A legmelegebb április 1901 óta

A 2018. április havi országos átlaghőmérséklet az 1901-től tekintett rangsorban a legmelegebbnek adódott. Az 1981-2010-es sokévi átlagot mintegy 4,6 °C-kal múlta felül. Sok helyen több évtizedes meleg-rekordok dőltek meg – áll az Országos Meteorológiai Szolgálat május 3-án kiadott elemzésében.

A jelentés szerint az április havi középhőmérséklet országos átlagban 15,63 °C-nak adódott, és ezzel rekordot döntött, ugyanis soha nem volt ilyen meleg az április 1901 óta. A normált leginkább a maximum hőmérséklet haladta meg, több mint 5 °C-kal.
Az 1. ábra az április napi középhőmérsékleteket mutatja az 1981-2010-es normál időszakkal együtt. Országos átlagban április 29-én volt a legmelegebb, a középhőmérséklet értéke ekkor 21,4 °C volt, ami mintegy 8 °C-kal haladta meg a sokévi átlagot. A hónap során csupán egy rövid időszakban süllyedt az átlag alá a középhőmérséklet, április 1-jén és 2-án.
A hónap során mintegy 15 hőmérsékleti meleg-rekord dőlt meg, melyeket az OMSZ oldalán találhatnak meg.
Az április havi országos átlaghőmérsékletek rangsorában 2018 áprilisa az első 1901 óta (1. táblázat, 2. ábra). A legnagyobb értékek jellemzően az ezredforduló után jelentkeztek, azonban az ezredforduló előtt is előfordultak magas hőmérsékletek. Az áprilisi legmagasabb napi maximum hőmérséklet 32,6 °C, melyet Pitvaros állomáson mértünk 2013. április 30-án.

 

A Hoffmann Lilla és Kircsi Andrea által készített teljes elemzést az OMSZ oldalán olvashatják: link

Április 1-től viharjelzés

Közösen kapcsolta be a nagy tavakra telepített viharjelző rendszert Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnöke és Tollár Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője a Közlekedéstudományi Intézet konferenciáján.

Tanka László, az OKF informatikai főosztályvezető elmondta, hogy a Balatonnál, három medencére osztva 30, a Tisza-tónál öt, a Velencei-tónál három, a Fertő-tónál pedig magyar területen egy viharjelző állomást működtet a katasztrófavédelem.

A balatoni viharjelző fényberendezések

Radics Kornélia azt hangsúlyozta, hogy a viharjelzés immár 82 éve működik a Balatonnál; az idén – prognózisuk szerint – az elmúlt évekhez képest nagyobb szélsebességre és erősödő viharokra kell számítani. A rendszer évi 7 hónapot üzemel, április 1-jétől október 31-ig.
siofokobszervatoirum
A jelenlegi riasztás kétfokozatú: 40 km/h szélnél első fokú, 60 km/h szélnél másodfokú. Az elmúlt évek 90 km/h feletti viharai tették szükségessé a következő, harmadfokú lépést, melyet jövőre léptetnek érvénybe. Ez a különösen veszélyes szelet fogja majd jelezni.

Forrás: MTI

Törvények

JOGTÁR a Közérdekű adatok nyilvánosságáról


Alkotmány 61.§ (1) : „ A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra,  hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”

34./1994 sz. Alkotmánybírósági határozat”:

A közérdekű információhoz való szabad hozzáférés, „nyílt, áttetsző és ellenőrizhető közhatalmi tevékenység, általában az állami szervek és végrehajtó hatalom nyilvánosság előtti működése a demokratizmus egyik alapköve, a jogállami berendezkedés garanciája.

A nyilvánosság próbája nélkül az állam polgáraitól elidegenített gépezetté, működése kiszámíthatatlanná, kifejezetten veszélyessé válik, mert az állam működésének átláthatatlansága fokozott veszélyt jelent az alkotmányos alapjogokra.”

Az információs jogok érvényesülése a társadalmi állapotok visszatükröződése. A közérdekű adatok nyilvánossága – mint a hatalom egyik „ellensúlya” – olyan alkotmányos alapjog, melyet csak kivételesen, szigorú törvényi előírások mellett lehet korlátozni.

„Eu direktíva 90/313/EEC” : A környezettel kapcsolatos információk hozzáférésének szabadságáról.:

Az Eu direktíva továbbfejlesztett változata az Aarhusi Egyezmény 2001.10.30-án lépett hatályba a 2001. évi LXXXI törvénnyel (lsd. lejjebb). A törvényben hangsúlyozott követelmény a hatékony,  „szolgáltató” közigazgatás.

A hivatal közérdekű információknak nem birtokosa, csupán kezelője.

2001. évi LXXXI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, 1998. június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről.

A „környezeti információ” jelent bármely írott, látható, hallható, elektronikus vagy egyéb formában megjelenő információt, amelynek tárgya:

a környezet elemeinek, úgymint a levegőnek és az atmoszférának, a víznek, a talajnak, a földnek, a tájképnek, a természetes élőhelyeknek, a biológiai sokféleségnek és összetevőinek, beleértve a genetikailag módosított szervezeteket is, illetve ezen elemek közti kölcsönhatásnak az állapota.

„Személyes adatok védelméről, közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. AVTV”

„Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. KVTV és annak 2003. évi módosítása:

Mindenkinek joga van a környezetre vonatkozó tényeknek, adatoknak, így különösen a környezet állapotának, a környezetterhelés és környezethasználat a környezetszennyezettség mértékének, a környezetvédelmi tevékenységnek, terveknek és programoknak, valamint a környezet emberi egészségre gyakorolt hatásainak a megismerésére.”

„Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és – személyek részére különleges, vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A szervek rendszeresen közzé –vagy más módon elérhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb –így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és működésükről szóló jogszabályokra, valamint gazdálkodásukra vonatkozó – adatokat.

A közérdekű adat közléséért az adatkezelő szerv vezetője – LEGFELJEBB  a közléssel kapcsolatban felmerült költség mértékéig – költségtérítést állapíthat meg.

Elektronikus információszabadságról szóló törvény

BTK 177.§ (b) Közérdekű adat visszatartása, meghamisítása

Uniós alapokmány (Lisszaboni szerződés): egyetlen tagállam nem ad közpénz közintézménynek üzletre, megsértené az unió valamennyi magáncégének  versenysemlegességét

Uniós veresenyjog

Időjárási alapadatok: közérdekű adatok!

Hazánkkal ellentétben más európai államokban a közpénzből finanszírozott országos meteorológiai szolgálatok a napi mért alapadatokat szabadon hozzáférhetővé teszik bárki számára. Ez például Albániában is így van.

Ezeket az az alapadatokat az országosan kiépített mérőhálózaton keresztül szerzi meg az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az adóbevételekből az állam, végső soron pedig az állampolgárok által finanszírozott igen drága mérőállomásokból 150 van Magyarországon. A hőmérsékletet, a páratartalmat, szélirányt és a szél sebességét mérik. Ezen felül folyamatosan készülnek hazánk területéről radarképek.

Más országokban ez úgy működik, hogy a meteorológiai országos mért alapadatokat közzéteszik, bárki számára elérhető módon. Hogy aztán az adatok alapján elemzéseket, előrejelzéseket készítenek kereskedelmi céllal bizonyos cégek, az egy másik dolog. Ettől függetlenül az alapadatoknak nyilvánosaknak kellene lenniük.

Ezzel szemben hazánkban az OMSZ külön ellenszolgáltatás fejében adja át ezeket az adatokat a meteorológiai tartalom szolgáltatására szakosodott vállalkozásoknak. Holott ezeket az adatokat minden magyar állampolgárnak külön ellentételezés nélkül járnak, hiszen ők, és a hazánkban bejegyzett és hazánkban működő, adózó cégek egyszer már hozzájárultak közvetve az adójukkal, járulékaikkal ahhoz, hogy ezeket valaki mérje és az összegyűjtött adatokat közzétegye.

2009 október 1-től egyoldalúan visszavonták a radarkép szabad felhasználási jogát. Megfelelő felbontású radarképel rendelkezik az OMSZ ahhoz, hogy lokális jelenségeket is látni és prognosztizálni lehessen, ám az OMSZ ezt a képet visszatartja, és egy sokkalta kisebb felbontású képet, egy kicsinyített radarképet láthatunk a honlapjukon.