1999 óta a leghidegebb március

A globális hőmérsékleti átlag alapján a 2012-es március 1999 óta a leghidegebb március volt, de még így is a 16. legmelegebb márciusról beszélhetünk az 1880-as évig visszanyúló statisztikai adatbázis alapján.
A sarki jégtakaró mérete az átlagos alatt maradt, de 2008 óta mégis a legnagyobb volt és az elmúlt évtizedhez viszonyítva is az egyik legnagyobbnak mondható.

A La Niña hatás tovább gyengült, ahogy a Csendes Óceán egyenlítő környéki víztömegének hőmérséklete fokozatosan emelkedett az elmúlt 2 hónapban. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) előrejelzése szerint 2012 április végére a La Niña hatás teljesen megszűnik.

Globális hőmérsékleti információk:

  • A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet 2012 márciusában 13.16°C fok volt. Ez a 16. legmagasabb érték az 1880 óta gyűjtött adatokhoz képest, de 1999 óta a legalacsonyabb hőmérséklet, és 0.46°C-al a 12.7°C-os 20. századi átlag fölött volt.
  • A globális, szárazföldi átlaghőmérséklet 0.73°C-al a 20. századi 5.0°C átlag felett volt (5.73°C). Ezzel a 18. legmelegebb március lett a mérések kezdete óta és a leghidegebb 2003 óta.
  • Átlagosnál melegebb volt a hónap folyamán szinte szerte Kanadában, illetve az Egyesült Államokban, Mexikóban, Európa nagy részén, Argentínában, Peruban, valamint Észak- és Közép-Oroszországban, India, Kína és Brazília keleti részén.
  • Átlagosnál hűvösebb régiók pedig: Alaszka, Ausztrália, Kelet- és Nyugat-Oroszország és Új-Zéland voltak.
  • Norvégia az 1900-ban megkezdett mérési adatbázis gyűjtése óta a legmelegebb márciuson van túl, míg Ausztráliában a 3. leghidegebb tavaszkezdetet élték át az 1950-ben kezdett mérések óta.
  • Az Egyesült Államokban ugyancsak az eddigi legmelegebb márciuson vannak túl. Több, mint 15.000 maximum hőmérsékleti rekordot regisztráltak a hónap folyamán, és a délebbre eső 48 állam átlaghőmérséklete 10.61°C volt, ami 5.8°C-al magasabb, mint a 20. századi átlag.
  • Az óceáni értékek ekképpen alakultak: a globális érték 15.9°C volt, ami 0.35°C-al magasabb volt, mint a 20. századi átlag. Ez 1988-al és 1990-el holtversenyben a 14. legmelegebb, míg 2008 óta a leghidegebb érték. A melegebb értékek elsősorban a Csendes Óceán, az Észak-Atlanti térség, az Indiai Óceán keleti medencéje, és részben a déli medencéjéből származnak.

Az első negyedév statisztikája:

  • A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet az év első 3 hónapjában (január–március) 0.39°C-al magasabban alakult, mint a 20 századi átlag (12.3°C). Ezzel 1991-el holtversenyben a 21. legmelegebb első negyedévnek számít, míg 1996 óta a leghidegebbnek. Hibahatár: ±0.09°C.
  • A január–március időszak globális, szárazföldi átlaghőmérséklete 0.53°C-al volt a 20. századi átlag felett (3.7°C). Így a 27. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 1996 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.22°C.
  • A január–március időszak globális, óceáni átlaghőmérséklete 0.34°C-al volt a 20. századi átlag felett (15.9°C). Ezzel holtversenyben 1995-el a 14. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 2008 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.04°C.

Sarki tengeri jégsapka és a lehullott csapadék jellemzői:

  • Az északi sarki tengeri jégsapka kiterjedése 2012 márciusa folyamán 3-4%-al az átlagos alatt volt, amivel a 9. legkisebb márciusi jégsapka méretet érte el, mióta a műholdas mérések 1979-ben elkezdődtek. 2008 óta azonban ez a legnagyobb méretű jégsapka március folyamán és az elmúlt egy évtized márciusaihoz képest is az egyik legnagyobbnak mondható. A jégtakaró éves maximumát március 18-án, 12 nappal az átlagos után érte el.
  • A déli féltekén, az Antarktisz tengeri jégsapkája 16%-al nagyobb volt idén márciusban mint a sokévi átlag. Ezzel a 4. legnagyobb kiterjedésű jégsapkát mérték idén a 34 éves mérési periódusban.
  • Az északi félteke hótakarója a sokévi átlag jkörülm alakult 2012-ben. Ez az átlag úgy jött ki, hogy az észak-amerikai terület hótakarója jóval az átlag alatt maradt (4. legkisebb hótakaró az adatbázis gyűjtése óta), míg az eurázsiai  hótakaró 1.1 million km2-el nagyobb volt az átlagosnál, ami a 9. legnagyobb márciusi érték.
  • A csapadék igen változatosan alakult március folyamán a Föld egészét tekintve. Szárazság jellemezte szinte szerte Európát. Németországban pl. a 3. legszárazabb márciust regisztrálták a nemzeti mérési adatbázis gyűjtése óta (1881), míg Spanyolországban 1997 óta nem volt ilyen kevés csapadék az első tavaszi hónapban.  Átlag alatti csapadékmennyiséget mértek még kelet Brazíliában, Az egyesült Államok keleti partján, Dél-Amerika déli területein, Nyugat- és Délkelet-Afrika egyes részein és Dél- Délkelet-Ázsiában. Ezzel szemben az átlagosnál jóval több csapadék hullott szerte Ausztráliában, ahol a 4. legcsapadékosabb márciuson vannak túl a 113 éves statisztika szerint. Ez a csapadékmennyiség a La Niña jelenséggel függ össze.

Forrás: NOAA

III. Napóleon és a francia meteorológiai szolgálat

Időjárási alapadatok

A klímakutatók számára valóságos kincsestár válik azzal elérhetővé, hogy a francia meteorológiai intézet, a Météo France digitalizálja történelmi feljegyzéseit: melyek között olyan is akad, amely a XVIII. század végétől, 1797-től rögzíti az időjárás alakulását.

A 6300 dossziét jelenleg a Párizs közelében, Fontainebleau-ban található archívumban őrzik. Két kilométer hosszúságban sorakoznak a polcokon, deaz épületet azbesztveszély miatt 2005-ben lezárták. A Météo France klimatológiai igazgatója, Philippe Dandin elmondása szerint, az archívum anyagának legnagyobb része az 1850-től 1960-ig terjedő időszakra vonatkozik. A legelső meteorológiai térképek azonban már III. Napóleon császár idejéből származnak – ő rendelte el ugyanis először egy országos meteorológiai szolgálat létrehozását. Ez irányú döntését több tengeri katasztrófa előzte meg. A krími háború idején, 1854-ben egy heves tengeri vihar következtében a francia-brit flotta hajói közül 38 elpusztult. A történelmi könyvek szerint a hadügyminiszter ekkor azt mondta a császárnak, hogy ha számítani lehetett volna a viharra, biztonságba tudták volna helyezni a hajókat. Két hónappal később egy újabb hajótörés, a korzikai Bonifacio közelében 700 ember életét követelte: ezt követően határozta el az uralkodó az első országos francia meteorológiai szolgálat haladéktalan megszervezését. Azóta gyűjtik hivatalosan is az időjárási adatokat, de az archívumban elhelyeztek korábbi feljegyzéseket is.

A legrégebbi rendszeres krónikát egy falusi orvos készítette, aki arra volt kíváncsi, hogy miként függnek össze pácienseinek betegségei a helyi időjárással. Tizennégy megsárgult füzet tartalmazza a dél-franciaországi Tarn megyében lévő Soreze falu doktorának, Jean-Adrien Clos-nak 1797 és 1841 között tett észrevételeit, amelyek megörökítették a szélirányt, a levegő minőségét, a viharok gyakoriságát.

A januárban bejelentett, de már 2010 nyarán indult munka során nemcsak az anyaországra, hanem a volt francia gyarmatokra vonatkozó feljegyzéseket is feldolgozzák. A szakértők lapról lapra digitalizálják az addig a bezárt raktárban porosodó dossziékat, melyeket a korábbi tárolóhelyről 1970-ben szállítottak át Fontainebleau-ba. A digitalizálási program illetékesei elmondták, hogy jelenleg az országos meteorológiai szolgálat létrejötte óta rögzített megfigyeléseknek még 20 százaléka sem hozzáférhető.

Az archívum digitalizálásával lehetővé válik az elmúlt másfél évszázad különböző természeti katasztrófáinak, az áradásoknak, a viharoknak és a hőhullámoknak a tanulmányozása is, különös tekintettel a klímaváltozással járó hasonló jelenségekre. A nagyközönség számára 2013-tól lesznek digitálisan is elérhetőek a francia meteorológiai archívum addig feldolgozott dossziéi.

Forrás: MTI