Szmog – 2019.02.20.
Jöhetne már az a szeles, változékony idő, hogy csökkenni tudjon a városok légszennyzettsége!
Jöhetne már az a szeles, változékony idő, hogy csökkenni tudjon a városok légszennyzettsége!
Fokozatosan romlik a levegő minősége.
Kriza Ákos Miskolc polgármestere, kedd reggel elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát a városban.
A közlemény szerint az automata mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja jelentősen, 8-22 százalékkal túllépte a riasztási küszöbértéket, ezért döntött így a polgármester.
Nyíregyházán kedd reggel még “csak” a szmogriadó tájékoztatási fokozata van érvényben, de folyamatosan figyelik a méréseket. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a szálló por 24 órás átlagértéke szombaton és vasárnap meghaladta a köbméterenkénti 75 mikrogrammos tájékoztatási, hétfőn pedig a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket.
A Tisztifőorvos Facebook oldalán közzétett posztban olvasható, hogy ugyancsak veszélyes a levegő minősége Debrecenben, Putnokon és Szegeden. Az egészségtelen szintet pedig sok közepes és nagyvárosban elérte.
A szerdán, csütörtökön még csak kissé élénkülő szél kis mértékben, a péntekre várható erős szél jelentősebben javíthat a helyzeten.
Jó tanácsok szmog riadó esetére:
Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben.
Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.
Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.
A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.
A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.
Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.
A fenti óvintézkedések, a napi tevékenység jobb, előrelátóbb megtervezése segíthet mérsékelni a szmog egészségre gyakorolt negatív hatásait.
Forrás: MTI, OKI, Tisztifőorvos
2019.02.09.: Tovább nőtt a szálló por miatti légszennyezettség Magyarországon – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ vasárnap az MTI-vel.
Veszélyes a levegő minősége Putnokon; Dunaújváros, Miskolc és Sajószentpéter levegőjét egészségtelennek minősítették a levegőhigiénés index alapján. Tíz helyen kifogásolt a levegőminőség, Budapesten, Egerben, Hernádszurdokon, Kazincbarcikán, Pécsen, Salgótarjánban, Székesfehérváron, Szombathelyen, Vácon és Várpalotán.
A Népegészségügyi Központ, Putnokon és annak térségében nem javasolja a szabadban történő hosszas tartózkodást. Veszélyes és egészségtelen levegőminőség esetén már az egészséges embereknél is légúti tünetek (például köhögés, légúti irritáció, nehézlégzés), illetve szemirritáció jelentkezhet. A légszennyezettség hosszú távon elsősorban szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet, azonban a légzőrendszer krónikus megbetegedéseiben is szerepe van – hangsúlyozták.
Külön kiemelték azt is, hogy a légszennyezettség csökkentésében fontos szerepe van a lakosságnak.
További információ található a Fűts okosan! kampány honlapján (www.futsokosankampany.hu).
Arról, hogy a tüzeléssel, égetéssel milyen mérgezőanyagok kerülnek a levegőbe, egy korábbi cikkünkben olvashatnak: Avarégetés
A vasárnap délutántól várhatóan szelesebbre forduló időjárás jelentős javulást hozhat a levegő minőségében. Előrejelzés
Friss mérési adatokat találhatnak a www.legszennyezes.hu oldalon.
Forrás: MTI
Kriza Ákos, Miskolc polgármestere szerdán elrendelte a füstködriadó tájékoztatási fokozatát – olvasható az MTI közleményében.
Miskolc mellett 7 további városban egészségtelen, 15 városban kifogásolható a levegő minősége, a Nemzeti Népegészségügyi Központ közleménye szerint:
A szennyezőanyagok okozta egészségügyi kockázatról az alábbi cikkünkben olvashatnak: Levegőszennyezés
Számottevő javulásra a következő szélcsendes, ködös, borús időjárású napokon nem számíthatunk, inkább romlik majd a helyzet. A péntekre, hétvégére ígérkező szélélénkülés már eredményezhet javulást.
A tegnapi nap folyamán (2017.02.02) a felmelegedésnek és a csapadékos időjárásnak köszönhetően tovább javult a települések levegőminősége.
Már csupán egy városban, Sajószentpéteren, lépte át a kisméretű részecske szennyezettség a riasztási küszöböt, és kapott ezért veszélyes minősítést a levegő-egészségügyi helyzet. Öt városban: Miskolcon, Putnokon, Kazincbarcikán, Salgótarjánban és Egerben a tájékoztatási küszöb feletti PM10 szennyezettség okozott egészségtelen levegőminőséget.Az egészségügyi határértéket meghaladó kisméretű részecske (PM10) koncentráció miatt 12 városban: Budapesten, Vácon, Tökölön, Szegeden, Dorogon, Szentgotthárdon, Szombathelyen, Sopronban, Ajkán, Várpalotán, Győrben és Százhalombattán kifogásolt levegő-egészségügyi helyzet alakult ki.
Az érintett településeken az érzékeny lakosságcsoportnál légzőszervi tünetek jelentkezhettek (köhögés, nehezebb légzés), a betegek panaszai súlyosbodhattak. A fenti településeken élők figyelmébe ajánljuk egészségi tanácsainkat: lehetőleg rövid ideig tartózkodjanak a szabadban, a kültéri, aktív fizikai munkát és sportolást most kerüljék.
A várható időjárás változásával a levegő-egészségügyi helyzet további, kis mértékű javulása várható.
Az OKK térképén a légszennyező anyagok legfontosabb egészségkárosító hatásai alapján négy szintet különít el: kék (elfogadható), zöld (kifogásolt), narancssárga (egészségtelen), piros (veszélyes). Az önkormányzatok az utóbbi két kategória alapján rendelhetik el a szmogriadó tájékoztatási, illetve riasztási fokozatát.
Az érintett településeken az érzékeny lakosságcsoportnál légzőszervi tünetek jelentkezhettek (köhögés, nehezebb légzés), a betegek panaszai súlyosbodhattak. A fenti településeken élők figyelmébe ajánljuk egészségi tanácsainkat: lehetőleg rövid ideig tartózkodjanak a szabadban, a kültéri, aktív fizikai munkát és sportolást most kerüljék.
Jó tanácsok szmog riadó esetére:
Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben.
Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.
Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni. Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.
A várandós kismamák számára különösen fontos, hogy a szmogos időszakban minél kevesebb időt töltsenek a szabadban, mivel a szennyezett levegő azt a kockázatot is magában hordozza, hogy az újszülött alacsony súlyú lesz, emellett a magzati tüdőszövet fejlődését is negatívan befolyásolhatja.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.
A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.
Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.
A fenti óvintézkedések, a napi tevékenység jobb, előrelátóbb megtervezése segíthet mérsékelni a szmog egészségre gyakorolt negatív hatásait.
Forrás: MTI, ÁNTSZ
Hazánk domborzati szempontból egy medencében, a Kárpát-medencében fekszik. Ennek számos pozitív jellemzője mellett sajnos a téli időszakban egy igen kellemetlen jellegzetessége is van. Ez a gyakori és tartósan kialakuló magas légszennyezettség.
A télen gyakran előforduló anticiklonáris helyzetben kialakuló nyugodt, szélcsendes, eseménytelen, de egyben párás, ködös, szürke és hideg időjárás kifejezetten kedvez a szennyezőanyagok felhalmozódásának. A hideg, párás, szennyezett levegő ugyanis nehezebb a magasabb légrétegben található légtömegnél, ami “leszorítja azt”, azaz nem tud felemelkedni és így a medencében reked. Ehhez adódik a folyamatos szennyezőanyag kibocsájtás, ami egyre nagyobb szmogot eredményez.
A szennyeződés forrása sokféle, de jellemzően az ipari termelés, a fűtés, a tüzelés és a gépjármű forgalom, azon belül is elsősorban a dízel üzemű motorok bocsájtják a legtöbb égési mellékterméket a levegőbe.
A jelenleg hazánkban érvényes légszennyezettséggel kapcsolatos tájékoztatási és riasztási rendszer:
A szmogriadónak két fokozata van. A főpolgármester, illetve a polgármesterek kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por koncentrációja 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson, napi átlagban meghaladja a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenkénti 75 mikrogrammot. Ha pedig a szálló por mértéke 2 egymást követő napon, 3 mérőállomáson napi átlagban a köbméterenkénti 100 mikrogrammos riasztási küszöbértéket is meghaladja, és nem várható az időjárásban változás, riasztást kell elrendelni.
Egyéni szinten az alábbiakat tehetjük:
Az aktuális légszennyezettségi adatokat olvasóink is nyomon követhetik az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat és az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján. Ugyanitt megtalálható az egyes légszennyező anyagok tulajdonságainak leírása. A szálló porról az alábbiakat olvashatjuk:
Jellemzés: A levegőben a szálló por-részecskék mérete széles tartományban mozog. A mérések során a TSPM, a PM10 és a PM2.5 tömegét vizsgálják. Az egészségre a 10 mikronnál kisebb (10 mm ) méretű por jelent nagyobb veszélyt, mert lejut a mélyebb légutakba. A por toxikus anyagokat is tartalmazhat, ez esetben megítélésük a toxikus anyag szerint történik. Itt a nem toxikus porokat tárgyaljuk.
Forrásai: A TSPM részben természetes forrásokból, pl. talajerózióból, vulkáni tevékenységből, erdőtüzekből származik. Emberi tevékenység során főbb forrásai a szén, olaj, fa, hulladék eltüzelése, a közúti közlekedés, poros utak, és ipari technológiák, mint bányászat, cementgyártás, kohászat.
Élettani hatásai: A kisebb szemcsék természetes forrása a tengeri légtömegekkel érkező só, a növényi pollenek, baktériumok. A 2,5 mikronnál kisebb részecskék az atmoszféra kémiai reakcióiból is származhatnak.
Élettani hatása: A porrészecskék ingerlik, esetleg sértik a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját. A 10 mikronnál nagyobb porrészecskéket a légutak csillószőrös hámja kiszűri, a kisebbek lejutnak a tüdőhólyagokba. A tüdőelváltozást befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A por belégzése a légzőszervi betegek (asztma, bronchitis) állapotát súlyosbítja, csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben. A porrészecskék toxikus anyagokat (pl. fémeket, karcinogén, mutagén anyagokat), valamint baktériumokat, vírusokat, gombákat adszorbeálnak, és elősegítik bejutásukat a szervezetbe. Az egyik legkárosabb porforrás az aktív és passzív dohányzás.
Leginkább veszélyeztetett csoportok: Csecsemők, légúti és keringési megbetegedésben szenvedők, idős korúak, aktív és passzív dohányosok.
Egészségügyi határértékek:
PM10 24 órás: 50 mg/m3 , éves átlag 40 mg/m3
TSPM 1 órás: 200 mg/m3, 24 órás: 100 mg/m3, éves átlag: 50 mg/m3
Hatása az ökoszisztémára: A porrészecskék a növények leveleire lerakódva gátolják a fotoszintézist, elzárják a légcsere nyílásokat (sztómákat). A növények ezért fejlődésükben visszamaradnak. Termesztett növények leveleire, termésére rakódva értéktelenné, felhasználhatatlanná teszik azokat.
Hatása a látási viszonyokra: A finom por rontja a látási viszonyokat, megtöri ill. elnyeli a fényt. Forgalmas utakon a füst tömeges baleseteket is okozott már.
Forrás: MTI, Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
A fővárosban, Miskolcon és Salgótarjánban is megszüntették a szmogriadó tájékoztatási fokozatát.
Tarlós István a mérési eredményekre és az időjárási viszonyok kedvező alakulására figyelemmel, a vonatkozó jogszabályok alapján rendelte el a szmogriadó enyhébb fokozatának megszüntetését Budapesten.
A főpolgármester még hétfő hajnalban rendelte el a levegő magas szállópor-tartalma miatt a fővárosban a szmogriadó tájékoztatási fokozatát.
A szerdai mérési eredmények alapján azonban már nem indokolt a szmogriadó enyhébb fokozatának fenntartása: a szálló por szintje egy fővárosi mérőponton sem haladta meg a tájékoztatási küszöbértéket, öt esetben a tájékoztatási küszöbérték és az egészségügyi határérték között volt, hat mérőponton pedig az egészségügyi határértéket sem érte el.
Miskolcon is megszüntették a szmogriadó tájékoztatási fokozatát, amelyet még január 23-án rendelt el a város polgármestere – közölte a polgármesteri hivatal csütörtökön az MTI-vel.
A tájékoztatás szerint a miskolci automatikus mérőállomásokon a szálló por (PM10) koncentrációja az utóbbi 24 órában a küszöbértékek alatt maradt, ezért döntött a füstködriadó tájékoztatási fokozatának megszüntetéséről Kriza Ákos (Fidesz-KDNP) polgármester, aki egyúttal megköszönte a miskolciak eddigi együttműködését, a légszennyezettség mérséklésére tett erőfeszítéseiket.
Forrás: MTI
Megszüntették a szmogriadó riasztási fokozatát, ezzel együtt feloldották a fekete környezetvédelmi matricás autók közlekedési tilalmát a fővárosban hétfőn hajnalban. A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint ugyanakkor ismételten életbe lépett a tájékoztatási fokozat.
A vasárnap délután kezdődött javulás nyomán Budapesten a szálló por szennyezettségi szintje már egy mérőponton sem haladta meg a riasztási küszöbértéket, ugyanakkor még 6 mérőponton magasabb volt, mint a tájékoztatási küszöbérték.
A szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát – a szálló por esetében – akkor kell elrendelni a fővárosban, ha 3 mérőállomáson az egy időben mért légszennyező anyag szintje, két egymást követő nap átlagában meghaladja a tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható – emlékeztet a közlemény.
A tájékoztatási fokozat azon légszennyezettségi szint küszöbértékének meghaladását jelenti, melynek rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság egyes különösen érzékeny csoportjaira, például a gyermekekre, az időskorúakra és a krónikus betegekre – tette hozzá. A szakemberek azt ajánlják, hogy elsősorban a veszélyeztetett népességcsoportokba tartozók kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat.
Az aktuális mérési adatokat az alábbi oldalon követhetik figyelemmel: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat
Forrás: MTI
Nyíregyházán, szombat hajnalban életbe lépett, Budapesten vasárnap hajnaltól helyezték kilátásba a szmogriadó riasztási fokozatát, Miskolcon pedig tájékoztatási fokozata van érvényben.
A Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatása szerint vasárnap reggel 6 órától tiltják a legszennyezőbb, fekete környezetvédelmi matricás autók közlekedését. A korlátozás nem terjed ki egyebek mellett az M0-ás Budapesten áthaladó szakaszaira, továbbá a Nagykovácsi és Remeteszőlős megközelíthetőségét lehetővé tevő utakra. Az intézkedés csak akkor nem lép életbe, ha a szombati nap eredményei jelentősen javulnak, és nem lenne indokolt a riasztási fokozat fenntartása vasárnap hajnalban.
A főpolgármester a közösségi közlekedés előnyben részesítésére, a szilárdtüzelésű kandallók, cserépkályhák használatának mellőzésére kéri az embereket a fővárosi szmoghelyzet romlásának elkerülése érdekében. A szolgáltató, illetve termelő tevékenységet ellátó létesítmények üzemeltetőit pedig porkibocsátásuk csökkentésére szólította fel határozatában.
A fővárosi önkormányzat a riasztási fokozat elrendelését azzal indokolta, hogy a kisméretű szálló por (PM10) egy napra számított átlageredménye csütörtökön és pénteken is meghaladta a riasztási küszöbértéket a főváros hat-hat mérőpontján, és a meteorológiai előrejelzés szerint nem várható javulás.
A kisméretű szálló por azért veszélyesebb az egészségre, mert – a nagyobb porrészecskékkel szemben – lejut a mélyebb légutakba és baktériumok, vírusok, gombák, valamint toxikus anyagok szervezetbe jutását segíti elő. A közlemény a veszélyeztetett népességcsoportok közé sorolta a légúti és keringési betegségben szenvedőket, csecsemőket, gyermekeket és időskorúakat, továbbá az aktív és passzív dohányosokat.
Az önkormányzat már a tájékoztatási küszöbérték fölötti koncentráció esetében is a szellőztetés és a szabadban tartózkodás kerülését javasolja az érintetteknek, jelezve: a legkevésbé rossz körülmények 11 és 15 óra között alakulhatnak ki.
A szálló por légköri koncentrációjának emelkedése miatt Tarlós István főpolgármester – további intézkedésig – Budapesten elrendelte a szmogriadó tájékoztatási fokozatát – közölte a Főpolgármesteri Hivatal vasárnapra virradó éjszaka az MTI-vel.
A hivatal közleménye szerint a kisméretű szálló por egy napra számított átlageredménye január 3-án a város három, míg január 4-én öt mérőpontján elérte és meghaladta a tájékoztatási küszöbértéket, a köbméterenként 75 mikrogrammot, és a meteorológiai előrejelzések szerint vasárnap jelentős javulás nem várható.
A képen a kék jelek elfogadható, a zöld jelek kifogásolható, míg a sárga jelek egészségtelen szennyezettségi szintet jelölnek.
A levegőtisztaság-védelmi jogszabályok szerint egy légszennyező anyag egyre növekvő szintje először az egészségügyi határértéket, súlyosabb – már rendkívüli légszennyezettségi – helyzetben a tájékoztatási küszöbértéket, a legsúlyosabb esetben pedig a riasztási értéket érheti el, vagy haladhatja meg. A tájékoztatási fokozatot akkor rendelik el, amikor a határértéket meghaladó szálló por rövid idejű hatása veszélyt jelent a lakosság különösen érzékeny csoportjaira (gyermekek, időskorúak, krónikus betegek).
A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint veszélyeztetett népességcsoportok a légúti és keringési betegségben szenvedők, csecsemők, gyermekek és időskorúak, aktív és passzív dohányosok. Azt javasolják, hogy ők kerüljék a jelentős gépjárműforgalom által érintett tereket, útszakaszokat, és kerüljék a szellőztetést, a szabadban való tartózkodást.
A tájékoztatás szerint az őszi-téli fővárosi szálló por szint egyharmada származhat a háztartási eredetű szilárd, leginkább fatüzelésből, míg egyhatoda a közlekedési kibocsátáshoz köthető. A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék veszélyesebbek az egészségre, mint az annál nagyobbak.
A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele. A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint további káros anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.
A frissülő információk a Budapest Portálon (www.budapest.hu) és a Fővárosi Önkormányzat Twitter oldalán lesznek elérhetőek: twitter.com/fph_sajto
További tájékoztatás olvasható az Országos Közegészségügyi Intézet honlapján: http://oki.antsz.hu/
Forrás: MTI