Szeptemberi Jeles Napok

Szeptember (Ősi magyar nevén, Földanya hava) az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Eredetileg, a római naptárban az év hetedik hónapja volt. Innen ered a neve is: a latin septem szóból melynek jelentése hét. A népi kalendárium Szent Mihály havának nevezi.

Időjárását tekintve igen változatos arcot mutat hazánkban, hiszen jelentős lehűlések és esőzések rendszerint előfordulnak a hónap elején, de (elsősorban a hónap második felében) megérkezik az ún. indián-nyár vagy vénasszonyok-nyara. De például a a Kárpát-medence legkorábbi havazásait is szept. 17. és okt. 23. között jegyezték fel. (Az átlagos legelső havazás november közepére esik.)

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 9 / 12 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 21 / 23 °C, 34-52 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 176-210 óra körül van összesen a hónap folyamán.

  • szeptember 1.: A meteorológiai ősz kezdete, Egyed napja. A népi időjóslás szerint Egyed névünnepén ha esik, enyhe tél lesz – meg egész hónapban eső, lévén. Ha az eső mellett égzengés is van, akkor jövőre jó termés várható, míg szép ideje kellemes őszt jelez.
  • szeptember 5.: Lőrinc-nap. Lőrinc napra már a déli fekvésű szőlőkben elkezdtek érni a kései érésű szőlőfajták is. Minden jel az időjárás fordulására, a lassan beálló őszre mutat. A nap időjárásából következtetni lehet az őszére: ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Lőrinc rontónap. Belepisil a szabad vizekbe, nem is lehet többé fürdeni a szabadban. Belehugyozik a dinnyébe is, ezért lucskos, íztelen lesz a nyári fajta dinnye.
  • szeptember 8.: Fecskehajtó Kisasszony-napja, Mária jelkép. A népi időjóslás szerint amilyen az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidékeink parasztsága úgy véli, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint is: „Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek. Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”
  • szeptember 8.: 1963-ban, ezen a napon, Gyömrő, 202 mm eső hullott, így az eddigi mérések alapján a 2. legtöbb csapadékot adó nap volt.
  • szeptember 13.:
  • 1922-ben ezen a napon mérték az eddig a Földön mért legmagasabb hőmérsékletet. Líbiában Al’ Aziziyah-nál 58 °C, pontosabban 57.8 celsius, illetve 136 farenheit fokot mértek.
  • 1643-ban ehhez a naphoz fűződik Torricelli első higanyos barométerének bemutatása. Magát a mérési technikát az 1644-ben megjelenő, 3 kötetes tudományos könyvében, az Opera geometrica -ban írta le részletesen.

A barométer a légnyomás mérésére szolgáló meteorológiai műszer. Működése azon az elven alapul, hogy ha egy egyik végén lezárt higannyal  telt csövet nyitott végével egy higannyal töltött edénybe állítunk, akkor a higanyoszlop magassága a higannyal teli edényre nehezedő légnyomásnak megfelelően változik.

  • Érdekes, hogy egy másik nagy feltaláló nevét is kapcsolhatjuk ehhez a naphoz, bár nem konkrét munkássága nyomán. 1706. szeptember 13-án született Franklin Benjámin a villámhárító feltalálója.
  • szeptember 14.: Lambert napja, mely ugyancsak időjárást jövendöl. Ha ezen a napon szép az idő, szép lesz majd a jövő év tavasza is.
  • szeptember 16.: Az ózonréteg védelmének világnapja. A montreali jegyzőkönyv aláírásának évfordulója (1987. 09. 16-án írta alá 46 alapító ország a magas légköri ózonréteg védelmét szolgáló Montreali jegyzőkönyvet. Hazánk az 1988-ban aláírt bécsi egyezmény kapcsán csatlakozott a montreali jegyzőkönyvben előírtakhoz.
  • szeptember 18.: Péter napja. A Muravidéken Péter időjárását is kíváncsian figyelik, hisz a nyakukon van a vetés, márpedig „40 napig olyan időt várj, mint Péterkor”. Ha esik, két ökörrel, de sokszor néggyel sem tudsz kievickélni a sárból, tapasztalták a muravidéki falvakban.
  • szeptember 21.:Máté napja, „Ha Máté napján tiszta idő vagyon, a bornak esztendőre nagy bőségét várják.” Sok vidéken ez a nap jelezte az őszi búza vetésének kezdetét.
  • szeptember 21-23.: A csillagászati ősz kezdete erre az időszakra esik, 2022-ben szeptember 23-án 01:04 UTC-kor, azaz magyar időszámítás szerint 03:04-kor köszönt be. Ez az időpont egyben az őszi napéjegyenlőség napja. Azaz a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90° magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart. Csalóka lehet viszont, hogy a „világos”, azaz nappali órák hossza ezen a napon valójában 12ó11p, míg az éjszaka 11ó49p. Ez a légkör fénytörő hatásának köszönhető. A légkör hatására a Nap fényét már 5-6 perccel azelőtt is érzékeljük, mielőtt maga a Nap a horizont fölé emelkedne, és ugyanígy miután eltűnik a horizont mögött, a fénytörésnek köszönhetően még világos van kb. 5-6 percig. E napon ér véget az Északi-sarkon tartó állandó nappal és kezdődik a féléves éjszaka, illetve a Déli-sarkon következik a féléves nappal.
  • szeptemebr 24-26.: Erre az időszakra esik az első nappalnál hosszabb éjszaka.
  • szeptember 29.: Mihály napja. Az őszre és a télre is mutat. Ha dörög az ég szép leend az ősz, de nagy tél következik. Szent Mihálykor keleti szél, nagyon kemény telet ígér. Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka. E naphoz női munkatilalom is kapcsolódik: aki ilyenkor mos, kisebesedik a keze, aki pedig mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég.
  • szeptember 24-30.: Erre az időszakra esett 1996-ig hazánkban a Téli időszámítás kezdete. Azóta ezt októberre tették át. Magyarországon az 1920-as évektől megszakításokkal volt téli-nyári időszámítás, de 1980-tól folyamatos az évi kétszeri óraállítás. Az időátállítást legutóbb 1996-ban reformálták meg: akkor már az EU-irányvonalnak megfelelően szeptemberről október végére tolódott a téli időszámítás kezdete.

NOAA: minden idők legmelegebb szeptembere volt

Az idei szeptember az eddigi legmelegebb volt globálisan a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte hétfőn az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).

Szeptemberben a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,72 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a 20. századi 15 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 0,89 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
A szárazföld fölötti és az óceánok felszínén mért átlaghőmérséklet a 2014. január-szeptember közötti időszakban 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlag 14,1 Celsius-foknál, azaz ugyanolyan meleg volt, mint 1998 és 2010 azonos időszakában – olvasható a NOAA honlapján.

A 2014 szeptemberében mért hőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól

A 2014 szeptemberében mért hőmérséklet eltérése az 1981-2010 közötti átlagtól


Az átlagosnál melegebb földfelszíni középhőmérséklet szinte az egész világra jellemző volt, csupán Oroszország középső részein és Kanada keleti és északi részének bizonyos körzetei képeztek kivételt. Rekordmeleget mértek Északnyugat-Afrikában, Dél-Amerika délkeleti tengerparti vidékein, Délnyugat-Ausztráliában, a Közel-Kelet egyes térségeiben, Délkelet-Ázsia térségeiben. A Föld 31 országában és mind a hét kontinensén legalább egy mérőállomásról jeleztek rekordmeleget szeptemberben.
Ausztráliában például a szeptemberi középhőmérséklet 1,03 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990 közötti időszakban, Nyugat-Ausztráliában 2,75 Celsius-fokkal, ami megdöntötte az 1980-ban mért eddigi rekordot.
Nagy-Britanniában a nemzeti rekordok feljegyzésének 1910-es kezdete óta az idei volt a negyedik legmelegebb szeptember, a középhőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlaghőmérsékletnél.
Franciaországban 1,6 Celsius-fokkal volt melegebb, de Bretagne-ban és Normandiában 2-4 Celsius-fokkal volt magasabb a hőmérséklet a szeptemberi átlagnál. Dániában 1,9 Celsius-fokkal mértek többet.
Forrás: MTI, NOAA http://www.ncdc.noaa.gov/sotc/global/2014/9

Szeptember 1-től tart a vadászati főidény

Kirándulás, természetjárás tervezésekor jó tudni, hogy hazánkban a legtöbb helyen szeptember 1-jével veszi kezdetét és jellemzően szeptember 30-ig tart a vadászati főidény, emiatt pedig nem árt a fokozott óvatosság. A hatóságok több helyen is felhívták a figyelmet a körültekintő túrázásra, az erdők a vadászati idény miatt szeptemberben csak korlátozottan látogathatók.

Mivel a vadászati társaságok szeptember 1. és 30. között vadászterületeiken intenzív vadászati tevékenységet folytatnak, a balesetek elkerülése és a vadászati jog zavartalan gyakorlásának biztosítása érdekében korlátozzák az érintett erdőterületek látogatását, illetve a gyalogos- és járműforgalmat. Ez általában naponta 16 óra és másnap reggel 8 óra között tiltja az erdőkben való tartózkodást. A tilalom megszegői erdőrendészeti szabálysértés miatt akár 10.000 Ft-os bírsággal is sújthatók. A korlátozást a községi önkormányzatok hirdetőtábláin és az erdőbe vezető utaknál is elhelyezik.
Az erdőlátogatás rendjét a 2009. évi XXXVII. Tv. – Erdőtörvény szabályozza.

Fontos, hogy a túrázó indulás előtt a helyileg illetékes erdészeti szervnél, helyben gazdálkodó erdészeteknél tájékozódjon az esetleges figyelmeztetésekről, és figyelje a kihelyezett táblákat, hirdetményeket. Utóbbiak eltávolítása, megrongálása komoly, akár emberéletet is fenyegető veszélyt jelenthet kirándulótársainkra nézve. A vadászatok általában a kora reggeli, illetve a késő délutáni, esti órákban zajlanak, így érdemesebb a túrát a délelőtti, kora délutáni órákra időzíteni. Nem ajánlott ilyenkor letérni a kijelölt turistaútvonalaktól sem.

A gyalogosan történő erdőlátogatással kapcsolatban a következő szabályok vannak érvényben, melyek az Erdőtörvény 91. §-ban találhatók meg:

  • Az erdőben üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat.
  • Az erdő látogatója az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat, az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
  • Az erdő látogatója köteles az erdőgazdálkodónak okozott kár és költség megtérítésére.
  • Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri; valamint az erdőrezervátum magterülete sem látogatható.

Az erdő látogatásával, haszonvételével kapcsolatos további szabályok, amelyek az Erdőtörvény 69. § és 93. §-ban és a Végrehajtási rendelet 41. §-ban találhatók meg:

  • Az erdőben az egyéni szükségletet meg nem haladó (személyenként 2 kg) gomba, vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtése engedélyezett. Ezt meghaladó mennyiség gyűjtéséhez az erdőgazdálkodó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. Az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható.
  • Csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:

– huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
– turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
– turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
– ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
– az Erdőtörvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni
– Az erdőben jelet, mérő-, vagy gyűjtőeszközt elhelyezni, valamint az erdei életközösségből, az erdő talajából mintát venni csak az    erdőgazdálkodó írásos hozzájárulásával lehet.
– Az erdőben kutatási, felmérési tevékenységet végző személy köteles e tevékenységét az erdőgazdálkodónak bejelenteni.

EOCHA azaz „Európai Nyílt Lovasíjász Bajnokság”

Az EOCHA („European Open Championship of Horseback Archery”, azaz „Európai Nyílt Lovasíjász Bajnokság”) immár ötödik alkalommal kerül megrendezésre Németország, Belgium és Lengyelország után, ezúttal a lovasíjászat vezércsillagait mutató Magyarországon, Verőcén, a Farkas-Laka Lovas területen 2012. augusztus 29. – szeptember 2. között (www.eocha.ijaszutja.hu).

A versenysorozatot egy német származású lovasíjász rajongó alapította, mintegy nemzetközi találkozóként, mely a lovas harcművészet iránt érdeklődő embereket köti össze az egész világon.
Évről-évre növekszik a versenyben résztvevő országok száma, egyre többen érkeznek családtagokkal, barátokkal együtt.
Amerikai, német, belga, spanyol, mongol, török, iráni, lengyel, japán, koreai, magyar, román, svéd, dél-afrikai … – több mint húsz országból érkező versenyzők és hozzátartozóik magukkal hozzák nemzetük történelmi örökségét, bemutatva a saját stílusukat és a hagyományos viseletüket. Nincsenek határok, nincsenek különbségek, nincsenek korlátok és nincs politika – csak a szenvedély köti össze ezeket az embereket: az ősi hagyományok tisztelete és a lovas harcművészet iránti elkötelezettségük.

Ausztriában már havazott

Vasárnapról hétfőre virradóan, illetve hétfőn, Ausztriában többfelé havazott. Voralberg tartományban már vasárnap, Tirol, Salzburg, Karintia és Stájerország tartományokban pedig hétfő reggelre több cm friss hó lepte be az utakat. A havazás nem csak a magasan fekvő hegyekben volt megfigyelhető. A hóhatár helyenként 600 m tengerszint feletti magasságig csökkent.
A hirtelen és szokatlanul korán jött jelentős havazás a helyieket is meglepte. A térségben szokva vannak ugyan a téli útviszonyokhoz, de tekintve az eddigi meleg időjárást, még nem sokan cserélték le autóikon a nyári gumikat télire.
/Reuters/