-tetőre sem lehet jelenleg eljutni, illetve a Wenckheim-házhoz vezető úton is adódhatnak problémák.
Hozzátették: várhatóan éjszaka és reggel sem javul a helyzet, az sem kizárt, hogy rosszabbra fordul. Gyalogosan és járművel is veszélyes lehet ilyenkor az erdő – hívták fel a figyelmet.
Ezért arra kérik az erdőlátogatókat, hogy lehetőség szerint ne a Börzsönyt válasszák kirándulásuk helyszínéül addig, míg az időjárás kedvezőbbre nem fordul.
Kritikus a helyzet a Mátra útjain is az erdősávok és fasorok mentén az ónos eső, a fagy és a kidőlt fák miatt.

A közlemény szerint az esti és éjszakai órákban is fokozott a balesetveszély a Mátra útjain, ezért azt kérik, hogy ne induljanak útnak az emberek.

Az Útinform esti tájékoztatása szerint Heves megyében, a 24-es főúton a galyatetői elágazó és Parádsasvár közötti útszakaszt lezárták, és nem lehet közlekedni a Galyatető és a mátraszentlászlói elágazás közötti úton sem.

Galyatetőn egy trafóház környezetében keletkezett tűz, ezt a pásztói hivatásos tűzoltók oltották el.

Forrás: MTI

Országos ellenőrzés sorozatot indított a szabadtéri tüzek megelőzése érdekében a katasztrófavédelem – tájékoztatta csütörtökön az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-t.

Már az akciósorozat első napján 200 ellenőrzést hajtottak végre Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, és 143 szabálytalanságot tártak fel – közölte Hajdú Márton.
A kontroll oka, hogy az elmúlt időszakban, az enyhe időjárás nyomán ugrásszerűen megnőtt a szabadtéri tüzek száma, egyre több olyan jelentős kárral járó tűzeset történik, amely lakott területeket és emberéletet veszélyeztet – tette hozzá.
Az akcióban résztvevő katasztrófavédelmi, erdészeti és önkormányzati hatóságok a szabadtéri tüzek által visszatérően érintett, tűzveszélyes, illetve művelésen kívüli területeket ellenőrzik. Az ellenőrök munkáját önkéntes tűzoltók, a nemzeti parkok szakemberei, polgárőrőrök és hegybírók segítik.
Az ellenőrzéssel párhuzamosan tűzgyújtási tilalmat rendeltek el Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére. A három megyében az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek kétszáz méteres körzetén belül található külterületi ingatlanokon tilos a tűzgyújtás, beleértve a tűzrakó helyeket is. Ugyancsak tilos a parlag- és gazégetés.
A tűzvédelmi rendelkezések megszegése, erdővédelmi, vagy tűzvédelmi bírsággal sújtható, amely százezertől hárommillió forintig terjedhet – közölte Hajdú Márton.

Forrás: MTI

MTI Fotó: Mohai Balázs

A heves zivatarok miatt ötvennél több kidőlt fához és épületkárokhoz riasztották a tűzoltókat. Több helyen a hirtelen lezúduló jelentős mennyiségű eső okozott gondot, volt ahol homokzsákokkal kellett megvédeni a házakat a víztől – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője péntek reggel az MTI-vel.

Hajdu Márton elmondta, hogy a csütörtökön, a kora esti óráktól kipattanó heves zivatarok miatt a tűzoltóknak egyre több helyen kellett beavatkozniuk. Az érintett megyékben a viharral összefüggésben több mint 80 riasztásuk volt, ezek között a legtöbbször Bács-Kiskun, Fejér és Pest megyében kérték a tűzoltók segítségét.
Ötvennél több alkalommal kidőlt fák miatt riasztották a tűzoltókat, de 7 épületkárnál is be kellett avatkozniuk, máshol szivattyúzniuk kellett.
Esztergomban egy utcában több házat homokzsákokkal kellett megvédeni a víztől – mondta Hajdu Márton.
A csütörtöki heves zivatarok során volt ahol óránként több mint 100 kilométeres erősségű széllökést, másutt csaknem 50 milliméteres csapadékmennyiséget és jégesőt okozó zivatarcellát is rögzítettek.

Forrás: MTI 2013. május 3., péntek 7:20

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelentése:

Nehéz napokon van túl a katasztrófavédelem
2013. március 18. 12:15

Az elmúlt napokban a katasztrófavédelem a társszervekkel és az önkéntesekkel együtt megfeszített munkával mentette a rendkívüli időjárás miatt járhatatlanná vált utakon rekedt embereket, rengeteg közlekedési balesetnél is műszaki mentést kellett végezniük a tűzoltó egységeknek. Mindezek mellett munkát adott az is, hogy az északi megyékben több településen is megszűnt az áramszolgáltatás. A helyreállításon még jelenleg is dolgoznak.
Március 14-én a rendkívüli, télies időjárás miatt az országban több helyen járhatatlanná váltak az utak, nagyon sok közúti baleset történt, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében pedig összesen mintegy 180 ezer ember maradt áramszolgáltatás nélkül, miután az elektromos vezetékek a rájuk esett ónos eső miatt megsérültek. Ezen a napon 12 megyében közel 4800 ember avatkozott be 816 technikai eszközzel, csaknem 1800 embert kellett ideiglenesen elhelyezni.

Rövid időn belül több baleset történt az M7-es autópálya Fejér megyei szakaszán március 14-én délután. Szabadbattyánnál harminc személygépkocsi, nyolc kisteherautó és kilenc nyerges vontató ütközött össze. A műszaki mentést nehezítette, hogy a járművek teljesen összetorlódtak, a szalagkorlátokhoz szorult személygépkocsik ajtajához nem fértek hozzá a tűzoltók. Több mint tíz sérültet a székesfehérvári, a sárbogárdi, a balatonfűzfői, a veszprémi és a pétfürdői hivatásos tűzoltók, valamint a katasztrófavédelmi igazgatóság munkatársai szabadítottak ki a roncsok közül. Az egyik személygépkocsiban egy ember életét vesztette. A sérültek száma meghaladja a negyvenet. A katasztrófavédelem kérésére több melegedőbusz érkezett a helyszínre.

A hófúvás 57 települést, majdnem 30 ezer embert zárt el a külvilágtól. Száz közút volt járhatatlan. Volt olyan megye, ahol az ivóvízhálózat hibásodott meg, ez öt település csaknem 11 ezer lakóját érintette. Majdnem négy és fél ezer embert kellett befogadóhelyen elhelyezni.

Csütörtökön kora este elindult a szülés egy kismamánál Bodajkon, akit farfekvéses magzata érdekében mielőbb kórházba kellett szállítani. A kismama mentéséhez több irányból indultak mentőegységek, végül a katasztrófavédelem székesfehérvári hivatásos tűzoltó egysége a bodajki vasútállomásra szállította, ahonnan a MÁV egy mozdonya Székesfehérvárra vitte, ahol már várta a mentőszolgálat, és azonnal a Fejér Megyei Szent György Kórházba szállította. A kismama pénteken reggel egy egészséges kisfiúnak adott életet.

A rendkívül kemény téli időjárás március 15-én már 18 megyében okozott komoly problémákat. Csaknem 2500 beavatkozó dolgozott 609 technikai eszközzel, több mint 12 ezer ember ideiglenes elhelyezéséről kellett gondoskodni. A hófúvás 75 települést zárt el, ez összesen közel 48 ezer embert érintett. Kilenc megye 205 településén több mint 180 ezer fogyasztónál az áramellátás, négy megye 22 településén pedig a vízszolgáltatás szünetelt, ez utóbbi majdnem 43 ezer embert sújtott.

Március 15-én az osztrák Vöröskereszttől segélyszállítmány, illetve négy hómaró és hat hótoló érkezett az M1 autópályán hóban elakadt járművek mentésére és az úton rekedtek ellátásának biztosítására, a speciális járművek március 16-ig dolgoztak.

A szerencsi pályaudvaron közel kétszáz utast helyeztek el ideiglenesen melegedő szerelvényen a katasztrófavédelem segítségével, mivel a menetrend szerinti járat a rendkívüli időjárás következtében nem tudott célállomására eljutni. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Görögszállás-Varjúlapos tanyánál két intercity vonat vesztegelt a kialakult időjárás következtében. A szerelvényeken összesen csaknem ötszáz ember fő rekedt. A megyei katasztrófavédelem száz takarót szállított a helyszínre, és az embereket a rendőrséggel együttműködve folyamatosan mentették terepjáró mikrobuszok segítségével. A Somogy megyei KÖTÉL Egyesület három, a hó fogságából kiszabadított embernek segített eljutni a megyeszékhelyen lévő kórházba a tervezett vizsgálatokra. A tűzoltók az egyik hóban elakadt járműből egy cukorbeteget vittek a ladi melegedőhelyre, a számára életmentő inzulint a barcsi katasztrófavédelmi kirendeltség szerezte be és juttatta el. Egy inzulinra szoruló cukorbeteg gyereket a Veszprém megyei katasztrófavédelem egysége segített Hajmáskérről mihamarabb a veszprémi kórházba jutni. Egy szülő nőt pedig Bakonynánáról juttattak a tűzoltók a mentőkhöz, akiknek aztán még egyszer segítségre volt szükségük, mert autójuk ismét elakadt a hóban. Rajtuk kívül dialízisre induló betegeket is mentettek a tűzoltó egységek Devecser körzetében.

A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság főügyeletére március 14. és 17. között összesen 52 segélyhívás érkezett, negyvenkilencszer a hóhelyzettel összefüggő műszaki mentéshez kérték a tűzoltók segítségét. A megye tűzoltói csütörtök délutántól folyamatosan dolgoztak azon, hogy az úton rekedteket kiszabadítsák szorult helyzetükből, és legalább a kijelölt melegedő helyig eljuttassák őket. Személyi sérüléssel járó baleset szerencsére nem történt. Csütörtök éjszaka 941, pénteken 216 ember töltötte melegedőhelyen az éjszakát. A közút gépei folyamatosan dolgoztak az utak eltakarításán, szombat délelőttre már minden település legalább egy oldalról megközelíthető volt.

Március 16-án a hivatásos katasztrófavédelmi erők kilenc megyében 417 fővel és 92 technikai eszközzel avatkoztak be a rendkívüli időjárás miatt, több mint 3500 embert kellett ideiglenesen elhelyezni. A hófúvás 14 települést, összesen csaknem négy és fél ezer embert zárt el a külvilágtól. Öt megye 107 településén összesen majdnem 89 ezer fogyasztónál szünetelt az áramellátás.

Március 17-én a télies időjárás okozta komoly problémák három megyében voltak, elsősorban az áramszolgáltatásban. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében este fél nyolcra, Hajdú-Bihar megyében délre sikerült helyreállítani a szolgáltatást, de Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még mindig 46 település csaknem 17 és fél ezer lakója volt áram nélkül, 17 embert helyeztek el befogadóhelyen. A szolgáltató szakembereinek helyreállítási munkáját a katasztrófavédelem 83 fővel és 12 technikai eszközzel, a társszervezetek 477 fővel 242 technikai eszközzel segítették.

Az elmúlt napok egyik pozitívuma, hogy veszélyes árut szállító járművet nem ért baleset, nem kis részben annak köszönhetően, hogy csütörtökön a katasztrófavédelem iparbiztonsági szakterülete felhívta a veszélyes üzemek és a veszélyes árut szállító társaságok figyelmét a várható időjárásra, és a veszélyes áruk szállításának elhalasztását kérték.

Forrás: OKF

Idén a három nyári hónapban 101.500 időjárás okozta ingatlankárt jelentettek be a károsultak a hazai biztosítóknál, a becsült kárösszeg megközelíti a 6,7 milliárd forintot a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) pénteken közölt legfrissebb összesítése szerint.
A kárbejelentések száma csaknem duplája az egy évvel korábbinak, 2011. június-augusztusban 52 ezer időjárás okozta kárt regisztráltak a biztosítók. A kárösszeg is csaknem a másfélszeresére nőtt, a tavaly nyári károk értékét 4,6 milliárd forintra becsülték.
A Mabisz szerint az éves ingadozásból nem lehet ugyan hosszú távú következtetést levonni, de az elemi csapások okozta károk évek óta egyértelmű növekedést mutatnak.
Az összesítések szerint a viharkárok tették ki a bejelentések 44 százalékát, míg a villámcsapás 31, a jégverés pedig a károk 9 százalékáért volt felelős. A villámcsapás okozta károkon belül mintegy 84 százalékos arányt képviselnek az indukciós – túlfeszültséggel kapcsolatos – hatás okozta meghibásodások. Ez utóbbiak becsült kárösszege meghaladta az 1,7 milliárd forintot, elsősorban számítógépekben és nagy értékű híradástechnikai berendezésekben keletkezett kár.
Az idei szezonban a viharkárok által leginkább érintett megyék közé Pest, Borsod, Bács-Kiskun, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Heves, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tartozott. A városok közül elsősorban Budapesten, Miskolcon, Pécsett, Salgótarjánban, Debrecenben, Vácott, Egerben, Gyöngyösön, Szentendrén, Baján, Kazincbarcikán, Szegeden, illetve Zalaszentgróton történt a legtöbb bejelentés – közölte a Mabisz.

Forrás: MTI

Villámcsapás miatt újra kellett éleszteni két 20 év körüli fiatalembert vasárnap délután a Győr-Moson-Sopron megyei Agyagosszergényben – tájékoztatta az Országos Mentőszolgálat szóvivője az MTI-t.

Győrfi Pál elmondta: a fiatalok a zuhogó esőben fociztak, amikor a pálya közepére lecsapott egy villám. Az Országos Mentőszolgálat egységei Kapuvárról, Sopronból és Csornáról mentek a helyszínre.
A két újraélesztett játékost a soproni kórház intenzív osztályára szállították. Rajtuk kívül további 18 embert – 17 játékost és egy fának támaszkodó nézőt – ért a villámcsapás, de ők nincsenek életveszélyes állapotban. Többnyire fejfájásra, zsibbadásra panaszkodtak, a mentők a soproni és a szombathelyi kórházakba viszik őket megfigyelésre – mondta a szóvivő.

Legalább húsz családi háznak a tetejét verte szét, redőnyöket, ablakokat is betört, valamint autókat rongált meg a vasárnap kora esti jégeső Zalaszentgróton. Az önkormányzat, vállalkozók és a lakosok a tűzoltók segítségével ideiglenesen lefóliázzák a házakat.

A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az MTI érdeklődésére közölte: Zalaszentgróton legalább húsz családi háznak a tetejét verte szét a jég. Fákat döntött ki és villanyvezetékeket is letépett a viharos szél.
A családi házak ideiglenes helyreállítása miatt nemcsak a helyi, hanem a zalaegerszegi és a keszthelyi tűzoltók is a helyszínre vonultak. Éjszakáig további bejelentésekre is számítanak.
Baracskai József polgármester (Demokratikus Koalíció) az MTI-nek azt mondta: leginkább palaborítású házak tetejét verte szét a jég, de cserepes házak fedésében is kárt okozott. Sok háznál az északi ablakokon lévő redőnyöket is kilyuggatta a jég, a csáfordi városrészben pedig a hegyről hirtelen lezúduló nagy mennyiségű víz okozott problémákat. Lakások ablakait törte be, és autók karosszériáját is megrongálta a diónyi nagyságú jég.
A vihar utáni első tapasztalatok szerint Zalaszentgróton egy széles sávban, valamint a tekenyei városrészben keletkezett a legtöbb kár. Tetőlécet és fóliát kaptak vállalkozásoktól, így az önkormányzat a vállalkozók és a lakosság segítségével, a tűzoltók közreműködésével igyekszik gondoskodni arról, hogy ideiglenesen fedél legyen a házakon – tette hozzá a polgármester.

A heves vihar miatt vasárnap este 8 órakor lezárták a Liszt Ferenc-repülőteret, a légikikötő nem fogad és nem indít egyetlen járatot sem – derült ki a közelkörzeti légiirányító és a leszálláshoz készülő repülőgépek közötti rádióforgalmazásból.

A flightradar24.com élő radarképe alapján nem sokkal este 8 óra után négy gép várt leszállásra Budapesten, a Ryanair és a Brussels Airlines brüsszeli, az Alitalia római, valamint a LOT varsói járata. A légiirányító azt közölte a gépek pilótáival, hogy várhatóan fél kilenckor nyitják meg újra a repülőteret.
A heves vihar elvonultával fél óra elteltével nyitották meg ismét a repülőtér kifutópályáit vasárnap este.
A Ryanair brüsszeli járata fél 9 után landolt, és nem sokkal később az Alitalia római járata is megérkezett. A LOT varsói járatának pilótája úgy döntött, hogy Bécsben száll le, a Brussels Airlines és a Finnair pilótái még várakoznak a légtérben. Időközben az Aeroflot moszkvai, a WizzAir római és a Swiss zürichi járata is felszállt, félórás késéssel.

Folyamatosan érkeztek a riasztások a vasárnap este Budapestet is elérő heves zivatarok miatt a fővárosi katasztrófavédelemhez.
Kisdi Máté, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-nek elmondta: a főváros több pontján vannak/voltak jelen egy időben. A XI. kerületben két épületről tetődarabok hullottak le, a XIV. kerületben egy nagyjából hatméteres fa dőlt ki, de a II., III., IV. és a X. kerületben is dolgoznak egységeik. Többnyire kidőlt fák, megrongálódott épületek miatt hívták a tűzoltókat – mondta a szóvivő.

Vízátfolyás miatt lezárták a Fejér megyei Lovasberény és Vértesacsa közötti főutat vasárnap este – közölte a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleményben az MTI-vel.

A vízátfolyás az érintett útszakaszon a viharos szél és az extrém mennyiségű csapadék következtében alakult ki.
A közútkezelő arra kérte a térségben közlekedőket, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok miatt, amennyiben nincs halaszthatatlan dolguk, ne induljanak útnak, amennyiben mégis erre vállalkoznak, fokozott óvatossággal vezessenek.

Orkánerejű széllel csapott le a vihar Miskolcra és környékére vasárnap este, a tűzoltókat főleg fakidőlések miatt riasztották – tájékoztatta Rinyu Zsuzsanna, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője az MTI-t.

A megyében elsősorban Miskolcon okozott gondot a heves esőzéssel kísért vihar.
Rinyu Zsuzsanna elmondta: a csatornák nehezen tudják elnyelni a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű vizet, Miskolc perecesi városrészében pedig a patak vize emelkedett meg jelentősen.

Óriási erejű vihar és hatalmas eső zúdult szinte egyik pillanatról a másikra Vácra vasárnap este, „telibe találva” a Váci Világi Vigalom záró napja szabadtéri rendezvényeinek résztvevőit – erősítette meg az MTI információját a helyi önkormányzat egyik képviselője.

Kiss Zsolt (MSZP), aki ott volt a vihar kitörésének idején, elmondta: csak könnyebb sérültek vannak, inkább a tömeghisztéria és az emberek menekítése okozott gondot. Többen a háromnapos vigalom alkalmából felállított sátrakba menekültek, ám amikor azok recsegni-ropogni kezdtek, azokat szinte mindenki pánikszerűen elhagyta.
A hajóállomás környékén hatalmas víz hömpölygött, gyalogosan is gondot okozott a közlekedés.
Az áramszolgáltatás is szünetelt, ami tovább nehezítette a mentést, melyben a tűzoltók és a mentők is részt vettek – mondta a képviselő.
A Dunakanyar legnagyobb fesztiválját, a Váci Világi Vigalmat huszadik alkalommal tartották a Duna-parti városban.

Forrás: MTI

Az éjszakai viharos időjárás miatt országszerte összesen 203 esethez riasztották a tűzoltókat – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője péntek reggel az MTI-vel.

Petróczi Tímea, az OKF szóvivője azt mondta: leginkább Budapest, valamint Pest, Nógrád és Fejér megye volt érintett. A fő problémát az erős szél okozta (Ferihegyen 107 km/órás széllökést is mértek), így a legtöbb munkát a kidőlt fák, megsérült vezetékek, illetve az épületkárok jelentették a tűzoltóknak. Kiemelt esemény nem történt, sérültekről az OKF-nek nincs információja – tette hozzá Petróczi Tímea.
Ferenczi Norbert, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatalvezetője az MTI-nek korábban elmondta: Budapesten a péntek hajnali órákig 56 esetben kellett vonulniuk a tűzoltóknak a vihar miatt. Döntően fakidőlésekhez riasztották őket, illetve leszakadt felsővezetékek miatt. A XV. kerületben, a Naspolya utcában egy személyautóra dőlt egy fa, a IX. kerületben, a Határ úton pedig a villamos sínekre, megrongálva a felsővezetéket is.
A hivatalvezető azt mondta: személyi sérülés nem történt egy esetben sem. Hozzátette: a nap folyamán több helyszínre vissza kell menniük.

Forrás: MTI

Vihar – MABISZ: június eleje óta több mint 37 ezer kárbejelentés történt

A június eleje óta eltelt közel másfél hónapban több mint 37 ezer kárt jelentettek be a biztosítókhoz az időjárás okozta káresemények miatt, a becsült kárösszeg meghaladja a 2,8 milliárd forintot – derül ki a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) összesítéséből.

A korábbi évek hasonló időszakával összevetve nőtt a villámcsapások okozta károk aránya: az összes kárbejelentés 39 százaléka a villámcsapások direkt és indirekt hatásával volt kapcsolatos.
A felhőszakadások és villámcsapások az elmúlt hetekben is komoly károkat okoztak az országban; a MABISZ összesítése szerint elsősorban Bács-Kiskun, Pest, Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Borsod megyében. A városok közül Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Baján, Gödöllőn, Pécsett és Gyulán és környékén történt a legtöbb káresemény.
Gorda Zsolt, a MABISZ Lakásbiztosítási Bizottságának elnöke a közlemény szerint hangsúlyozta: egy-egy komolyabb felhőszakadással, villámlással járó vihar néhány tízezertől több százezer, sőt millió forintig terjedő károkat is okozhat egy lakásban vagy családi házban, ezért fontos, hogy legyen egy megfelelő fedezeti szinteket tartalmazó lakásbiztosítás.
„A fedezeti szintek fenntartása érdekében a biztosítók évente egyszer úgynevezett index-levelet küldenek az ügyfeleknek, amely részletesen tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos célszerű módosításokat” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy évente egyszer mindenképpen érdemes átgondolni, megfelelő-e az érvényes lakásbiztosítási szerződés.
A MABISZ szerint a kármegelőzés is fontos, amely már az építésnél elkezdődik, emellett rendszeresen karban kell tartani a tetőszerkezeteket és a vízelvezető csatornákat, vihar esetén pedig biztonságba kell helyezni a szabadban található tárgyakat.

Viharkárok Zala megyében, MTI Fotó: Varga György

Forrás: MTI

Pusztító viharok tomboltak szombaton este és éjjel hazánkban. Szinte minden országrészt érintettek a nyugatról kelet felé vonuló tömbök, de a déli országrészben, illetve a Tiszántúlon tapasztalhatták a legerősebb zivatarokat. Többfelől jelentettek 4-5 cm átmérőjű jégről, illetve Pécs, Baja környékén élők különlegesen „szép vagy félelmetes” (ki-ki a maga ízlése szerint) látványnak lehettek tanúi. Hazánkban ritkán megfigyelhető óriási és jól kirajzolódó szupercella.

Válogatás a viharról készült radarképekből:

Villámcsapások miatt több épület kigyulladt a szombat éjszakai viharban, de személyi sérülés sehol nem történt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Petróczi Tímea elmondta: országszerte 21 esetben kellett a tűzoltóknak kivonulniuk, ami nem számít rendkívülinek. A kidőlt fák és letört ágak nem okoztak komoly problémát, ugyanakkor a villámcsapások miatt több helyen tűz ütött ki.
Budapest III. kerületében egy háromszintes épület teteje kapott lángra, Ecseren egy ház tetőszerkezete égett, Balmazújvárosban pedig egy birkahodály semmisült meg teljesen a tűzben. A mintegy 300 birkát még időben sikerült kimenteni – tette hozzá a szóvivő.
Beszámolt arról is, hogy Pilisszentivánon egy gázórába csapott villám; itt a tűzoltók és a gázszolgáltató beavatkozására is szükség volt. A veszélyelhárítás idejére a ház öt lakójának el kellett hagynia az otthonát.
A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete pedig arról tájékoztatta az MTI-t, hogy leégett egy nádfedeles épület szombat éjszaka Balatongyörökön, miután a viharban villám csapott a háztetőbe; személyi sérülés itt sem történt.

Több száz hektár dinnyét és két-három ezer hektár szántóföldi növénykultúrát vert el a jég szombaton Békés megye déli részén, Szabadkígyós, Újkígyós, Pusztaottlaka, Csanádapáca, Medgyesegyháza és Medgyesbodzás települések külterületein – tájékoztatta az MTI-t Simonka György (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke.

A jég Csanádapácán okozta a legnagyobb károkat, a zivatar sávban tarolta le a település és külterületeinek növénykultúráit. Simonka György elmondta: a legnagyobb tragédia a görögdinnye termő területeket érintette, a nagy erejű vihar kíséretében lezúduló jégeső mintegy száz hektárt teljesen megsemmisített a térségben, és kritikus a dinnye állapota mintegy ötszáz hektár területen. Békés megyében 2000-2300 hektár közötti a dinnye termőterülete, a jég ennek több mint 25 százalékát verte el.
A napraforgó, kukorica és a kalászosok állapota is tragikus, a jégesővel sújtott részeken a kalászos gabonát érte a legnagyobb kár, vannak területek, ahol jég kiverte a tejes érésben lévő szemek közel ötven százalékát a búzából és az őszi árpából. A jégverte terület nagysága az előzetes becslések szerint több ezer hektárra tehető a térségben – tette hozzá Simonka György.
Dinnyetermelők az MTI-nek úgy nyilatkoztak: az állomány megmentésére kevés az esély, nagyon magas a páratartalom, így a sérült növényhajtásokat azonnal megtámadják a vírusok és a baktériumok. Ezek ellen drága permetezéssel lehetne védekezni, ami azonban jelentős többletköltséggel járna, miközben a termés töredéke lesz az átlagnak.

Forrás: MTI