EuMet Időjárás előrejelzés

Minthogy minden évben rendszeresen vetünk, aratunk, mindehhez persze szoros köze van az időjárásnak, szívesen osztjuk meg a praktikáinkat.

– Mikor vethetjük a zöldségmagokat?  Amikor a talaj hőmérséklete legalább 1 héten keresztül 7 °C felett marad.

Reggel mérjük a talajhőt és kb. 5-10 cm mélyen.

– Túl korán nem érdemes veteményezni, palántáink csak küszködnének a hajnali hidegben.

– Idén a korai vetés – talajtípustól függ – átlagos kezdete a szabad földbe kb.  március 10.

– Az előkészített magágy legyen sima, porhanyós, morzsalékos. A gyomnövényeket gyökerestől távolítsuk el.

– A talajt minél inkább mentesíteni kell a kártevőktől.

A csupaszcsiga: általában pete állapotban telel át fagymentes búvóhelyeken.  A kerti csupaszcsiga jól bírja a hideget. A petéket általában a gyökerek közelébe rakja, a kis csigák április végén, májusban kelnek ki és közvetlenül a talaj felszínén, vagy alatta tartózkodnak, főleg éjszaka mozognak.

A házatlan csigák a klorofillmentes táplálékot kedvelik, Közéjük tartoznak a szántóföldi meztelencsigák, ezek különösen károsak. A nedves helyeket különösen kedvelik, szokásos búvóhelyük a talaj rései, levelek, fadarabok alatti rész. Fénykerülők, este indulnak enni.  A növények minden részén károsítanak. Valamennyi kultúrnövényt támadják.

Károsításuk: a csigák hámozgatnak, máskor lyukat fúrnak, de tarrágást is okoznak. Mindenevők. A növényi részeken, bomlástermékeken kívül kisebb állatok, férgek tetemét is megeszik.

Fejlődésüket erősen befolyásolja az időjárás. Hideg időben a talajban húzódnak meg, csak erős fagyok idején pusztulnak el. Az idei február talán megteszi a hatását.

Közvetlen megelőzés: kísérletek mutatják, hogy a csigák bizonyos emlékezőképességgel rendelkeznek, így ajánlott a csalétket mindig ugyanarra a helyre tenni. Kihelyezhetünk deszkalapokat, vagy pl. burgonyadarabokat, a csigák ezek alá fognak gyűlni, Vetés előtt összeszedhetőek.  Később bizonyos védelmet nyújt, ha a friss hajtásokat hamuval szórjuk körbe.

Legkorábban vethető zöldségnövények:

– Sárgarépa, petrezselyem:

Első vetésként javasolt a sárgarépát, petrezselymet elszórni.  Az egyik gyorsan növő sárgarépa fajta pl. a Nanti. Megspórolhatjuk a későbbi egyelést, ha 15 cm sortávolságot tartva a magokat egymástól 2-3 centire vetjük.

– Praktikus vetőcsíkkal dolgozni. Míg egyikünk a talajt készíti elő,  másikunk egy vetőmagboltokban beszerezhető –a akár több méter hosszú – papírcsíkot készít elő, amelyre megfelelő ragasztószerrel 2-3 centinként kényelmesen felragasztja a vetőmagot.  Ezután a vetőcsíkot csak bele kell fektetnünk az előkészített földvájatba és már fedhetjük is be.

– A vetést kb. 2 hetente ismételjük, így majd folyamatosan szedhetjük a termést.

A sárgarépa, petrezselyem előbújhat 2-3 hét alatt is, de néha akár 6-8 hétbe is beletelik a csírázása, ezért hogy tudjuk, hol a sor jelzőnövénynek vessünk néhány saláta, vagy retekmagot, ezek gyorsan előbújnak.

– Saláta:

Ugyancsak a legkorábban vethető magok közé tartozik. Ha a magokat ritkán vetjük, nem kell egyelni, ellenkező esetben a kiegyelt zsenge hajtásokat tavaszi friss salátalevélkékként fogyaszthatjuk. A vetésmélység 1-2 cm, ajánlott távolság kb. 15-20 cm.

A fejes saláta kiváló talajjelző, igen érzékeny növény. Ha a saláta érthetetlen módon satnyul, hervad, esetleg ki sem kel, akkor a talajt be kell vizsgáltatni, mert valamilyen baja van.

Későbbiekben praktikus tanács, a salátatorzsát őrizzük meg, jó riasztószer!

Gyakori, hogy a retket, vagy bármely hozzáférhető gyökeret megfúrnak a drótférgek. Ezek a pattanóbogarak lárvái. Nem csak a répát, retket rágják meg, de a salátát, hüvelyeseket, burgonyát, szamócát is.

Leginkább egy csalogatónövénnyel irthatók.  Éjszakánként a salátatorzsákat a zöldségsorok közé kell tenni, reggel pedig kidobjuk a rátelepedett drótférgekkel együtt. Illetve félbevágott krumplit nyomjunk kb. 3-5 cm mélyre a talajba, majd rendszeresen ellenőrizzük és cseréljük.

– Borsó:

50-70 cm sortávolságot tartva, egymástól kb. 5-7 centire, ugyancsak 2-3 cm mélyre vethetjük legelőször a korai borsót (pl. Nimród) . Majd kb. 2 hetenként jöhetnek az újabb fajták is.

–Retek:

Sekélyen, 1-2 cm mélyre kell vetni, egymástól kb. 10 cm tőtávolságra. Amennyiben van drótféreg a talajban, az biztos megtalálja a zsenge növényt.

– Újhagyma:

Legjobb a mogyoró nagyságú  hagymát duggatni  5-8 cm távolságban.

– Sóska:

A több éves nagyra nőtt csomókat is ideje tőosztással szétszedni, majd egy másik, tápanyagban, napfényben gazdag helyen, nedves talajba, egymástól kb. 20-30 cm távolságba ültetjük.

Az időjárás melegedésével későbbiekben itt is folytatjuk az aktuális munkálatokkal.