Praktikus Praktikák Pártaitól – kerti kártevők
Praktikus Praktikák Pártaitól
… avagy régi tapasztalatok a modern háztartásban, környezetünkért, mérgező anyagok nélkül.
A praktikák zömét még Nagyszüleimtől, Szüleimtől tanultam, egy részüket már közzétettem a Magyar Rádió Calypso adásában, megírtam a Színes RTV hasábjain, jelentős részük azonban majd csak itt olvasható a későbbiekben. Örülnék, ha Ön is küldene praktikus, környezetbarát tapasztalatokat közös hasznunkra! Pártai Lucia
Most azokról a praktikákról lesz szó, melyeket akkor érdemes kipróbálni, ha hívatlan „látogatók” is megjelennek nálunk.
A hangya, egér, pocok, vakondok, lótetű, levéltetű, csiga, stb. méreg nélkül is kitessékelhető.
A májusi cserebogár a kiskertekben és szántókon egyformán kárt tesz. A bogarak a cserjék, fák lombját rágják, a júniusban, júliusban kikelő pajorok pedig a növények gyökereit pusztítják. Nehéz ellenük védekezni. Segíthetnek viszont a „telekszomszédok” (a bogarakra vadászó verebek és a pajorokat pusztító sünök, vakondokok), de a gyakori talajművelés, kapálás is csökkenti a pajorok számát. Az ugyancsak hatásos talajfertőtlenítő szerekkel viszont vigyázzunk, mert nem csak a pajorokat, de a földigilisztákat is kiirtják!
A lótücsök, közismertebb nevén lótetű megrágja a gyökereket, a gumókat, kitúrja a palántákat. Segítőtársaink az ellene való védekezésben a feketerigók, a seregélyek és a vakondokok.
Amit pedig magunk is megtehetünk: keressük meg a lótetűfészek „főbejáratát”, mégpedig ahogy Práger György (Kecskemét) javasolta kövessük szemünkkel a lótetű vízszintes járatát. Ahol véget ér, ellenőrizzük pl. egy botvéggel, hogy megtaláljuk-e ott a függőlegesen lefelé, a fészekhez vezető bejáratot. Ezt a lyukat tágítsuk ki tölcsérszerűen, öntsünk bele vizet, mire a rovar előbb-utóbb kimászik.
Hatásos még a pirétrum tartalmú permetlé, de mert ez tizedeli a hasznos talajlakókat is, csak végső esetben használjuk, a már nagyon elszaporodott a lótetű.
A vakondok, védett! állat és nagyon jó segítőtárs a káros rovarok ellen, ugyanakkor mégis jobb lenne az aláaknázott halmok nélküli gyepet nézni a kertben.
Az ajánlott riasztó módszerek számomra nem bizonyultak hatásosnak. Hiába állítottam üres üvegeket a járatba, hogy a légmozgás által okozott hang, mely az üveg száján keletkezik, majd elriasztja a vakondokot. Nyugodtan túrt tovább. Ültettem császárkoronát (Fritillaria imperialis) is sűrűn a kerítés közelébe, de ez is csak szép látvány, ám nálunk nem tartotta távol a földtúrót.
Ekkor találtam rá saját tapasztalattal a bevált módra. Kifigyeltem ahogy éppen tolta fel a földkupacot, megkerestem a hozzá legközelebbi halmot és ennek segítségével a kettőt összekötő kissé besüllyedt földjáratot. Amikor a vakondok a legújabb halom túrásával volt elfoglalva, éppen ezt a visszamenekülési járatot zártam el egy ásóval. Ezután a friss halomra vizet irányítottam. Miután tapasztalta, hogy a meglévő járata visszafelé nem használható, megfordult és a legutolsó vakondtúráson gyorsan kibújt a felszínre. Kesztyűs kézzel bántam vele, már csak azért is mert menekülés közben erősen karmol és harap. Vödörbe téve elbicikliztünk vele a legközelebbi erdőbe. Megszabadultunk. Másnap újabb halom lett a kertben. Visszajött volna, vagy egy újabb költözött be? Megismételtem az elfogást, már nem kockáztattunk, áteveztünk egy közeli lakatlan szigetre, ott engedtük el. Azóta nem találkoztunk.
Káposztalégy távol tartása Dobozi István (Gödöllő) javaslata szerint: a légy a káposzta gyökérnyakára rakja a petéit. Megakadályozhatjuk, ha permetszert készítünk orvosi zsályából. Egy maréknyi friss levelet egy liter vízben egy napig áztatunk, majd leszűrjük és permetezhetünk. De jó lesz igyekezni, nehogy lekéssük a káposztalégy legfőbb rajzási idejét! A permetezést érdemes egy ideig hetente megismételni.
Földibolhák, apró rovarok, lyukak százait rágják a fiatal levelekbe, főleg a káposztaféléket károsítják. Elsősorban hideg, nedves időben pusztítanak sokat, ekkor a fiatal növény teljesen el is sorvad.
Mit tehetünk? A földibolhák, pattanó bogarak a levegőbe ugranak amikor közeledünk feléjük. Praktikaként épp ezt használjuk ki. Fogunk egy falapot, vagy dobozfedelet, bekenjük ragadós anyaggal, gépzsírral, majd a ragasztós felét végighúzzuk a védendő palántasor felett kb. 2-3 cm magasan. A bolhák felugrálnak és a lapon maradnak.
Üvegházi molytetű: az apró rovar üvegházi, szabadföldi növényeket egyaránt szívogat, de különösen az üvegházakban makacs, veszélyes, ellenálló kártevő. Mit tegyünk? A kulcs a sárga szín. Ha egy sárga színű kartonra, falapra pl. gépzsírt kenünk, felakasztjuk az üvegházban, mint légyfogóra úgy szállnak rá a rovarok.
Meztelen és házas csigák: a hagyományos módszerek a leghatásosabbak. Egyszerűen össze kell gyűjteni őket. Egy másik lehetőség, a leginkább veszélyeztetett növényeket szórjuk körül hamuval, vagy égetett mészporral. A hamu és por kissé még emeli is a talaj pH értékét és a csigák általában elkerülik ezen anyagokat. Az erdei fenyő háncsából aprított mulcs hasonló jószolgálatot tesz. Komoly segítőtársaink lehetnek a madarak, varangy és más békafajok, számukra csemege a csiga.
Rövidesen az is kiderül, mi köze a hangyáknak a levéltetvekhez, előtte nézzük egyenként, mit tehetünk?
A hangya: ha már bolyban telepedett meg, védett rovar. Ezért igyekezzünk idejében megszabadulni az egyedi példányoktól a lakásban! Ehhez használhatjuk Kerekes Mária (Pécs) módszerét, melyhez mindössze porcukor és a patikákból ismert bórax fele-fele arányú keveréke szükséges.
A bórax más néven nátrium-tetraborát, nátrium-borát, a bórsav nátriummal alkotott sója, melyet alkalmaznak tisztítószerként, ritkábban élelmiszerekben adalékanyagként, de kozmetikumokban, vagy épp az üveg- kerámia gyártás során is.
A hangyák útvonalába tegyük ki a keveréket, a hangyák annyira mohón kívánják az édeset, hogy a csalétket is lenyelik, a tapasztalat szerint ezután elég gyorsan végképp távol maradnak majd. Nálam bevált.
A levéltetű ellen is létezik hatásos biovédekezés. Kesztyűs kézzel bánva a friss csalánhajtásokkal, áztassunk be minél többet egy-egy tartálynyi vízbe. Hagyjuk ázni legalább két napig, majd a csalánleveleket el kell távolítani (komposztálhatjuk), a vizet leszűrve már permetezhetjük is a levéltetvekkel fertőzött növényeket. Még hatásosabb a módszer, ha hetente legalább egyszer, de inkább kétszer megismételjük. Rendszeresen alkalmazom, hatásos.
Vigyázat! Ha a csalánlevelet túl sokáig hagyjuk ázni, meleg nyári napokon kb. egy hét után elkezdődik az erős szaggal járó erjedés. Ez nem feltétlen szolgálja a jószomszédi viszony ápolását, ezért minél gyorsabban juttassuk ki a kiskerti növények tövéhez, jó tápanyagpótlás.
A tetvek fő védelmezői a hangyák. Tetűtestőrként működnek, mert a tetvek édes váladékával, a mézharmattal táplálkoznak. A tetveket egyik helyről a másikra hurcolják és megvédik a katicabogár és a lebegőlegyek lárváitól is.
A hangya a csápjával simogatja a tetű potrohát, erre az kiprésel magából egy csepp mézharmatot. Végül egy hangya egyszerre annyi tetvet „fej” meg, amíg jól nem lakik, sőt még a társainak is szállít a bolyba. A hangyák ezen felül nem csak a tetvekből nyernek cukros folyadékot, hanem a nedvdús gyümölcsökből is, ezért azokat is megmásszák.
A sok kárt okozó levéltetvek túlzott elszaporodását tehát hatásosan csökkenthetjük, ha a hangyákat megpróbáljuk távol tartani és akkor is ha a kiskertben védő növénytársulásokat ültetünk.
A paradicsompalánták, a rózsabokrok közé pl. ültessünk büdöskét (bársonyvirág, Tagetes), vagy körömvirágot (Calendula). Ezek vonzzák a hasznos lebegőlegyeket, ezek lárvái levéltetvek ezreit falják fel. A katicabogár, vagy a fátyolka is nagy segítségünkre van a levéltetvek elleni védekezésben, őket nehezebb a biokertbe csalogatni, de mert a katicák a lombtakaró alatt meghúzódva tudnak áttelelni, nagyon fontos, hogy a biokertben a talaj egy részét szerves anyagokkal, lombbal, szalmával takarjuk.
Később majd folytatom …
Szerző: Pártai Lucia
