Októberi Jeles Napok

Október a 2. őszi hónap a naptár szerint és az 1. teljes őszi hónap csillagászati szempontból. Időjárásunkban e hónapban már jelentős változások következnek be a nyári időszakhoz képest, igaz a hónap elején még jellemzőek a tipikus “vénasszonyok nyara” vagy más néven “indián nyári” napok.

A népi időjóslás szerint október, azaz Mindszent hava ha zivataros, hideg és szeles lesz a tél. S a jövő tavaszra is jövendöl: úgy tartják, hozzá hasonló lesz majd a március időjárása. Ha októberben még meleg van, annak a „böjtje” egy hideg februárral jön el, az októberi hideg szelekért viszont enyhe január fog kárpótolni.

Az elmúlt évtizedek tanúsága szerint ebben a hónapban jelennek meg jellemzően az első fagyos hajnalok, kezdetben csak talaj mentén, később már 2 méteres magasságban is. Egyre gyakoribbak a hajnali ködfoltok, melyek a hónap második felében már gyakran makacsan megmaradnak a délutáni órákig vagy esetleg egész nap. Feltehetőleg éppen ezek miatt, illetve amiatt, hogy ebben a hónapban már jóval többen és többet kényszerülünk sötétben közlekedni ez a hónap kiugróan magas baleseti statisztikával rendelkezik. Egy, az Országos Balesetmegelőzési Bizottság által készített statisztika szerint az október a legbalesetveszélyesebb hónap. Kétszer annyi baleset következik be általában, mint februárban, ami ugyanezen kimutatás szerint a legkevésbé balesetveszélyes.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 4 / 7 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 15 / 18 °C, 26-48 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 142-170 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • október 4.: 1957-ben ezen a napon bocsátották fel az  1. mesterséges holdat,  a szovjet Sputnik1-et.  A műhold egy 56 cm átmérőjű, 83,6 kg súlyú gömb volt. Azon felül, hogy a technológia úttörője volt, ennek a műholdnak köszönhetjük a felső légköri rétegekről beszerzett első információkat, adatokat. Az eszköz 29,000 km/órával halad, így 96,2 percbe tellett neki a Föld megkerülése. 20.005 és 40.002 MHz-en sugárzott rádiójeleket, amit szerte a Földön foghattak az amatőr rádiósok is. A jelek sugárzása 22 napig tartott, amikor az energiaellátó elem kimerült. A műhold 1958 január 4-én érkezett vissza a légkörbe, ahol elégett a súrlódásnak köszönhetően. 60 millió km-t tett meg és 3 hónapot töltött a Föld körüli pályán.

  • október 4.: 1582-ben október 4. után 15. következett. XIII. Gergely pápa  rendeletére  ekkor hajtották végre a naptárreformot, mert az addig  alkalmazott  Julianus-naptár már 10 napos késésben volt.
  • október 6-20.: Átlagosan az első fagyos reggelek ezen időszakban következnek be hazánkban.
  • október 6.: Legkorábbi hóesés, amit eddig hazánkban regisztráltak. 1936-ban Tolmácson esett a hó. Igaz, van egy korábbi dátum is, amiről 1948. augusztus 13-án készültek feljegyzések. Akkor ugyanis Zircen észleltek hószállingózást.
  • október 6.: 1849. Aradi Vértanúk Napja. „Egész nap borús, ködös idő volt. De eső nem esett.” (történelmi feljegyzés)
  • október 6-10: Draconidák meteorraj  hullócsillagai ekkor figyelhetőek meg, amennyiben tiszta az égbolt. 2021-ben október 8-án lesz megfigyelhető legnagyobb eséllyel hullócsillag, ekkor éri el csúcspontját a meteorzápor. A Nagy Göncölt megkeresve, kicsit még feljebb tekintve az égbolton található a Draco, azaz Sárkány csillagkép, ami kb. a hullócsillagok kiindulópontja.
  • október 13.: 1869-ben ezen a napon  született Anderkó Aurél meteorológus, egyetemi tanár, feltaláló, az esőmérő szerkezet megalkotója.
  • október 13.: A mérési statisztikák szerint ez a nap a legkisebb napi felmelegedés átlagos napja hazánkban. (1.2 C)
  • október 15.: Teréz napja. Ez a nap sokfelé a szüret kezdete, elsősorban az erdélyi magyar borvidékeken, de Somló hegyén is, Egerben Teréz-szedés a neve.
  • október 21.: Az Orionidák meteorraj csúcspontja. Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot. A csúcs általában 21-re esik, de október 20-24 között bármikor láthatunk hullócsillagot. A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető, a legtöbbre éjfél és napfelkelte között számíthatunk, ebben az időben óránként 15-20 tűnhet fel. Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképben lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.
  • október 21.: Orsolya napja. A népi tapasztalás azt mutatja, hogy a tél milyenségét leginkább Orsolya árulja el. Ha ilyenkor szép az idő, akkor az karácsonyig meg is marad.
  • október 26.: Dömötör napján ha hideg szél fúj, igen hideg lészen a tél is.
  • október 28.: Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. A szüreti szokások a szőlőszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Simon, Júda napja is szorosan kötődött a juhászélethez – mint az ezt megelőző Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak behajtását mindenképpen be kellett fejezni. Amennyiben szép idő van e napon, akkor jó termésre van kilátás a következő évben.

Jönnek az Orionidák

Az Orionidák meteorraj csúcspontja minden évben október 21-22-re esik. Ez a hónap 2. hullócsillag zápora, alig 10 nappal ezelőtt volt megfigyelhető a Drakonidák meteorraj.

Ez a csillaghullás messze nem olyan látványos, mint az augusztusi, az évszakban már gyakoribb borongós, párás időjárás is gyakran ellehetetlenítik a megfigyelést, de a szerencsésebbek ilyenkor is megpillanthatnak egy-egy hullócsillagot.

Az Orionidák maximuma nem olyan éles, mint a Quadrantidáké (január), ami csak pár óráig tart, vagy a Perseidáké (augusztus), amely gyakorlatilag egy éjszakára koncentrálódik, hanem több napon át tart. Október 21-23. között gyakorlatilag egy hosszan elnyúló, folyamatos maximumot látunk, és október 2. és november 7. között bármelyik nap láthatunk egy-egy hullócsillagot. Ennek oka, hogy az Orionidák már jobban szétterült raj, mint a fent említettek.

A DK-i égbolt felé nézve látható csillagképek és az Orionida hullócsillagok radiánsa.

 

A jelenség szabad szemmel is megfigyelhető tiszta égbolt mellett. A legtöbb hullócsillagra éjfél és napfelkelte között számíthatunk. Csúcsidőszakban óránként 15-20 hullócsillag tűnhet fel az égbolton.

Nevét onnan kapta, hogy a legtöbb hullócsillagot a Földről nézve az Orion csillagképből (Íjász)  kisugározva lehet látni. Az Orion hajnalban a déli égbolt irányában, magasan a horizont felett látható.

Az Orionida meteorrajt legkorábban középkori kínai észlelők említették, de európai említést csak 1864-ből találtak.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület

Megdőlt az országos napi melegrekord – 10.27.

Megdőlt az országos napi melegrekord szombaton. Egy Csongrád megyei településen 27 Celsius-foknál is melegebb volt.

    Az Országos Meteorológiai Szolgálat Facebook-oldalán ez volt olvasható: “rekordot döntögető nyárias nap” volt szombaton.
    Az október 27-i országos melegrekord mostanáig 26 C fok volt, amelyet 1952-ben Balatonfenyvesen rögzítettek. Az ország déli megyéiben több helyen is 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, de a korábbi rekordot is többfelé meghaladta a hőmérséklet. A legmelegebb a Csongrád megyei Kübekházán volt, ahol 27,3 fokot  mértek délután.
  

 

Halloweeni tűzgolyók, avagy a Tauridák meteorraj

A Tauridák meteorraj, melyet az angolszász világban időnként csak “halloween-i tűzgolyókként” emlegetnek, minden évben, október közepétől november második feléig figyelhető meg.

2018-ban a meteor zápor csúcsa – itt a Föld északi féltekén – november 11-12-re tehető. Ilyenkor a legvalószínűbb, hogy sikerül hullócsillagot megpillantanunk. Természetesen a megfigyelés eredményességét nagyban befolyásolja az ilyenkor már gyakran felhős, párás időjárás, illetve a derült éjszakákon a Hold fényereje.

Fotó: Bill Allen, 2015

A Tauridák meteorraj nem az aktivitásáról híres. 2018-ban 5 meteor/óra ZHR-t várnak a csillagászok. Tagjai között azonban a megszokottnál több a nagyobb méretű meteor, melyek jellemzően 3-5 naponta kerülnek a Föld légkörébe, és erős, felvillanó fénycsóvát maguk után húzva, szinte tűzgolyókként porladnak el. Egyes számítások szerint a Tauridák meteorraj tagjai között előfordulhatnak akár akkora darabok is, melyek “átvészelhetik” a Föld felszínéig tartó utat, bár konkrét ilyen esetet még nem regisztráltak.

A megfigyeléshez tehát türelem, kitartás és némi szerencse is kell az időjárás tekintetében, de a látvány mindenben kárpótol. A legjobb időszak a megfigyeléshez az éjfél és pirkadat közötti időszak, mert a Bika csillagkép ekkor van a legmagasabban az égbolton. Nem közvetlenül a Bika csillagképnél kell várni a hullócsillagokat, hanem szerte az égbolton. Sőt a csillagképhez közelebbiek csóvája rövidebb, így azokat nehezebb észrevenni, így jobb az esélyünk, ha a csillagkép tágabb környezetét figyeljük meg.

A meteorraj névadója a Taurus (Bika) csillagkép, mivel a hullócsillagok e csillagkép felől figyelhetőek meg. A Tauridák meteorjai az Encke nevű ekliptikai üstökös porladéka, maradványai. Vannak köztük kifejezetten nagy méretű darabok is, melynek köszönhetően egyes években különlegesen fényes hullócsillagok is megfigyelhetőek

Forrás: Space.com

Megdőlt az országos napi melegrekord (10.29.)

[singlepic id=621 w=320 h=240 float=left]Az OMSZ jelentése alapján 2013 október 29-én megdőlt az országos, napi maximum hőmérsékleti rekord. Ezen a napon eddig a legmelegebbet 1960-ban Békéscsabán mérték, 25,4 C fokot. Ma azonban Baja Csávolyon 25,5 C fokot regisztráltak.

(“A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.”)

Megdőlt a legmagasabb minimumhőmérsékleti rekord

[singlepic id=658 w=320 h=240 float=left]OKtóber 21-re, hétfőre virradóra több helyen is megdőlt a legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord, Kaposváron például a leghidegebb órában is 16 Celsius-fokot mértek – tájékoztatta az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfő délelőtt az MTI-t.

“Az októberi vénasszonyok nyara nemcsak meleg nappalokat hoz, hanem enyhe éjszakákat is”, ennek köszönhetően reggelre az ország dél-nyugati területein több helyen is megdőlt az eddigi legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord – írták.
Mostanáig 1981-ben volt a legenyhébb az október 21-ére virradó éjszaka. Akkor Lentiben 14,2 fokot mértek. A legmelegebb helyen most 1,8 fokkal magasabb hőmérsékletet regisztráltak, Somogy megyében, Kaposváron 16 fokot mértek – közölte a meteorológiai szolgálat.