EuMet Időjárás előrejelzés

Az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) klíma adatokkal segíti a járványügyi és virológus szakemberek munkáját a Covid-19 járvánnyal kapcsolatos kutatásokban.

Napról napra egyre nyilvánvalóbb a koronavírus (SARS-CoV-2), illetve a vírus által okozott járvány (Covid-19) egészségügyi és gazdasági hatása mind Európában, mind szerte a világon. De az egészségügyi szakemberek is egyre többet tudnak a vírusról, ahogy újabb és újabb kutatási eredmények látnak napvilágot.
Egy ilyen kutatás feltételezése, hogy a vírus életképességére hatással van a környezeti hőmérséklet és páratartalom alakulása. A feltételezés bizonyításának elősegítésére a C3S, azaz az Európai Unió Föld-megfigyelési programja, a B-Opten programfejlesztő cég szakembereivel közösen készítettek egy applikációt, ami térképen megjelenítve nyomon követhetővé teszi a járvány okozta halálozási ráta és az időszakban mért hőmérsékleti és páratartalom adatokat.

Vírusok okozta járványok gyakran mutatnak szezonális hullámzást, és továbbra is megvan az esélye, hogy a jelenlegi koronavírus is hasonlóan fog viselkedni. A szezonális ciklusokat sok különböző faktor befolyásolja, melyek közül a két legszámottevőbb a hőmérséklet és a páratartalom.
A térképen a C3S által biztosított múltbeli, aktuális és jövőbeli hőmérsékleti és páratartalom adatok, valamint a Johns Hopkins Egyetem által biztosított járványügyi adatok jelennek meg havi bontásban.

A kutatás még folyamatban van, így az eredmények váratnak magukra. Carlo Buontempo, a C3S program vezetője így nyilatkozott: „Függetlenül attól, hogy beigazolódik-e a feltevés, hogy a klíma jelentős szerepet játszik a vírus terjedésében és lefolyásában, nekünk kötelességünk szabad hozzáférést biztosítani a birtokunkban lévő adatokhoz, hogy ezzel segítsük a hatóságok és szakemberek munkáját.”

 

 

Forrás: C3S

Az Európai Únió Copernicus Climate Change Service programjának havi összesítéséből kiderül, hogy 2020 januárja volt a mérések kezdete óta a legmelegebb január globális szinten.

A 2020-as januári globális hőmérséklet lényegében holt versenyben került az élre 2016 januárjával, bár+0.03 ºC -al meghaladta azt, +0.2 ºC-al lett melegebb a 2007-ben mért második legmagasabb januári értéknél és Európában +3.1°C-al volt melegebb az 1981-2010 közötti átlagos januári hőmérsékletnél.

A jelentés kiemeli, hogy nem mindenhol volt pozitív az átlagtól való eltérés.

Ahogy az a fenti ábrán is látszik, Európában nagyrészt melegebb volt, mint az átlagosan megszokott. Különösen a kontinens északi és keleti térségében mértek kiugró eltérést a sokéves átlagtól (erősebb piros színezés). Norvégiában, Oroszország területén helyenként +6ºC-al is meghaladta a havi átlaghőmérséklet az ilyenkor megszokottat.

A Kárpát-medencében ezzel szemben a tartósan kialakuló hideg légpárnának köszönhetően az átlag környéki, kissé az alatti értékeket mértek, hasonlóan a kontinens délkeleti területeihez.

Az átlagnál jóval magasabb hőmérsékleti értékek voltak jellemzőek az USA túlnyomó részén és Kanada keleti felén, Japánban és Kelet-Kína, illetve Délkelet-Ázsia  egyes részein, Ausztrália ÚJ Dél-Wales államában és helyenként az északi sarkkörnél is.

Az átlagosnál lényegesen alacsonyabb értékeket is mértek 2020 első hónapjában. A hideg helyek közül kiemelhető Alaszka, Északnyugat-Kanada és az ugyancsak észak kanadai Baffin- és Ellesmere-szigetek.

A múlttal összehasonlítva 2020 januárjának globális átlaghőmérséklete:

• +0.77°C-al volt melegebb a 1981-2010 között mért átlagnál, amivel a mérések kezdete óta a legmelegebb januári címre tett szert;
• +0.03°C-al volt melegebb az eddigi rekordernél (2016 január);
• közel +0.2°C-al volt melegebb az eddigi „második helyezettnél” (2017 január);
• az átlagtól való eltérés mértéke is számottevő, eddig csak 2016 februárjában és márciusában mértek enneél nagyobb eltérést.

A múlttal összehasonlítva 2020 januárjának európai átlaghőmérséklete:

• +3.1°C-al volt melegebb  a 1981-2010 között mért átlagnál;
• +0.2ºC-al volt melegebb a 2007 januárjában mért eddigi legmagasabb értéknél, azaz a mérések kezdete óta a legmelegebb januári címre tett szert.

Figyelemreméltó adat még a globális és európai éves (12 hónapos) átlaghőmérsékletek eltérése a sokéves átlagtól:

Globális szinten 2002-től folyamatosan az 1981-2010 között mért átlagnál magasabb hőmérsékletet mérnek. Európában pedig egy-egy kisebb kivételtől eltekintve az ezredfordulóig visszamenőleg a pozitív irányú eltérés volt a jellemző.

További részletek a Copernicus jelentésben: Copernicus Surface Air Temperature for January 2020

A NOAA (Amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal) által február 6-án kiadott tanulmányban az olvasható, hogy a 2018-as év volt a mérések kezdete óta, azaz 139 éve a 4. legmelegebb év a Földön. 

Az évek óta nyomonkövethető melegedés 2018-ban sem állt meg a Földön.

Az eddigi TOP 4-es listán ráadásul kizárólag 2014 utáni évek szerepelnek:

1. 2016
2. 2015
3. 2017
4. 2018

A NOAA elemzésével kb. egyidőben, több független és hasonló eredményre jutott elemzés látott napvilágot:

NASA – 2018 a 4. legmelegebb év, folytatódik a melegedés
Brit Meteorológiai Intézet – Az előrejelzésekben a Föld eddigi legmelegebb időszaka körvonalazódik
WMO/Meteorológiai Világszervezet – Az elmúlt 4 év voltak az eddigi legmelegebb évek

A 2018-as év földfelszíni és óceán felszíni hőmérsékleti statisztikái láthatóak az alábbi térképen

A képen szembeötlő pl. az európai térség, ahol kiterjedt területen rekord meleg évet regisztráltak, de összességében is jóval nagyobb az átlagtól való pozitív irányú eltérés, azaz a pirosas árnyalat, mint az átlag alatti hőmérséklet, azaz a kékes árnyalat.

Hazánkban is rekord meleg évet tudhatunk magunk mögött, annak ellenére, hogy a rekord melegek és tartós hőhullámok nem voltak jellemzőek a 2018-as nyárra. Erről részletesebben olvashatnak korábbi cikkünkből: 2018 volt az elmúlt 118 év legmelegebb éve

Egy érdekes gyűjtemény néhány jelentős klimatikus eltérésről, illetve klímatikus eseméynről a 2018-as évből (Katt a képre!):

 

Forrás:  NOAA

A gyorsuló globális felmelegedés nyomán Magyarországon és a térségben a kevesebb csapadék jelenthet majd problémát – mondta Mika János klímakutató az M1 szerda esti műsorában.

Mika János elmondta: korábban néhány évig stagnált, 2013 óta viszont ismét felgyorsult a globális felmelegedés. Ha ez így folytatódik, 2030-ra valóban elérhetjük a 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést – közölte a szakértő, megjegyezve: ezt az emelkedést a 19. század végi állapotokhoz viszonyítva kell érteni.

Az éghajlatkutató szerint alkalmazkodni kell az éghajlati változásokhoz, így például érdemes szigetelni a házakat, és ahol kevesebb hó esik, ott nem kell olyan meredek háztetőket építeni. Emellett csökkenteni kell az energiapazarlást és növelni a megújuló energiaforrások használatát – fejtette ki.

Forrás: MTI

A harmadik legmelegebb volt a tavalyi év Magyarországon 1901 óta, valamint a 2015-ös volt a 6. legmelegebb tél és a 4. legmelegebb nyár – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat által kedden a honlapján közzétett elemzésben.

Tavaly az évi középhőmérséklet 11,72 Celsius-fok volt, mindössze 0,2 fokkal kevesebb, mint az eddigi legmelegebb évben, 2014-ben, és többször volt hosszan tartó hőségriadó és hőségriasztás – írják.
A legnagyobb pozitív eltérés augusztusban volt, amikor a havi átlag 2,8 fokkal volt magasabb az átlagosnál, de januárban is 2,7 fok volt ez az eltérés. Júliusban és a decemberben pedig 2,3 fokkal volt melegebb az átlagnál. Mindezek eredményeként a harmadik legmelegebb augusztus, a második legmelegebb július és a hetedik legmelegebb január is 2015-höz köthető.
A napsütéses órák számát tekintve viszont átlagos volt a tavalyi év. A leginkább napfényes hónap a július volt, de szokatlanul sok volt a napsütés áprilisban is. Egész évben magasabb volt a napsütéses órák száma, az átlagérték évi 2002 óra, tavaly viszont 2258 napsütéses órát regisztráltak – teszik hozzá.
Tavaly a legmagasabb hőmérsékletet, 39,2 fokot augusztus 12-én Budakalászon mérték. A leghidegebb január 7-én Tarpán volt, ahol mínusz 18,9 fokig hűlt le a levegő.
Csapadékhullás szempontjából is átlagosnak tekinthető a 2015-ös év. Az éves átlagos csapadékösszeg 538,9 milliméter volt, a sokéves (1981-2010-es) átlag 92 százaléka. Az elmúlt évekhez hasonlóan a nyár jelentős része száraznak bizonyult, augusztusban viszont sok volt a csapadék. Az április, a június és a december „igen száraznak” bizonyult, a januári és az októberi csapadékmennyiség viszont kiemelkedőnek számít. Tavaly januárban 86 százalékkal, októberben 169 százalékkal haladta meg az átlagosat a havi csapadékmennyiség – olvasható a meteorológiai szolgálat elemzésében.

Forrás: MTI

Az idei szeptember az eddigi legmelegebb volt globálisan a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte hétfőn az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Szeptemberben a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,72 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a 20. századi 15 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 0,89 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
A szárazföld fölötti és az óceánok felszínén mért átlaghőmérséklet a 2014. január-szeptember közötti időszakban 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlag 14,1 Celsius-foknál, azaz ugyanolyan meleg volt, mint 1998 és 2010 azonos időszakában – olvasható a NOAA honlapján.

Az átlagosnál melegebb földfelszíni középhőmérséklet szinte az egész világra jellemző volt, csupán Oroszország középső részein és Kanada keleti és északi részének bizonyos körzetei képeztek kivételt. Rekordmeleget mértek Északnyugat-Afrikában, Dél-Amerika délkeleti tengerparti vidékein, Délnyugat-Ausztráliában, a Közel-Kelet egyes térségeiben, Délkelet-Ázsia térségeiben. A Föld 31 országában és mind a hét kontinensén legalább egy mérőállomásról jeleztek rekordmeleget szeptemberben.
Ausztráliában például a szeptemberi középhőmérséklet 1,03 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti időszakban, Nyugat-Ausztráliában 2,75 Celsius-fokkal, ami megdöntötte az 1980-ban mért eddigi rekordot.
Nagy-Britanniában a nemzeti rekordok feljegyzésének 1910-es kezdete óta az idei volt a negyedik legmelegebb szeptember, a középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlaghőmérsékletnél.
Franciaországban 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, de Bretagne-ban és Normandiában 2-4 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet a szeptemberi átlagnál. Dániában 1,9 Celsius-fokkal mértek többet.
Forrás: MTI, NOAA http://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/2014/9

Az idei volt a legmelegebb május világszerte a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Idén májusban a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a 20. századi 14,8 Celsius-fokos átlagnál, és elérte a 15,54 Celsius-fokot. A szárazföld fölötti hőmérséklet 1,13 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,59 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
A négy legmelegebb májusi hónapot az elmúlt öt évben – 2010, 2012, 2013 és 2014-ben – jegyezték világszerte.
Az év első öt hónapjában a középhőmérséklet szerte a világon, 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi 13,1 Celsius-fokos átlagnál, ami az ötödik legmelegebb ilyen periódus a feljegyzések kezdete óta.
Ausztráliában folytatódott az átlagosnál melegebb időjárás májusban: az ország déli részén az átlaghőmérséklet 2,67 Celsius-fokkal haladta meg a májusi átlagos középhőmérsékletet, megdöntve a tavalyi rekordot, amikor 2,57 Celsius-fokkal volt melegebb a május az átlagosnál.
Európában, Ausztriában azonban az idei május volt az első hónap az elmúlt egy évben, amikor a havi középhőmérséklet alatta maradt – 0,6 Celsius-fokkal – az 1981-2010 közötti évek átlagának.
Spanyolországban, ahol májusban a középhőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal haladta meg az 1971-2000 közötti átlagot, az ország déli részén 2-3 Celsius-fokkal volt magasabb a középhőmérséklet.
Norvégiában a legmelegebb tavaszt jegyezték fel idén 1900 óta, mivel a középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010-es évek átlagánál. Lettországban is idén volt a legmelegebb tavasz, 2,74 Celsius-fokkal melegebb az átlagosnál.
Észak-Amerikában, Alaszka szövetségi államban a hatodik legmelegebb májust jegyezték 1918 óta: a középhőmérséklet 3,56 Celsius-fokkal haladta meg az 1971-2000 közötti átlagot.

Forrás: NOAA , MTI

A Meteorológiai Világszervezet (World Meteorological Organization, WMO) jelentése szerint a 2013-as év bekerült az 1850 óta gyűjtött adatok szerinti 10 legmelegebb év közé. Holtversenyben a 2007-es évvel a 6. helyezésig jutott ezen a ranglistán. A globális földfelszíni és tengerfelszíni hőmérséklet együttesen 0.50°C-al alakult az 1961–1990 közötti átlagos érték fölött és 0.03°C-al volt magasabb, mint az elmúlt évtized (2001–2010) átlaga.

A 14 legmelegebb év özül 13 a 21. században volt megfigyelhető. A legmelegebb évek eddig a 2010-es és 2005-ös évek voltak, melyekben 0.55 °C-al magasabb globális hőmérsékletet regisztráltak, mint a sokévi átlag, harmadikként pedig 1998-at említi a jelentés, mely alatt ugyancsak különlegesen erős El Niño hatás volt megfigyelhető.

Mind a melegítő El Niño, mind a hűsítő La Niña jelenség jelentős, természetes eredetű irányítója éghajlatunk változásainak. Egyik jelenség sem volt jelen a 2013-as év folyamán, annak ellenére, hogy ez az év melegebb volt a 2011-es és 2012-es éveknél, amikor a La Niña hűsítő hatása volt megfigyelhető. Így a 2013-as év az eddig mért 4 legmelegebb ENSO-neutral (azaz sem El Niño, sem La Niña jelenség által nem befolyásolt) között van.

„A 2013-as év globális hőmérséklete beleillik a hosszútávú felmelegedési trendbe,” nyilatkozta Michel Jarraud a WMO főtitkára. „A felmelegedés mértéke nem egyenletes, de a fő trendvonal tagadhatatlan. Amíg rekord mértékű a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok mennyisége, addig a globális hőmérséklet folyamatosan emelkedni fog az elkövetkező generációk számára.”

A felszíni hőmérsékletek a legismertebb és állandóan megfigyelt elemei az időjárási és éghajlati változóknak, illetve közvetlen kapcsolatban állnak a hosszútávú klímaváltozással. Ennek ellenére csak kis részei egy sokkal összetettebb képnek. Az emberi tevékenység által kibocsájtott hőenergia több mint 90%-át az óceánok és tengerek nyelik el.

A WMO ezeket a hőmérsékleti adatokat előzetesen adta ki, a teljes klímajelentést március folyamán teszik közzé, melyben részletesen megtalálhatóak lesznek majd az elmúlt évre vonatkozó regionális hőmérsékleti statisztikák, csapadék adatok, árvizek, szárazságok, trópusi viharok, jégborítottság és tengervízszint változásáról szóló jelentések.

Forrás: WMO

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

„A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni” – figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.
A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban – amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik – sem lesz másképp.
A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között – az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító – Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália – amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti – tart ki a további szigorítás mellett.
Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.
A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság – a legnagyobb kibocsátók is – kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: „A helyzet nagyon sürgős. (…) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája”.
Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.
Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.
A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.
A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS). A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés „jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre”.
A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

Forrás: MTI

Első ízben sikerült pontosan rekonstruálni kétezer évre visszamenőleg Észak-Európa időjárását.

A nemzetközi kutatócsoport eredményeit a Nature Climate Change című magazin legújabb számában tette közzé.
A projektben német, finn, skót és svájci tudósok vettek részt a mainzi Johannes Gutenberg Egyetem tudósainak irányításával. A csoport a lappföldi tavakból kiemelt, úgynevezett szubfosszilis, a víz által konzervált fenyőfák évgyűrűinek tömörségét vizsgálta, arra keresve egyebek közt a választ, hogy melegebb volt-e az éghajlat például a római időkben és a középkorban, mint napjainkban – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.
Az évgyűrűk alapján egészen Kr. e. 138-ig rekonstruálták az időjárást: az adatok a fokozatosan hűlő éghajlatról tanúskodnak. A számítások szerint évezredenként 0,3 Celsius-fokkal csökkent az átlaghőmérséklet: egyrészt a Nap megváltozott helyzetének, másrészt a Föld és a központi csillag közötti távolság növekedésének köszönhetően.
„Adataink szerint korábban alábecsülték a római kori és a középkori hőmérsékletet” – hangsúlyozta a kutatásokat irányító Jan Esper, a Johannes Gutenberg Egyetem professzora.

Hozzátette, hogy az évezredenként 0,3 Celsius-fokos csökkenés nem tűnhet túl jelentősnek, ám egészen más a helyzet, ha figyelembe veszik a globális felmelegedés miatt jelenlegi tapasztalható nem egészen 1 Celsius-fokos hőmérséklet emelkedést.
„Eredményeink azt sugallják, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) hosszú távú klímarekonstrukciójában a jelek szerint alábecsülte az elmúlt néhány évezred során tapasztalható lehűlési tendenciát” – mutatott rá a professzor.

Forrás: MTI