EuMet Időjárás előrejelzés

Megjött az első gólya, megjön-e a tavasz is?

Ugyan még februárt ír a naptár, de az időjárás szinte egész télen enyhén alakult. Igaz épp a dunántúli tájakon hullott a legtöbb hó eddig és a hőmérsékletek is ebben az országrészben maradtak gyakrabban fagypont alatt, mégis ide tért haza, vissza az első gólya. Legalábbis a Facebook tanulsága szerint.

Egy szombathelyi lakos kapta lencsevégre a Petőfi utcában a képen látható gólyát szombaton, azaz február 21-én este.

Forrás: www.nyugat.hu

Az enyhe tél miatt egy hónappal korábban borultak virágba a gyümölcsfák, így az idén rekordkorán lehet majd meggyet és cseresznyét szüretelni – közölte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) gyümölcstermesztési kutatóintézete.

Évtizedek óta nem volt példa arra, hogy Húsvét előtt szinte valamennyi hazai gyümölcsfajtánál bekövetkezzen a teljes virághullás. Idén azonban az extrém enyhe téli időjárásnak köszönhetően a szokásosnál közel egy hónappal korábban indultak virágzásnak a fák – áll a közleményben.
A kutatóintézet munkatársai szerint általánosságban remek termés ígérkezik a korai tavasz miatt, mindössze a májusi fagyosszentek okozhatnak kárt az előre tolódott érési időszak miatt, az akkor már borsónyi méretű gyümölcsökben.
Míg tavaly a későn beköszöntő tavasz adott okot aggodalomra a hazai gyümölcstermesztésben, most a jó idő miatti korai virágzás okozhat esetleges problémákat a szakemberek szerint.
A közlemény idézi Apostol Jánost, a NAIK gyümölcstermesztési kutatóintézetének tudományos főmunkatársát, aki elmondta: négy évtizedre visszamenőleg mindig húsvétkor szoktak virágozni a cseresznye- és meggyfák. Most azonban az enyhe tél miatt a legkorábbi cseresznyefajta, a Rita már március 25. környékén virágzásnak indult, így meleg idő esetén már május elején lehet majd szüretelni. A cseresznye és a meggy már közel jár a teljes virághulláshoz, ahogyan a szilva és az alma is – tette hozzá.
A szakember kiemelte, hogy április közepéig a cseresznye 90, a meggy 70 százaléka virágzott el, de a mandula- és kajszibarackfák is nagyon hamar virágba borultak. Az őszibarack a teljes virágzása végén van, az alma még most is virágzik, és a héten már a birs és naspolya is megindul.
A szakemberek bizakodóak a termés mennyiségét és minőségét illetően, ugyanis idén a méhek gond nélkül végezhették munkájukat. A tavalyi későn jött tavasz miatt ugyanis akkor szinte egyszerre indultak virágzásnak a gyümölcsfák, s ez jelentősen megnehezítette dolgukat.

Forrás: MTI

Szokatlanul korán indult a tavaszi pollenszezon, a természet több héttel előrébb tart az ilyenkor szokásosnál. A mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenszórása már január elején elkezdődött, ezekben a napokban pedig már hét-nyolc allergén fa virágzik egyszerre. A pollenszezon kezdeti szakaszát elsősorban a megelőző tél időjárása és az aktuális hőmérséklet határozza meg. A tavasszal virágzó fáknak szükségük van a téli fagyra – ha ez elmarad, virágzásuk a magasabb hőmérséklet hatására hamarabb elindul, azonban pollenszórásuk visszafogottabb lesz. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) megfigyelései szerint úgy tűnik, hogy ez egyre gyakrabban fordul elő, ami összefügg a globális felmelegedéssel

A 2013/2014-es tél – a megelőző évekhez hasonlóan – enyhe volt, így a mogyoró, az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék már január elején virágozni kezdtek. Január végén, február elején a fagyos időszak átmenetileg visszavetette virágzásukat, de pollenszemeik alacsony koncentrációban ekkor is folyamatosan jelen voltak a levegőben. Az ezt követő felmelegedéssel erősödött a pollenterhelés, és elkezdődött a juhar, a szil, sőt a kőris virágzása is, mostanra pedig már a nyár és a fűz is elkezdte szórni a pollenjeit.

A mogyoró pollenkoncentrációja jellemzően alacsony-közepes volt, ezzel alatta maradt a tavalyi értékeknek. Virágzása valószínűleg hamarosan véget is ér. Az éger, valamint a ciprus- és tiszafafélék virágporának mennyisége azonban az elmúlt hetekben többször elérte a magas, sőt a nagyon magas szintet is. Az OKI Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának friss mérési adatai szerint jelenleg is ezek a domináns allergének, koncentrációjuk magasabb, mint tavaly ilyenkor. A kőris és a nyár pollenszórása a múlt héten indult el igazán, csúcsidőszakuk az elkövetkező hetekben várható.

Az elmúlt évben a tavaszi pollenszezont jelentősen befolyásolta, hogy március közepén hirtelen erős hidegfront tört be a Kárpát-medencébe: a hóvihar gyakorlatilag hetekre megszakította a virágzást. Ha idén nem történik hasonló szélsőséges időjárási esemény, illetve nem lesz tartósan csapadékos az idő, akkor a legtöbb fa pollenterhelése várhatóan a tavalyinál erősebb lesz. Amennyiben a korán kezdődött tavaszi felmelegedés tovább folytatódik, az egyébként később, áprilisban virágzó fajok pollenszórása is előbb kezdődhet. Ilyenek a nyír, a gyertyán, a tölgy, a fenyőfélék, a bükk, a dió, a platán és az eperfafélék. A tavaszi szezon csúcsidőszakában egyszerre akár 15 különböző fafaj virágpora is jelen lehet a levegőben, melyek közül több 3 csillagos besorolású, vagyis erős allergénnek számít. Az átlagos napi pollenkoncentráció értékek ebben az időszakban még a parlagfű szezonra jellemző napi átlagértékeket is meghaladják. Fontos kiemelni azt is, hogy a tavaszi csúcsidőszak vége összeér az erős allergénnek (4 csillagos) számító pázsitfűfélék virágzásának kezdetével, amire az idén szintén korábban kell számítani.

A sokféle allergén együttes jelenléte és a magas koncentráció értékek miatt ez az időszak is nagyon megterhelő az allergiás betegek számára. Akik valamelyik tavaszi fa virágporára érzékenyek, készüljenek fel a tavaszi csúcsidőszakra, ha szükséges, kérjenek tanácsot kezelőovosuktól. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet Aerobiológiai Monitorozási Hálózatának mérési adatai, az aktuális pollenhelyzet térképes és szöveges formában is folyamatosan nyomon követhető az oki.antsz.hu, a www.antsz.hu és a www.facebook.com/tisztiorvos internetes oldalakon.

Az OKI – egy nemzetközi együttműködés részeként – az idén is elindítja az allergiások számára az úgynevezett Pollen Napló szolgáltatást. A Pollendiary címen elérhető weblapon egy gyors regisztrációt követően az allergiások személyre szabott, hasznos információhoz juthatnak tüneteik és a pollenkoncentráció összefüggéséről. Ennek segítségével követhetik, hogy a lehetséges tünetek hogyan függnek össze azzal a légköri pollenkoncentrációval, amit adott időszakban a tartózkodási hely közelében mértek.

Országos Környezetegészségügyi Intézet
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala

Másodfokú a belvízvédelmi készültség a Kis-Balaton térségében, az alacsonyan fekvő területekről naponta 150 ezer köbméter vizet szivattyúznak át – tájékoztatta a Kis-Balaton Üzemmérnökség vezetője kedden az MTI-t.

Laki István közölte: a Kis-Balaton vízszintje a hóolvadás és az esőzések hatására jelentősen nőtt. A belvíz a Nagykanizsa-Budapest vasútvonalat is érinti; Sávoly és Főnyed térségében emelkedik a vízszint, ezért a vasúti töltés védelme érdekében ezen a szakaszon folyamatosan szivattyúzzák a vizet.
A belvíz lakott területeket nem veszélyeztet, de Zalaapáti környékén a mezőgazdasági területeket, szántókat, legelőket, erdőket elöntötte a víz.
A térségben kilenc szivattyútelep üzemel, a vizet a hévízi, keszthelyi öblözetben található vízelvezető csatornába, a Zala folyóba és a Kis-Balatonba szivattyúzzák.
Laki István szólt arról is, hogy a hóolvadás után a Zala folyón kisebb árhullám, másodpercenként 25 köbméter víz érkezik, ami befolyásolja a Kis-Balaton vízszintjét.
A Kis-Balaton térségében január közepe óta elsőfokú belvízvédelmi készültség volt érvényben. Az eltelt egy hónap alatt 3,5 millió köbméter vizet emeltek át az elektromos szivattyúkkal az alacsonyan fekvő területekről.

Forrás: MTI

Megérkezett hétfő reggelre az első gólya az országba, ezúttal is a Veszprém megyei Tüskevár községbe – tájékoztatta Molnár Levente polgármester az MTI-t hétfőn.

Legalább tíz éve mindig februárban, még tél idején tér vissza a Kossuth utca 9. előtti villanyoszlopon található fészkébe a gólya – tette hozzá. A feltehetően hím madár nagyon jól tűri az emberek közelségét. Élelmet a behavazott földeken még nehezen talál, de éhen halni nem fog, mert a helyiek etetik – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a gólya tavaly áttelelt Tüskeváron.
Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója szerint az elmúlt években egyre gyakrabban találkoztak áttelelő fehér gólyákkal Magyarországon. A fokozottan védett fehér gólyából – természetvédelmi értéke 100 ezer forintra tehető – Magyarországon mintegy ötezer pár lehet.
A gólyák legjellemzőbben emberi környezetben fészkelnek. Valaha magas fákra, később kéményekre, itt-ott templomtoronyra, ma leginkább oszlopokra építik fészküket, amelynek helyét mindig vizes élőhelyek közelében választják meg. A nedves réteken, tarlókon keresgélnek nagyobb rovarok, ebihalak, békák után, de elfogyasztják az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat is.

Forrás: MTI

Játszóházzal, mézkóstolóval, látványetetésekkel és különleges állatbemutatóval várja a medvék és rokonaik iránt érdeklődő vendégeit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hét végén, péntektől vasárnapig.

A Mackófesztivál keretében kerül sor február 2-án délelőtt 10 órakor a medveárnyék-észlelésre is. A népi megfigyelések szerint ugyanis ennek a napnak az időjárásából messzemenő következtetéseket lehet levonni arról, hogy meddig tart a tél, és milyen idő várható az elkövetkező hetekben. A hagyomány ráadásul ezt a medvék ébredéséhez köti, így azt kell megfigyelni, hogy van-e, vagy nincs árnyéka a barlangjából előjövő medvéknek. Ha február 2-án jó idő van, a medve meglátja az árnyékát és attól megijedve “visszabújik barlangjába”, azaz a tél elhúzódását vetíti elő. Ha azonban nem látszik az árnyéka, borongós, hideg idő van, a téli hideg már nem tart sokáig.

Valójában a medvék nem úgy alszanak téli álmot, mint például a denevérek, mormoták, pelék vagy sünök. Az európai barnamedvék – elsősorban a hozzáférhető táplálék szűkössége miatt – télen kevésbé aktívak, mint a tavasztól őszig tartó időszakban. A téli nyugalmi időszak a tél elején kezdődik, és a helyi viszonyoknak megfelelő ideig tart (a melegebb vidékeken el is maradhat). A nyugalomra vonuló medve odút ás, majd száraz növényekből bealmol magának. A nyugalmi időszakban azonban nem hibernálódik, és gyakran felébred, ezért ez nem is igazi téli álom, mint a fentebb említett állatok. A szűkösebb téli időszakban testsúlyuk jelentősen (akár a negyedével is) csökken, ezért tavasszal igyekeznek mielőbb regenerálódni. Az állatkerti medvéknek viszont nincs ilyen gondjuk, hiszen télen is gondoskodnak a takarmányozásukról.

Az észak-amerikai legendákban a medve szerepét a mormota vette át. Ez a hagyomány vélhetően az európai bevándorlókkal került az óceán túlpartjára, és olyannyira mély gyökeret vert, hogy arrafelé február másodikát az erdei mormota napjának (Groundhog Day) nevezik.

Az észak-olaszországi néphitben a medve mellett a farkas is megkapta a „meteorológiai előrejelző” szerepét, amely szokás minden bizonnyal a rómaiak Lupercalia ünnepével függ össze. Ezt az ókori itáliaiak február 14-én tartották, s e pogány ünnepen a természet megtisztulását és a rómaiak szent farkasát emelték a középpontba.

Forrás: MTI

A tavasz első hírnökei megjelentek Szegeden is: a viszonylag enyhe januári időnek köszönhetően pár héttel korábban a megszokottnál, városszerte kibújtak a hóvirágok.

Még hullott a hó és pár napja a hőmérő higanyszála is 0 fok alá szállt, de a tavasz hírnökének tartott hóvirág már bátran előbújt a földből. A gyönyörű fehér növényt városszerte láthatjuk a parkokban és a kertekben is, hogy a hófoltok közül elsőként adjanak hírt a természet újjáéledéséről. A képen láthat kis növényt egyik olvasónk fotózta le a Csaba utcában található kertjében.

Februártól áprilisig találkozhatunk a hóvirággal, lombfakadás előtt virágzik, amikor még elegendő fény jut a talaj felszínére. Sokáig a nőnapi köszöntés egyik szimbólumának számított, 2005 óta azonban eltűnt a virágárusok portékái közül: védetté nyilvánították, természetvédelmi értéke tízezer forint.

Forrás: Szegedma.hu

A globális hőmérsékleti átlag alapján a 2012-es március 1999 óta a leghidegebb március volt, de még így is a 16. legmelegebb márciusról beszélhetünk az 1880-as évig visszanyúló statisztikai adatbázis alapján.
A sarki jégtakaró mérete az átlagos alatt maradt, de 2008 óta mégis a legnagyobb volt és az elmúlt évtizedhez viszonyítva is az egyik legnagyobbnak mondható.
A La Niña hatás tovább gyengült, ahogy a Csendes Óceán egyenlítő környéki víztömegének hőmérséklete fokozatosan emelkedett az elmúlt 2 hónapban. Az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) előrejelzése szerint 2012 április végére a La Niña hatás teljesen megszűnik.

Globális hőmérsékleti információk:

• A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet 2012 márciusában 13.16°C fok volt. Ez a 16. legmagasabb érték az 1880 óta gyűjtött adatokhoz képest, de 1999 óta a legalacsonyabb hőmérséklet, és 0.46°C-al a 12.7°C-os 20. századi átlag fölött volt.
• A globális, szárazföldi átlaghőmérséklet 0.73°C-al a 20. századi 5.0°C átlag felett volt (5.73°C). Ezzel a 18. legmelegebb március lett a mérések kezdete óta és a leghidegebb 2003 óta.
• Átlagosnál melegebb volt a hónap folyamán szinte szerte Kanadában, illetve az Egyesült Államokban, Mexikóban, Európa nagy részén, Argentínában, Peruban, valamint Észak- és Közép-Oroszországban, India, Kína és Brazília keleti részén.
• Átlagosnál hűvösebb régiók pedig: Alaszka, Ausztrália, Kelet- és Nyugat-Oroszország és Új-Zéland voltak.
• Norvégia az 1900-ban megkezdett mérési adatbázis gyűjtése óta a legmelegebb márciuson van túl, míg Ausztráliában a 3. leghidegebb tavaszkezdetet élték át az 1950-ben kezdett mérések óta.
• Az Egyesült Államokban ugyancsak az eddigi legmelegebb márciuson vannak túl. Több, mint 15.000 maximum hőmérsékleti rekordot regisztráltak a hónap folyamán, és a délebbre eső 48 állam átlaghőmérséklete 10.61°C volt, ami 5.8°C-al magasabb, mint a 20. századi átlag.
• Az óceáni értékek ekképpen alakultak: a globális érték 15.9°C volt, ami 0.35°C-al magasabb volt, mint a 20. századi átlag. Ez 1988-al és 1990-el holtversenyben a 14. legmelegebb, míg 2008 óta a leghidegebb érték. A melegebb értékek elsősorban a Csendes Óceán, az Észak-Atlanti térség, az Indiai Óceán keleti medencéje, és részben a déli medencéjéből származnak.

Az első negyedév statisztikája:

• A globális, szárazföldi és óceáni összevont átlaghőmérséklet az év első 3 hónapjában (január–március) 0.39°C-al magasabban alakult, mint a 20 századi átlag (12.3°C). Ezzel 1991-el holtversenyben a 21. legmelegebb első negyedévnek számít, míg 1996 óta a leghidegebbnek. Hibahatár: ±0.09°C.
• A január–március időszak globális, szárazföldi átlaghőmérséklete 0.53°C-al volt a 20. századi átlag felett (3.7°C). Így a 27. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 1996 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.22°C.
• A január–március időszak globális, óceáni átlaghőmérséklete 0.34°C-al volt a 20. századi átlag felett (15.9°C). Ezzel holtversenyben 1995-el a 14. legmelegebb első negyedév lett a mérések kezdete óta, míg 2008 óta a leghidegebb. Hibahatár: ±0.04°C.

Sarki tengeri jégsapka és a lehullott csapadék jellemzői:

• Az északi sarki tengeri jégsapka kiterjedése 2012 márciusa folyamán 3-4%-al az átlagos alatt volt, amivel a 9. legkisebb márciusi jégsapka méretet érte el, mióta a műholdas mérések 1979-ben elkezdődtek. 2008 óta azonban ez a legnagyobb méretű jégsapka március folyamán és az elmúlt egy évtized márciusaihoz képest is az egyik legnagyobbnak mondható. A jégtakaró éves maximumát március 18-án, 12 nappal az átlagos után érte el.
• A déli féltekén, az Antarktisz tengeri jégsapkája 16%-al nagyobb volt idén márciusban mint a sokévi átlag. Ezzel a 4. legnagyobb kiterjedésű jégsapkát mérték idén a 34 éves mérési periódusban.
• Az északi félteke hótakarója a sokévi átlag jkörülm alakult 2012-ben. Ez az átlag úgy jött ki, hogy az észak-amerikai terület hótakarója jóval az átlag alatt maradt (4. legkisebb hótakaró az adatbázis gyűjtése óta), míg az eurázsiai  hótakaró 1.1 million km2-el nagyobb volt az átlagosnál, ami a 9. legnagyobb márciusi érték.
• A csapadék igen változatosan alakult március folyamán a Föld egészét tekintve. Szárazság jellemezte szinte szerte Európát. Németországban pl. a 3. legszárazabb márciust regisztrálták a nemzeti mérési adatbázis gyűjtése óta (1881), míg Spanyolországban 1997 óta nem volt ilyen kevés csapadék az első tavaszi hónapban.  Átlag alatti csapadékmennyiséget mértek még kelet Brazíliában, Az egyesült Államok keleti partján, Dél-Amerika déli területein, Nyugat- és Délkelet-Afrika egyes részein és Dél- Délkelet-Ázsiában. Ezzel szemben az átlagosnál jóval több csapadék hullott szerte Ausztráliában, ahol a 4. legcsapadékosabb márciuson vannak túl a 113 éves statisztika szerint. Ez a csapadékmennyiség a La Niña jelenséggel függ össze.

Forrás: NOAA

Az idei, 2012-es Húsvét alkalmából a magasabb hegyeinkben átmenetileg még a talajon is megmaradó hóesés is előfordult. A jellemző azonban inkább a metsző, hideg szél, a lehűlés és a szórványos záporeső volt hazánkban. Nem ritka azonban az ilyen jelenség, igaz gyakorinak sem mondható. A feljegyzések szerint előfordult már hazánkban augusztusban is hóesés. legutóbb 1948 augusztus 13-án Zircen jegyeztek fel ilyet. Az elmúlt évszázad statisztikái alapján elmondható azonban, hogy hazánkban átlagosan febr. 28. és márc. 16. közé tehetőek az utolsó hótakarós (azaz talajon is megmaradó hó) napok.

Mátraszentistván webkamera Húsvét Hétfő reggelén

Szekszárd Húsvét Hétfő reggelén (fotó: Gáti László)

Pár évvel ezelőtt ismerkedtem meg ezzel a kora tavaszi növénnyel egy kedves ismerősöm által. Azóta minden márciusban, illetve áprilisban beiktatok legalább egy túrát az általam ismert lelőhelyekre, hogy a hosszú tél után igazi vitamin-bombát gyűjtsek. Sőt már a kertbe is telepítettem pár tövet, hogy frissen is szedhessem.

A medvehagyma a liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozik. Erdőkben, árnyas ligetekben tömegesen él, nagy telepeket alkot. 30-40 cm magas, évelő növény. Levele élénkzöld, fényes, hosszúkás, könnyen összetéveszthető a gyöngyvirágéval és virága is ahhoz hasonlító, apró hófehér. Elterjedési területének magját hazánkban a Dunántúlon találjuk, Magyarország keleti feléből viszont szinte teljesen hiányzik. Íze és illata a fokhagymáéra hasonlít, de valamivel lágyabb. Áprilistól májusig virágzik, de konyhai hasznosítása még virágzás előtt javasolt, így az időjárástól függően, március elejétől már érdemes keresni. Később is megtalálható, ekkor azonban már csökken a gyógyhatása.

Csak csínján a begyűjtéssel!! Nyugat-Európában már annyira közkedveltté vált, hogy a tömeges gyűjtés veszélyeztetni kezdte az állományát, így védetté nyilvánították. Hazánkban még nem védett maga a növény, de a természetvédelmi területeken természetesen ennek gyűjtése is tilos.

A népi orvoslásban, receptekben már jól ismert növény felbukkanhat az alábbi neveken is: sásihagyma, vadfokhagyma.

Miért különleges ez a növény?
Azon felül, hogy kellemes az íze és sokféleképpen felhasználható, jelentős vitamintartalma van és a leveleiben található különböző szerves kénvegyületeknek (alkilcisztein-szulfoxidok) köszönhetően a gyógyászatban is jól hasznosítható.
A hosszú tél után ez az egyik, sőt talán az első nem üvegházi friss zöldség, mellyel kissé feltölthetjük testünk megkopott vitaminkészletét. Elsősorban C-vitamin tartalma magas. Gyógyhatása hasonlít a fokhagymáéhoz, de annál erőteljesebb. Kiválóan használható a szervezet felfrissítésére, a tavaszi méregtelenítésre.

Ismert hatásai:

• Erősíti az immunrendszert, javítja az ellenálló képességet, vértisztító, baktérium és vírusölő, ezért jó felső légúti megbetegedések megelőzésére, illetve a már kialakult hurutos megbetegedés súlyosságának csökkentésére.

• Csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, javítja a szív- és érrendszer működését, gátolja a vérrögképződést. A hagyma rendszeres fogyasztása számos szív-érrendszeri megbetegedés megelőzésének természetes gyógymódja.

• Bélfertőtlenítő, emésztést javító tulajdonsága miatt egyes emésztési panaszok kezelésére is alkalmazzák. Gázképződéssel és kólikával járó akut és krónikus hasmenés ellen ugyanúgy hatásos, mint szorulás esetén, amit a belek görcsös összehúzódása vagy renyhesége okoz.

• Egyes bőrbetegségek pl. gombásodás, ekcéma, sömör, korpázó arcbőrűeknek kezelésére is használják külsőleg borogatásként.

FONTOS!

• Enyhe véralvadásgátló hatással rendelkezik, ezért hasonló hatású gyógyszerekkel nem szabad együtt fogyasztani. Ugyancsak a vérzéshajlamot fokozó hatása miatt nem ajánlott műtétek előtt fogyasztani.

• Cukorbetegek esetében fogyasztásakor ajánlott a vércukorszint rendszeres ellenőrzése.

• Külsőleges alkalmazása esetén is fokozott óvatosság szükséges, mivel a kezelés során bőrgyulladás jelentkezhet bőrkiütés, bőrpír formájában. Ilyen esetben használata felfüggesztendő!

Hogyan használhatjuk?
Számos recept található az interneten, de rengeteg tanácsot kaphatunk nagyszüleinktől, vidéki ismerőseinktől is.
Elsősorban a friss növény fogyasztásával érhetjük el a legjobb hatást. Hőhatás során jelentősen veszít gyógyhatásából ezért egyszerűen nyersen, salátákba keverve, szendvicsbe téve vagy pl. krumplipürébe keverve fogyasszuk.
Ha mégis főzéshez akarjuk használni, kiváló bármilyen fokhagymát igénylő ételhez. A főzés során ízéből, zamatából nem veszít. Kiváló társa húsoknak, fasírtoknak.

Ha később is szeretnénk élvezni ízét, készíthetünk belőle ún. pesto-t. Az olasz konyhából ismert, eredetileg bazsalikomból készült pesto-hoz hasonlóan ezt is olívaolajban kevés sóval, borssal esetleg parmezánnal ízesítve pépesítjük. Az elkészült masszát befőttesüvegben, légmentesen lezárva tároljuk.
Ismeretes alkohollal való tartósítása is. Közkedvelt a medvehagyma-bor, melynek készítésekor a felaprított levelekből egy maréknyit, kb. 1/4 liter fehérborban rövid ideig felforralunk, ízlés szerint mézzel vagy sziruppal édesítjük és napközben apránként kortyolunk az így nyert borpárlatból.
Kicsit erősebb eszenciát is készíthetünk úgy, hogy a felaprított leveleket lazán üvegbe helyezzük, 38-40%-os gabonapálinkával vagy egyéb házilag főzött pálinkával felöntjük és 14 napig melegen (a napon vagy kályha közelében) tartjuk.

szerző: P.L.