EuMet Időjárás előrejelzés

2019. január 21. hajnalán (hétfő), 05:40-06:43 között, teljes, hazánkból is látható holdfogyatkozást figyelhetünk meg.

Holdfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Föld a Nap és a Hold között tartózkodik. Ilyenkor a Föld eltakarja a Hold elől a Nap ugarait, árnyéka a Holdra vetül. Kezdetben a Föld félárnyéka, majd a teljes holdfogyatkozásnál a „teljes” árnyéka – umbra – „takarja be” égi kísérőnket.

Holdfogyatkozáskor a Föld árnyékának fénytörése miatt egyre vörösesebbnek látjuk majd a Holdat. A földárnyékba került Holdat nem éri a Nap fénye, azonban a Föld által visszavert fény megvilágítja az égitestet, ezért halványabban is látszik, illetve a Föld légkörében található porszemcséken szétszóródó fénysugarak vöröses színbe festik. Ezt a jelenséget a köznyelv „vérhold” néven is említi. A színváltozás akkor következik be, ha a fény a hullámhosszánál sokkal kisebb méretű részecskéken szóródik. Ugyanez a légköroptikai jelenség (Rayleigh-szórás) okozza a vöröses színben pompázó naplementéket.

Az év első és utolsó teljes holdfogyatkozása ráadásul „szuperhold” idején következik be. A „szuperhold” megnevezés ugyancsak nem csillagászati szakkifejezés, de igen hangzatos. Arra értjük, amikor a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül következik be. További részleteket ebben a cikkünkben olvashat: “Szuperhold”, vagy csak hangzatos elnevezés?

A teljes fogyatkozás 62 percen át fog tartani, a teljes és azt megelőző illetve követő részleges fogyatkozással együtt pedig eléri a 4 óra 12 percet. Noha a fogyatkozás totális lesz, hazánkból, a 7 óra 32 perces holdnyugta , illetve a 7:23-as napkelte (a középső országrészben, keleten max. 15 perccel korábban, nyugaton max. 15 perccel később) miatt az égi jelenség végső részleges és félárnyékos részét már nem láthatjuk.

Az esemény időpontjai:

forrás: Wikipedia

A vasárnapi  (2019.01.20. 06UTC) modellfutás alapján az ország nagy része fölött lecsökken a holdofgyatkozás idejére a felhőzet. A délkeleti, déli térség fölé várható több felhő. Érdemes olyan helyet választani, ahol akadálytalan a kilátás nyugat felé. 

Valójában csak egy hangzatos elnevezés, nem egy kiemelt csillagászati jelenség, de mindenesetre a telehold látványos tud lenni, ha a felhőzet is kegyes hozzánk és látni engedi. Ez utóbbi sajnos szombat este egyáltalán nem valószínű, míg vasárnap este is csak az ország töredékén, nyugaton lehet bízni benne.

De vajon mit is takar az elnevezés? 2017 december 2-3-án éjjel a Hold megközelítőleg 8%-al nagyobbnak és 16%-al fényesebbnek fog látszódni, mint egy átlagos, teliholdas éjszakán. Ilyen mértékű változást az emberi szem nem képes érzékelni, de még az amatőr csillagászok is csak nehezen látják. Ezt a jelenséget emlegeti a média „szuperholdként”. A csillagászat, mint tudomány nem ismeri ezt a kifejezést, de persze azért van csillagászati alapja a fogalomnak: leegyszerűsítve egy Föld közeli teleholdról beszélünk.

A fogalom meghatározása mögött nem csillagász, hanem egy asztrológus áll. Richard Nolle asztrológus, 1978-ban említi először a kifejezést. Meghatározása szerint, “ha az újhold vagy a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján következik be, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül, akkor szuperhold van. ” Érdekes, hogy ebben a meghatározásban a telehold mellett az újhold is említésre került. Ezt ritkán hallani manapság is, hiszen messze nem olyan látványos, mint a Föld közeli telehold. Csakhogy a definícióban említett “adott pálya” többféleképpen is értelmezhető. Például akár úgy, hogy az adott éves holdpálya vagy az adott holdhónap holdpályája. Ebből az apróságból máris különböző szuperhold időpontok határozhatóak meg.

A témával kapcsolatos tényként az alábbiak írhatóak le:

• földközelben bekövetkező teleholdkor a Hold kb. 14%-kal nagyobbnak látszik a földtávolban bekövetkező teliholdnál (emberi szemmértékben ez szinte alig észrevehető);
• kb. 33%-kal több fény jut el a földközeli teleholdról a szemünkbe mint a földtávoliról (ezt igen kevesen tudják szemmel érzékelni).

További részleteket olvashatnak a Csillagászat.hu oldalon.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Csizmadia Szilárd, Spaceweather.com

Az utóbbi években egyre többet halljuk emlegetni a médiában a „szuperhold” elnevezést, de vajon mit is takar pontosan ez a fogalom?

Információra éhes társadalmunk számára egyre több szenzációt, rekordot és megdöbbentő információt ásnak elő az újságírók az élet és a tudományok minden teréből. Ez így van rendjén, hiszen folyamatos verseny van a médiumok között, az olvasót pedig jellemzően a megdöbbentő hírek vonzzák, izgatják. Ennek ellenére fontos, hogy az olvasó helyén tudja értékelni az egyes információkat, érzékelje az esetleg tudatlanul vagy tudatosan elkövetett torzításokat is.

Ékes példa erre a napokban ismét jelentős visszhangot kapó „szuperhold” kifejezés. Mely igen hangzatos és azt sugallja, hogy valamely különleges csillagászati esemény bekövetkezése várható, pedig a csillagászat, mint tudomány nem ismeri ezt a kifejezést.

A hírek szerint 2016. november 14-én éjjel, egy 1948 óta nem látható, ritka jelenségnek lehetünk szemtanúi a bekövetkező „szuperhold”-nak köszönhetően, mely 14 %-al nagyobb és 30 %-al fényesebb lesz, mint máskor.

Természetesen van csillagászati alapja a fogalomnak, mert leegyszerűsítve egy Föld közeli teleholdról beszélünk, de valójában a fogalom meghatározása mögött nem csillagász, hanem egy asztrológus áll. Richard Nolle asztrológus, 1978-ban említi először a kifejezést. Meghatározása szerint, “ha az újhold vagy a telehold az adott holdpályán a Földhöz legközelebbi pontján következik be, vagy a legközelebbi ponthoz [a legtávolabbitól] 90%-on belül, akkor szuperhold van. ” Érdekes, hogy ebben a meghatározásban a telehold mellett az újhold is említésre került. Ezt ritkán hallani manapság is, hiszen messze nem olyan látványos, mint a Föld közeli telehold. Csakhogy a definícióban említett „adott pálya” többféleképpen is értelmezhető. Például akár úgy, hogy az adott éves holdpálya vagy az adott holdhónap holdpályája. Ebből az apróságból máris különböző szuperhold időpontok határozhatóak meg.

A témával kapcsolatos tényként az alábbiak írhatóak le:

• földközelben bekövetkező teleholdkor a Hold kb. 14%-kal nagyobbnak látszik a földtávolban bekövetkező teliholdnál (emberi szemmértékben ez szinte alig észrevehető);
• kb. 33%-kal több fény jut el a földközeli teleholdról a szemünkbe mint a földtávoliról (ezt igen kevesen tudják szemmel érzékelni).

További részleteket olvashatnak a Csillagászat.hu oldalon.

Forrás: Vega Csillagászati Egyesület, Csizmadia Szilárd