EuMet Időjárás előrejelzés

New York, 2019. szeptember 25., szerda (MTI)  – Soha nem volt még ennyire pusztító hatású a klímaváltozás a tengereken és a jéggel borított vidékeken – olvasható az ENSZ tudományos testületének frissen megjelent tematikus jelentésében.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) az elmúlt évben két tematikus jelentést tett közzé: az első a mérsékeltebb, 1,5 Celsius-fokos felmelegedéssel, a második a szárazföldi klímaváltozással, a talaj, az élelmiszer-biztonság, az elsivatagosodás, az erdőgazdálkodás kérdéseivel foglalkozott – közölte a BBC hírportálja.
 Az új tanulmány azt vizsgálta, hogyan hat az emelkedő hőmérséklet a tengerekre, óceánokra, valamint a fagyott területekre, az úgynevezett krioszférára. 

A legfrissebb jelentés találta eddig a legaggasztóbbnak a helyzetet:

A bolygó súlyos veszélyben van, sok irányból kap sok sebet, és ez nem az ő hibája – fogalmazott Jean-Pierre Gattuso, a jelentés koordinátora és vezető szerzője.

• A kutatók bizonyosak abban, hogy a világ óceánjai szünet nélkül melegszenek 1970 óta. A vizek eddig az utóbbi évtizedek emberi tevékenység okozta extra hőmérsékelt-növekedésének több mint 90 %-át nyelték el. 1993 óta a hőelnyelés üteme megduplázódott.
• Egykor a tengerszint a hőtágulás miatt emelkedett, ma főként a grönlandi és antarktiszi jégolvadás következtében – írja a jelentés.
• Az antarktiszi jégolvadás mértéke 2007 és 2016 között megtriplázódott a tíz évvel korábbi időszakhoz képest a globális felmelegedés miatt.
• Ugyanebben az időszakban Grönlandon megkétszereződött az olvadás üteme. A jelentés előrejelzése szerint a folyamat az egész évszázadban és utána is folytatódik.
• Az Andok, Közép-Európa és Észak-Ázsia gleccserei a projekciók alapján 2100-ra elveszítik jégmennyiségük 80 %-át, ha a nagy szén-dioxid-kibocsátás forgatókönyve érvényesül.

Mindennek jelentős következményei lesznek embermilliók életére:

• Erősen megemelkedik a tengerek szintje: 2100-ra átlagosan akár 1,1 méterrel is magasabb lehet a legrosszabb forgatókönyv szerint. Az előző IPCC prognózisokhoz képest ez 10 centiméteres emelkedés, mivel az Antarktiszon jelenleg több jég olvad el, mint korábban. Gattuso szerint ez az alacsonyabb partokon élő majdnem 700 millió ember életét befolyásolja. A jelentés alapján 2100-ra egyes szigetek valószínűleg lakhatatlanokká válnak.

A tengerszint emelkedése által várhatóan közvetlenül érintett nagyvárosok és a lakosok száma (amennyiben nem csökken a széndioxid kibocsájtás)

• A melegedő víz hatására megnövekszik a veszélyes időjárási események, köztük a trópusi ciklonok száma.
• Az árvízkárok két-háromszorosra nőhetnek, az óceánok savasodása a korallokat fenyegeti, amelyeknek 90 %-a is eltűnhet már az átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokos melegedésekor.
• Számos halfajnak kell költöznie a vizek melegedésekor, a tengerből származó élelmiszerek minősége is romolhat a nagyobb higanykoncentráció és a makacs szerves szennyezések miatt.
• Az áram előállítását is veszélyezteti a gleccserek olvadása, mert megváltozik a vízi erőművek vízellátása.
• A szibériai és észak-kanadai tartósan fagyott területek, vagyis a permafroszt hatalmas mennyiségű szén-dioxidot és metánt tárol. Ha tovább emelkedik az üvegház-hatású gázok kibocsátása, a permafroszt felszínközeli rétegeinek nagyjából 70 %-a olvadhat fel, ez pedig „tíz-száz milliárd” tonna szén-dioxidot és metán engedhet a levegőbe 2100-ig.

„Amit most látunk, az tartós és példátlan változás. A tengerek és a krioszféra változásai azokra is hatnak, akik a szárazföldek belső területein élnek” – mondta Debra Roberts, az IPCC II. munkacsoportjának társelnöke.

A jelentés szerint azonban a jövő még mindig az emberiség kezében van, ha gyorsan és erőteljesen korlátozza a szén-dioxid-kibocsátást, amelynek mértékét a korábbi tematikus jelentések 2030-ig 45 %-ban határoznak meg. 

Forrás: MTI, ENSZ klímacsúcs, BBC

„Lángokban áll a Föld” – ezzel a címmel jelent meg egy kimerítő írás a Quibit ismeretterjesztő weboldalon.

A cikk apropójaként a 2019-es nyár jelentős erdőtüzei szolgáltak. Szerte a Földön, jelentős területeket emésztenek a lángok Szibériától Indonézián, Kalifornián, Dél-Európán és – ami a legnagyobb baj – a Föld tüdejét jelentő dél-amerikai esőerdők vidékén is.

Péntek (2019.08.23.) délelőtti állapot a NASA műholdas tűzfigyelő oldalán

A Quibit cikkben olvashatnak a tüzek mögött zajló politikai csatározásokról, az interneten terjedő kamu és valódi erdőtüzeket ábrázoló fotókról és tényekről adatokkal, számokkal.
A brazil űrközpont jelentése szerint idén 84%-al több erdőtűz volt Braziliában, mint 2018-ban. A NASA augusztus 20-án kiadott jelentésében ugyan még nem mondják ki, hogy rekordot döntött a 2019-es, braziliai erdőtüzek száma, arr viszont felhívja a figyelmet, hogy a szaőporodó erdőtüzek felszabadíthatják az erdőkben és az erdei talaj mélyén tárolt szenet, és a szénciklus felborítása által tovább gyorsítják a klímaváltozást.

Elkezdődött a klímaváltozás hatásainak vizsgálata a Balatonon, közölte a sonline.hu szerkesztőségével az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A szakemberek a klímaváltozásnak a tó vízkészletére, a belső áramlási viszonyaira és az élővilágra gyakorolt hatásait kutatják.

A Balaton vízháztartását alapvetően csapadék, a vízgyűjtő területről befolyó víz és a párolgás határozza meg. A magyar tenger esetében ezek közül a betorkolló vízfolyások által szállított vízmennyiség, vagyis a hozzáfolyás mutatja a legnagyobb változékonyságot. A nyolcvanas évek első felétől az éves hozzáfolyás értéke jelentősen csökken, ami arra enged következtetni, hogy megváltoztak a Balaton vízgyűjtő-területén a lefolyási viszonyok. A csapadék hosszú távú idősorait vizsgálva pedig az állapítható meg, hogy már a hetvenes évektől bár a sokéves viszonylatban nem változik a csapadék átlagos mennyisége, de az eloszlása igen. A nyári nagyobb felmelegedések és a rendszeresen előforduló aszály okozhatja a Balatonba befolyó víz mennyiségének a csökkenését. A kutatók szerint a változások nyomon követése miatt van szükség erre a kutatásra, amely idén nyáron már várhatóan konkrét eredményekkel zárul.

Hasonló vizsgálatokat már korábban is végeztek a szakemberek a magyar tengeren, így a mostaniakat össze lehet vetni a korábbi adatokkal és ezek alapján lehet pontosan kimutatni a tó víz háztartásának módosulását. A hosszú távú kutatásokkal a folyamatok egyértelműen értelmezhetők lesznek.

– Nem biztos, hogy a tó mindenben változik – mondta a sonline.hu kérdésére Dávid János, a Kaposvári Egyetem docense. – A Balaton esetében nagyon sokféle jellemzője van a medernek, a víz kémiai és fizikai tulajdonságainak, valamint az élővilágnak. Ezeket egységesen kell vizsgálni, annak érdekében, hogy a változások mértékét és irányát egyértelműen ki tudjuk mutatni. A probléma jelentőségét fokozhatja, ha a változások rövid idő alatt mennek végbe így az élőlények nem tudnak ehhez alkalmazkodni.

A környezet hosszabb távú módosulásait a tó élővilága jobban el tudja viselni, mint a gyors átalakulásokat. Dávid János hozzátette: nem szabad figyelmen kívül venni azt, hogy a természeti folyamatok és víz állapotjellemzői nem tekinthetők állandónak, azok folytonos változásban vannak. Egyelőre teljes bizonyossággal nem ismerjük a klímaváltozás okait. Ha megnézzük az éghajlati kutatások eredményeit, megállapítható, hogy a földtörténet régebbi időszakaiban is voltak jelentős éghajlat módosulások, amelyek kihatással voltak a tó vízrajzi viszonyaira, jelentősen átalakították az élettelen természeti körülményeket és az élővilágot is. A természetes folyamatokat ugyanakkor az emberiség légkör szennyezése jelentős mértékben fokozhatja – fogalmazott a Kaposvári Egyetem docense.
Ezért van szükség a Széchenyi 2020 pályázat által támogatott átfogó kutatásokra, mert kimutathatják a klímaváltozás Balatonra gyakorolt hatásait.

A projekt keretében felmérik a Balaton mederanyagának minőségét, mennyiségét, amely alapján a későbbiekben elkészülhet az iszapvándorlási modell, valamint rövid, közép és hosszú távú mederkotrási terv. Kivizsgálják, hogy a tó felső szabályozási szintjének 120 centiméterre történő tervezett emelése milyen hatással bír majd. Elkészül a Balaton nádgazdálkodási terve, valamint a Balaton partvonal szabályozási tervének felülvizsgálata.

Forrás: Sonline.hu

A NOAA (Amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal) által február 6-án kiadott tanulmányban az olvasható, hogy a 2018-as év volt a mérések kezdete óta, azaz 139 éve a 4. legmelegebb év a Földön. 

Az évek óta nyomonkövethető melegedés 2018-ban sem állt meg a Földön.

Az eddigi TOP 4-es listán ráadásul kizárólag 2014 utáni évek szerepelnek:

1. 2016
2. 2015
3. 2017
4. 2018

A NOAA elemzésével kb. egyidőben, több független és hasonló eredményre jutott elemzés látott napvilágot:

NASA – 2018 a 4. legmelegebb év, folytatódik a melegedés
Brit Meteorológiai Intézet – Az előrejelzésekben a Föld eddigi legmelegebb időszaka körvonalazódik
WMO/Meteorológiai Világszervezet – Az elmúlt 4 év voltak az eddigi legmelegebb évek

A 2018-as év földfelszíni és óceán felszíni hőmérsékleti statisztikái láthatóak az alábbi térképen

A képen szembeötlő pl. az európai térség, ahol kiterjedt területen rekord meleg évet regisztráltak, de összességében is jóval nagyobb az átlagtól való pozitív irányú eltérés, azaz a pirosas árnyalat, mint az átlag alatti hőmérséklet, azaz a kékes árnyalat.

Hazánkban is rekord meleg évet tudhatunk magunk mögött, annak ellenére, hogy a rekord melegek és tartós hőhullámok nem voltak jellemzőek a 2018-as nyárra. Erről részletesebben olvashatnak korábbi cikkünkből: 2018 volt az elmúlt 118 év legmelegebb éve

Egy érdekes gyűjtemény néhány jelentős klimatikus eltérésről, illetve klímatikus eseméynről a 2018-as évből (Katt a képre!):

Forrás:  NOAA

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change -IPCC), 2018.10.08-án, Dél-Koreában tartott sajtótájékoztatóján meglehetősen komor jövőt fest elénk klímaváltozás tekintetében és igencsak szűkös határidőt szab meg arra, hogy egyáltalán változtathassunk ezen a komor jövőképen.

A nyilvánosságra hozott Tematikus Jelentés – melynek elkészítésében 71 ország 570 szakembere és tisztviselője vett részt az elmúlt 3 évben – a „A 1,5 fokos globális melegedés; az IPCC Tematikus Jelentése az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 fokos globális melegedés hatásairól és az ehhez szükséges üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékéről, a klímaváltozás veszélyeivel szemben, valamint a fenntartható fejlődés biztosítására, és a szegénység felszámolására tett globális erőfeszítések elősegítése érdekében” címet viseli.
A jelentés lényege tömören az, hogy a 2015-16-ban, a Párizsi Egyezmény kereteiben kitűzött célt, miszerint a légkör átlaghőmérséklete mindössze 1,5 Celsius-fokkal nőjön az első ipari forradalom előtti szinthez képest, már nem vagy csak nagyon drasztikus lépések megtételével tudjuk megvalósítani. Sőt, a jelenlegi életvitel és fogyasztási szokások megváltoztatása nélkül a 3 Celsius-fokos melegedés irányába vettük az irányt.
Ahogy Jim Skea, a testület társelnöke fogalmazott: „A melegedés 1.5 celsius-fokon belül tartása még megvalósítható, ha a kémiai és fizikai törvényszerűségeket vesszük alapul, de sosem látott mértékű változásokra lesz hozzá szükség.”

Forrás: Facebook @IPCC

A kutatás szerint a jelenlegi tendenciák mellett már 2030-ra eléri a Föld légköre az 1,5 Celsius-fokos pluszt. Azt a határt, ami klímamodellek szerint még kezelhető változásokat hozna. De a melegedés, változtatás hiányában nem állna meg, így újabb évtized múlva elérheti a 2 Celsius-fokos emelkedést, amelyet a kutatók már igen jelentősnek, de általában még éppen kezelhetőnek tartanak.

Ugyan a jelentés nem ad részletes, ország szinti elemzéseket, hazánkban, mint közép-kelet-európai államban fokozott hőmérséklet-növekedést (minden évszakban), valamint jelentős változásokat jósolnak a csapadék mennyiségi és eloszlási mutatóiban. Ezek – társadalom által is érzékelt – hatásai igen változatos formában jelenhetnek meg, úgy mint árvizek, hőhullámok, aszályos időszakok, melyek kihatnak a biodiverzitásra, az élelmiszer iparra, a vízbiztonságra, majd közvetetten az egyéb ipari tevékenységekre, a gazdasági folymaatokra.

A modellszimulációk alapján ahhoz, hogy a Párizsi Egyezményben meghatározott 1,5 fokos küszöb tartható legyen, a globális nettó CO2 kibocsátást a 2010-es szintről 2030-ra 45%-kal kellene csökkenteni, majd 2050-re pedig el kéne érni a zéró nettó kibocsátást. A 2 fokos cél esetén mérsékeltebb, de ahhoz is jelentős lépésekre van szükség: 2030-ra 20%-os kibocsátás-csökkentést, körülbelül 2075-re pedig zéró nettó kibocsátást kellene elérni.

A nettó zéró kibocsátás a CO2 kibocsátás csökkentésével, illetve a CO2 megkötés növelésével érhető el. Utóbbiban nagy segítségünkre lehetnek a minket körülvevő erdők.
A Magyar Földművelésügyi Minisztérium és az Országos Erdészeti Egyesület egyik kiadványában az olvasható, hogy a magyar erdők mintegy 4 millió tonna széndioxidot vonnak ki évente a légkörből, amivel több mint 700.000 emberre jutó kibocsátást ellensúlyoznak.

Forrás: IPCC, WMO

Megkezdődött a katari Dohában hétfőn a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.

„A klímaváltozásra gyorsabb választ kell és lehet is adni” – figyelmeztetett, a konferencia megnyitása előtt kiadott közleményben Christina Figueres, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének főtitkára.
A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban – amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik – sem lesz másképp.
A feltörekvő és fejlődő piacok szerint a klímaváltozást leginkább okozó, az elmúlt évtizedekben több káros anyagot kibocsátó fejlett ipari államoknak kell nagyobb terhet vállalniuk. A fejlett államok ezzel szemben többek között – az immár a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátójának számító – Kína csatlakozását várják a szerződéshez. Más országok, így az Egyesült Államok még az első Kiotói Jegyzőkönyvet sem ratifikálták.
Japán, Oroszország és Kanada már korábban visszakozott a kötelezettségvállalás újabb fordulójától, így egyelőre az Európai Unió és Ausztrália – amely együttesen a világ károsanyag-kibocsátásnak 14 százalékát jelenti – tart ki a további szigorítás mellett.
Az egy évvel ezelőtti, durbani konferencia is e konfliktusból adódóan félsikerrel zárult. Megállapodás született ugyan az eredetileg 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyv első vállalási időszakának folytatásáról, de a tartalmi kérdések kidolgozását egy évvel későbbre halasztották.
A tavalyi megállapodás értelmében így most arról kell dönteni, hogy mikor záruljon a 2013-tól életbe lépő második vállalási időszak. Kidolgozásra vár továbbá annak a tavaly elfogadott útitervnek a végrehajtása is, amellyel az összes nagy gazdaság – a legnagyobb kibocsátók is – kötelező normákat rendelne a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Az útitervnek 2015-re kellene elkészülnie, és az alapján 2020-tól már egy jogilag kötelező, globális, végrehajtható rendszerként kellene majd működnie.
Mindeközben a globális felmelegedés egyre égetőbb problémává válik. Andrew Steer, a World Resources Institute kutatóintézet vezetője így fogalmazott: „A helyzet nagyon sürgős. (…) Már nem mondhatjuk azt, hogy a klímaváltozás a jövő problémája”.
Az ENSZ által az elmúlt héten közzétett adatok szerint a növekvő károsanyag-kibocsátás újabb történelmi csúcsra szökött 2011-ben, és emiatt a világ átlaghőmérséklete 3-5 Celsius fokkal nőhet, ami áradásokhoz, szárazsághoz, hőséghez és a tengerszint emelkedéséhez vezethet. Két évvel ezelőtt, a cancúni klímacsúcson még abban állapodtak meg a küldöttek, hogy az iparosodás előtti szintekhez képest 2 Celsius fokban igyekeznek korlátozni a globális felmelegedés mértékét.
Elemzők szerint az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó Sandy hurrikán hatására némileg enyhülhet az amerikai álláspont. A hurrikán miatt több napra leállt az élet Amerika atlanti partvidékén, de a vihar a karibi térségben is jelentős károkat okozott.
A szélsőséges időjárás azonban Magyarországot sem kímélte az elmúlt évben: februárban hidegrekord, augusztusban meleg- és hidegrekord dőlt meg, és a mezőgazdaságot is jelentősen sújtotta a nyári szárazság.
A megállapodás bizonyára nem múlik majd a Kis Szigetállamok Szövetségén (AOSIS). A 43 államot tömörítő szervezet által szeptemberben kiadott közleményben, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás általi tengerszint-emelkedés „jelenti a legnagyobb veszélyt területi integritásukra, életképességükre és túlélésükre”.
A dohai tanácskozáson részvevőknek tehát ebben a bonyolult környezetvédelmi, gazdasági és politikai csillagzatban kell megállapodásra jutniuk. A konferencia első hetében szakértői szintű egyeztetések várhatóak. A miniszteri szintű tanácskozások december 4-étől kezdődnek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint a Magyarországot a konferencián állami szinten képviselő hivatalos küldöttség vezetője Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára.

Forrás: MTI