A Nap napja

A Nap napja minden évben, júniusban, a nyári napfordulóhoz legközelebbi vasárnapon van. 2018-ban ez június 24-re esik.

Az ünnep célja, hogy felhívja a figyelmet megújuló energiaforrásokra, azon belül elsősorban a napenergia hasznosítására. A Napenergia Társaság európai tagozatának felhívására első ízben 1994-ben rendezte meg A NAP NAPJÁt a Környezetünkért Egyesület, a Magyar Napenergia Társaság és a Főpolgármesteri Hivatal.

A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír.[3] Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika.

Forrás: Wikipédia

Vénusz-átvonulás + képgaléria

Képgaléria az égi jelenségről

2012. június 6-án a Vénusz átvonul a Nap előtt. Az átvonulás 6 és fél órán át tart a belépéstől, amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén, a kilépésig, amikor a másik oldalon elhagyja azt.

Különleges ez az esemény, hiszen az egyik legritkább csillagászati látványosságok közé tartozik. Minden 100 évben kétszer fordul elő, 8 év különbséggel. A mostani a 8 évvel ezelőtt (2004 június 8.) megfigyelhető átvonulás párja. Azelőtt 1881-ben és 1889-ben volt megfigyelhető az égi látványosság, annak pedig, aki elszalasztja az idei átvonulást, egészen 2117 december 11-ig kellene várnia, ha be szeretné pótolni az elmaradást. Szerencsére a Föld nagy részéről, Észak-Amerikából, Európából, Ázsiából és Afrika keleti feléről is jó látható lesz a jelenség, amennyiben az időjárási körülmények is kedveznek, azaz a felhőzet nem takarja el az egész „égi színjátékot”.

Az idei átvonulás során a Vénusz útja a Nap előtt 6 és fél órán át tart a belépéstől, amikor a bolygó sötét korongja megjelenik központi csillagunk keleti peremén, egészen a kilépésig, amikor a másik oldalon elhagyja azt. A nyugati féltekén kedd délután, a keleti féltekén pedig, így Magyarországon is szerdán (június 6.) hajnalban lesz megfigyelhető. Hazánkból csak az utolsó órát és a kilépést lehet megfigyelni. A látványosság napkeltekor már zajlik, és helyi idő szerint 6.55-kor ér véget, azaz kicsivel több, mint két órán át láthatjuk a Vénusz csöppnyi korongját a Nap korongja előtt. Magyarország különböző pontjai között túl nagy eltérés nem lesz, bár az ország északkeleti csücskében 4:30-kor kel a Nap, míg délnyugaton 5:02-kor.

Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) főtitkára az MTI-nek a Vénusz-átvonulással kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy soha ne nézzünk a Napba, csak biztonságos szemüveggel, de az ívhegesztéshez használatos tizenhármas fokozatú hegesztőüvegek is megfelelnek a célnak.

Közlése szerint nagyon fontos a megfelelő szűrők használata az átvonulás megfigyelésekor. Az 1999-ben vásárolt, fémes felületű napfogyatkozás-néző szemüvegek, amennyiben karcolás mentesek, továbbra is alkalmasak a szabad szemes megfigyelésekre. A fénycsökkentő hatású, sötét felületű szemüvegek nem biztos, hogy teljes védelmet nyújtanak a napfény káros sugarai ellen. Távcsöves megfigyelés esetén megfelelően gőzölt üveg- vagy fóliaszűrőt kell használni, a jelenség megfigyelésének további biztonságos módja a kivetítés. „Ha egy papírlapra távcsővel kivetítjük a Napot, biztonságosan figyelhetjük a jelenséget, ráadásul így egyszerre többen is szemlélhetik a Vénusz-átvonulást – mondta az MCSE főtitkára.

Még védőfelszereléssel se nézzünk hosszú ideig a Napba, 5-10 másodperces szemlélődés után tartsunk néhány perc szünetet.”
Az átvonulás Magyarországról látható „forgatókönyve” szerint a Vénusz belülről érinti a Nap peremét, ezután a bolygó korongjának egyre kisebb darabja látható a központi csillag szélén. Ekkor mintha egy sötét „híd” kötné össze a Napot és a Vénuszt, mintha a csillag magához „húzná” a bolygót. Ezt követően a Vénusz teljesen elhagyja a Napot, a két égitest korongja kívülről érintkezik egymással.

„A kilépés lesz számunkra a jelenség legérdekesebb része, mert ekkor különös fényjelenségeket figyelhetünk meg. A Nap hátulról világítja meg a Vénuszt, s így távcsöves megfigyelés során egy keskeny gyűrű formájában láthatjuk a bolygó légkörét” – ismertette a csillagász.

A Vénusz átvonulása csupán parányi fénycsökkenést okoz majd.

A Magyar Csillagászati Egyesület önkéntesei az ország számos pontján várják szerda hajnalban az érdeklődőket, a megfigyelőhelyek listája az MCSE honlapján olvasható.

Forrás: MTI, Space.com