EuMet Időjárás előrejelzés

Írta: Lenkei Péter, Levegő Munkacsoport, Környezeti Tanácsadó Iroda vezető

Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti „ füstgyárat ”

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Az értékes szerves anyagból az égetés során hamu keletkezik, mely csak korlátozott mennyiségben alkalmas talajerő-utánpótlásra. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak a növényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, óriási légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet, magas nedvességtartalom okozza. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetése során milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

 
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm – μg)

Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.

Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti a koszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyi határértéke 10000 μg/m³.

 
PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 1,7-4,9 kg (= 1,7-4,9 milliárd μg)

Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.

Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs, tüdőgyulladás.

Egészségügyi határértéke 50 μg/m³.

 
Szénhidrogének: 1,5-2 kg
Rákkeltők, mutagének, károsítják az immunrendszert. Ha a születés körüli időszakban jutnak be a szervezetbe, életre szólóan megváltoztathatják a hormonok termelését.

 
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μ g)

Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobin képződést.
Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

 
Metil-etil-keton: 3,6 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Etil-benzol: 3,3 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központi idegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

 
Sztirén: 6,8 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő, halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Fenol: 3,3 g

Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhat görcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

 
Dibenzo-furán: 0, 45 g

A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyi felépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltő anyag, károsíthatja a hormonrendszert. Születési és fejlődési rendellenességeket okozhat, immunrendszert károsíthatja, a szervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

 
Benz-a-pirén : 0,06 g (=60 millió nanogramm)

A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriába tartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő. Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletek arra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut a levegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyi határérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az ultrafinom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi jelentése szerint. Ez 129 400 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente eléri a nemzeti összjövedelem (GDP) 19%-át Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. A legveszélyesebbek az un. ultra-finom részecskék, melyek a tüdőből 20 perc alatt közvetlen a véráramba jutnak, és okoznak súlyos elváltozásokat, érrög képződéshez járulnak hozzá. A Levegő Munkacsoport ezért végez ilyen méréseket, hiszen a legveszélyesebb szennyezőre érdemes odafigyelni.

Avarégetés légszennyezésének mérése Gödön

A „Tiszta levegőt Gödön” Facebook csoport felkérésére megmértük az avarégetés légszennyezését Gödön. A mérés rámutatott, az avarégetés közel két és félszeresére emeli az ultrafinom részecskék számát a levegőben. Az eredmények láttán a téli időszakban betiltották az avarégetést a településen.

Hazai szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad az önkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.

Kt.48. §  (4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása

Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet az avarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotott rendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban. Az eljáró hatóság az illetékes járási hivatal hatósági osztálya, a kiszabható bírság magánszemélyeknél pedig 100 000 forint is lehet.

Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbia tartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 42 millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük a fentiekben részletezett egészségügyi hatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.

Mit tesznek az önkormányzatok?

Mivel általában legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a Levegő Munkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapest területén rendeletileg tiltott az avar és kerti hulladék égetése (69/2008. (XII. 10.) Főv. Kgy. Rendelet, Budapest Főváros szmogriadótervéről), máshol azonban általában szabad és a helyi rendeletek teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Ezt az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is megállapította vizsgálatában.

A KÖTHÁLÓ felméréséből kiderült, hogy más települések is felsorakoztak a lakosság egészségét védők sorába. Pest megyében 16 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni.

Mit tesznek a civilek?

A Levegő Munkacsoport egy átfogó programot dolgozott ki a lakossági eredetű légszennyezés mérséklése érdekében, melyet eljuttatott az illetékes államtitkárságnak, a minisztérium háttér-intézményének és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjaihoz.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről.
Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszok megoldásában.

A megoldás – komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A folyamat során az elhalt növényi részeket mikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. A humusz hosszú távon tárolja és a növények számára könnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványi anyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud. Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre van szükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandó anyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása és a tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatban legyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágak komposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un. allelopatikus  vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban néhány hónap alatt alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul, ezt a kertészeti egyetem vizsgálata is kimutatta, sőt a diófa levél komposzton jobban nőttek a növények, mint a kontroll csoport. Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverését végezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép, és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányában halomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevők nem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzet azonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó, kórokozó szervezetek ugyanis általában a növény egy adott életciklusában fertőzőképesek, sőt kimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egész más szervezetek károsítanak egy élő növényt, mint amelyek a lebontást végzik a komposztban. A jó komposzt, ha kellő mennyiségben (néhány köbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre képes, mely a legmakacsabb kártevőket is elpusztítja.

A tökéletes komposzt pedig ugyan úgy termel, mint azt a növény élő állapotában tette. Csak éppen nem paradicsom, vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és a még ehető növényi részekből tojás és grillcsirke lesz.

A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a Környezeti Tanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője

Felhasznált további források:

http://burningissues.org/lukebiomass.html

http://eprints.qut.edu.au/16492/1/Arinto_Wardoyo_Thesis.pdf

http://publik.tuwien.ac.at/files/PubDat_168381.pdf

https://www.ewg.org/skindeep/

Csütörtökön (2020.09.10.) kifogásolt volt levegő minősége 14 településen az ózon magas koncentrációja miatt- áll a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleményében.

A Levegőhigiénés Index számításához használt adatok forrása: az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Mint írják, az ózon koncentrációja az intenzív napsugárzás következtében a déli vagy kora délutáni órákban a legmagasabb, ilyenkor a krónikus légzőszervi betegségben szenvedők légúti tünetei súlyosbodhatnak. Az ózon koncentrációja alacsonyabb beltéri környezetben, így az érintettek számára javasoljuk, hogy az említett időszakban kevesebb időt tartózkodjanak a szabadban.

Egy korábbi cikkünkben részletesen írunk a talaj közeli ózon hatásairól, illetve a koncentráció növekedésének okairól:
Talaj közeli ózon – a nyári légszennyező

Az, ami a sztratoszférában hasznos és fontos a talaj közelében kifejezetten veszélyes!

Sokszor hallunk a Földet körülvevő ózonréteg emberi élet számára elengedhetetlen jótékony hatásáról (kiszűri a napból érkező káros UV sugárzás egy részét), illetve az ózonpajzs vastagságának, összefüggő felületének változásairól. Épp ezért meglepő lehet, hogy egészségre káros hatására adnak ki figyelmeztetést.

Pedig a talaj közeli ózon (troposzférikus ózon) a nyári időszak egyik legfőbb légszennyező anyaga. Magas koncentráció esetén nem csak az ember, hanem az állatok is szemirritációt, légzési problémákat tapasztalhatnak.

 
A magas talaj közeli ózon koncentráció:

• a tüdőkapacitás csökkenését okozhatja;
• gyengítheti a baktérium- és vírusfertőzésekkel szembeni ellenállóképességet;
• súlyosbítja a krónikus betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát;
• súlyosbítja a pollenallergiát, és a légzőszervek gyulladását is kiválthatja;
• csökkenti a fizikai teljesítőképességet;
• növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét (állatkísérletek igazolták, emberre még nem bizonyítitták).

A növények is megsínylik a magas talaj közeli ózon koncentrációt. Kísérletek során kimutatták, hogy az ózon közvetlenül árt a növényeknek, oxidálja, pusztítja a zöld leveleiket, virágaikat, gátolja a fotoszintézist és a gyökérlégzést is, ami végezetül akár a növény pusztulásához is vezethet.

Határértékek

Jellemző ózonkoncentráció:

• tiszta, trópusi levegőben 15 ppb (30 mg/m 3 ) körüli ;
• közép-európai vidéki levegőben a nappali középérték 40 ppb körül mozog;
• ózonnal szennyezett nagyvárosi levegőben nem ritka a 100 ppb körüli érték sem.

Honnan származik a megnövekedett ózon koncentráció?

Az ózon kékes színű, jellegzetes szagú, nagyon mérgező gáz. A szagára jellemző, hogy még 500 ezerszeres hígításban is érezhető.

A talaj közeli koncentráció mértéke kisebb részben a magasból, azaz a sztratoszférából származik, de a jelentősebb hányada helyben képződik. Nem közvetlen szennyezés útján keletkezik, azaz nem közvetlenül ózonként kerül a levegőbe, hanem fotokémiai folyamat során keletkezik, és elsősorban a belső égésű motorral hajtott gépkocsik, a fűtés és tüzelés során keletkező nitrogén-monoxid (NO) kibocsátásához köthető.

Keletkezéséhez több tényező is szükséges:

• a szennyezőanyag kibocsátása (nitrogén-monoxid és szerves gyökök);
• napsütés.

A nitrogén-monoxid a légkörben található ún. szerves gyökök jelenlétében oxidálódik és nitrogén-dioxid jön létre (NO2). A nitrogén-dioxid aztán a nap sugárzásának hatására elbomlik nitrogén-monoxiddá (NO) és atomos oxigénné (O). Az így keletkezett atomos oxigén pedig a légkörben található oxigén (O2) molekulákkal egyesül ve alakul ózonná (O3).

A Lélegzet.hu cikkében részletesebben is olvashatnak a témáról: A talajközeli ózon és hatása

Forrás: Lélegzet.hu

Az elmúlt hétre és az előttünk álló időszakra is jellemző frontmentes, szélcsendes időjárás hatására a Kárpát-medencében megrekedő  levegőben jelentősen megnövekszik a légszennyzettség.  Mára az ország több pontján is elrendelték a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, 2 településen veszélyesnek minősítették a levegő minőségét.

Csütörtökön, a Nemzeti Népegészségügyi Központ  Facebook posztban közölte, hogy 2 település (Sajószentpéter, Putnok) levegőjét már veszélyesnek minősítették a magas szállópor-tartalom miatt , 5 településen (Kazincbarcika, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Tököl) egészségtelen, 16 helyen pedig kifogásolt a levegőminőség, azaz a kis méretű aeroszolrészecskék koncentrációja meghaladta az egészségügyi határértéket. Miskolcon már ekkor elrendelték a szmogria tájékoztatási fokozatát.

Péntek reggeltől a fővárosban, Budapesten is elrendelték a szmogriadó tájékoztató fokozatát, miután az Országos Metetorológiai Szolgálat mérései alapján a szálló por koncentrációja szerdán és csütörtökön is meghaladta a tájékoztatási szintet. Kérik, aki teheti mérsékelje a szilárd- és olajtüzelésű berendezések használatát, és lehetőség szerint ne autóval induljon útnak.

2020.01.09-es légszennyezettségi adatok az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) adatai alapján

Várható-e javulás?

Pénteken a helyzet nem javul, majd szombaton egy gyenge hidegfront hatására a középső országrészben, így a fővárosban felélénkülő szél hatására, ott kissé javulhat a helyzet, míg a leginkább érintett északkeleti térségben ekkor sem várható jelentős, pozitív irányú változás. Vasárnaptól ismét szélcsendes, nticiklonáris helyzet kialakulása valószínű, így továbbra is gondot okoz majd a rossz levegőminőség.

Veszélyes levegőminőség esetén már az egészséges emberek is tüneteket tapasztalhatnak úgy, mint a köhögés, a légúti irritáció vagy a könnyezés. Kifogásolt levegőminőség esetén a krónikus légzőszervi betegségek tünetei erősödhetnek. A magas légszennyzettség  a légúti irritáció mellett a szív- és érrendszerre, a központi idegrendszerre és az immunrendszerre is káros hatással bír rövid és hosszú távon egyaránt. Az egyes szennyezőanyagok hatásairól alábbi cikkünkben olvashatnak részletesen: Szmog

Jó tanácsok szmog riadó esetére:

Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben.

Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.

Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.

A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.

A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.

Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.

2019.02.09.: Tovább nőtt a szálló por miatti légszennyezettség Magyarországon – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ vasárnap az MTI-vel.

Veszélyes a levegő minősége Putnokon; Dunaújváros, Miskolc és Sajószentpéter levegőjét egészségtelennek minősítették a levegőhigiénés index alapján. Tíz helyen kifogásolt a levegőminőség, Budapesten, Egerben, Hernádszurdokon, Kazincbarcikán, Pécsen, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Vácon és Várpalotán.

A Népegészségügyi Központ, Putnokon és annak térségében nem javasolja a szabadban történő hosszas tartózkodást. Veszélyes és egészségtelen levegőminőség esetén már az egészséges embereknél is légúti tünetek (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés), illetve szemirritáció jelentkezhet. A légszennyezettség hosszú távon elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, azonban a légzőrendszer krónikus megbetegedéseiben is szerepe van – hangsúlyozták.
Külön kiemelték azt is, hogy a légszennyezettség csökkentésében fontos szerepe van a lakosságnak.

További információ található a Fűts okosan! kampány honlapján (www.futsokosankampany.hu).

Arról, hogy a tüzeléssel, égetéssel milyen mérgezőanyagok kerülnek a levegőbe, egy korábbi cikkünkben olvashatnak: Avarégetés

A vasárnap délutántól várhatóan szelesebbre forduló időjárás jelentős javulást hozhat a levegő minőségében. Előrejelzés
Friss mérési adatokat találhatnak a www.legszennyezes.hu oldalon.

Forrás: MTI

Kriza Ákos, Miskolc polgármestere szerdán elrendelte a füstködriadó tájékoztatási fokozatát – olvasható az MTI közleményében.

Miskolc mellett 7 további városban egészségtelen, 15 városban kifogásolható a levegő minősége, a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleménye szerint:

• Egészségtelen a levegő minősége: Budapest, Miskolc, Putnok, Salgótarján, Szolnok, Tököl, Vác;
• Kifogásolható a levegő minősége: Ajka, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Pécs, Sajószentpéter, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Várpalota településeken.

Forrás: Országos Közegészségügyi Intézet (a friss kép a képre kattinbtva érhető el)

A szennyezőanyagok okozta egészségügyi kockázatról az alábbi cikkünkben olvashatnak: Levegőszennyezés

Számottevő javulásra a következő szélcsendes, ködös, borús időjárású napokon nem számíthatunk, inkább romlik majd a helyzet. A péntekre, hétvégére ígérkező szélélénkülés már eredményezhet javulást.

Az OKK térképén a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
Az érintett településeken az érzékeny lakosságcsoportnál légzőszervi tünetek jelentkezhettek (köhögés, nehezebb légzés), a betegek panaszai súlyosbodhattak. A fenti településeken élők figyelmébe ajánljuk egészségi tanácsainkat: lehetőleg rövid ideig tartózkodjanak a szabadban, a kültéri, aktív fizikai munkát és sportolást most kerüljék.

Salgótarján, 2017. január 21.; MTI Fotó: Komka Péter

Jó tanácsok szmog riadó esetére:

Forrás: MTI, ÁNTSZ

Hazánk domborzati szempontból egy medencében, a Kárpát-medencében fekszik. Ennek számos pozitív jellemzője mellett sajnos a téli időszakban egy igen kellemetlen jellegzetessége is van. Ez a gyakori és tartósan kialakuló magas légszennyezettség.

A télen gyakran előforduló anticiklonáris helyzetben kialakuló nyugodt, szélcsendes, eseménytelen, de egyben párás, ködös, szürke és hideg időjárás kifejezetten kedvez a szennyezőanyagok felhalmozódásának. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked. Ehhez adódik a folyamatos szennyezőanyag kibocsájtás, ami egyre nagyobb szmogot eredményez.

A szennyeződés forrása sokféle, de jellemzően az ipari termelés, a fűtés, a tüzelés és a gépjármű forgalom, azon belül is elsősorban a dízel üzemű motorok bocsájtják a legtöbb égési mellékterméket a levegőbe.

A jelenleg hazánkban érvényes légszennyezettséggel kapcsolatos tájékoztatási és riasztási rendszer:

A szmogriadónak két fokozata van. A főpolgármester, illetve a polgármesterek kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por koncentrációja 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson, napi átlagban meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. Ha pedig a szálló por mértéke 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson napi átlagban a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket is meghaladja, és nem várható az időjárásban változás, riasztást kell elrendelni.

Egyéni szinten az alábbiakat tehetjük:

• minél kevesebbet használjuk autónkat, különösen a dízel üzemű gépjárműveket (anyagilag is megfontolandó);
• kerüljük a kerti zöld-, illetve egyéb hulladékok égetését (ideális és még hasznosítható megoldás is a komposztálás);
• törekszünk a nem égetéssel járó, illetve annak mértékét csökkentő fűtés korszerűsítés felé.

Az aktuális légszennyezettségi adatokat olvasóink is nyomon követhetik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat és az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján. Ugyanitt megtalálható az egyes légszennyező anyagok tulajdonságainak leírása. A szálló porról az alábbiakat olvashatjuk:

Jellemzés: A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM₁₀ és a PM_2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk.

Forrásai: A TSPM részben  természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék  eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat.

Élettani hatásai: A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.
Élettani hatása: A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás.

Leginkább veszélyeztetett csoportok: Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok.

Egészségügyi határértékek:
PM₁₀ 24 órás: 50 mg/m³ , éves átlag 40 mg/m³
TSPM 1 órás: 200 mg/m³, 24 órás: 100 mg/m³, éves átlag: 50 mg/m³

Hatása az ökoszisztémára: A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat.

Hatása a látási viszonyokra: A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott már.

Forrás: MTI, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Megszüntették a szmogriadó riasztási fokozatát, ezzel együtt feloldották a fekete környezetvédelmi matricás autók közlekedési tilalmát a fővárosban hétfőn hajnalban. A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint ugyanakkor ismételten életbe lépett a tájékoztatási fokozat.

A vasárnap délután kezdődött javulás nyomán Budapesten a szálló por szennyezettségi szintje már egy mérőponton sem haladta meg a riasztási küszöbértéket, ugyanakkor még 6 mérőponton magasabb volt, mint a tájékoztatási küszöbérték.
A szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát – a szálló por esetében – akkor kell elrendelni a fővárosban, ha 3 mérőállomáson az egy időben mért légszennyező anyag szintje, két egymást követő nap átlagában meghaladja a tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható – emlékeztet a közlemény.
A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira, például a gyermekekre, az időskorúakra és a krónikus betegekre – tette hozzá. A szakemberek azt ajánlják, hogy elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.

Az aktuális mérési adatokat az alábbi oldalon követhetik figyelemmel: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat

Forrás: MTI

A szmogriadó tájékoztatási fokozatát rendelte el Tarlós István főpolgármester Budapesten – tájékoztatta a főpolgármesteri hivatal vasárnap hajnalban az MTI-t.

A közlemény szerint a szálló por légszennyezettségi szintje a budapesti mérőállomásokon két egymást követő napon, pénteken és szombaton meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap sem várható jelentős javulás.
A tájékoztatási fokozat az a küszöbérték, amelynél a levegő szennyezettsége veszélyt jelent a lakosság egyes, különösen érzékeny csoportjaira, gyermekekre, idősekre, krónikus betegekre.
Azt javasolják, hogy elsősorban a veszélyeztetett csoportokba tartozók kerüljék el a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.

Az aktuális mérési adatokat a KVVM oldalán találják: http://www.kvvm.hu/olm/map.php
Forrás: MTI