EuMet Időjárás előrejelzés

A téli félévben sokkal magasabb a baleseti statisztika és igen valószínű, hogy ezt nagyban befolyásolják az ebben az időszakban jelentősen megváltozó időjárási körülmények. A megelőzésben és a felkészülésben szeretnénk segíteni az alábbi írással.

A kedvelhető téli időjárás kérdése általában megosztja az embereket, van aki imádja a fagyokat, havat, jeget stb., mások viszont borzongva gondolnak a sötét, hideg, latyakos időszakra. Ez persze nézőpont kérdése és ebben a cikkben nem is célom bármelyik oldal mellett kardoskodni. Egy viszont biztos, a téli időjárás mindenkit ugyanúgy érint közlekedési szempontból.

Talán a legjobb, ha a “főszereplőket”, azaz a veszélyes körülményeket kialakító időjárási tényezőket vesszük sorba.

KÖD

Az ősz beköszöntével az egyik legnagyobb változást a reggeli köd szokta jelenteni. Igen veszélyes tud lenni, mert hirtelen változik a sűrűsége és így könnyen nagy sebességgel futhat bele az óvatlan autós egy sűrűbb ködfoltba, ahol nem csak a látótávolság csökkent ugrásszerűen, hanem a ködből kicsapódó párától nedves útfelszínen jelentősen megnő a féktávolság is. Sőt ha a hőmérséklet a talaj közelében fagypont körül alakul, könnyen le is fagy ez a nedvesség, ami az útfelületet is gyorsan tükörjéggé változtathatja.

Tanácsok:

1. Párás időben, különösen ha a prognózis ködfoltokra hívja fel a figyelmet, mindenképpen óvatosan vezessenek. Úgy válasszanak utazási sebességet, hogy bármikor biztonságosra tudják azt mérsékelni. A baleset megelőzési szakemberek ajánlása az alábbi: 100 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 80 km/óra sebességnél, 50 méteres látótávolság esetén ne haladjon gyorsabban 50 km/óra sebességnél, 50 méter alatti látótávolság esetén pedig a 20-30 km/órás sebesség lehet a legbiztonságosabb.
2. Amennyiben fel van szerelve autója ködlámpával, jó ha tudja, hogy a hátsó ködlámpa használata lakott területen nem engedélyezett. Ennek oka, hogy könnyen elvakíthatja az ön mögött haladó autóst. Ezért lakott területen kívül is csak akkor használja, ha az nem vakítja el az Ön mögött közlekedőt.
3. A láthatóság csökkenésére a gyalog, illetve kerékpárral közlekedők is gondoljanak! Utóbbiak mindenképp gondoskodjanak a megfelelő kivilágításról, fényvisszaverő öltözékről, és ha lehet még körültekintőbben közlekedjenek forgalomban. A legjobb, ha azt feltételezik, hogy nem látja őket az autó és ennek megfelelően váltanak irányt, adnak elsőbbséget, még akkor is, ha KRESZ alapján nem lenne rá szükség.

ESŐ

Ősszel gyakoribbá válnak a csendes, de tartós és az egész országot is érintő esők. Vizes útfelületen közismert, hogy megnő a fékút, azaz az a távolság, ami alatt az autó képes megállni. Száraz időben 50 km/óra sebességnél a fékút 20-25 méter, pár csepp eső hatására viszont akár 80-100 métert is megtesz a gépkocsi a fékezéstől a megállásig. Persze mindezt befolyásolhatja a gumiabroncs minősége és a vezető tapasztaltsága. Az már kevésbé közismert, hogy miért nő meg ennyire a féktávolság az eső hatására. Nos, a víz kitölti az útfelszínben lévő egyenetlenségeket, mélyedéseket, ezzel jelentősen lecsökkentve az abroncs és az út közötti tapadási felületet. Itt érdemes beszélni egy érdekes szakkifejezésről, az aquaplaning-ról. Magyarosabban talán vízen-futásnak lehetne hívni. Ez a jelenség erős esőben alakulhat ki. Azt jelenti, hogy a gumiabroncs profilja nem tudja tovább kiszorítani az útpályán lévő vizet. Ennek eredményeként az autó rövid ideig szinte siklik a vízfelszínen, a kormány könnyűvé válik és a gépjármű akár irányíthatatlanná is válhat. Az esős időjárás nem csak a féktávolságot növeli, hanem a szélvédő átláthatóságát is csökkenti.

Tanácsok:

1. Esős körülmények között is az első és legfontosabb a haladási sebesség mérséklése.
2. Ellenőrizze gyakrabban az ablaktörlő folyadékot és pótolja, ha már fogyóban van. Gondoljon a fagyállóságra is!
3. Tartson biztonságos követési távolságot, gondolva a fékút megnövekedésére és egyben megakadályozva, hogy a túl sok, felverődő víz és sár átláthatatlanná tegye a szélvédőt.
4. Vízen-futás kialakulása esetén tartsa a kormányt egyenesen irányban és fékezés helyett inkább használja a kuplungot. A túl alacsony gumiabroncsnyomás és a nem megfelelő abroncsprofil elősegíti a vízen-futás kialakulását. Ezért gondoskodjon arról, hogy az autónak megfelelőek legyenek az abroncsai.
5. Gondoljon a gyalogosokra is! Az út szélén összegyűlt esővizet sokszor fröcskölik a járókelőkre az óvatlan autósok.

HÓ, HAVAS ESŐ, ÓNOS ESŐ

A téli csapadék közlekedésre gyakorolt hatása lényegében megegyezik az esőével, csak  hatványozottan igaz és adódik hozzá még pár extra is. Havas latyakos úton a féktávolság tovább nő és a kormányozhatóság is jelentősen csökken. Könnyen alakul ki az aquaplaning-hoz hasonló helyzet. Aki pedig már vezetett vagy akár csak gyalogosan próbált közlekedni ónos esőben, az tudja, hogy olyankor szinte lehetetlen megállni vagy kormányozni.

Tanácsok:

1. Sose induljon el havas vagy jeges szélvédővel! Persze senki sem szereti tisztogatni az autót, pláne nem egy fagyos, zord reggelen, de ne elégedjünk meg a “lőrésekkel”, hiszen akár az élete is múlhat rajta. Hó esetén gondoljon arra, hogy indulást követően a tiszta szélvédő pillanatok alatt újra havas lesz, ha a motorházat nem tisztítja meg. Ugyanez igaz a tetőre, ahonnan az első nagyobb fékezéskor zúdul előre a hó.
2. Téli gumi, téli gumi, téli gumi! Az elmúlt években szerencsére már egyre többen veszik komolyan a téli és a nyári gumik hasznosságát, de a költségek miatt sokan csak a kormányzott, meghajtott kerekekre tesznek, pedig nem csak üzleti fogás, mikor hangsúlyozzák, hogy mind a 4 kerékre tanácsos a téli abroncsok felszerelése. A cserére nem az első havazás idején kell sort keríteni, hanem már jóval korábban. Általában már az őszi időszakban jól lecserélni a gumikat, hiszen a téli abroncsok a gumikeverékük miatt már + 7°C-nál is jobb tapadást biztosítanak nyári változatuknál.
3. Kis helyen elfér és vészhelyzetben igazán jól jön a hólánc, ezért érdemes betenni a csomagtartóba. Aki pedig már próbált havazásban hóláncot feltenni, az tudja, hogy egy  kesztyű is “aranyat ér”, ezért azt is tegyünk mellé.
4. Havazás esetén hasznos kellék lehet még egy lapát, egy kisebb seprű és egy jó meleg takaró is.
5. Ugyancsak fontos kellék a gumi hótálca, ami szinte minden autóban alapfelszereltség, de sokan kedvelik nyáron inkább a textil vagy szövet szőnyegek használatát.
6. Csúszós úton, érdemes észben tartani, hogy a legfontosabb a higgadtság: kerüljük a hirtelen mozdulatokat! A hirtelen kormányzás, illetve a hirtelen, erős fékezés szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, és elkezdhet csúszni az autó orra. Ez az alulkormányozottság. Tapasztalatok szerint ilyen helyzetben a legtöbben rosszul reagálnak és még erősebben rákormányoznak, pedig ezzel tovább rontják a dolgot. Ilyenkor a legjobb, ha a kormányzás szögén nem változtatnak, vagy kicsit visszakormányoznak, ezzel ugyanis hamarabb helyreállítható a tapadás. Egy kis lassulás után pedig várhatóan ugyanazzal a kormánymozdulattal már megfelelően elfordul az autó.
7. Másik eshetőség a túlkormányozottság, amikor az autó hátsó része kezd csúszni. Ez a fajta megcsúszás veszélyesebb, igen nehéz megfogni és megakadályozni, hogy az autó ne csapódjon át a másik irányba. Ilyenkor a csúszásnak megfelelő irányban kell ellenkormányozni az autót addig, míg az meg nem áll a csúszásban. Ha megállt a csúszás, a kormányt gyorsan vissza kell tekerni egyenesbe. Így kerülhető el, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Másként körülírva mindig arra kell kormányozni, ahová az ember menni akar. A kézifékkel előidézett, úgynevezett “driftelés” is egy akarattal előidézett túlkormányozottság.

FAGY

A fagy, illetve a fagyos időben kialakuló jegesedés még szép, napos időben is okozhat balesetveszélyes helyzetet. Az útfelszínre nem csak az “égből” juthat nedvesség, hanem bármilyen más okból is. Az útfelszínre fagyott vékony vízréteg pedig jégpályává változhat fagy esetén. Hegyvidéken az olvadó hó, vagy egy csőtörés akár járhatatlanná is teheti az utakat.

Tanácsok:

1. Jeges utakon is előfordulhat alul- vagy túlkormányozottság. Ilyen esetben az előző bekezdésben leírtaknak megfelelően kell cselekedni.
2. Már +7 °C-tól kezdve ajánlott a téli gumiabroncsok használata, hiszen annak tapadása sokkal jobb, mint a nyári gumiké.
3. A hidakon és a felüljárókon a jegesedés gyorsabban alakul ki, ezért ezeken a helyeken ezt figyelembe véve kell közlekedni.
4. Fagyos reggeleken, a szabadban parkoló autók szélvédőjét meg kell tisztítani! Erre különböző módszerek vannak, de a legelterjedtebb a jégkaparók használata. Óvatosan azonban ezekkel is, mert a túl kemény anyagból készült változatok összekarcolhatják az üveget.
5. Ha a prognózisban keményebb hajnali fagyokra hívjuk fel a figyelmet, érdemes meggondolni az autómosatást, különösen a szabadban parkoló járművek esetén. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy az ajtók réseiben, illetve a zárakban “megbúvó” nedvesség megfagy és kinyithatatlanná teszi az ajtót. Ez a helyzet esőt vagy havazást követő erős fagynál is bekövetkezhet, ezért érdemes jégoldót is beszerezni. De ne az autóban tárolja, hanem a táskájában vagy a zsebében, mert a befagyott ajtót nem tudja kinyitni azzal a jégoldóval, ami az ajtó mögött van!
6. Az ablaktörlőt csak akkor üzemeltesse, ha már sikerült körülötte feloldani a jeget, mert a lefagyott gumi leszakadhat és használhatatlanná válik.
7. Még a fagyok beköszönte előtt készítse fel autóját. Ellenőrizze az akkumulátor állapotát, töltse fel a tartályokat fagyálló folyadékkal és a tél folyamán rendszeresen ellenőrizze ezeket. Kemény fagyok esetén gyakran adják fel a szolgálatot a gyengébb akkumulátorok. Ha ritkábban használja az autót és ilyenre hívja fel az előrejelzés a figyelmet, érdemes előző nap beindítani és egy kicsit járatni az autót vagy esetleg elmenni vele egy rövid útra. Akku problémák esetére jól jöhet az autóban egy “bikakábel”. Ennek segítségével, egy másik autó aksijára kötve el tudjuk indítani lemerülés után is az autót, vagy tudunk másnak segíteni ugyanilyen esetben.

Az ónos eső neve beszédes. Ehhez persze tudni kell arról, hogy létezik egy technika, az úgynevezett ónozás. Különböző tárgyakat díszítenek ezzel a módszerrel, fényessé teszik azok felületét. Megolvasztják az ónt, a kívánt felületen szétfuttatják, így vékony réteget képez a tárgy felületén. A talajon megfagyott eső képez ehhez hasonló vékony réteget.

Kezdetben teljesen azonos a közönséges esővel. Amikor leér a talajra, akkor történnek érdekes dolgok. Ónos eső kialakulásához a legfontosabb tényező az, hogy a felszín fagypont alatti hőmérsékletű legyen. Az ott található növények, tárgyak szintén fagypont alatti hőmérsékletűek. Óhatatlanul ki kell fagynia, ki kell csapódnia az esőnek, bár nem kell, hogy nagyon nagy legyen a fagy.

Egy hideg időszak végén, vagy legalábbis átmenetileg enyhülő időszakban a magasból már melegebb levegő érkezik. Amikor az eső leér, akkor ugyan lefagy, de egyúttal elég jelentős mértékben melegíti is az alsó légréteget. Magát a felületet nem képes melegíteni, hiszen ott a fagyás, vagyis az a hőfelszabadulás, amely a folyékony halmazállapotból jég halmazállapotba való átmenetet okozza, hőt von el, kicsit fékezi is az enyhülést.

Az ónos esős időszak rendszerint 1-2 óra elteltével megszűnik, mivel az eső által lehozott energia lassan, kb. ennyi idő alatt fölmelegíti a légréteget, és aztán így a talajt, illetve az ónos eső által érintett felületet is. Érdemes ilyenkor inkább otthon maradni, kivárni, amíg felolvad a vékonyka jégpáncél. Ritkább esetben előfordul, hogy tartósabban fennáll a fagyos helyzet. Ilyenkor olyan vastag jégréteg képződhet a fákon, vezetékeken, hogy annak súlya akár le is törheti az ágakat, leszakíthatja a vezetékeket.

Magyarországon a legveszélyesebb, vagy az egyik legveszélyesebb időjárási helyzet az ónos eső, ráadásul az előrejelzése sem könnyű. Roppant nehéz elkapni azt a rövid időszakot, amikor a talaj mentén fagypont alatt van a hőmérséklet, a magasban pedig eső esik, vagyis pozitív a hőmérséklet, legalábbis több száz méter magas légrétegben.

Azért veszélyes, mert iszonyatosan csúszik a felület, nemcsak gépjárművel, hanem gyalogosan is.

Erre lehetne mondani az „Add már uram az esőt!” helyett, hogy „Add már uram, csak ne az ónos esőt!”. Különösen idős korban, a csontritkulás előrehaladtával igen törékennyé válnak a csontok, és ha a vékony jeges rétegen elcsúszik valaki, az akár végzetessé is válhat. Sokaknál nehezen gyógyulnak a törések, főképp a combnyaktörés.

Ha csak lehet, célszerű ilyenkor elkerülni azt, hogy kimenjünk a szabadba. Megvárhatjuk az is, amíg feltörik a jeges páncélt mechanikus módon vagy leszórják valamivel, hogy ne csússzon. Ha muszáj, akkor pedig óvatosnak kell lennünk. Mindenféle csuda jó, cipőre húzható eszközt lehet kapni a csúszás megakadályozására. Ezek azonban drágák. Van ennél egyszerűbb, olcsóbb megoldás is azoknak, akik nem szeretik kidobálni a régebbi holmijukat. Azt a zoknit, amit másra már nem használnak, fel lehet húzni a cipőre. Ég és föld a különbség a zoknival bevont talpú cipő és a többi cipő között ónos eső idején.

Általában kisebb, behatárolt területekre terjed ki az ónos eső, mégis szerepelnie kell a prognózisokban a kialakulásának a lehetősége. Ez az oka annak, amikor olyasmi hangzik el: ónos eső helyenként előfordulhat. Ez valóban helyi jelenséget jelöl, és kérdéses, hogy egyáltalán bekövetkezik-e. Hallgatni róla viszont butaság lenne.

Szinte minden IS eshet a hét első napján az országban.
A magasban eleinte melegebb, majd ismét hideg levegő beáramlásának, illetve a talaj közelében még sokfelé fagypont körül ingadozó hőmérsékletnek köszönhetően a hétfői csapadék mindenféle halmazállapotban jelen lesz az országban.
Az északi országrészben lesznek jellemzőbbek a téli halmazállapotok: havas eső, ónos eső, fagyott eső, havazás, míg délebbre inkább az eső ígérkezik valószínűbbnek.
A várható csapadék mennyiségének és halmazállapotának időbeli és térbeli változásai hétfő hajnaltól kedd télelőttig a GFS előrejelző modell 2019.01.28. 00UTC-kor készült számításai szerint:

Kedden újabb ciklon érkezik, de ismét enyhébb levegővel társul, így a lehulló csapadék halmazállapota változónak ígérkezik mind térben, mind időben.
A csapadék széles választéka megfigyelhető lesz majd az országon belül. Eleinte havazás, majd nyugat felől terjeszkedve ónos eső, fagyott eső, havas eső, eső is  valószínű. A szél is élénknek, időről-időre erősnek ígérkezik, ami a havas tájakon jelentős hófúvásveszélyt okoz. Elsősorban a keleti országrészben van rá esély, mert nyugatabbra az enyhülés, olvadás miatt a kezdetben lehulló hó is jóval vizesebb, nehezebb, mint a fagyos keleti tájakon. Szöveges előrejelzés ? Magyarország részletes

A csapadék halmazállapotának várható alakulása, illetve a felhőzet, csapadék eloszlása 3 órás bontásban, kedd reggeltől szerda délelőttig (GFS modell):

A várhatóan lehulló, téli halmazállapotú csapadék összege (fehér=hó, havas eső; rózsaszín=ónos eső, fagyott eső):

A jellemző szélirány, illetve erősség várható alakulása:

Frissítve 01.31. 18:00

Január utolsó, illetve február első napjaiban vegyes halmazállapotú csapadékkal és fokozatos enyhüléssel búcsúzik az év első hónapja. Eső, ónos eső, havas eső, havazás egyaránt előfordulhat az országon belül, de mégis mikor és hol mi a legvalószínűbb?

Az alábbi animáción azt lehet nyomon követni, hogy kedd hajnaltól csütörtök éjfélig mikor, mennyi és milyen halmazállapotú csapadék a legvalószínűbb a hétfő hajnali modellfutás szerint:
(piros vonal = eső; rózsaszín vonal = ónos eső; fehér vonal = hó)

Ebből az alábbi menetrend olvasható ki:

• Kedd este: A Dunántúl túlnyomó részén, a középső országrészben és egyre többfelé az Alföld térségében is számítani kell intenzívebb ónos esőre, mialatt az Északi-középhegységben és körzetében inkább továbbra is a hóesés valószínűbb, illetve az Észak-Dunántúlon és Pest megye északi területein is várható hóesés is, míg a déli határvidéken és délkeleten nagyobb az esélye sima esőnek, de ott sem kizárt a jegesedés. Emellett a Visegrádi- és Budai-hegységben sem kizárt havazás is.
• Kedd éjjel, szerda reggel: A Dunántúl nagy részén, a középső országrészben, a főváros, illetve az Alföld térségében nagy a veszélye tartós ónos eső kialakulásának, míg a déli határvidéken, illetve délkeleten inkább esőre, az Északi-középhegységben, az Észak-Dunántúlon és Pest, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye északi területein pedig vegyesen havazásra és ónos esőre van kilátás. Emellett a Visegrádi- és Budai-hegységben, a Dunántúli-középhegységben és az Alpokalján is számítani lehet havazásra is.
• A szerdai nap folyamán: Ónos esőre elsősorban az Észak-Dunántúli térségben, a középső országrész északi területein (Nógrád-, Heves-, Jász-Nagykun-Szolnok- és Pest-megyékben), de kezdetben még az Alföld északi felén is van esély. Kisebb hóesésre az Alpokalján és az Északi-középhegységben van kilátás, míg az ország déli egyharmadán már jellemzően változó intenzitású eső eshet.
• Végül csütörtökön: a kelet felé helyeződő csapadékzónából kezdetben még eshet havas eső, némi ónos eső az Északi-középhegység térségében, míg attól délre már az eső a legvalószínűbb csapadékforma.

Az alábbi animáción az esőt nem jelöljük, de fehérrel látható a hó, illetve havas eső, rózsaszínnel az ónos eső várható mozgása kedd hajnaltól csütörtök éjfélig:

A legfrissebb modellszámítások szerint szerdától enyhébb, de borongósabb és csapadékosabb idő várható hazánkban.

Ahogy a csapadékosabb, enyhébb légtömeg eléri a jelenleg a Kárpát-medencében található hideg légtömeget, a kezdetben lehulló csapadék halmazállapota igen vegyesnek ígérkezik.
Ugyan szerte az országban előfordulhat gyenge, szitáló csapadék, de említést érdemlő mennyiség elsősorban az északi országrészben valószínűsíthető. Szerdán reggel és délelőtt havas eső, hó, majd nyugaton egyre inkább eső valószínű, míg az északi, északkeleti térségében, különösen a határvidéken a havazást havas eső, illetve átmeneti ideig akár ónos eső, ónos szitálás is válthatja.
Az alábbi animáción csak a téli halmazállapotú csapadék várható alakulását követhetjük nyomon. Fehérrel a hó, rózsaszínnel az ónos eső látható. A képre kattintva további előrejelzési térképeket nézhetnek meg!

Utóbbi talán az egyik legbalesetveszélyesebb téli csapadékforma, ezért különösen fontos, hogy ne érje meglepetésként se az autósokat, se a gyalogosokat, se az útkezelő szerveket!

Az elmúlt napokban kialakult ónos esőzések és szitálások miatt lezárták a Normafát.

MTI fotó, Demecs Zsolt

Forrás: MTI

MTI Fotó: Marjai János

Az előrejelzéseknek megfelelően, a meteorológiai tél első napján talán a legrosszabb arcát mutatta/mutatja a téli időjárás egyes helyeken. Ónos esőtől változott jégpályává Pest-, Nógrád- és Heves megye több útja, illetve a jég súlya alatt letörő ágak, sőt egész fák veszélyeztetik a közlekedőket, illetve a vezetékeket, parkoló autókat. A helyzet folyamatosan változik, a mentések folynak, az utakat sózzák. Ennek ellenére az éjszaka nagy részében további ónos esőre, jegesedésre, majd havazásra is kell számítani Nógrád, Heves, majd Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben, miközben Pest megyében várhatóan javul a helyzet a csapadék gyengülése és megszűnése következtében.

Pest megyében a mai napon lehullott nagy mennyiségű eső és ónos eső sokfelé ráfagyott a növényzetre, faágakra, a jég súlya alatt rengeteg fa kidőlt, a fő- és mellékutakra egyaránt vastag faágak zuhannak. Az erdősávok és fasorok mentén az esti és éjszakai órákban is fokozott a balesetveszély.

A Budai-hegységben, a Visegrádi-hegységben, Pilisben, a Gödöllői-dombság területén, és a Tápió-vidék térségéből számtalan helyről érkezett riasztás a Katasztrófavédelemhez, melyek szerint a zuhanó faágak a felső vezetékeket is leszakították, sokfelé villanyoszlopok rongálódtak meg. Néhol az áramszolgáltatás is szünetel, vagy akadozik. Gödöllő, Mogyoród, Kerepes, Kistarcsa, Gyömrő, Maglód, Isaszeg, Tóalmás, Mende, Monor, Gomba, Kóka, Bénye, Üllő, Pilis, Nagykáta, Tápiószentmárton, Szentmártonkáta, Tápióbicske, településeken, és az oda vezető összekötő utakon számos helyszínen dolgoznak a megye hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói. Az egységek folyamatosan vonulnak a káreseményekhez és számolják fel az akadályokat. A 4-es főúton Monorierdő közelében kora este a felüljáróra dőlt fa akadályozta a forgalmat. Nagykovácsiban kidőlt fák szakították le az elektromos vezetéket, emiatt a településen az áramszolgáltatás szünetel. Kérjük, hogy az esti és éjszaki órákban a kritikus körzetekbe senki ne induljon útnak.

Az Útinform esti tájékoztatása szerint az alábbi útszakaszok vannak lezárva Pest megyében:

A Pilisszentkereszt-Pilisszentlélek összekötő úton Pilisszentkereszt és a dobogókői elágazás, a 18 – 21 kilométer között, valamint a dobogókői bekötő úton a délelőtti óráktól teljes lezárás érvényes.

Az Isaszeg és Nagytarcsa közötti út a 18-21 kilométer között dél óta nem járható.

A Dunakeszi-Gödöllő közötti összekötő utat Mogyoródnál 13-15 kilométer között kellett lezárni. A Gödöllő-Hatvan összekötő úton Gödöllő-Valkó között is teljes lezárás van.

Eljegesedett utakra, kidőlt fákra, lombkoronatörésekre lehet számítani a Börzsönyben is, a jelenlegi időjárási helyzetben – tájékoztatta az Ipoly Erdő Zrt. hétfőn az MTI-t.

A közlemény szerint egyes helyeken, például a Csóványosi kilátónál megvastagodott jégtakaró borítja a fákat, így azok veszélyt jelenthetnek a kirándulókra. A hegyi erdészeti utak könnyen eljegesednek, és előfordulhat, hogy kidőlt fák zárják el az utat. Azt írták: ilyen útszakaszok a Diósjenő-Kemence völgyi út, ahol a Závoz-tetőre sem lehet jelenleg eljutni, illetve a Wenckheim-házhoz vezető úton is adódhatnak problémák.
Hozzátették: várhatóan éjszaka és reggel sem javul a helyzet, az sem kizárt, hogy rosszabbra fordul. Gyalogosan és járművel is veszélyes lehet ilyenkor az erdő – hívták fel a figyelmet.
Ezért arra kérik az erdőlátogatókat, hogy lehetőség szerint ne a Börzsönyt válasszák kirándulásuk helyszínéül addig, míg az időjárás kedvezőbbre nem fordul.
Kritikus a helyzet a Mátra útjain is az erdősávok és fasorok mentén az ónos eső, a fagy és a kidőlt fák miatt.

A közlemény szerint az esti és éjszakai órákban is fokozott a balesetveszély a Mátra útjain, ezért azt kérik, hogy ne induljanak útnak az emberek.

Az Útinform esti tájékoztatása szerint Heves megyében, a 24-es főúton a galyatetői elágazó és Parádsasvár közötti útszakaszt lezárták, és nem lehet közlekedni a Galyatető és a mátraszentlászlói elágazás közötti úton sem.

Galyatetőn egy trafóház környezetében keletkezett tűz, ezt a pásztói hivatásos tűzoltók oltották el.

Forrás: MTI