EuMet Időjárás előrejelzés

[singlepic id=621 w=320 h=240 float=left]Az OMSZ jelentése alapján 2013 október 29-én megdőlt az országos, napi maximum hőmérsékleti rekord. Ezen a napon eddig a legmelegebbet 1960-ban Békéscsabán mérték, 25,4 C fokot. Ma azonban Baja Csávolyon 25,5 C fokot regisztráltak.

(„A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomó részben csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.”)

Kirándulás, természetjárás tervezésekor jó tudni, hogy hazánkban a legtöbb helyen szeptember 1-jével veszi kezdetét és jellemzően szeptember 30-ig tart a vadászati főidény, emiatt pedig nem árt a fokozott óvatosság. A hatóságok több helyen is felhívták a figyelmet a körültekintő túrázásra, az erdők a vadászati idény miatt szeptemberben csak korlátozottan látogathatók.

Mivel a vadászati társaságok szeptember 1. és 30. között vadászterületeiken intenzív vadászati tevékenységet folytatnak, a balesetek elkerülése és a vadászati jog zavartalan gyakorlásának biztosítása érdekében korlátozzák az érintett erdőterületek látogatását, illetve a gyalogos- és járműforgalmat. Ez általában naponta 16 óra és másnap reggel 8 óra között tiltja az erdőkben való tartózkodást. A tilalom megszegői erdőrendészeti szabálysértés miatt akár 10.000 Ft-os bírsággal is sújthatók. A korlátozást a községi önkormányzatok hirdetőtábláin és az erdőbe vezető utaknál is elhelyezik.
Az erdőlátogatás rendjét a 2009. évi XXXVII. Tv. – Erdőtörvény szabályozza.

Fontos, hogy a túrázó indulás előtt a helyileg illetékes erdészeti szervnél, helyben gazdálkodó erdészeteknél tájékozódjon az esetleges figyelmeztetésekről, és figyelje a kihelyezett táblákat, hirdetményeket. Utóbbiak eltávolítása, megrongálása komoly, akár emberéletet is fenyegető veszélyt jelenthet kirándulótársainkra nézve. A vadászatok általában a kora reggeli, illetve a késő délutáni, esti órákban zajlanak, így érdemesebb a túrát a délelőtti, kora délutáni órákra időzíteni. Nem ajánlott ilyenkor letérni a kijelölt turistaútvonalaktól sem.

A gyalogosan történő erdőlátogatással kapcsolatban a következő szabályok vannak érvényben, melyek az Erdőtörvény 91. §-ban találhatók meg:

• Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat.

• Az erdő látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.

• Az erdő látogatója köteles az erdőgazdálkodónak okozott kár és költség megtérítésére.

• Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; valamint az erdőrezervátum magterülete sem látogatható.

Az erdő látogatásával, haszonvételével kapcsolatos további szabályok, amelyek az Erdőtörvény 69. § és 93. §-ban és a Végrehajtási rendelet 41. §-ban találhatók meg:

• Az erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó (személyenként 2 kg) gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése engedélyezett. Ezt meghaladó mennyiség gyűjtéséhez az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.

• Csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:

– huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
– turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
– turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
– ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
– az Erdőtörvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni
– Az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni csak az    erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
– Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.

Már szedik a korai szőlőfajtákat, például a csabagyöngyét és az Irsai Olivért Balatonboglár és Etyek környékén – mondta Horváth Csaba csütörtökön az MTI érdeklődésére.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára hozzátette: a korai fajták szüretelése a nagy meleg miatt kezdődött meg mintegy másfél héttel ezelőtt, védeni kell ugyanis a savakat, a minőség megőrzése érdekében.
Az idei szüret után a becslések alapján mintegy 2,5-3,0 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe. A mennyiséget jelentősen befolyásolja majd a következő hetek időjárása. Ha folytatódik az aszály, tovább csökken a mennyiség, de egy hosszan tartó csapadékos periódus is negatívín hathat. Ez utóbbi esetben ugyanis megjelenhet a szürke rothadás, mint károsító tényező.
Hozzátette: a legtöbb helyen a szőlő egészséges. Bár a növényegészségügyi védekezés az idén nehezebb volt a szokásosnál, sikerült a gazdálkodóknak a problémákat megoldani. Így sem peronoszpóra-, sem lisztharmat-fertőzés nem volt, bár többet kellett permetezni, mint tavaly. Az aszály a savak lebomlása miatt okoz gondot.
A munka dandárja most kezdődik – mondta a főtitkár. Emlékeztetett: a cserszegi fűszeres szedése is megkezdődött Soltvadkert környékén, azaz a kunsági borvidéken is megkezdődött a szüret. Horváth Csaba úgy vélte: ha az extrém meleg fennmarad, akkor ez azzal jár, hogy a közép- és a késői érésű fajták összeérnek, ami szervezési többletmunkával járhat. Ha napfényes, csapadékmentes hosszú ősz lesz, akkor a túlérett, töppedt szőlőből készülő borkülönlegességeknek lehet jó éve az idei – mondta.

Forrás: MTI

Szeptember közepéig nyitva tartanak a fővárosi strandok, amelyeket fokozatosan, az időjárás függvényében zárnak majd be – tájékoztatta a Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) csütörtökön az MTI-t.

Szűcs Panni, a társaság szóvivője közleményében azt írta, hogy a Római, a Pünkösdfürdői és Csillaghegyi Strandfürdő szeptember 10-ig tart nyitva, a többi meleg vizes standfürdő, azaz a Palatinus, a Csepeli és a Paskál Strandfürdők az időjárás függvényében, de legkésőbb szeptember 16-án zárnak be. A Dagály Fürdő nyári területe szeptember 30-ig lesz nyitva, ugyanakkor a hullámmedence szeptember 2-án üzemel az idényben utoljára.
A BVK tájékoztatása szerint a Budapest Gyógyfürdői Zrt. a strandszezonra való felkészülés során több mint százmillió forintot fordított a fürdők szépítésére, fejlesztésére. Példaként említette a Palatinus Strandot, ahol felújították a vizes blokkokat és a kabinos öltözőket, valamint új sportolási lehetőségeket alakítottak ki.
A társaság azt is közölte, hogy a budapesti strandok kitűnő eredménnyel zárták az idei nyári szezont, 33 százalékkal nőtt a vendégek száma az előző év hasonló időszakához képest. A BGYH 13 fürdőjét több mint 1 millió 200 ezren keresték fel, a vendégek fele kifejezetten a strandokat választotta. A legnépszerűbb strandok a Dagály (185 ezer látogató), a Palatinus (174 ezer látogató) és a Római (66 ezer látogató) voltak.
A szóvivő azt is jelezte, hogy a 2013-as strandszezonra több mint hatszáz millió forintot fordítanak majd fejlesztésre, felújításra. A tervek szerint megújulnak a Palatinus és Római Strandok csúszdarendszerei, felújítják a Palatinus Fürdő termálmedencéje, számos strandon kerékpártárolókat alakítanak ki, valamint árnyékolják a gyermekmedencéket.

Forrás: MTI

A szokásosnál hetekkel korábban megindult a napraforgó és a kukorica betakarítása Bács-Kiskun megyében, a helyi Kormányhivatal földművelésügyi igazgatója szerint a napraforgónál erős közepes termésátlagra lehet számítani.

Farkas Zoltán tájékoztatása szerint az első kombájnok múlt héten jelentek meg a szokásosnál jó két héttel előbb beérett kukorica-, illetve napraforgótáblákban. Az eddig learatott területek mutatói alapján a hozamok a csapadékszegény időjárás ellenére biztatóak: a napraforgó esetében hektáronként bőven 2 tonna felettiek, a kukoricánál pedig megközelítik a 6 tonnát.
Ez jó közepes termésnek megfelelő adat, amely a jelenlegi átvételi árakat és a termeléssel járó idei kiadásokat figyelembe véve szerény, de pozitív eredményt ígér – fogalmazott a szakember jelezve, hogy – elsősorban a szinte teljesen esőmentes augusztus következtében – az őszi betakarítású növénykultúráknál érzékelhető némi terméskiesés, ám a veszteségek nem számottevőek.
Ugyancsak a kevés eső és a nagy meleg számlájára írható, hogy a silókukorica is másfél-két héttel előbb érett be a sokévi átlagnál. Kifejezetten nehezíti viszont az aszály az őszi vetések, ezen belül is elsősorban az őszi káposztarepce magágyának előkészítését. A talajmunkákkal sok helyen még kivárnak a gazdák egy kiadós esőzés reményében, miután pillanatnyilag jelentős üzemanyag-többletköltséggel járna e feladat elvégzése – tette hozzá.
Farkas Zoltán hangsúlyozta: az augusztus első hetére Bács-Kiskun megyében lényegében befejeződött nyári aratásokat követően a szalma betakarításával és a tarlóhántással is gyorsabban végeztek a termelők, mint a korábbi években. Az augusztusi szárazság ezeknek a munkafolyamatoknak ugyanis kifejezetten kedvezett – magyarázta.

/MTI/