Praktikus Praktikák Pártaitól – darazsak
A várható időjárás meghatározása számunkra nem okoz fejtörést, de hogy az időjárás változása és annak számtalan kihatása se érje váratlanul az Olvasót, jöjjön egy-egy praktikus ötlet.
Személyes tapasztalat is, ahogy emelkedik a középhőmérséklet úgy jelennek meg sorra a piacokon a friss mézédes gyümölcsök és kísérőik, a darazsak. Nem kell nagyon óvatlannak lenni, hogy igen kellemetlen – sőt ennél azért valamivel több – következménye legyen a velük való találkozásnak. Aki tudja, hogy allergiás a csípésre, mindenképpen enyhítő, mentő szerekkel induljon el a piaci bevásárlásra, de ugyanúgy egy parki sétára, vagy strandra, nyaralásra. Akár életmentő is lehet.
Elsősegélyként két fontos dolgot vigyünk magunkkal mindenhová, kalciumot és allergia elleni tablettát.
Csípés esetén amilyen gyorsan csak lehet, kalciumot kell használni, legjobb lenne a patikákban kapható ampullás csomagolásút, ezt tudjuk a leggyorsabban meginni. Ezután nem árt, ha egy pohár vízben feloldott kalcium pezsgőtablettát is megiszunk, de mindenképpen fontos az orvos által előzőleg javasolt allergia elleni tablettát is gyorsan bevenni. A gyorssegély közben azonnal orvost kell hívni, aki a megfelelő injekciót is beadja.
Célszerű még egy rövid leírást hagyni az igazolványunk mellett, egy olvasónk életét ez mentette meg. A Balaton parton hirtelen rosszul lett, egy járókelő segítségére sietett és miután a táskájára mutogatott, a segítő megtalálta a pár sort és tudta, mit kell tenni a kalciummal és allergia gyógyszerrel.
Az első darázscsípés általában még nem okoz nagyon heves reakciókat, de ezt is komolyan kell venni. A következők már akár végzetesek is tudnak lenni, ha kialakul az allergia.
A legtöbb orvos tökéletesen felkészült, mit kell ilyenkor tenni, de esetemben akadtak kivételek.
Megtörtént: egy nyáron két héten belül három darázs csípett meg. Az első után csak egy kis pír jelent meg a bokámon, semmi komolyabb következménye nem volt. Látszólag. Egy ballagási csoport közepén állva, rengeteg ember közül pont az én bokámat szúrta ki, ill. meg a darázs. Pontosabban kiharapott egy parányi darabot a bőrből. Utólag kiderült, esetemben a torokfájásra huzamos ideje használt aloe kivonat bőr alatti feldúsulása lehetett hívogató a darázs számára.
A második alkalommal egy út menti parkolóban tartottam pihenőt, gyönyörködtem a hatalmas napraforgó mezőben. Hirtelen karomnak repült a darázs, pillanat múlva pici bőrdarabbal távozott.
Ezután karomon egyre nagyobb duzzanat jelent meg, borogattam, bevettem kalciumot – valószínűleg nem eleget -, gondoltam lassan felszívódik a méreg, ehelyett éjszaka mindenem elzsibbadt, járni nem tudtam, a család rohanva vitt egy éjszakai ügyeletre. Ott azt kérdezték „mit tegyünk?”. Ekkor éreztem, milyen kár, hogy a meteorológia mellett matematika szakot és nem orvosit végeztem. Valamit kaptam.
Másnap messzire kellett utaznom, az utcán a flaszteren állva a nadrág alatt ért a harmadik csípés. Rohanás az ottani szakrendelőbe és ismét a kérdés, „mit tegyünk”?
Éjszaka újra teljes zsibbadás, újra egy ügyeleti rendelés és a kérdés „mit tegyünk”?
Másnap megkerestem Dr Axmann Ágnes tanárnőt. Ő segített rajtam. Majd az allergiás panaszok leküzdésére szakrendelőbe jártam.
Nekem azóta mindig van egy apró életmentő csomag a táskámban. Tabletták, injekció, hogy a bőr alatt a csípést körben izolálni tudjam, ami után irány a szakorvos.
Tanulság? Talán, hogy nem árt mindenkinek a saját háziorvosával jó előre megbeszélni, mi a pontos teendő darázscsípés esetén, nyáron bárkinek szüksége lehet rá. Célszerű megkérdezni, megfelelő-e gyorssegélyként a fent leírt praktika, addig amíg szakorvoshoz jutnak mielőbb?!
Pártai Lucia
A májusi cserebogár a kiskertekben és szántókon egyformán kárt tesz. A bogarak a cserjék, fák lombját rágják, a júniusban, júliusban kikelő pajorok pedig a növények gyökereit pusztítják. Nehéz ellenük védekezni. Segíthetnek viszont a „telekszomszédok” (a bogarakra vadászó verebek és a pajorokat pusztító sünök, vakondokok), de a gyakori talajművelés, kapálás is csökkenti a pajorok számát. Az ugyancsak hatásos talajfertőtlenítő szerekkel viszont vigyázzunk, mert nem csak a pajorokat, de a földigilisztákat is kiirtják!
Az ajánlott riasztó módszerek számomra nem bizonyultak hatásosnak. Hiába állítottam üres üvegeket a járatba, hogy a légmozgás által okozott hang, mely az üveg száján keletkezik, majd elriasztja a vakondokot. Nyugodtan túrt tovább. Ültettem császárkoronát (Fritillaria imperialis) is sűrűn a kerítés közelébe, de ez is csak szép látvány, ám nálunk nem tartotta távol a földtúrót.
Üvegházi molytetű: az apró rovar üvegházi, szabadföldi növényeket egyaránt szívogat, de különösen az üvegházakban makacs, veszélyes, ellenálló kártevő. Mit tegyünk? A kulcs a sárga szín. Ha egy sárga színű kartonra, falapra pl. gépzsírt kenünk, felakasztjuk az üvegházban, mint légyfogóra úgy szállnak rá a rovarok.
A hangya a csápjával simogatja a tetű potrohát, erre az kiprésel magából egy csepp mézharmatot. Végül egy hangya egyszerre annyi tetvet „fej” meg, amíg jól nem lakik, sőt még a társainak is szállít a bolyba. A hangyák ezen felül nem csak a tetvekből nyernek cukros folyadékot, hanem a nedvdús gyümölcsökből is, ezért azokat is megmásszák.
A paradicsompalánták, a rózsabokrok közé pl. ültessünk büdöskét (bársonyvirág, Tagetes), vagy körömvirágot (Calendula). Ezek vonzzák a hasznos lebegőlegyeket, ezek lárvái levéltetvek ezreit falják fel. A katicabogár, vagy a fátyolka is nagy segítségünkre van a levéltetvek elleni védekezésben, őket nehezebb a biokertbe csalogatni, de mert a katicák a lombtakaró alatt meghúzódva tudnak áttelelni, nagyon fontos, hogy a biokertben a talaj egy részét szerves anyagokkal, lombbal, szalmával takarjuk.
